Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-08 / 286. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. DECEMBER 8., SZERDA Harmincötödik születésnap A reménykedő könyvtár A ceglédi gyermekkönyvtár a közeli napokban ünnepli fennállásának harmincötödik évfordulóját. Ebből az alkalomból beszélgettünk Jakab Bélánéval, a városi könyvtár igazgatójával és Erős Hajnalkával, az ifjúsági intézmény vezetőjével. — A Szabadság téri épületünkben 1958. december 15-én — a felnőttektől elkülönülve — egy harminchat négyzetméteres helyiségben kezdhette meg áldásos tevékenységét a gyermekkönyvtárunk — idézi fel a múltat Jakab Béláné. Könyv a patyolatban — Akkoriban csupán kétezer-ötszáz kötetből választhatott ezerháromszáz olvasónk, s egy kolléganő látta el a teendőket. Jóllehet az elmondottak igen szerény körülményeket sejtetnek, mégis büszkék vagyunk a kezdetre, mert a megyében ez volt az első ilyen ifjúsági intézmény. Ami persze a következő években egyre inkább szűkössé lett, hiszen 1976-ban már tízszeresére gyarapodott a könyvállományunk, és ezerhatszázan iratkoztak be. Ez idő tájt az általános iskolák is érdeklődéssel közeledtek hozzánk. Rendszeres csoportos foglalkozások, rendhagyó órák tanúskodnak erről. Ezért aztán kénytelenek voltunk költözni. A piactéren leltünk otthonra — az egykori patyolatüzlet helyiségében. — Egy évtized alatt ezt a létesítményt is kinőtték, s végre beköltöztek a Gubody utcai épületbe, amely afféle „ékszerdoboz”, s a városi kultúra egyik fellegvára. — A negyvenezer kötet elhelyezése és az olvasók száma — kétezernél többen vannak — indokolta, hogy újra „vándoroljunk”. A Gubody utcai létesítményt 1987-ben vehettük birtokba. Itt a korábbiakhoz képest ideálisab- bak a körülmények. Kölcsönzőt, mese- és olvasószobát, folyóiratolvasót, valamint egy külön olvasótermet alakítottunk ki. — Milyen szolgáltatásokkal segítik a fiatalok művelődését? — Remek kapcsolatunk van az általános iskolákkal — veszi át a szót Erős Hajnalka. — A napközis — ezen belül a szabadidős — tevékenység keretében, évente több száz csoport látogat el hozzánk. Jelentős még az egy-egy tanagyaghoz kötődő könyvtári órák száma. Ezeket a foglalkozásokat a szaktanárok tartják, mi az előkészítésben veszünk részt. Csak ami kötelezd — Mi érdekli a fiatalokat? Egyáltalán olvasnak-e? — Szomorú kimondani, a gyerekek egyáltalán nem olvasnak. A napi feladataik mellett nincs idejük a könyvkölcsönzésre. Az intézményünk szerepe kezd megváltozni. Ez nagyon kellemes hely, hanglemezt hallgatni, videofilmét nézni, sőt kora tavasztól késő őszig pingpongozni is. Abban már csak reménykedünk, hogy az, aki betér hozzánk, idővel — a kötelező olvasmányon kívül könyvet is visz tőlünk haza. — Tudnaka gyerekek a könyvtár miliőjéhez illően viselkedni? Megügye- lik-e a könyveket, s időben visszahozzák őket? — Megváltoztak a szokások — folytatja Erős Hajnalka. — Sajnos, a gyerekek gyakran hangoskodnak. Nemegyszer rájuk kell szólni, hogy csendesedjenek, mert akad, aki olvasni szeretne. Nem érzik, hogy a könyvtár egy szent hely. Az sem titok, hogy számtalan felszólítást muszáj kiküldeni, mert jó né- hányan elfeledkeznek arról, hogy lejárt a háromhetes kölcsönzési idő. Mi tagadás, az sem ritka, hogy a drága — négy-ötszáz forintos — könyvek siralmas állapotban kerülnek vissza. Persze, az igazsághoz tartozik az is, hogy ez nem mindig a gyerekek hibája ugyanis számos kiadvány fűzött lapokból áll. A hűség jutalma — Mit szeretnének a kör zeljövőben megvalósítani? — Bár esztétikusak, barátságosak, de talán az ideálisnál kisebbek a szobáink, ezért a mellettünk lévő létesítménnyel szeretnénk majd bővíteni az épületet — válaszolja Jakab Béláné. — Sajnos, az anyagi lehetőségeink miatt bármely kiadványból egyet vehetünk csak meg, holott legalább három-négy pédányra lenne szükség. Szeretnénk a választékot gyarapítani. Jövőre folytatni kívánjuk a nyári olvasótábori foglalkozásokat, amelyek eddig sikeresek voltak. És persze örömmel hívnánk meg írókat, költőket, előadóművészeket. Annál is inkább, mert az utóbbi időben —• az egyre emelkedő tiszteletdíjak miatt — a korábbi hagyományról le kellett mondanunk. Most lázasan készülünk a harmincötödik születésnapra. Ugyanis a Pest megyei önkormányzattól pályázattal