Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-18 / 14. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. JANUÁR 18., KEDD Fegyvert az ellenségtől? Iszlám pénzen szerb puska A boszniai hadsereg az iszlám országoktól kapott pénzen fegyvereket vásárol a szerbektől — közölte egy nevének elhallgatását kérő boszniai tisztviselő. A The New York Times tegnapi jelentése szerint hozzátette, hogy „azok, akik a fegyverbeszerzések fedezetét biztosítják, a muzulmán—horvát fegyveres ellentétek elhúzódásában érdekeltek”. Egy ENSZ-képviselő úgy nyilatkozott, hogy a maga részéről elképzelhetőnek tartja az ügyletet. — A boszniai hadsereget bekerítették. Más beszerzési lehetősége egyszerűen nincs — mondta. A The New York Times értesülése szerint, az egyik lehetséges helyszín a fegyverüzlet lebonyolítására Mostar környéke. Rasim Delic tábornok, a boszniai hadsereg főparancsnoka elismerte az ügylet lehetőségét, de hozzátette, hogy nyilvánvalóan csak kis tételekről lehet szó. Az ET szakértői Szlovákiában Terepszemlét is tartanak Tegnap kétnapos látogatásra Pozsonyba érkezett az Európa Tanács szakértői bizottsága. A szakemberek Szlovákia közigazgatási reformjának tervezetével ismerkednek, különös tekintettel arra a körülményre, hogy a tervezet megvalósítása során Szlovákia milyen mértékben kívánja tiszteletben tartani az ET nemzetiségi szempontokat méltányoló ajánlásait. A szlovák kormányhivatalban tegnap délelőtt megkezdődött megbeszélések zárt ajtók mögött folytak. Az Európa Tanács küldöttségét az ET környezetvédelmi és önkormányzati felügyelőségének igazgatója, A. Ch. M. Rijnen vezeti. A szlovák tárgyalócsoport élén Roman Kovác a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese áll. A szlovákiai magyar parlamenti koalíciót Duka Zólyomi Árpád, az Együttélés alelnöke, a mozgalom parlamenti csoportjának vezetője képviseli. A tárgyalások megkezdése előtt Roman Kovác kijelentette, hogy a szlovák köz- igazgatási reform során Szlovákia „minden állampolgára javára kész alkalmazni az Európa Tanács szakembereinek tapasztalatait”. Ismeretes, hogy a szlovákiai magyarok a révkomáromi nagygyűlésen megfogalmazott állásfoglalásokban féjezték ki fenntartásaikat a szlovák közigazgatási reform tervezetével szemben, mert az a vegyesen lakott területek magyarságát statisztikai kisebbségbe juttatná. Az Európa Tanács szakértői két napig folytatják vizsgálatukat Szlovákiában. Az MTI tudósítójának értesülése szerint' a szakértők programjában vidéki „terepszemle” is szerepel. Év végi (nyílt) levelet írt az egyik lapban, szilveszter napján Esterházy Péter, a másik parton (?) lévő író-művész társaihoz. A levél alatt olvashattuk mindjárt Czakó Gábor kultúrált válaszát. Valami igaz mindkét levélben található, de csak egyiknek van igaza. A másodiknak. Néhány író a múlt évben bejelentette, hogy bojkottálja a két közszolgálati médiumot. A magyar állampolgárok egy része válaszként erre hetek óta küldi tiltakozó aláírását egy felhíváshoz, melynek címe „A Szellem felemelkedéséért”, mert szerintük mesterségesen szított hisztéria veszi körül a rádiót és a televíziót. (Lásd lapunk 1. és 9. oldalát. A szerk.) E. P. a bojkottálók nevében szól a hisztériát ellenző írókhoz-művészekhez. Azt sugallja nekik, hogy hagyják ott övéiket. így válik a másság szólammá, mert ha valaki igazán más, akkor elhagyandó. Sőt — miként azt Kornis Mihály a Beszélőben elkottyintotta — gyűlölendő! Ezt írta: „...mi még sokkal jobban gyűlölünk titeket, mint ti minket”. Ez a gyűlölet persze olyan gyűlölet, amely ellen nem kell tenni. Mert az a miénk! Ismerős mentalitás. A kisebb gyűlölet az még negatív, de a nagyobb az már pozitív. A mennyiség minőségbe csap át. A nagy (levél)író kifejti, hogy változtatni kellene az életünkön (ezért fordul művésztársaihoz), de bevallja: „én például nem jutottam el hozzá (tudniillik élete megváltoztatásához — T. B.), csak ahhoz jutottam el, hogy te