Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-13 / 10. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZÜKEBB HAZANK 1994. JANUAR 13.. CSÜTÖRTÖK MDF-születésnap Budakeszin Van okunk reménykedni A Magyar Demokrata Fórum budakeszi szervezete megala­kulásának ötödik évfordulója alkalmából nagygyűlést ren­dezett kedden a helyi Erkel Ferenc Művelődési Központ­ban. A megjelenteket — Lezsák Sándort, az MDF ügyveze­tő elnökét, Szauter Rudolf országgyűlési képviselőt és Kulin Ferencet, a képviselőcsoport vezetőjét, valamint a település polgárait Varga Miklós, a helyi szervezet elnöke köszöntötte. A budakeszi MDF-eseket Szauter Rudolf, Kulin Ferenc, Var­ga Miklós és Lezsák Sándor köszöntötte Hancsovszki János felvétele Mindezek után Szemereki Zol­tán polgármester szólt az egy­begyűltekhez. Mindannyian tudják, hogy Budakeszi egy befogadó település — mondta —, és mindazt, ami szép, jó és igazság, mi nagy szeretettel fogadjuk. Ezután a helyi szervezet el­nöke vette át a szót. Beszélt ar­ról, hogy öt év egy politikai mozgalom, illetve egy párt éle­tében nem igazán nagy idő, azonban azok az eredmények, amelyeket ez alatt az MDF fel tudott mutatni, azok feljogosí­tanak bennünket arra, hogy egy szép, bizakodó jövő elé nézzünk — mondta. — 1989-ben az MDF bizalmat ka­pott a nemzettől, hogy az or­szágot e nehéz időszakban a koalícióval karöltve kivezeti a bajból. Úgy érzem, sikerrel vettük ezt a próbát. Csaknem hét kilométer csatornát építet­tünk, s ezzel több mint 80 szá­zaléka csatornázott ennek a te­lepülésnek; önálló szennyvíz- tisztítónk van, amit bővíteni kí­vánunk, több mint 180 millió forint értékben, 12 tantermes iskolát létesítettünk. Három évtizeden keresztül nem tör­tént annyi az infrastrukturális fejlesztések terén, mint az utóbbi néhány évben. Ezután Kulin Ferenc, az MDF parla­menti frakciójának elnöke vet­te át a szót, aki gratulált az öté­ves jubileumhoz. — Én nem arról a múltról akarok most szólni — mondta —, amit többé-kevésbé közö­sen szenvedtünk meg, vagy nagy örömmel, élvezettel él­tünk meg, hanem az öt évvel ezelőtti szervezkedés hangula­táról, lelkiállapotáról, remé­nyeiről, aminek bűvkörében megszületett az MDF. Na­gyon sokan és gyakran olvas­sák a fejünkre azt, hogy az MDF nem az, ami 1987—88-ban. Teljesen eltért a vállalt programjától, más irányt választott magának, mint amit annak idején kitű­zött, megfogalmazott. A vá­dakban van némi igazság, de alapvetően nem igaz. Mert ezek a kritikák figyelmen kí­vül hagyják azt, hogy ha vala­mi döntően megváltozott az el­múlt öt esztendőben, az nem bennünk, hanem körülöttünk ment végbe. Van okunk re­ménykedni abban, hogy lénye­gesen már nem romlik a hely­zetünk. Mindez annak köszön­hető, hogy a magyarság bámu­latra méltó hitet, türelmet, be­látást tanúsított mindazok iránt, ami vele és körülötte tör­ténik. Ezután Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető elnöke be­szélt, aki először boldog szüle­tésnapot kívánt mindazoknak, akik itt voltak akkor, amikor a párt megszerveződött. — Nehéz öt esztendő volt — mondta —, s ha majd egy­szer eljön az ideje annak, hogy visszaemlékezzünk, biztosan sok szép történetet tudunk visz- szaidézni. De most előre tekin­tünk — mindazon ismeretek tudatában, amelyek az utóbbi években történtek velünk —, és így lesz teljes az a program, amelyre készül az MDF, és amely hite és meggyőződése