Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-15 / 12. szám

14 PEST MEGYEI HÍRLAP HETI ÖTPERCES 1994. JANUAR 15., SZOMBAT Szabadkőműves-vitának azt , az évszázadok óta dúló harcot, talán helye­sebben nézetkülönbséget nevezem, amely ezt a szö­vetkezést egyfelől ember­baráti, haladó szellemű, békéért, szociális és nem­zetközi egyenlőségért küz­dő csoportosulásnak tekin­ti, másfelől ennek pontos ellentéteként a vallástalan- ság, az ateizmus, az erköl­csi züllés, az anyagi és ha­talmi összefonódás, sőt minden gonosz háborúskodás hátterében a szabadkőmű­vesek ördögi machinációját fedezi fel, vagy legalábbis föltételezi. Az ilyen eltúlzott ellentmondás önmagát semmisíti meg. Nem is érdemelne hozzászólást oly korszakban, amely az egész „földalatti” mozgalmat rég időszerűtlen­né tette, túlhaladta. Mégis, éppen a legutóbbi időben, hol itt, hol ott bukkan fel a zsurnalisztikában olyan ma­gabiztos ítélkezés, amely kihasználja az átlagpolgárok tájékozatlanságát, és olykor pozitív irányban, de sokkal többször negatív irányban újra és újra félrevezeti az em­bereket a „világuralomra törő szabadkőművesség” bom­basztikus frázisával. Gondolok itt elsősorban azokra az újságcikkekre, amelyek titokzatos olasz vagy francia „közérzetrombo­ló” páholyokról adnak hírt, de gondolok természetesen a Párizsban élő kitűnő Fejtő Ferenc könyvére, amely egyértelműen a szabadkőműveseket teszi felelőssé a vi­lágháborúkért, Trianonért, az újabban recessziónak ne­vezett világválságért. Nincs se szándékomban, se módomban ezeket a híre­ket (tényeket? feltevéseket? rágalmakat?) se megerősíte­ni, se megcáfolni. A szabadkőműves páholyok emberek­ből állnak, az embereket elsősorban az érdekeik mozgat­ják, és bár elvben feddhetetlen erkölcsűnek kellene len- niök, semmi biztosítékunk nincs arra nézvést, hogy va­lamennyien csakugyan humanisták, és hogy nem húzó­dik meg közöttük egy csomó gazember. Magam szá­mos példát tudnék mondani arra, hogyan váltak kiváló­Benedek István hozzászól A szabadkőműves-vitához nak tartott szabadkőművesek nemcsak az eszme árulói­vá, hanem a szó szoros értelmében gazemberré. Amellett megfontolásra int, hogy ugyanaz a csele­kedet egészen más megítélés alá esik az egymástól eltérő történelmi, társadalmi vagy ideológiai különb­ségek szerint. Példaképp említem azt a kereken száz éve történt eseményt: Occasianu testvér fölolvasást tartott egy romániai páholyban „Magyarok által üldö­zött románok” címen, felsorolva azokat a hazug vá­dakat és rágalmakat, amelyeket azelőtt is, azután is számtalanszor hallottunk. Nem is figyelünk vala fel rá, ha előadását meg nem küldi a párizsi Bulletin Ma- gonnique-nak, amely epés megjegyzésekkel megtold­va közli. Mármost Occasianu testvér eljárását mi al­jasnak tartjuk, de bizonyos, hogy honfitársai igen­csak elégedettek voltak vele. Az egyensúly kedvéért felhozhatok magyar példát is. A tanácsköztársaság előtt a Szimbolikus Nagypá­holy nagymestere Bókay Árpád volt, nemzetközi hír­nevű farmakológus professzor. A tanácsköztársaság után megtagadta a szabadkőművességet és a „fehér­terror” alatt sorra jelentette föl volt „testvéreit”, mint hazaárulókat, s ki tudja hány embert juttatott volna még börtönbe, ha szerencsére még az évben magához nem szólítja a V. E. N. É. M. Ez a furcsa rövidítés szabadkőművesül van, és any- nyit tesz, mint a Világ Egyetem Nagy Építő Mestere — vagyis Isten. Azért idézem fel, mert általánosan tartja magát az a balhiedelem, hogy a szabadkőműve­sek ateisták. Könnyen lehet, hogy valóban van köz­tük istentagadó, de nem jellemző rájuk. A főmester asztalán mindig ott áll a nyitott Biblia, és a testvérek ugyanolyan gyakran emlegetik a „Veném”-et, mint más földi halandók az Istent — függetlenül attól, hisznek-e benne vagy sem. És persze függetlenül attól, milyen vallásúak. A hit mindenkinek magánügye, a „Veném” bármely fel- ekezetnek az Istene, és a szabadkőművesség azon ke­vés társaságok közé tartozik, amelyben a felvételre jelentkezőtől sok mindent kérdeznek, de a vallását nem. Kétségtelen, hogy az egyház kezdettől fogva nem nézte jó szemmel a szabadkőművesség gyors terjedé­sét, egyfajta felvilágosult vetélytársfélét látva benne. Bár az első páholy 1717-ben alakult Londonban, kez­detnek az 1723-as év tekintendő, midőn Skóciában a máig érvényes szabadkőműves alkotmány létrejött. Nem sokat váratott magára XIII. Kelemen pápa bul­lája (1738) amely a katolikus hívőket eltiltotta k kő- művességtől. Kevés pápai tilalom bizonyult annyira hatástalannak, mint ez: nemhogy egyszerű hívők, de papok, sőt magas tisztséget viselő főpapok is mind nagyobb számban sorakoztak a testvérek közé, mit sem törődve azzal, hogy a XIII. Kelement követő pá­pák sorra megújították az egyházi tilalmat. S ez per­sze nemcsak a katolikusokra áll: anglikánok, evangé­likusok, reformátusok, görögkeletiek stb. egyformán szívesen látottak voltak a páholyokban, tisztségvise­lőként is. Egyáltalán, a XVIII. században igen előkelő dolog­nak számított szabadkőművesnek lenni. Noha a felvéte­li ceremónia sokkal kényelmetlenebb volt, mint ami­lyenné a mi századunkban szelídült, valósággal sereglet­tek a páholyokba az arisztokraták, de még az uralkodók is, mint Nagy Frigyes, II. Oszkár svéd király, VII. Edu­ard, IX. Keresztély dán király, Murad szultán, Egyip­tom és Itália alkirálya, s a magyarok szerencséjére Lot- haringiai Ferenc német—római császár, vagyis Mária Terézia férje, aki miatt a császárné hallgatólagosan ak­kor is megtűrte a szabadkőműveseket, amikor nyilváno­san betiltotta a működésüket. Nem ez volt az utolsó betiltás — de ez már későbbi téma. F­forinttal olcsóbban, és egy ingyen | üzenetrögzítővel gazdagabban kínálja a Benefon Class mobiltelefont. A WESTEL január 10-én induló akciójában 30.000* FMal csökkenti az egyik legsikeresebb, legsokoldalúbb mobiltelefonja, a Benefon Class árát. A Benefon Class a gépkocsiba telepített főegységtől akár 200-300 méterre is használható, vezeték nélküli kézibeszélővel rendelkezik, így párosítva az autótelefonok kiemelkedő vételi képességeit a kézitelefonok egyszerűségével, praktikumával. És hogy az a néhány hívás se menjen veszendőbe, amikor éppen nincs Önnél a Benefon Class kézibeszélője, a WESTEL egy 120 mp-es, 8560 FT* értékű üzenetrögzítőt ingyenesen épít be minden most megvásárolt készülékbe. A WESTEL számtalan kedvezményes részlet- és lízingfizetési konstrukciója természetesen ebben az akcióban is, korlátozás nélkül érvényes. * Az összegek ÁFA nélkül értendők /VI ozgásban üzlet. ff)))))))) WESTEL RÁDIÓTELEFON KFT. Balatonvilágos: M7-es enyingi elágazás Rádiótelefon: (06 60) 327100 Békéscsaba: 5600 Cvóni C.u.21. Tel.:(66) 447-W Rádiótelefon: (06 60) 384000 Debrecen: 4026 Kálvin tér 2/A Tel.: (521318-038 Rádiótelefon: (06 601327800 Cv6r: 9022 Pálffv Dénes u.l. Tel.: (961 318-896 Rádiótelefon: (06 60) 327400 Miskolc: 3530 Széchenyi u. 70. Tel.: (46) 411-550 Rádiótelefon: (06 60) 351000 Nagykanizsa: 8800 Deák tér 12. Tel.: (93) 310-460 Rádiótelefon: (06 60) 327408 Pécs: 7621 Rákóczi utca 19. Tel.: (72) 445-111 Rádiótelefon: (06 60) 327900 Szeged: 6720 Tisza Lajos krt. 2-4.Tel.: (62) 421-575 Rádiótelefon: (06 60) 327600 Székesfehérvár: 8000 Várkörút 44. Tel.: (22) 328-717 Rádiótelefon: (06 60) 327200 Szolnok: 5000 Baross ti. I. Tel.: (56) 422-232 Rádiótelefon: (06 60) 386001 Szombathely: 9700 Weither Károly u. 14. Tel.: (94) 324-420 Rádiótelefon: (06 60) 377000

Next

/
Thumbnails
Contents