változtass az életeden.” Te ne gyűlölj, majd én gyűlöllek. Jobban! Körülbelül ennyi az erkölcsi tartalma e levélnek. S enyJeszenszky: nehéz eltüntetni a félelmet Erkölcsi, politikai támogatást! Magyarország számára az Európai Unió teljes jogú tagságának megszerzése lenne a legsürgősebb, mert a szervezet szavatolhatná biztonságunkat. De ez az integráció az évtized vége előtt nem válhat valóra, így — stabilitásuk biztosítására — a NATO-hoz való csatlakozás tűnik a legjobb garanciának — jelentette ki a Le Point című francia hetilapnak adott interjújában Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter. A politikus Magyarország NATO-tagsági szándékát azzal magyarázta: országunk — a többi közép-európai államhoz hasonlóan — biztos akar lenni abban, hogy az 1989—90-es változások visz- szafordíthatatlanok, hogy a nyugati világba való visszatérésünk nem pusztán a körülGajdar megy, a reformok maradnak. így összegezhető tömören Borisz Jelcin döntése, amelyet Vjacseszlav Kosztyikov elnöki szóvivő ismertetett tegnap. Az elnöki nyilatkozat szerint az államfő elfogadta Jegor Gajdar miniszterelnök-helyettes lemondását, akinek a neve szorosan összekapcsolódott a két évvel ezelőtt kezdődött orosz reformokkal. Noha az Oroszország Választása kilátásba helyezte, hogy Gajdar- ral együtt elvbarátai is távoznak a kabinetből, azonban a másik vezető radikális reforményektől függ, hanem egy intézményi keretbe ágyazódik. — Ézt a leggyorsabban talán a NATO-hoz való csatlakozásunk biztosíthatja — mondta. Arra a kérdésre, hogy a „Partnerség a békéért” elve vajon szolgálhat-e a tagság helyettesítőjeként, Jeszenszky kijelentette: ez az együttműködési forma nem helyettesítheti, de előkészítheti a csatlakozást. — Azt reméljük, hogy a tervben való részvételünk jó iskola lesz, s a legjobb tanulók majd felsőbb osztályba léphetnek a NATO teljes jogú tagjaivá válhatnak. Nem tudom elképzelni, hogy a Nyugaton arra gondolnának: országainkat hosszú időre egyfajta „elhagyatott telken” hagyják, visz- szautasítva azt a morális és mer, Borisz Fjodorov pénzügyminiszter hétfői értesülések szerint mégis marad és nem foglalkozik a távozás gondolatával Andrej Kozirev külügyminiszter sem, aki szintén tagja az Oroszország Választásának. Az elnöki nyilatkozat szerint Jelcin megértéssel viszonyul Gajdar érveihez és elismeri a politikus hozzáértését, illetve az átalakításban játszott szerepét. Borisz Jelcin ugyanakkor hangsúlyozta: változatlan marad az orosz társadalom, illetve a gazdasági és politikai intézményrendpolitikai támogatást, amelyet múltunk miatt nagyon is meg- érdemlünk. Ne feledjék, hogy a magyar társadalom 1956-ban már megtapasztalta egyszer ezt a magárahagyott- sági érzést. Amikor a magyar politikust arról faggatták, hogy Lech Walesa lengyel elnökhöz hasonlóan ő is tart-e az orosz birodalmi tendenciák visszatérésétől, Jeszenszky kijelentette: nehéz eltüntetni a félelmet azok tudatából, akik több tucat éven át a kommunizmus és a megszállás alatt éltek. — Fontos, hogy együttesen megtaláljuk a leghatékonyabb módszereket az orosz birodalmi tendenciák visszatérésének megakadályozására, s az ottani demokrácia erősödésének támogatására — mondta. szer átfogó reformjának irányvonala. — A reformpolitika folytatódik — szögezte le Jelcin, hozzátéve, hogy annak megvalósításakor mindenekelőtt az orosz nemzeti és stratégiai érdekeket veszik figyelembe. Az új kormány összetételére, illetve a helyettesek személyére vonatkozóan moszkvai kormánykörökből olyan értesülések láttak napvilágot, hogy Borisz Fjodorov pénzügyminiszter marad és csak egy helyettese lesz Cserno- mirgyinnek, Oleg Szoszkovec személyében. A nagyvilág hírei Václav Havel cseh köz- társasági elnök azt tervezi, hogy április derekára találkozóra hívja meg a közép-európai, illetve szomszédos országok elnökét, Bedrich Smetana zeneszerző szülővárosába, Litomyslbe. ♦ Radovan Karadzic, a boszniai szerbek vezetője