Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-11 / 8. szám

fir MEGYEI IfÍDT A P aIAIaJL^riX XXXVIII. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM Ára: 13,50 forint 1994. JANUÁR 11., KEDD Körkérdés az új honvédelmi törvényről Előléptetésre várva Több megyei alakulatnál megkezdődött a hivatásos tisz­tek, tiszthelyettesek magasabb rendfokozatba léptetésének előkészítése. Egyebek között ez is kiderül lapunk munka­társainak azon összeállításából, amelyben a január elsejé­vel hatályba lépett új Honvédelmi Törvény hatásáról kér­dezték az érintetteket. Egybehangzóan kitűnik a válaszok­ból, hogy jót tett a hovédség immár törvényileg is előírt párttalanítása. Landeszmann babérjai Árulóknak nem nevezném őket, hiszen jó ideje hűsége­sek önnön hitványságukhoz. Még arcátlanoknak, hazu­goknak, történelemhamisítóknak sem, hiszen ez már rangot jelent olyan embereknek, akik egyszerűen csak nevetségesek. Természetesen Eörsirffl, Komádról és társaikról van szó. Azokról, akik a ZDF-televízió egyik ostoba műsorá­ban hetet-havat összehordtak. De nemcsak nevetsége­sek. Veszélyesek is, ha arra gondolunk, hogy Nyugaton komolyan veszik ókét és a kevésbé tájékozott tévénézők a látottak és a hallottak alapján esetleg elhiszik, hogy Magyarországon tort ülnek a nacionalisták, és talán még a miniszterelnököt gyászolók százezreit is e körbe sorolják. Ha elhiszik, hogy azóta folyik a médiaháború, amióta Boross Péter a miniszterelnök, ha elhiszik, hogy az Egyenleg stábja meglepődött, amikor a hírműsoruk helyett a Híradó jelentkezett, ha elhiszik, hogy „a régi fasiszta Horthy Miklós felelős volt a magyar zsidók el­hurcolásáért”,ha elhiszik, hogy Konrád György a legna­gyobb magyar „költő'”, ha elhiszik, hogy tavalyelőtt a Kossuth téren fasiszta csőcselék akadályozta meg Göncz Árpádot ünnepi beszédének elmondásában... Persze nem várható el, hogy a nyugati polgár tájéko­zott legyen a magyar belpolitika, a sajtó, a közélet ügyes-bajos dolgaiban, s e tájékozottság birtokában le- gyintsen arra, amit a manipulátorok eléje tárnak. Mert ha netán tudja is azt, amit Tom Kennedy sajtótanácsos is megfogalmazott A Hétben, nevezetesen, hogy Horthy kezéhez nem tapadt vér, azt már kevésbé tudhatja, hogy akiket Eörsiék nacionalistának mondanak, azok többsé­gükben tisztességes, hazájukat szerető magyarok. És azt sem tudhatja, hogy az Egyenleg készítői megtagadták a munkát, ennél fogva nem volt min meglepődniük. A ZDF intervenciós műsora láttán az a benyomá­sunk, hogy Eörsi István nemcsak Landeszmann György babérjait irigyelte meg, hanem Gerő Ernőét is, amikor az említett műsorban a forradalomra emlékező Kossuth téri tömeget fasiszta csőcseléknek nevezte. Gerő az 1956-os forradalom előestéjén hasonlóképpen minősítette a békésen tüntető budapestieket, s provoka­tív kijelentésével jelentősen hozzájárult a közhangulat elmérgesedéséhez Eörsi bizonyára csalódottan konstatálja, hogy kijelen­tésétől ma nem a fegyveres harc tör ki, hanem a nevetés. Bánó Attila Megyénkben nem volt vaddisznópestis Nincs szükség a ritkításra Pest megyében egyetlen pestisfertőzött vaddisznó sem ke­rült terítékre — tudtuk meg a Közép-magyarországi Va­dász Szövetség fővadászmesterétől, Nagy Istvántól. A ked­vező hírt a