Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-13 / 10. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP TERMESZETBARAT 1994. JANUAR 13., CSÜTÖRTÖK Üstökös­becsapódás a Jupiteren Rendkívüli eseményre készül­nek idén a világ csillagászai: a Shoemaker—Levy 9 nevű üstökös részei júliusban be­csapódnak a Jupiterbe. A marylandi egyetemen a hét elején 200 csillagász gyűlt ösz- sze a világ minden részéről. Megbeszélésük tárgya egy ösz- szehangolt program megalko­tása volt az esemény megörö­kítésére. Igaz, senki sem tudja, mi lesz észlelhető a becsapódás­ból. Az üstökös darabjai ugyanis a Jupiter Földről nem látható oldalához ütköz­nek majd. A robbanások azonban olyan fényerejűek lesznek, hogy visszaverőd­nek a Jupiter holdjairól. — A Jupiter holdjait tükörként használjuk, hogy megfigyel­jük és mérjük a becsapódást — mondta Lucy McFadden, a marylandi értekezlet szerve­zője az AP amerikai hírügy­nökség munkatársának. A jobb megfigyelés érdekében a Hubble űrteleszkópot és a Galileo űrszondát is az ese­ményre „állítják”... A Shoemaker—Levy 9 üs­tököst 1993 márciusában fe­dezte fel Gene és Carolyn Shoemaker, félj és feleség, valamint David Levy, akik az amerikai Arizona állam geológiai és csillagászati inté­zetében dolgoznak. Később a csillagászok meg­állapították, hogy az üstökös olyan közel haladt el a Jupi­ter mellett, hogy a nagy boly­gó tömegvonzása részekre törte. A 21 részre „tört” üstö­kös legnagyobb darabját 4 ki­lométer átmérőjűre becsülik. A Jupiter tulajdonképpen egy hatalmas „gázlabda”, és az üstökösdarabok ebbe üt­nek majd lyukakat. A kutatók meghatározták az üstökösrészek pályáját és akkor tették a meglepő felfe­dezést. Azt találták, hogy a Shoemaker—Levy 9 olyan pályán mozog, hogy 1994 jú­liusában összeütközik a Jupi­terrel. Ez az első eset a tudo­mány történetében, hogy ké­pesek voltak előre meghatá­rozni ilyen jellegű csillagá­szati eseményt. Az üstökös részei július 16-tól kezdve 6 napon át csa­pódnak be a bolygóba. A ré­szecskék sebességét óránként 215 ezer kilométerre becsülik. Az ütközés keltette minden robbanás ereje olyan lesz, mintha 10 millió tonna TNT robbanna fel — írja a dpa. Pompeji párja A Maja őskultúra páratlan és csaknem épen megőrzött nyo­mára bukkantak az építőmun­kások egy közép-amerikai fa­lucska, Ceren közelében. A szakemberek megállapították, hogy a falucskát hasonló ka­tasztrófa érte, mint az európai Pompejit: i. e. 590 táján 5 mé­ter magasságban borította be a Loma Caldera vulkán forró lá­vája. A régészek szerint ez a Colombus előtti kor legépeb­ben megőrzött hagyatéka. Börzsönyi centenárium III. rész Királyrét muzeális emléke Nagycenken Bizonytalan a jövője A százesztendős börzsönyi kisvasút viharokban bővelke­dő históriájából, külön felele­venítést érdemel a valamiko­ri gőzmozdonyának, a Trig- lav lokomotívnak a története. Különösen a tisztesebb korú­ak emlékezetében maradha­tott meg az egykori, igen köz­kedvelt, ama vasúti „kávéda­ráló”, amely évtizedeken át, derekasan szolgált! Az a Trig- lav, amely még az 1950-es, de még a hatvanas években is, bár dohogva-fújtatva, de eredményesen megküszkö­dött a kanyargós emelkedők­kel a börzsönyi hegy pályán... A Triglav, már a színével is kitűnt a többi társa közül, lévén, hogy zöld mozdonyról van szó! A színével is utal­ván a természetre, hiszen az erdei vasutaknál szolgált. A gőzmozdonyt a müncheni Krauss és Társa gépgyárban építették, még a századelőn, 1902-ben, tehát betöltötte már a 90-ik esztendejét! A szertartályos, háromcsatlós lokomotív egyedülálló látvá­nyosságként szolgál, igaz, hogy a talapzatán... Ott áll a mellékvágányon a Nagycenki Múzeumvasútnál, mint megbecsült muzeális emlék! A Sopron környékén utazók, kis kitérővel, egy kel­lemes kirándulás keretében, bármikor megcsodálhatják az egykori ÁEV Kismaros—Ki­rályrét vonalán szolgált Trig­lav mozdonyt, amely a múze­Triglav mozdony umvasút egyik büszkesége. 