Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-14 / 11. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. JANUAR 14.. PENTEK A prágai csúcs visszhangja Kelet-Európa aggódó országai igyekeztek eltemetni fenntartásaikat és nézeteltéréseiket Clinton elnök összeurópai biztonsági elképzelésével kapcsolatban, és sürgették a szorosabb NATO-kapcsolatokra szólító terv mielőbbi megvalósítását. Magyarország üdvözölte a leghatározottabban az amerikai tervet, Lengyelország pedig a legkritikusabb volt a visegrádi országok közül — így számolt be a prágai találkozóról csütörtökön a The Guardian című brit lapban lan Traynor prágai tudósító. A The Times szerint a keleteurópai országok langyosan fogadták a békepartnerség tervét. Ez a birt lap azt emelte ki, hogy Clinton biztosította tárgyalópartnereit: ha egy keleteurópai országot egy terjeszkedő hatalom megtámadna, akkor a NATO csaknem bizonyosan beavatkoznék. A The Independent azt írta, hogy a visegrádi négyek üdvözölték Clinton szavait, de tudják, hogy messze vannak azoktól a vaskemény biztonsági garanciáktól,' amelyeket szerettek volna. Abban a reményben, hogy hamarosan a Brüsszel peremén lévő NATO-központhoz szállítja őket, a négy „visegrádi” ország vezetői felszálltak a békepartnerség vonatára, Bili Clinton elnök azonban nem hagyott illúziókat, hogy inkább személyvonat lesz ez, mint száguldó expressz — állapítja meg csütörtöki értékelésében a belga Le Soir. A „visegrádiak” álláspontját jellemezve a cikk elsőként szól Magyarországról, amely „máris tanújelét adta jó szándékának^ midőn felajánlotta, hogy az idei első közös hadgyakorlatot magyar területen rendezzék meg. Budapesten — ahol már megtanulták, hogy a demokratizálás és a piacgazdaság megléte önmagában nem feltétlenül- elegendő feltétel a „szézám feltárulásához” — úgy vélik, hogy az átmeneti időszak hossza és a közben kifejtett aktivitás dinamizmusa fordítottan aránylik egymáshoz — jegyzi meg ennek kapcsán a cikk szerzője. A magyaroktól eltérően a lengyelek, ha jó képet vágtak is a dologhoz, csalódottságukat nem tudták elrejteni — folytatódik az értékelés, amely- lyel összhangban a La Libre Belgique is Walesa azon kijelentésével jellemzi a lengyel álláspontot, hogy „nem akarta blokkolni a tervezetet”. A Cseh Köztársaság a Le Soir szerint nem mondott le arról, hogy bebizonyítsa, ő rendelkezik a „legjobb atlanti profillal", míg Szlovákia „diplomáciai elszigeteltségben szenved”, rákényszerülve, hogy „kelet felé forduljon”. A Visegrádi Csoport tagjai „fenntartásokkal”, „jobb híján”, „lelkesedés nélkül” fogadták el a NATO által felajánlott „partne-ség a békéért” kapcsolatot — így jellemzik a csütörtöki francia napilapok Clinton elnök prágai tárgyalásainak eredményeit. — Tegnap még Havel cseh, Göncz magyar és Kovác szlovák államfő is — Walesához hasonlóan — többé-kevésbé úgy vélte, hogy „a partnerség a békéért” egy olyan váróterem, amelynek senki sem látja a végét. Ezt hívják szabadgondolkodásnak. Az éjszaka azonban köztudottan jó tanácsadó, s például Havel másnapra már jelentősen módosította álláspontját. Miközben korábban még az mondta, hogy a NATO-nak gyorsabban és nagylelkűbben kell átalakulnia, másnap már ,jónak és kiegyensúlyozottnak” minősítette a tervet — írja a Le Quotidien de Paris prágai tudósítója, hozzátéve: ez viszont már diplomácia. A másik konzervatív lap, a Le Figaro magyarázattal is szolgált erre a módosulásra. — A Visegrádi Csoport tagállamai végül is azért törődtek bele a javaslatba, mert nem volt más választásuk: vagy a partnerség, vagy semmi. Az újság egyébként megemlítette, hogy a tervre adott reagálások országonként változtak, s a legkritikusabb