Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-11 / 8. szám

JS PEST MEGYEI HÍRLAP SZOLGÁLTATÁS 1994. JANUÁR 11., KEDD 9 Megjelent az 1994. évi Német Kalendárium A magyarországi németek és a németül tudó érdeklődók idén is olvashatják a hazai né­metek évkönyvét, mely ha­gyományos terjedelemben és felépítésben jelent meg. A Magyarországi Németek Szö­vetségének éves kiadványa szokásához híven beszámol a hazai németek számára az el­múlt évben legfontosabb álla­mi szintű döntésekről, az is­kolaügy helyzetéről, kulturá­lis eseményekről, egyesületi munkáról, rendezvényekről. A felépítés a kalendárium műfajának megfelelően sok­színűségről tanúskodik. A ha­gyományos naptárrészt az egyes hónapokra jellemző népi bölcsességek teszik érde­kesebbé. Ezt követően a könyv 6 fejezetre tagolódik, melyeket végiglapozva egy­két aktuális vagy éppen érde­kes témát, eseményt emelnék ki. Átfogó kép A 90 oldalas Aktualitások fe­jezetet Hambuch Gézával, az MNSZ ügyvezető elnökével készült interjú vezeti be, mely átfogó képet ad a hazai németség mai helyzetéről és a fontosabb feladatokról. Az ügyvezető elnök szavaival: „Amire ma népcsoportunk­nak leginkább szüksége van, óvodák és iskolák, ahol gye­rekeink és unokáink elsajátít­hatnák a német nyelvet és is­mereteket szerezhetnének a magyarországi németek hely­zetéről, történetéről. Ezek az alapjai egy egészséges nemze­ti öntudat kialakulásának.” Az interjúban szó esik még Magyarország kisebbségi po­litikájáról, mellyel kapcsolat­ban más neves személyisé­gek magyar napilapokban megjelent nyilatkozatait is közlik. A kalendárium melléklete­ként olvashatjuk az időköz­ben megjelent, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény teljes szövegét. Megtudhatjuk, hogy mi­lyen segítséget kaptak a ha­zai németek a szövetségi köz­társaságtól, részletes lista is­merteti a német segítséggel megvalósult projekteket. Az országos, illetve helyi szintű magyar—német kapcsolatok­ról, baráti látogatásokról is ol­vashatunk. Közelebbről meg­ismerkedhetünk az MNSZ 1993. évi két nívódíjasával: Unger MagdolnaNas megyei és Sárkány Angelika Veszp­rém megyei pedagógussal. Megtudhatjuk Mayer Mihály pécsi püspök álláspontját a német nyelvű istentisztelettel kapcsolatban, és bepillantást nyerhetünk az 1991-ben ala­pított Szent Gellért Egyesület (Magyarországi Katolikus Németek Egyesülete) három évi munkájába, eredményei­be. Nevükhöz fűződik az 1993-ban Budapesten meg­rendezett Jakob Bleyer-konfe­rencia, amelyet a két világhá­ború közötti időszak magyar- országi német vezéregyénisé­gének tiszteletére rendeztek, halálának 60. évfordulója al­kalmából. A könyv Bleyer 1993. évi parlamenti beszé­dét is közli. Olvashatunk to­vábbá a Páneurópa-kultúr- fesztiválról, mely a hazai né­metek eddigi legnagyobb kul­turális seregszemléje volt 1993 nyarán. Múzeumok, egyesületek Az Anyanyelvűnk c. második leghosszabb fejezetet stílsze­rűen a hazai németek iskola­helyzetét elemző tanulmány vezeti be, amelyet Klaus Manfred Reiff német követsé- gi tanácsos állított össze. Majd a különböző általános és középiskolákban elért ered­ményekről olvashatunk szí­nes beszámolókat iskolaigaz­gatók, illetve pedagógusok tollából. E beszámolók feltárják a nemzetiségi német nyelvtaní­tás és pedagógusképzés prob­lémáit is. Kiemelném a dr. Klaus J. Mattheier heidelber- gi professzorral és nyelvszo­ciológussal folytatott beszél­getést, a bajai 0. (nulladik) osztályos gimnazisták beszá­molóját a gimnázium elkezdé­se előtti egyéves német tanu­lásról, akik jó dolognak tart­ják ezt a bevezető képzést a német nyelvű gimnázium el­kezdése előtt. Említésre érde­mes az esztergomi Vitéz Já­nos Pedagógiai Főiskola kez­deményezése, ahol nemzetisé­gi tanárképzést vezettek be a tanárhiány enyhítésére. Az is­kolák beszámolóiban fontos helyet kap a német partner- kapcsolat méltatása, és a né­met nyelvű tankönyvek, ill. irodalom hiányának kérdése is. Az első két nagyobb részt négy kisebb fejezet követi, együttesen csaknem 100 ol­dal terjedelemben. Ezek a fe­jezetek a Kultúra, Irodalom, Ma-tegnap-holnap és Ve­gyes-színes. A Kultúra c. fejezet német olvasó- és kultúrkörök, vidé­ki