nyert összegből színvonalas programot szeretnénk összeállítani. Rendezvényeinkkel azoknak a gyerekeknek, pedagógusoknak, szülőknek kedveskedünk, akik hűségesek hozzánk. F. F. Az ügy szerencsésen végződött Mégsem kell utazgatniuk a betegeknek Fogynak a sáros utcák Nagykőrös tavaszig kikerül a kátyúból Csöng a szerkesztőségi telefon. Felháborodott hangú hölgy kéri, menjünk ki Budaörsre, mert az tarthatatlan, ami ott történik. A budaörsi lakótelepen a felnőtt orvosi rendelőben három háziorvos dolgozik felváltva, sokak megelégedésére. Igaz, a rendelő nem túl tágas, de mindig ragyog a tisztaságtól. A közelmúltban elterjedt a hír: az egyik orvost át akarják innen helyezni az Ofaluba. A hír lázba hozta a körzet lakóit, aláírásokat gyűjtöttek az intézkedés ellen. Mindezen nincs mit csodálkozni, hiszen a betegek között jócskán akadnak idős emberek, akik nem szívesen utazgatnak. Nemcsak azért, mert mindez nehezükre esik, hanem mert az anyagilag is komoly terhet jelent számukra. Szerettük volna tudni, hogy végül is mi történt. Vizsgálódásunk során a következők derültek ki. Az egyik önkormányzati képviselő néhány nappal ezelőtt a rendelőben járt, ahol bizony igen sokat kellett várnia. Ez felbőszítette, s megkereste az alpolgármestert, aki azonnal intézkedett. A helyi főorvos áthelyezte az egyik doktornőt, mindössze néhány napot hagyott a költözködésre. Sem a doktornő, sem pedig a betegek nem értesültek az intézkedés okáról. Az is kiderült, -hogy mindezekről nem tudott a képviselő- testület és az ügy nem szerepelt a népjóléti bizottság napirendjén sem. Fejéregyházi Sándomé, helyi óvónő nem nyugodott bele az elintézés módjába. Kérte a körzetben lakókat: vegyenek részt a következő önkormányzati ülésen: — Az eredmény még engem is meglepett — mondja az óvónő. Idős hölgyek, bottal közlekedő urak és még sokan mások is megjelentek a képviselő-testületi ülésen. Valószínű, hogy az ő közreműködésüknek köszönhető, hogy a honatyák úgy döntöttek: minden marad a régiben. A rendelővel kapcsolatos gondokat — hangzott el az ülésen — igyekeznek majd a lakótelepen belül megoldani. Tehát a nagy port kavart ügy megoldódni látszik. Eszerint nem kell a sok száz embernek külön költségbe vernie magát, az idős embereknek az utazással törniük magukat. Árpási Mária @ Idén 29 utca lakói nyújtották be kérelmüket Nagykőrösön az önkormányzati pénzekből támogatott önerős útépítések kivitelezésére. A képviselő-testület azonban csak most, a város költségvetését jelentékenyen befolyásoló kórházrekonstrukció állami támogatásának ismeretében tudott határozni arról, hány utca, és konkrétan melyek burkolása kezdődhet el az első ütemben. Orczy László, a polgár- mesteri hivatal tanácsosa elmondta, most 9 utca, illetve utcaszakasz nyerte el a pályázatot. A Fűzfa, az Attila, a Villám, a Tetétlen, valamint a Lázár utca 11—17. szám közötti szakasza, a Kölcsey utca Bajza és Hangácsi utcák közötti része. Burkolatot kap továbbá a Nádasdi utcának az Alsónyomási és Salamon utcák közé eső része, a Pozsonyi utcának a Lo- sonczy és Szolnoki utcák közötti darabja, valamint a Zrínyi utca a Vágóhíd és Ván- csodi utcák által határolt szakaszon. A többi igényt jelenleg vizsgálják, értékelik. — Találtunk olyan kivitelezőt, aki a tél közeledte ellenére december 20-i határidőre vállalta az említett utcáknak a kiépítését. Arra azonban senki nem számított, hogy ilyen korán leszakad a hó, a fagyok, ami miatt sajnos valószínűleg módosul a befejezés határideje — hallottuk Orczy Lászlótól. — Ezek szerint lehetséges, hogy majd csak tavasz- szal tudják az építők befejezni vállalásukat? — Senkinek nem érdeke szélsőséges időjárási körülmények között rossz minőségű műutakat építeni, hiszen e közműveknek sok évet kell szolgálniuk.i Biztos vagyok abban, hogy az érdekelt lakók is így gondolják, a néhány hónapos késés nem okozhat gondot azoknak, akik oly sokat vártak lakókörzetükben a normális közlekedési feltételek megteremtésére. — Mi lesz ha jövő tavaszig megdrágul az útépítés? — Amennyiben idén tényleg nem sikerül befejezni a munkát, a szerződésnek a költségekkel kapcsolatos pontja továbbra is érvényben marad. Tehát legrosz- szabb esetben is április 30-ig változatlan áron mindegyik utca, illetve utcaszakasz építése