1972-ben nyugdíjazták, de még üzemképes állapotban és 1974-től élvez muzeális vé­dettséget. Ami a mozdony .ne­vének eredetét illeti a Triglav Szlovénia legmagasabb hegy­csúcsáról nyerte nevét. Erede­tileg a Bohinyi-tó melletti er­dei vasúton kezdte a szolgála­tát. .. Visszatérve a börzsönyi vaspályához, annak közis­mert gondjaihoz: emlékeze­tes, hogy a vészharangot kon­gatták már 1984-ben is, ami­kor elrendelték a szünetelteté­sét... Ám, ezen a téren, ed­dig még nem tapasztalt pél­dás buzgalommal és összefo­gással megmentették, majd 1987-ben Szent István ünne­pén, ismét szabadra állították a jelzőt a királyréti vonatnak. Később 1991-től az addigi Karai Sándor felvétele napi vonatpár, négyre-ötre fo­gyatkozott... Köztudott az 1992-es nyári kényszerszünete az erdei vasút­nak, amikor is valóságos népi mozgalom indult megmentésé­re, Bogárdi Zoltán országgyű­lési képviselőnek, valamint Szokolya és Kismaros önkor­mányzatának és a támogatók­nak köszönhetően. Ez év nya­rán lelkes diákok végeztek pá­lyafenntartási munkálatokat a börzsönyi kisvasúton. Mind­ezen dicséretes törekvések elle­nére, ma még könnyebb a ki­rályréti vasút múltjáról szóla- ni, mint annak bizonytalan jö­vőjét jósolgatni... Mostanra érett be azonban az a felismerés, hogy az ed­dig megszüntetett kisvasutak nemcsak gazdasági célokat szolgáltak! Bozó Emil Százéves fikusz Fügét mutat a fikuszfa A Malajziában, Johor szövet­ségi államban egy 100 éves fikuszfa szívósan ellenáll az útépítőknek, úgyszólván fü­gét mutat nekik. A fikuszok (füge) nemzetségébe tartozó bódhifa egy hindu szentély­ben növekedett. Az épület már a 25 millió dolláros úté­pítő ■ program áldozatául esett, a növénytanban Ficus religiosa néven ismert fa azonban nem adta meg ma­gát. A New Straits Times be­számolója szerint meg sem moccant, amikor egy 30 ton­nás teherrel is könnyedén el­bánó daru esett neki. Az ütkö­zetben a daru húzta a rövideb- bet és felborult. A darukezelőt ezután lidérc- álmok gyötörték — kobrák tá­madták meg —, s másnap megtagadta a munkát. Napon­ta immár százak járnak az ága­itól megfosztott, de rendíthe­tetlen fa csodájára, amelynek természetfölötti erőt tulajdoní­tanak. Sokan tojást és tejet hoznak a kobráknak, amelyek állítólag a fikuszfa közelében levő üregben lakoznak. Má­sok sugallatra várnak, hogy a lottón megüssék a főnyere­ményt. A hindu hitvilág sze­rint a fákat szellemek lakják, Siva istenség pedig kobrát vi­sel nyaka körül. A Ficus religiosa egyéb­ként kitüntetett fa egy másik vallásban, a buddhizmusban. A legenda szerint Buddha egy ilyen fikuszfa alatt „vilá­gosodott meg” 2500 évvel ez­előtt Ceylon szigetén. Rendkívüli viperaszaporulat várható Számítógépes kígyókatalógus Számítógépes adatbankot ho­zott létre egy nyugat-szibé­riai kutatóközpont, amelyben a térségben honos viperák legfontosabb adatait tárolják. Az ötletet az adta, hogy a ku­tatóközpont előrejelzése sze­rint az idén nyáron a viperák rendkívül nagy arányú szapo­rodása várható, s ez lehetővé teszi, hogy a kiváló gyógy­szeralapanyagnak számító, és Magyarországra is szállított kígyóméregből a korábbinál jóval nagyobb mennyiséget gyűjtsenek be. A kutatóközpont becslése szerint Nyugat-Szibéria jelen­tős részén, a novoszibirszki, omszki és tomszki területen várható a kígyóinvázió... A központ egy külön csoportot is kiküldött korábban a terep­re, amely számítógépes nyil­vántartásba vette a viperák la­kóhelyeit, számukat. Megha­tározták azt a mennyiséget is, amelyet nyugodtan begyűjt- hetnek, anélkül, hogy ezzel veszélyeztetnék -a faj fennma­radását. A jobb „termést” hozó években harminc-negy­venezer viperát is be lehet gyűjteni ezen a területen, ed­dig azonban évente csak tíz­tizenkétezer került a kígyóva­dászok hálójába. Mivel a Szovjetunió szét­esése a kígyók befogásának, a lefejt méreg feldolgozásá­nak és exportjának lehetősé­geit is korlátozta, Novoszi- birszkben építettek egy fel­dolgozó állomást, és a helyi kígyóvadászok bevonásával megszervezték a veszélyes, de értékes állatok befogását is. Múltidéző' Kölesséri Sámuel Háromszázharminc évvel ez­előtt született Kölesséri Sámu­el, a XVIII. századi Erdély tu­dományos közéletének ki­emelkedő alakja. A Borsod megyei Szend- rőn született 1663. november 23-án. Egyetemi tanulmányait a hollandiai Leydenben és Fra- nekerben végezte. Teológiai, filozófiai