egyesületek hagyományőr­ző tevékenységének beszámo­lóit tartalmazza, melyekben megfigyelhető az a tenden­cia, hogy a német nemzetisé­gű emberek újból visszanyúl­nak hagyományaikhoz, és szí­vesen hoznak létre saját erő­ből is olvasóköröket, német házakat, múzeumokat, egyesü­leteket. Két megemlékezést is olvashatunk: dr. Vargha Károly pécsi professzorról, aki a magyarországi német népdalok és egyházi énekek gyűjtése terén végzett kiemel­kedő munkát, és Farkas An­talról, aki a fúvószene kiváló képviselője volt, muzsikus és karmester. Az Irodalom részben a ta­valyihoz hasonlóan magyaror­szági német alkotók novellá­it, verseit közlik kb. 20 oldal terjedelemben. Élethü gyűjtemény A Ma-tegnap-holnap részben a legkülönbözőbb témák kap­tak helyet: olvashatunk töb­bek között Honthy Hannáról (akinek neve eredetileg Hü­gel volt), a pécsi Angster or­gonaépítő cégről és család­ról, régi és mai fotókat látha­tunk a német népélet esemé­nyeiről, viseletéről, olvasói levelek kíséretében. Érdekes részleteket tudhatunk meg Jo­sef Wekerle könyve alapján a magyarországi német színját­szás történetéről és Budapest építészeti kincseiről, a ma­gyarországi németeknek az ország gazdasági, kulturális, szellemi fejlődéséhez való hozzájárulásáról. A Vegyes-színes befejező részből a különböző népek karácsonyi szokásait és étele­it ismertető összeállítást emel­ném ki. A kalendárium a gyerme­kek számára is közöl néhány rejtvényt és versikét, kedves gyerekszáj-történeteket az egyes fejezetek között. A kö­tetet sok szép fotó díszíti. Végül a bemutatást követő­en dicséret vagy bírálat he­lyett egy levélből idéznék: Az 1994. évi Német Kalendári­um számomra a magyarorszá­gi németek múltjának és jele­nének izgalmas, érdekes, élet­hű gyűjteménye. (Dr. Lorenz Menz államtitkár, Baden- Württemberg) (A Német Kalendárium megvásárolható a Magyaror­szági Németek Szövetségé­nél, Budapest VI., Nagymező u. 49. I. em. Ára: 110,— Ft.) M. Á. G. Hirdetési levelezőlap Pest megye valamennyi postahivatalában kapható az a leve­lezőlap, amelynek segítségével a Pest Megyei Hírlapban je­lentethetik meg hirdetéseiket kedves Olvasóink. Vállalkozók, közületek, magánszolgáltatók a kartonon hét szóig, magánszemélyek húsz szóig hirdethetnek. Nem kell ezután Budapestre utaznia annak, aki lapunkban akar­ja a hirdetését közzétenni. A megye valamennyi postahivata­lában megvásárolható az említett levelezőlap, amelyhez bo­ríték is jár, s bélyeg nélkül elküldhető a címünkre. A levél közvetlenül szerkesztőségünkbe érkezik, s mi ígér­jük: a beérkezéstől számított negy vennyolc órán belül meg­jelentetjük hirdetését. Pest megyében ilyen rövid határidőre csak nálunk adhat fel sajtóhirdetést! Budapesti olvasóinknak pedig változatlanul szolgálatára áll a Blaha Lujza tér 3. szám alatti hirdetési üzletünk. Képzőművészeti pályázat Festők, grafikusok, szobrá­szok és fotóművészek szá­mára hirdet pályázatot idei külföldi művésztelepi ösz­töndíjra a Budapest Galéria a Fővárosi Önkormányzat megbízásából. A művészek egy-egy hó­napos salzburgi, müncheni, bonni, Frankfurt am Main- i, illetve lisszaboni ösztöndí­jat nyerhetnek a pályázaton. A jelentkezőknek a szak­mai önéletrajzot és az eddi­gi munkásságot ismertető fotódokumentációt a Buda­pest Galériába (Budapest V., Szabadsajtó u. 5.) febru­ár 10-éig kell eljuttatniuk. A pályázatokat a Fővárosi Önkormányzat kulturális bi­zottságának művészeti kura­tóriuma bírálja majd el. A kiutazás költségeit a pályázat kedvezményezett­jeinek kell állniuk. Ä szál­lást, a műtermet, a napidíjat a vendéglátó város fedezi, s a művész költségtérítést kap a munkájához szüksé­ges anyagok megvásárlásá­hoz. Orvosi tanácsok Miért veszélyes a visszértágulat és a trombózis? Napjainkban egyre többen szenvednek visszértá­gulatban, visszérgyulladásban, lábszárfekély­ben és trombózisban. Ezek ma már népbetegség­nek számítanak. A mozgásszegény életmód, az álló- és az ülőfoglalkozások, a terhesség, a nagy hasi műtétek, a fogamzásgátlók, melyek különö­sen az elhízott és túlsúlyos .nőkre veszélyesek. Az előrehaladott életkor és az elhízás hajlamosít arra, hogy a visszerek kitáguljanak. A