befejeződik. (-ay) Megkérdeztük Indít-e vizsgálatot a parlament alelnöke? A nagykőrösi Földrendező Bizottság, illetve a Földkiadó Bizottság nevében, Huszár Kálmán és Kustár Csaba bizottsági elnökök nyílt levelet intéztek Dörnbach Alajoshoz, az Országgyűlés alelnökéhez. (A nyílt levelet szombati lapszámunkban tettük közzé.) A levélírók tiltakozásukat fejezik ki, és visszautasítják a helyi, Kék Nefelejcs című, időközi lapban — Dörnbach Alajos november 18-án Nagykőrösön tett látogatásáról — megjelent rágalmakat. Nevezetesen azt sérelmezik, hogy Deák György — a lap tudósítása szerint — azt mondta volna Dörnbach Alajosnak, hogy a kárpótlás és a földkiadás személyes érdekeltség miatt, felületesen és elhamarkodva zajlott le a városban. Levelükben kérik az Országgyűlés alelnökét, „hogy a jelenleg viselt közjogi méltóságánál fogva az ügyben vizsgálatot elrendelni szí- vesekedjen a valóság megállapítása érdekében”. Az Országgyűlés alelnökét arról kérdeztük, mit szándékozik tenni az ügy tisztázása érdekében? Néhány perccel ezelőtt olvastam a levelet az újságban. — kezdte válaszát Dombach Alajos. Számomra teljesen érthetetlen ez az ügy. Az tény, hogy a Nagykőrösön tett látogatásomkor megrendezett fórum előtt, 8-10 emberrel beszélgettem. A beszélgetés részleteire és a névre ugyan már nem emlékszem, csak azt tudom, hogy valaki, valami kritikát fogalmazott meg a földrendezéssel kapcsolatban. Ugyanakkor semmilyen konkrétumot nem hallottam, és nem . is találtam sértőnek a kritikát, hiszen nem is reflektáltam rá. Az a gyanúm, hogy a helyi lap- szerkesztő fogalmazott kissé élesen. Egyébként teljesen természetesnek tartom, hogy egy olyan kérdésben, mint a földrendezés, bírálatok is elhangzanak. A levélíróknak természetesen válaszolni fogok, bár nem igazán tudom, hogy miben segíthetek. Én ugyanis nem rendelhetek el vizsgálatot, hiszen helyi konfliktusok kivizsgálására nem terjed ki a hatásköröm. (Szedlacsek) Tanácskozott az oktatási bizottság Fontos a diáksport Ülést tartott tegnap a Pest Megyei Közgyűlés közművelődési és oktatási bizottsága. Mint azt Szabóné Peregovics Vilma, a bizottság megbízott elnöke elmondta, elsőként az idei munkájukról számoltak be, majd a megye sportéletének helyzetéről és fejlesztési koncepciójáról tárgyaltak. A bizottság az elmúlt időszakban huszonhat alkalommal tanácskozott, a tagok részvételi aránya — örvendetes módon — minden alkalommal igen magas volt. Számtalan esetben fordult elő, hogy a gondokat a helyszínen vizsgálták meg. így sikerült segítségükkel megoldani a biatorbá- gyi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet bővítését — konyha, ebédlő, mosoda létesítésével — is. Hasonló módon mérték fel a megyei középfokú oktatási intézmények és a bentlakásos gyógypedagógiai iskolák gondjait és javasolták, hogy az 1994-es költségvetésben számoljanak az ezek megoldásához szükséges kiadásokkal. Kezdeményezték továbbá, hogy a megyei diáksportot — kétszáztizennyolc egyesület található e térségben — legalább oly mértékben támogassák a jövőben, mint idén (tizenhárommillió forint). Mindezt azért, mert úgy gondolják, hogy amíg nincs sporttörvény, amely rendezné az ezzel kapcsolatos feladatokat, addig is legyen gazdája ennek a területnek. (á. m.) Uj utakon a szövetkezetek (Folytatás az 1. oldalról)- A tevékenység külföldre való kibővítésére nagy szükség van, hisz korábban az öt- milliárd forintot is elérte a megye ipari szövetkezeteinek éves exportja. Ugyanez napjainkban alig haladja meg a 100 millió forintot, miközben a megyei tagszervezetek egyesztendei produktuma— az elmúlt időszak jelentős visszaesése után is — eléri a 8-9 milliárd forintot. A Pest Megyei Iparszövetségnek — mint a megyében működő ipari szövetkezetek és társas vállalkozások érdek- képviseleti szervének — jelenleg 101 tagszervezete van. Ezek 60 százaléka szövetkezet, 35 százaléka kft.: közülük 17-18 már teljesen magánalapon jött létre. A szövetséghez önkéntesen csatlakozónak mögött mintegy 14 ezer szövetkezeti tag áll, de az összes tulajdonos száma a 30 ezret is meghaladja. A piacszervezési szolgáltatás iránti megnövekedett igény és az előbbi adatok igazolják: az ipari szövetkezetek túljutottak az átalakulás nehézségein s egyre inkább bővül termékeik kínálata. (tóth)