utasította csapatait, hogy Bosznia-Hercegovina területén állítsák le az ENSZ békefenntartó erői és a nemzetközi emberbaráti szervezetek ellen irányuló támadásokat. * Tizennyolc év után először ismét francia külügyminiszter tárgyal Dél-Afrikában: Alain Juppé vasárnap este érkezett háromnapos látogatásra az országba, ahol találkozik de Klerk államfővel, Pik Botha külügyminiszterrel, s megbeszélést folytat az Afrikai Nemzeti Kongresszust vezető Nelson Mandelával is. Benyújtotta lemondását Viktor Mihajlov bolgár belügyminiszter annak a lövöldözésnek a következményeként, amelyben pénteken agyonlőttek egy rendőr alezredest és egy főtörzsőrmestert, egy rendőrt pedig lőtt sebbel kórházba szállítottak. A bolgár sajtó úgy értesült, hogy a tragikus incidens azzal á gengszterháborúval áll összefüggésben, amely a múlt héten robbant ki rivális bandák között a bolgár fővárosban. Jelcin elfogadta Gajdar lemondását A reformok maradnak VÉLEMÉNY Semmibe íveld hidat? nyi a hitele. De ez még csak a kinyilatkoztatás. A téma kifejtése közben szóba hozza szegény Mándy Iván esetét. Idézem: „Múltkoriban, azon az irodalmi esten, melyen a bojkottáló írók szerepeltek, Mándy Iván azt a szépet olvasta föl az Istenről, tudjátok, amelyben az van, hogy azért megkérdezné tőle, hogy hová tette a humorát. Nagy írás. És ahogy olvasta, késő este volt már, kicsit megszédült, meg kellett támogatni.” Ez ugye tényleírás. Mándy Iván, miért, miért nem, kiért, kiért nem, elhatározta, hogy amit eddig nem tett, most megteszi: bojkottálja a Magyar Rádiót. Ezt érett fejjel, önként, minden kényszer nélkül tette. Majd az önkirekesztők irodalmi estjén, felolvasás közben, „kicsit megszédült”, „meg kellett támogatni”. Az exkluzív rendezvényen nem vett részt sem a rádió, sem a televízió elnöki jogkörrel felruházott alelnöke. De ott volt a humorát vesztett mindenütt jelenvaló. S ekkor a látszólag békejobbot nyújtó E. P. így fakad ki: „Ekkor káromkodós düh fogott el. ezek tényleg ócska gazemberek, hogy egy idős embert olyan helyzetbe hoznak satöbbi. És nem csak a felelősökre terjedt ki az indulatom, hanem rátok is, hát hogy a bánatba!?, ezekkel vagytok egy parton? satöbbi.” Hát, hogy a bánatba?! Az elvbaráti meghívásra szereplést vállaló író megszédülése és a levélben megszólítottakkal „egy parton lévők” között nem volt semmilyen kapcsolat, még csak egy rossz szót sem szóltak a valóban kiváló öreg íróra. „Barátai” heccelték bele ebbe a szerep(lés)be. S különben is, csak egy „kicsit megszédült”. „Ezek tényleg ócska gazemberek!” Olvashattuk. Hát ha ócska gazembereket akar valaki látni, azokat inkább a másik parton keressék! Mert hol olvashattuk a nagy levelező dühödt káromkodását, amikor a halállal küszködő miniszterelnököt két levéllel is zaklatták, oh nem lenézett állami hivatalnokok, hanem finom lelkű írók (az egyik — a ZDF — szerint — a legnagyobb magyar „költő”)? Amikor az ország népe, az éveken át a haldokló ellen hangolt emberek megrendültén várták a híreket az ország első emberének állapotáról (a megrendülést december 12-én 17-én és 18-án százezrek bizonyították), E. P. „pártállami” kirúgást várt a demokrata miniszterelnöktől, Konrád György pedig úgy gondolta, hogy a Radnóti (szegény Radnóti!) Színpad deszkáiról stílusos és elegáns emlékeztetni a halállal birkózót arra, hogy a „leghatalmasabb ellenféllel” harcol, s halála előtt még naggyá teheti magát, ha megfogadja az ő tanácsait. Lehet, hogy a nagy (levél)író ott is volt a Radnóti Színház nézőterén, lehet, hogy előre ismerte az írást, de az is lehet, hogy csak lájbzsurnáljában, a Népszabadságban olvasta. De akkor nem fogta el a „káromkodás dühe”, nem kiáltotta, hogy „ezek tényleg ócska gazemberek”. Nem. Akkor hallgatott. Mert azonosult a levélírókkal, s lelkét valami fojtó melegség töltötte fel, felidézve írótársa sorait: „...mi még sokkal jobban gyűlölünk titeket, mint ti minket”. De a gyűlölet hídja a semmibe ível!