tágult erekben a vér visszaáramlá­sa lelassul, és vérrög, thrombus képződhet. Amennyiben a thrombus nem szervül, hanem leszakad, a keringés a jobb pit­varba, majd a jobb kamrába viszi, a jobb kamrából a tüdőbe kerülve elzárja a tüdő vérőerének az artéria pulmonális ágát vagy ágait, ilyenkor tüdőembóliáról beszélünk. Amennyiben a thrombus nagy, perceken belül bekövetkezik a fulladásos ha­lál. Hazánkban évente 2000-en halnak meg tüdó'embóliában. Sajnos nagyon sokan elhanyagolják, nem kezeltetik a visszér­tágulatot, és csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor már kife- kélyesedik. A cukorbetegeknél a lábszárfekély rendkívül nehe­zen gyógyul. Ma már a visszértágulatot műtéttel igen eredmé­nyesen lehet gyógyítani, és a jól elvégzett műtét után nem újul ki. Az időben végzett műtét kisebb beavatkozást igényel. Amennyiben álló-vagy ülőmozgást végzünk, mozogjunk mi­nél többet, és ha túlsúlyosak vagyunk, szabaduljunk meg feles­leges kilóinktól. Dr. Módra Mariann Nagykó'rös Új hulladékszállítási rend A lakossági hulladék- I szállítás és ártalmat- ' lanítás díjrendszerét decemberben módo­sította a ceglédi önkormány­zati testület. Ezt az indokolta — tudtuk meg Juhász József­től, a Városgazda Rt. igazga­tójától -—, hogy az elmúlt években bebizonyosodott: a szobák száma szerinti gyűjtés nem elég igazságos. Ráadá­sul a polgárokat semmi nem ösztönzi arra, hogy — ameny- nyiben lehet — kevesebb kommunális hulladék jelent­kezzen a háztartásokban. Február elsejétől Voltaképpen a szemétszállí­tás díjrendszerének megvál­toztatását már két-három esz­tendeje fontolgatták. Többfé­le megoldás közül a közel­múltban elfogadott — meny- nyiséggel arányos — válto­zat találtatott a legésszerűbb­nek. Ennek értelmében idén december 31-ig minden ott­honban kell, hogy legyen szabványos — száztíz-száz- húsz liter űrtartalmű — táro­lóedény (kuka). A korszerű gyűjtőkocsik biztonságosabb és gyorsabb működtetéséhez ez elengedhetetlen. Legalább ilyen fontos a lakosság együttműködési kézsége. Az előbbiek szükségeltetnek az új módszer sikeres megvalósí­tásához. Valójában a rendelet janu­ár 1-jével lépett érvénybe. Ám a részvénytársaság lehe­tőséget ad az átállásra. Január­ban mindenki értesítést kap arról, hogy február elsejétől változik a szállítási rend. Mégpedig úgy, hogy a csalá­diházas övezet mintegy hat­van belvárosi utcájában is az évek óta megszokott heti két alkalom helyett csak egyszer viszik el majd az egy kuka szemetet. Ezért a szolgáltatá­sért évente ezerháromszáz fo­rintot (és az áfát) kell fizetni. Természetesen ezen-kívül, ha valakinek több hulladék gyűlik ősze a háztartásban, azt is elszállítják. De azért edényenként, zsákonként hu­szonöt forintot (és az áfát) kérnek. A cég a megjelölésre öntapadó címkéket hoz forga­lomba — amit a későbbiek­ben a telephelyen lehet besze­rezni — ezzel kívánja meg­előzni a mennyiséggel kap­csolatos esetleges vitákat. A Városgazda Rt. belátja, hogy a lakosságnak némi idő­re van szüksége a felkészülés­re. Ezért várhatóan június 30-ig az egy kukánál több szemetet egyelőre térítésmen­tesen fuvarozzák el. Egyéb­ként a lakótömböknél — első­sorban egészségügyi okok mi­att — továbbra is hetente há­romszor ürítik a tárolókat. Kedvezőbb áron Mivel a részvénytársaság nagy mennyiség esetén ked­vezőbb áron tud vásárolni ku­kákat, vállalja ezek beszerzé­sét. Ezzel kívánja megkönnyí­teni a szerényebb pénztárcájú polgárok helyzetét, akik így a jelenlegi árakhoz képest ol­csóbban juthatnak hozzá a ku­kához. Áz elképzelések sze­rint az önkormányzat — szo­ciális rászorultság esetén — kamatmentes részletfizetési kedvezménnyel támogatja az ügyet. Végezetül Juhász József el­mondta, a jövőben szakíta­nak az eddigi díjbeszedési módszerrel. Ugyanis azt ter­vezik, hogy nem a munkatár­saik, járnak minden lakos­hoz. Á félévenként esedékes számlákat csekk kíséretében fogják kézbesíteni. Bíznak ab­ban, hogy a polgárok partne­rek lesznek, és befizetik a szolgáltatás összegét. Kísér­letként bizonyos területeken az 1993. második félévi hulla­dékszállításért járó pénzt is ekként szeretnék megkapni. F. F.

Next

/
Thumbnails
Contents