szerint 1994 júniusában a kor­mányprogram meghatározó eleme lesz. Á. M. Vétlenek a Szent Rókus orvosai Vándortanítók nyomdokain Méhészképzés távoktatással (Folytatás az 1. oldalról) (Utóbb értesültem arról is, hogy a hely­színre érkezett mentöorvos újraéleszté­si kísérlete is eredménytelen volt.) Reagálni szeretnék még a lapok­ban megjelent, a Népjóléti Minisz­térium szóvivője által tett nyilatko­zatra, melynek minden szavával egyetértünk. Ugyancsak valljuk, hogy az orvosi eskü mindenkire — tehát a Szent Rókusbán dolgozókra is — vonatkozik. Fentieken túl azo­nosulunk azzal a paragrafussal is, mely kimondja, hogy sürgősség fennállása esetében az orvos köte­les az orvosi ellátásra nála jelentke­ző beteget fogadni, vagy hívás ese­tében nála haladéktalanul megjelen­ni, s őt az adott lehetőségeknek megfelelőén a szükséges orvosi el­látásban részesíteni... Ugyanez a törvénycikk azonban nem értelmez­hető kórházak esetében, sőt nem is találtunk olyasn konkrét jogsza­bályt, mely árra vonatkozik, mi a teendő', ha valaki az intézmény köz­vetlen közelében lesz rosszul: men­tői kell-e hívni hozzá, vagy az épü­letből kell részére orvost kérni. Ami a gyakorlatot illeti: egyér­telmű, ha orvosaink közül bárki is tudomást szerez hasonló esetről, A Dunakanyar községeiben nagy lendülettel kezdődött meg a telefonvonal-hálózat fej­lesztése. Nagymaros igénylői a Börzsöny Com Rt. önkor­mányzati társuláshoz fizették be részvételi díjként a 15 ezer forintjaikat. Ez az összeg idő­közben 22 ezerre, majd újab­ban 30 ezer forintra eme'ke- dett. A 15 ezer és 30 ezer fo­azonnal a beteg segítségére kell si­etnie. Ugyanakkor ilyen alkalom­mal a legcélirányosabb kezelést nyújtó orvos kihívása a kórházból — a délelőtti „csúcs”-mítéti időt alapul véve. szinte lehetetlen. Ott egyetlen súlyos beteget sem szabad magára hagyni, akár egy percre sem. Megkeresésünkre az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgá­lat Pest Megyei Intézeténél elmond­ták, hogy a népjóléti miniszter uta­sításának megfelelően azonnal iga­zoló jelentést kértek a Szent Rókus Kórháztól. Ezt az esedékes napon vezető szerepet betöltő Kausz Ist­ván igazgatóhelyettes el is készítet­te, majd az orvos-igazgató visszaér­kezést után a két intézmény irányí­tója felvette egymással a kapcsola­tot. Utóbbi az általa kezdeménye-; zett belső vizsgálat eredményét még a tegnapi napon eljuttatta az ANTSZ-hez, melynek feladata, hogy az ügy hátteréről tájékoztassa a minisztert, az Országos Népegész­ségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat vezetőét, Kertai Pált, sőt jelentést küldjön a Pest megyei köztársasági megbízottnak is. M. É. tint különbözetét az érdekel­teknek akkor kell befizetniük, amikor lakásukba bekötik a ké­szüléket. A Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Minisztéri­um koncessziós pályázatának az eredményét február elején hirdetik ki. Ha ezt a Börzsöny Com Rt. nyeri el, úgy 1995. elejére ígérik a megrendelt ál­lomások beszerelését. (Folytatás az 1. oldalról) Ma harmincezer méhész foglalkozik a szorgos rova­rokkal, s évente ezren lépnek erre a pályára. S bár apáról fi­úra is száll ez a tudomány, csak a töredékük részesül szervezett képzésben. De nap­jainkban hiányzik a méhész­értelmiség is! Ausztriában -fennmaradt a monarchiából örökölt vándortanítói háló­hat. Magyarországon meg­szűnt. Egykor pedig a leendő falusi