Lech Walesa ‘lengyel államfő volt. Clinton—Jelcin-tárgyalások Washington segíti Moszkvát Tegnap reggel, moszkvai idő szerint kilenc óra után néhány perccel, a nagy Kreml-palota Szent György-Termében megkezdődött Bili Clinton amerikai és Borisz Jelcin orosz elnök találkozója. A két ország himnuszának elhangzása után Jelcin és Clinton rövid üdvözlőbeszédet mondott. Borisz Jelcin vendégét üdvözölve emlékeztetett arra, hogy kettőjük tavaly áprilisi yancouveri találkozóján vetették meg az orosz—amerikai partneri együttműködés alapjait, s az ezen a találkozón kialakult személyes barátság alapot szolgáltat arra, hogy a mostani tárgyalások még tartalmasabbak legyenek, gyakorlatias és átfogó jelleget öltsenek. Bili Clinton válaszában elmondta, hogy történelmi pillanatban tesz látogatást Moszkvában, amikor Oroszországnak és az Egyesült Államoknak együtt kell működnie a jövő Európája és az új európai biztonsági rendszer létrehozásán. A tárgyalások témáit érintve Clinton elmondta, hogy konkrétan megvitatják majd a reformok ügyét. A Partnerség a béCiampi lemondott Carlo Azeglio Ciampi olasz kormányfő tegnap benyújtotta lemondását Oscar Luigi Scalfaro köztársasági elnöknek. A két politikus félórás találkozója után kiadott elnöki közlemény szerint az államfő még nem döntött a lemondás elfogadásáról. Scalfaro valószínűleg megkéri Ciampit, hogy ügyvivő kormányfőként dolgozzon tovább, mivel az elnök várhatóan még a héten feloszlatja a parlamentet, és március végére vagy április elejére előrehozott választásokat ír ki. Az alkotmány értelmében egyébként Scalfaro vissza is utasíthatja a kormányfő lemondását. kéért programról szólva Clinton azt hangsúlyozta, hogy azt a kölcsönös biztonság, illetve olyan európai struktúrák megteremtésére akarják felhasználni, amelyek nem elválasztják, hanem egységesítik az európai országokat. A délelőtti, négyszemközti eszmecsere során részletesen áttekintették a kétoldalú partneri kapcsolatok alakulását, az orosz reformok menetét és a választások után kialakult orosz belpolitikai helyzetet. Szó volt a nemzetközi biztonsággal összefüggő kérdésekről. Ezzel kapcsolatban külön hangsúlyozták az ukrajnai atomfegyverek leszereléséről pénteken aláírandó megállapodás fontosságát, amelyet a találkozó elején Bili Clinton egyenesen történelminek minősített. Az első forduló után pihenésképp a mínusz tíz fokos hidegben Jelcin megmutatta vendégének a Kreml történelmi épületegyüttesét. Az Egyesült Államok kész konkrét és részletekbe menő segítséget nyújtani az oroszországi reformokhoz, és hajlandó azok szociális kihatásainak Megdöbbenést keltett Maros- vásárhelyen az a határozat, amelyet a helyi közigazgatási bíróság hozott első fokon Ion Antonescu szobrának ügyében, „nemzet- és országidegennek” minősítve mindazokat, akik ellenzik a marsall szobrának felállítását. A második világháború után a háborús bűnösként halálra ítélt és kivégzett katonapolitikusnak, aki a háború idején az ország vezetője volt, a helyi veteránszövetség kíván szobrot állítani. Az RMDSZ Maros megyei szervezete nyilvánosan tiltakozott .a terv éllen, a város polgármesteri hiegy részét is magára vállalni. Ezt Oleg Lobov, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács titkára közölte a moszkvai csúcs- találkozó kora délután véget ért második tárgyalási fordulója után. A Kreml-palota Katalin- Termében a két tárgyalóküldöttség tagjainak bevonásával folytatott megbeszélések a tervezettnél hosszabb ideig, mintegy másfél óráig tarttotak. Bili Clinton maximális támogatásáról biztosította az orosz reformokat. Elmondta, hogy elérte az amerikai kongresszusnál 900 millió dolláros segély folyósítását az (októberrel kezdődő) 1995-ös pénzügyi évben. Ezenkívül számos más alapot is létre kívánnak hozni. így például a kisvállalkozások támogatására 300 millió dollárt szánnak, az orosz nagyvállalatok rekonstrukciójára pedig 100 millió dollárt különítenek el. Clinton támogatást ígért Moszkvának a GATT-csatla- kozásról folyó tárgyalásokon, és közölte, hogy csaknem négy és félezer orosz áruféleség behozatali vámját Washington megszünteti. vatala pedig nem adott engedélyt a szobor felállítására. A veteránszövetség ezért fordult bírósághoz. A decemberi keltezésű ítélet, amely ezen a héten vált ismeretessé, elutasítja a polgár- mesteri hivatal döntését. Indoklása nem kevesebbet tartalmaz, mint hogy „Ion Antonescu marsallt a nagy politikai és katonai vezetők egyikeként rehabilitálták”, s „akik ellenzik szobrának felállítását, úgy tekinthetők, mint nemzet- és országidegenek. Marosvásárhely Ion Antonescu hazájának része, ahol megilleti, hogy szobrot emeljenek tiszteletére”. A nagyvilág hírei * Ötvenhat esztendős korában csütörtökön Oslóban elhunyt Johan Jorgen Holst norvég külügyminiszter. A politikus halálát agyvérzés okozta. Japán és Oroszország meg- határozaüan időre elhalasztotta a területi kérdésekről rendezendő megbeszélést, összefüggésben az Oroszországban tartott pariamenti választásokkal. % A kiírd nép önállóságáért küzdő Kurd Munkapárt (PKK) újabb 34 harcosa vesztette életét Törökország keleti és déli részén a török hadsereg nagy erejű támadása következtében. * A kínai és a francia kormány megállapodott a köztük lévő feszültség felszámolásában: Párizs vállalta, hogy nem engedélyezi több francia fegyver tajvani eladását, Peking pedig egyenlő esélyeket ígért a francia váltakozóknak a kínai piacon. * Több tízezren tüntettek szerda este Mexikóvárosban azért, hogy a hatóságok találjanak békés megoldást az év kezdete óta zajló indiánlázadásra a déli Chiapas államban. Japán a kilencvenes évek második felében az ENSZ költségvetésének 15 százalékát fogja állni. A szigetország jelenleg a világszervezet második legnagyobb finanszírozója, a költségvetés 25 százalékát fedező Egyesült Államokat követi 12,4 százalékos hozzájárulással. * Az afgán elnök ellen lázadó erők repülőgépei szerdán már harmadik napja bombázták az elnökhöz hű csapatok állásait Kabulban. Pakisztán az ismét kiéleződött konfliktus miatt szerdán — 15 éve először — lezárta határát, a Haibár-há- gót az afgán menekültek elől. Szoborvita Vásárhelyen Újvidéki vélemények Szuperdínár, a harmadik pénznem Miután eredménytelenül zárult a két napon át tartó Izetbe- govics—Tudjman találkozó (a horvát fél ismét laza konföderációt ajánlott fel, amelynek értelmében a két ország közötti határvonal szinte elmosódna), a horvát lapok most arról cikkeznek, hogy a bosnyák vezetés egyértelműen a háború folytatása mellett foglalt állást, s szemmel láthatólag azt akarják elérni, hogy a volt Bosznia-Hercegovina területének garantált 33 százaléka felett hódítsanak vissza területeket. Elsősorban Bosznia középső részén válnak egyre hevesebbé a muzulmán támadások a horvát ellenőrzés alatt tartott települések ellen, ebben a pillanatban Vitéz és Növi Travnik városokért folyik a döntő ütközet. A Nemzetközi Valutaalap, mint ismeretes, elutasította Kontics jugoszláv kormányfő kérelmét, hogy a külföldön rekedt, a bankokban zárolt devizát a jugoszláv inflációellenes program céljaira lehessen fordítani. Napok óta beszédtéma a mindmáig titokban tartott új kormánycsomag, amely a jobbik változatban a nemzetközi pénzintézmények szolidáris támogatására számított. Miután ez dugába dőlt, marad az az elképzelés, hogy országon belül kell összegyűjteni a még fellelhető