Pest Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-el­lenőrző Állomás igazgatója, Tóth Péter is megerősítette. Bombariadó Otromba tréfa áldozatai leltek tegnap késő dél­után a Blaha Lujza téri Hírlapkiadó épületében dolgozók, így a Pest Me­gyei Hírlapot készítő mun­katársak is. Egy ismeret­len telefonáló azt közölte, hogy bombát rejtett d az épületijén. A riadalom sze­rencsére alaptalannak bi­zonyult, de több órára így is megszakadt a munka. Agrárjelentés A csapadékos időjárás ellené­re az ország egész területén mindössze hatezer hektár szántót borít víz, s ebből csu­pán négyezer hektár a vetés — állapítható meg a Földmű­velésügyi Minisztérium leg­frissebb, a mezőgazdaság de­cemberi helyzetét összegző jelentéséből. A múlt hónapban az or­szág területének nagyobb ré­szén a sokéves átlagnál több — 45 millimétemyi — csapa­dék hullott. így a talaj felső, 50 centiméteres termőrétegé­nek nedvességtartalma a Ba­ja—Abony—Heves—Ózd vo­naltól nyugatra elérte a 95-100 százalékot. E vonal­tól keletre, tehát az Alföld nagy részén viszont még min­dig csupán 70—90 százalék között mozog. (Folytatás a 3. oldalon) Szabó János vezérőrnagy, a Szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola parancsno­ka: — A január elsejével ha­tályba lépett honvédelmi tör­vény akkor válhat igazán ha­tékony rendelkezéssé, ha rö­vid időn belül követi a hiva­tásos tisztek, tiszthelyettesek jogállásáról szóló. Ennek ter­Lukács Tamás, a Keresztény- demokrata Néppárt ország- gyűlési képviselője, a parla­ment emberjogi bizottságá­nak alelnöke tegnap sajtótájé­koztatón ismertette a nemzeti és etnikai kisebbségek parla­menti képviseletére vonatko­zó, s már több pártközi egyez­tetésen is szóba került keresz­ténydemokrata tervezetet. A politikus kijelentette: pártja javaslatában szereplő kedvez­vezete már készen van, s a miniszter úr ígérete szerint még e hónap folyamán a kor­mány elé kerül. A honvédelmi törvény két új rendfokozatot léptetett életbe: a tiszthelyettesiek közé a főtörzszászlósit, a tá­bornokiak közé pedig a dan­dártábornokit. Ugyancsak a hivatásos állományt érinti az mények révén a közelgő vá­lasztások során 18-20 képvi­selői helyhez juthatnának a nemzeti kisebbségek. Lukács Tamás felvetette: mivel a kisebbségek képvise­letének problémája belpoliti­kaiak mellett biztonságpoliti­kai kérdéseket is érint, nem szabad pusztán jogi szempon­tokat fiegyelembe venni meg­oldásának keresésekor. (Folytatás a 3. oldalon) új törvény azon rendelkezé­se, mely szerint egy-egy ma­gasabb rendfokozatba lépés előtt egy évvel minden eset­ben kevesebb a várakozási idő a korábbiaknál. A Kos­suth Lajos Katonai Főiskola számos tisztje és tiszthelyet­tese előléptetésének előkészí­tése már meg is kezdődött e rendelkezés alapján. Az, hogy az új honvédel­mi törvény értelmében csök­ken a nem fegyveres, illetve polgári szolgálatot teljesítő sorállományúak szolgálati ideje, a katonai főiskolákat — így a miénket is — nem érinti. (Folytatás az 4. oldalon) NATO-felhívás Az Észak-Atlanti szövetség állam- és kormányfői ünne­pélyes keretek között tegnap aláírták azt a felhívást, hogy egy — az általuk hétfőn ugyancsak szignált —, béke­partnerséget szolgáló keret­egyezmény aláírásával léte­sítsenek kétoldalú kapcsola­tot a szövetséggel. A felhívás bevezetőjében