lelkészek és néptanítók a méztermelés tudományát is elsajátították. A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetemen néhány éve in­dult újra a nappali tagozaton a méhészoktatás. Tóth Árpád­nak évente 30-40 diákja van, gépész-, gazdász- és közgaz­dász-hallgatók soraiból — re­ményei szerint ők alkotják majd a 2000. év utáni mé­hészértelmiség egy részét. E fiatalok segítségével tartja fenn a méhésztársadalom ösz- szefogásával kialakított tan­méhest, melyben komoly tu­dományos kutatást is folytat­nak. Nélkülözhetetlennek tart­ják azonban az állami céltá­mogatást. Nagy az igény a szakisme­retre. Az egyetemi adjunktus ezt a gyakorlatból tudja. Csak egyetlen példa: a Ka- rancskeszin tartott tanfolya­ma után a Nógrád megyei község díszpolgárává fogadta! A tudásra, a felkészültség­re, az új iránti fogékonyságra, mi több, a kockázatvállalásra a természetközeli szakmában is akkor van a legnagyobb szükség, amikor gazdasági válságban küszködik a fenn­maradásért, a megújulásért. A szervezők remélik, hogy mind többen élnek a most nyí­ló lehetőséggel. Bállá Gábor Tamás országgyűlési képvise­lő ezzel kapcsolatban megje­gyezte, hogy a gazdakörök­kel, a népfőiskolákkal és a te­levízióval is meg kell találni az együttműködés módját. S hogy mik a teendőik a méhészképzés iránt érdeklő­dőknek? Február 15-ig kell je­lentkezniük az alábbi címen: Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Regionális Távok­tatási Központ, Szabó Tibor- né, 2103 Gödöllő, Páter Ká­roly u. 1. A részvétel feltéte­le 8 általános, illetve középis­kolai végzettség. Jelentkező­ket az egész országból, sőt ha­tárainkon túlról is fogadnak! A távoktatás önálló tanu­lást jelent, beküldendő felada­tokkal, gyakorlatokkal, és fél­évenként 1-1 hét bentlakásos konzultációval. Az oktatási segédkönyv minden napra előíija a teendőket, s video­film is segíti a tanulókat. Megismerkednek a méhbioló- giával, a méhészeti technoló­giával, a méhlegelővel, a mé­hek betegségeivel, kártevői­vel, a tenyésztéssel, a méhtar- tás jogi ismereteivel, vállalko­zási tudnivalókkal. A Földművelésügyi Mi­nisztérium a GATE gyakor­ló-iskoláját, a váci mezőgaz­dasági szakközépiskolát bízta meg a vizsgáztatással. Csuka János igazgató elmondta, hogy írásbeli, gyakorlati és el­méleti számonkérés után állít­ják ki a megfeleltek szakmun­kásbizonyítványát. Balázs Gusztáv Közvetlen kapcsolatok A Börzsöny Com reményei Megkérdeztük Ki tervezi a MIÉP plakátját? Egy szerkesztőségünkhöz érkezett hír szerint a Magyar Igazság és Elet Pártja egy Pest megyében élő neves gra­fikusművészre kívánja bízni — nagyon magas honorá­rium fejében — választási plakátjának megtervezését. Horváth Lajostól, a MIÉP társelnökétől azt kérdeztük, valós-e az állítás. — Teljes egészében nem valós, annyi igaz csupán be­lőle, hogy szeretnénk vá­lasztási plakátot terveztetni. A tervezésre már ki is írtuk a pályázatot. Azon pálya­munka alapján készül majd a MIÉP-plakát, amely a leg­inkább megfelel a követke­ző céloknak: hatásos felszó­lítással érzékelteti a válasz­tásokon való részvétel fon­tosságát, híven tükrözi pár­tunk szellemiségét, valós ké­pet ad törekvéseiről, arcula­táról, s végül, de nem utol­sósorban, hangsúlyozza a hagyománytisztelő, keresz­tény-nemzeti erők összefogá­sának szükségességét. A pá­lyázat egyébiránt jeligés, hi­vatásos művészek és amatő­rök egyaránt részt vehetnek rajta. Kiírásának egyetlen konkrét kikötése a méretre vonatkozik: A/3-as plakát­terveket várunk. A munká­kat szakértő zsűri fogja elbí­rálni, s a legjobbnak ítélt terv beküldője 30 ezer, a 2. helyezett pályázó 20 ezer, míg a 3. 