és orvosi diplomá­val tért haza Erdélybe. Nagy­szebenben lett tartományi fő­orvos. Érdeklődését Érdély gazdag ásványvilága a bányá­szat felé fordította. Sikeres te­vékenysége közben írta meg és adta ki 1717-ben Nagysze­benben Erdély bányászatáról szóló főművét, az „Auraria Romano-Dacia”-t. Hat fejezet­ből álló munkájában elsőként írta meg egykori bányásza­tunk nagy jelentőségű, euró­pai hírű területe, a „kincses Dáciá”-nak nevezett Erdély aranybányászatának történetét és szolgáltatott adatokat a ter­mészetismerethez. Kölesséri rendkívüli egyé­nisége magas szintű munkás­ságában és a könyvgyűjtés­ben mutatkozott meg. Emlí­tést érdemel egyedülálló könyvtára, amely igen válto­zatos érdeklődését bizonyít­ja. Korszerű orvosi és termé­szettudományos anyagán kí­vül a korai német felvilágoso­dás legfrissebb termékei ép­pen úgy ott sorakoztak köny­vesházában, mint az államis­mereti történeti iskola alapve­tő művei. Az egyetemességre való tö­rekvés, a polihisztorság Kö­lesséri korában még általános jelenség volt Európa-szerte. Az értelmiséghiány szinte kö­telezővé tette a sokoldalúsá­got; az enciklopédizmus te­hát kényszerhelyzet eredmé­nye volt. E kivételes tehetségű, sike­rekben és elismerésekben gaz­dag ember magánélete megle­hetősen zaklatott és viszon­tagságos volt. Házassága és családi élete nem szerencsés. Háromszor nősült, főleg első felesége és ellenfelei akna­munkája nyomán bigámia mi­att börtönbe került és ott is halt meg Nagyszebenben 1732. december 24-én agy­vérzés következtében. Formálódik a szuperjumbo Elvi egyezségre jutott a Boe­ing amerikai repülőgépipari óriás és négy európai partnere abban, hogy belekezdenek a tervezett közös repülőgépgi­gász előkészítésének követke­ző, döntő szakaszába. Az amerikai cég és az euró­pai koprodukcióban épített Airbus tagvállalatai annak el­lenére léptek egyet előre a je­lenleg csaknem utópisztikus­nak tűnő terv megvalósítása felé, hogy előttük is mind vilá­gosabb: a 550—800 szemé­lyes, majdani repülőóriás va­lós fejlesztési költségei nem az első számításokban szerep­lő 10 milliárd dollárhoz, de in­kább annak a kétszereséhez állnak majd közelebb. Az ötök mindenesetre az ezred­forduló körüli években szeret­nének eljutni a gyártás meg­kezdéséig. A csillagászati kiadásokon kívül az érintett cégeknek több, egyéb sajátos problémát is figyelembe kell venniük, el­sősorban is azt, hogy lesz-e kereslet a szuperjumbóra a je­lenleg meglehetősen nyomott légiközlekedési piacon. A gyártók előzetes becsléseiben még 400-500 óriásgép eladha­tósága szerepel, de az igazán komoly vevőként számításba vehető nagy nemzetközi társa­ságok közül eddig csak a Bri­tish Airways jelezte nyilváno­san érdeklődését. A partnerek­nek vigyázniuk kell arra is, hogy nehogy saját, már forgal­mazott óriásgépeiknek teremt­senek idő előtti konkurenciát a tervek bejelentésével s felké­szülhetnek azokra a csatákra is, amelyeket a majdani gyár­tókonzorciumnak kell majd megvívnia a trösztellenes ha­tóságokkal az Atlanti-óceán mindkét partján. Fejtörő Az előző heti játékunk kérdéseire adott helyes vála­szok a következők: 1. Május—júniusban virágzó, ősszel sárga-vörös-li- la színben pompázó lombú cserje. Sárgásbarna fája értékes fumlr. 2. Erős napsütésben a zöld színt tartalmazó klorofil- korongocskák beljebb húzódnak, és élükkel fordul­nak a nap felé; a levél világosabb lesz. Enyhébb megvi­lágítás esetén a korongocskák visszamennék a helyük­re s lapjukkal fordulnak a fény felé, a levél sötétebb lesz. 3. Egyes orchideaféléké 80-100 napig, sőt 135 napig is. A múlt heti játékunkat helyesen megfejtők: Sárosi Bernadett Érd, Murányi Adélné Vác, Sóskúti Andor Nagykőrös. A jövő heti játékunk kérdései: 1. Melyik növény levele a legnagyobb, 2. Milyen sajátossága van a peyote kaktusznak? 3. Hányféle gomba van? A helyes megfejtéseket beküldők között három há­romszáz forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A válaszokat jövő hét hétfőjéig kérjük beküldeni. A borí­tékra írják rá: FEJTÖRŐ. Postacímünk: Pest Megyei Hírlap szerkesztősége, Budapest Pf. 311. Irányító- szám: 1446.

Next

/
Thumbnails
Contents