devizát, s ezzel biztosítani a kibocsátandó legújabb dinár fedezetét. Mint ismeretes, a jugoszláv dinár múlt év októberében „szabadult meg” hat nullától, az év utolsó napjaiban pedig újabb kilenctől (ügyes matematikusok kiszámolták, hogy az évi infláció 300 trillió volt), s ha néhány napon belül valóban megjelenik a stabilnak beharangozott új pénznem, akkor a ténylegesen január elsejétől alkalmazott mosdani dinár még a három hetet sem élte meg. A Tartományi Képviselőház tegnap levette napirendről az újvidéki Fórum lap- és könyvkiadó, valamint a Magyar Szó napilap átszerveződéinek kérdését. A halasztást a VMDK-s képviselők kérték, s a szocialisták az indítványt vita nélkül elfogadták. Ma derült ki, hogy Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke néhány nappal ezelőtt levéllel fordult Szlobodan Milosevics szerb elnökhöz, s abban kérte a Fórum-ház átalakulásáról szóló döntés elnapolását, úgy fogalmazva, hogy a kiadóház a jugoszláviai magyar perszonális autonómia alappillére lehetne. Mindebből persze még nem lehet mesz- szemenő következtetéseket levonni, ám megtörténhet, hogy a megejtett parlamenti választások után a hó végén megalakuló új szerb szkupstinában a szocialisták, akik a 250 képviselői helyből 123-at szereztek meg, éppen az 5 képviselővel rendelkező VMDK-t kérik fel kormányalakítói partnerként. Egyelőre viszont a vajdasági magyarság egyetlen — most közvállalatként működő, s holding kompániának javasolt — kiadóházának további sorsa teljességgel bizonytalan. Az egyre növekvő nyomorban elfásult köznépnek csak egy kis része várta fokozott kíváncsisággal a Kis-Jugöszlávia kormánya által még novemberben létrehozott szakértői csoport „csomagbontását”, pedig a kiszivárogtatott hírek igen derűlátóak voltak, hiszen az úgynevezett inflációellenes program, amelyet a montenegrói szerb társulás neves közgazdászai alkottak meg, azzal biztatta az embereket, hogy igen rövid idő alatt tejjel-mézzel folyó Kánaán lesz a politikai, gazdasági és erkölcsi szempontból is teljesen lezüllött országból. Szerdán este több mint három órán keresztül magyarázták az érintett szakértők a részleteket, amelyek közül elsősorban a „szuperdinár” bevezetését kell kiemelni. Elképzelésük szerint ugyanis ennek a pénznemnek a Nemzeti Banknál aranyban és konvertibilis valutában lenne a fedezete és egy dinár egy (!) német márkát éme^. Az intézkedéssorozat deklarált célja, hogy három hónap alatt a decemberi több mint egymillió százalékos havi inflációt 6,5 százalékra csökkentse, valamint kizárólag önerőre támaszkodva (mivel a két-három éve folyamatosan elátkozott pénzes Nyugat egy megveszekedett centet sem hajlandó adni) beindítsa a gazdaságot. Az állami ellenőrzés alatt álló belgrádi tévében elhangzottakkal ellentétben az emberek nagyobb része a jószerivel egész estét betöltő stúdióbeszélgetést, egyszerű, de immár többször is alkalmazott porhintésnek tekinti, hiszen továbbra is kénytelen sorban állni a legalapvetőbb élelmiszerekért, az immár bagót sem érő heti fizetéséért vagy nyugdíjáért, ami szó szerint néhány óra alatt teljesen elértéktelenedik. A polgárok végtelen derűlátása elsősorban abban gyökerezik, hogy a szakértő csoport úgyszólván mindenre igyekezett választ adni, csak arra nem, hogy egy ilyen, papírforma szerint nagy horderejű programot milyen reális forrásból fognak valóra váltani. Másrészt az intézkedések előkészítői teljesen figyelmen kívül hagyták a rezsim által huzamosabb idő óta az államalkotókba sulykolt hamis tudatot, hogy nekik minden előnyös dolog munka és fejtörés nélkül ,jár”. Márpedig ezt a balkáni beidegződést aligha lesz könnyű egyetlen tollvonással megszüntetni.