az állam- és kormányfők ün­nepélyesen megerősítik, hogy a „szövetség, a Wa­shingtoni Szerződés 10. pont­jának megfelelően nyitott ar­ra, hogy tagságot biztosít­son” további európai államok­nak. „Számítunk rá és üdvö­zölnénk a NATO kiterjeszté­sét, amely evolutív folyama­ton keresztül elérné a keleti demokratikus államokat” — szögezi le egyebek között a dokumentum, amely szerint a békepartnerség túllép az egy­szerű párbeszéden és koope­ráción, és igazi partnervi­szonyt, „új biztonsági kapcso­latot” létesít a NATO és az ezt igénylő országok között. A felhívás a továbbiakban kilátásba helyezi, hogy a partnerség keretében zajló együttműködés egyaránt ma­gába foglal majd konkrét ka­tonai és politikai kooperáci­ót, s hogy ennek hatékonysá­ga érdekében arra is mód nyí­lik majd, hogy a partneror­szág koordinációs irodát nyisson a szövetség Mons melletti főparancsnokságán, illetve képviseleti irodát léte­sítsen a NATO brüsszeli po­litikai központjában. A NATO egyúttal kész lesz arra, hogy közvetlen konzultációt folytasson bár­mely, területi integritásában, politikai függetlenségében vagy biztonságában fenyege­tett partnerországgal. (További híreink a 2. oldalon) Mint ismeretes, Szlováki­ában sertéspestis pusztítja a vadállományt, s így felvető­dött annak a lehetősége, hogy a határ menti régiókban — például a Börzsöny kör­nyékén — hozzánk is átter­jed a veszélyes betegség. A kiszűrés érdekében a gödöl­lői állat-egészségügyi állo­más igazgatója utasította a va­dásztársaságokat, hogy a Pest megyében elejtett vaddisznó­kat csak a vecsési Mavad-ki- rendeltségen keresztül értéke­sítsék. A kirendeltség a vér­minták alapján köteles elvé­gezni a szükséges laboratóriu­mi vizsgálatokat minden ser­tésről, s amennyiben szüksé­ges, az eredményről értesíte­ni a hatóság illetékesét. Az eddigi vizsgálatok teljes egé­szében negatív eredménnyel végződtek, függetlenül attól, hogy a vadat hol ejtették el. Hasonló eredménnyel zá­rult annak a sertéstetemnek a vizsgálata is, melyet a múlt héten vetett ki a Duna Szob mellett, s feltehetően Szlová­kiából került át Magyaror­szágra. A fentiek alapján a vadász­szövetség nem rendelt el vad­disznó-ritkítási akciót a me­gyében, ami nemzetgazdasá­gi szempontból is örvende­tes, lévén, hogy a visszatérő külföldi vadászokat főleg a vaddisznó vonzza Magyaror­szágra. Egy-egy nagyobb vad­kan értéke az ötvenezer forin­tot is eléri, s az agyarakért, mint trófeáért négy-ötezer márkát is szívesen megfizet­nek a vendégek. (gyé) Semmit — gondolta Kovács József kartali gazdálkodó — mellesleg a helyi gazdakör veze­tője —, akinek családi birtoka 25 hektárra rúg. S miután ezt az alapigazságot megfogal­mazta, majd számba vette búzával bevetett birtokát, úgy döntött: él a Gazdakörök Orszá­gos Szövetsége által felkínált lehetőséggel, s bekapcsolódik a szervezet egyik legújabb, gép- és eszközértékesítés céljából megfogalmazott programjába. A képen Is látható MTZ traktorért a büszke, immár elégedett gazdaember Záhonyba utazott. — Márcsak a tarto­zékokat kell hozzá beszerezni — magyarázta a Kovács József —, s akkor gond nélkül vár­hatom a tavaszt Hancsovszki János felvétele A KDNP javaslata a választójogról Kampánynyitás Szegeden Mit ér a gazda gép nélkül?

Next

/
Thumbnails
Contents