10 ezer forintos díj­ában részesül. Ugyancsak 10 ezer forintot kap a leg­jobbnak ítélt szlogen kitalá­lója. Fontos tudnivaló továb­bá, hogy valamennyi arra igényt tartó pályázónak megküldjük választási prog­ramunk rövidített változatá­nak másolatát, ezzel is elő­segítendő céljaink, pártunk szellemiségének megismeré­sét. Úgy gondolom, az el­mondottak egyértelműen bi­zonyítják a hír hamisságát, valamint azt, hogy választá­si plakátunk nem felkérés, vagy áralku alapján készül majd. (ribáry) Polgármester-találkozó Sóskúton Önállóbbak a települések Tegnap délután ötletbörzének is beillő tanácskozást tar­tott Sóskúton több Buda környéki (Pest, illetve Fejér me­gyéhez tartozó) település polgármestere. Az eseményen — melynek a községháza nagyterme adott otthont — részt vett Józsa Fábián belügyminisztériumi államtitkár is. — Az önkormányzati rendszer a létrehozása óta el­telt rövid időben hazánk inf­rastrukturális fejlődésének kulcstényezőjévé vált. Nem túlzás azt állítani, hogy a szo­cializmus évtizedeiben a „megszokottnál” sokszoro­san önállóbb településeken csodaszámba menő fejlődés indult meg, talán nincs is olyan város, község vagy fa­lu, ahol ne valósult volna meg valamilyen évtizedekig csak ígérgetett beruházás. Itt mindenekelőtt a gáz-, illetve csatornahálózat építésére, szennyvíztisztó-telepek létre­hozására gondolok — mond­ta a tanácskozás bevezetése­ként Józsa Fábián. Az államtitkár kijelentet­te: az önkormányzati tör­vény várható módosításához kapcsolódó javaslatok kö­zött a regionális, településkö­zi társulások elterjedésének jelenleginél lényegesen hat­hatósabb támogatása is szere­pel. — Elkerülhetetlennek tű­nik, hogy az önkormányza­tok beruházási terveinek cél- támogatási rendszere meg­változzék, a pályázat benyúj­tására révén alanyi jogon járó hozzájárulások nagy szá­ma ugyanis az ország jelenle­gi gazdasági helyzete alap­ján a jövőben szétfeszítené az e célra elkülöníthető pénz­keretet — zárta szavait Jó­zsa Fábián. Az államtitkár tájékoztató­ját követően számos, önkor­mányzatok összefogásával megvalósíthatónak tűnő öt­let vetődött fel. Az egyik sze­rint létre lehetne hozni egy Buda környéki regionális té­vé- és/vagy rádióhálózatot. (ribáry) Vendégek a megyeházán Szociális szeminárium (Folytatás az 1. oldalról) Rendkívül fontos ez a szemi­nárium, hiszen mód nyílik át­venni a tapasztalatokat, és a mi viszonyainkra alkalmazni. Ulrich Hartmann hozzáfűz­te az elmondottakhoz, hogy nagyon rokonszenveznek Ma­gyarországgal, úgy érzik, az itt élő emberek megérdemlik a szimpátiájukat. Christian Wehner azt hang­súlyozta, hogy ötleteket sze­retnének kapni a szociálpoliti­kát és a környezetvédelmet il­letően valamennyi partnertől. A szeminárium program­jában szerepel a szociális igazgatás felépítésének be­mutatása angol, német és magyar szempontból. Fog­lalkoznak a gondozás külön­böző formáival, látogatást tesznek Gyömrőn az idős­korúak otthonában. Ugyan­csak fontos téma a mozgás- korlátozottak intézményei­nek bemutatása, valamint a kábítószeres és lelkileg sé­rült gyerekekkel való foglal­kozás. (ga. j.) Sikertelen volt az újraélesztés

Next

/
Thumbnails
Contents