Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-06 / 284. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP SPORT 1993. DECEMBER 6., HÉTFŐ 15 Totóeredmények 1. Bochum—Chemnitz 3:2 1 2. 1860 Münch.—Meppen 1:2 2 3. Saarbrücken—Rostock 4:0 1 4. Foggia—Udinese 2:2 x 5. Atalanta—Lazio 1:1 x 6. Cremonese—Piacenza 4:0 1 7. Juventus—Napoli 1:0 1 8. Lecce—Intemazionale 1:3 2 9. Milan—Torino 1:0 1 10. Reggiana—Cagliari 3:1 1 11. Róma—Parma 2:0 1 12. Ascoli—Padova 3:1 1 13. Pisa—Brescia 4:2 1 Pluszmérkőzés: 14. Palermo—Acireale 1:0 1 Szuszáék köszöntése A Magyar Labdarúgó Szövet­ség, bensőséges hangulatú va­csora keretében köszöntött három egykori válogatott lab­darúgót születésnapja alkal­mából. Az ünnepeltek: Szu­sza Ferenc (70), Sándor Ká­roly (65), Szűcs Lajos (50). Czakó — ezüst Szép magyar sikerrel fejező­dött be az. amerikai Colorado Springsben a junior műkorcso­lya-világbajnokság. A lányok versenyében a technikai prog­ram után második helyen álló Czakó Krisztina a kűrben is hi­bátlanul futott, így megőrizve előkelő pozícióját, világbajno­ki ezüstéremmel zárta a viadalt. A 13 éves amerikai Michaelle Kwan öt tripla ugrással fűszere­zett programját értékelték a leg­magasabb pontszámokkal, így nem férhetett kétség a végső győzelméhez. Csúcsok Hamarban Több fantasztikus világrekord született norvégjai Hamarban zajló gyorskorcsolyázó Világ Kupán. A férfi 500 méteren az amerikai Dan Jansen a sportág történetében elsőként törte át a 36 másodperces bővüs határt, saját 36,02 másodperces csú­csát megdöntve, 35,92 másod­perccel állított fel új világcsú­csot. A férfi 5000 méteres tá­von a norvég Johan-Olav Köss futott új világrekordot, csúcs: 6:35,53 perc. A női 500 méteren Egyed Krisztina 42,42 másodperces idejével teljesítette a lilleham- meri olimpiai részvételhez szükséges ötkarikás szintet. Az 1500 méteres távon az osztrák színekben versenyző Hunyady Emese második lett a német Gunda Niemann mögött. De vers díjai A sokáig súlyos betegséggel küszködő, majd az atlétikai versenypályára olimpiai és vi­lágbajnoki győzelemmel visz- szatérő Gall Devers vehette át az év legjobb amerikai atlé­tájának járó Jesse Owens-dí- jat. A kiváló sprinter és gátfu­tó nyerte a C. C. Jackson-dí- jat is, melyet a futószámok legjobbjának ajánlanak fel évente Amerikában, s teljesít­ménye megkoronázásaként, Devers lett az újságírók sza­vazatai alapján az 1993-as esztendő legjobb sportolója is az Egyesült Államokban. Srecki robogott célba A solymári Pemii első' idei győzelme Németország a világbajnok Minden idők leggyengébb sze­replését könyvelhették el a ma­gyar férfi párbajtőrvívók az idei Ganz-Hunslet-MÁV Tokaj Exp­ress Világ Kupa versenyen. Bár a legjobb 64 vívó közé még tíz magyar is beverekedte magát, a legjobb 16 közé már csak az a Dobrocsányi István tudott beke­rülni, aki jóformán csak hobbi­ból vív. A korábban a döntőbe jutásra is esélyesnek tartott Ko­vács Iván a végelszámolásnál 17., Kulcsár Krisztián pedig 18. lett. Kovács Tamás technikai igazgató nyílt versenyt hirdetett a párbajtőr válogatottba való be­kerülésért, leszögezve: jelenleg egy biztos tagja van a csapat­nak, méghozzá Kovács Iván, akiben mostani gyengébb sze­replése ellenére is töretlenül bí­zik. A férfi kosárlabda NB II legutób­bi fordulójában megyei rangadó­ra került sor Diósdon. Diósd—Százhalombattai Pedagógus 81-89 (44-53) Diósd, 100 néző. V: Kis, Sza­káll. Diósd: Tuza (25), Nyerges (9), Bagossy (14), Mészáros (13), Hegedűs (9). Csere: Sikló­si (3), Csibrák, Horváth, Kávrál, Draveczky (8). Százhalombattai Pedagógus: Dani Cs. (35), Dani I. (20), Far­kas (15), Márótz (15), Szűcs (5). Csere: Georgiadesz, Aradszky (4), Horváth E. A négyes fináléba négy nem­zet vívói jutottak: Peter Vanky Svédországból, Eric Srecki Franciaországból, Maurizio Randazzo Olaszországból és Mi­chael Fleger Németországból. Az elődöntőkben Fleger 15-13-ra nyert Randezzo, Srec­ki pedig 15-12-re Vanky ellen, a döntőben aztán a vártnál bizto­sabban, 15-11-re győzedelmes­kedett az ohmpiai bajnok fran­cia, így az első helyezettnek járó 100 ezer forintos pénzdíjat is Eric Srecki vihette haza. Mi­vel letelt az ötéves ciklus, átad­ták a Tokaj Express vándordíját is, ezt a német Amd Schmitt ér­demelte ki, a viadal életre hívó­ja, a 80. születésnapját nemrég ünnepelt dr. Nedecky Lászlót pe­dig a BVSC aranygyűrűjével köszöntötték. Ha az első percekben a diós- diaknak „sikerült volna elérni­ük”, hogy a battaiak pihentessék a Dani testvéreket, akkor nem kerültek volna pillanatokon be­lül több mint tízpontos hátrány­ba. Elsősorban Dani Csaba ré­vén „léptek meg” a vendégek, aki sorozatban szórta a három­pontos kosarakat. A hazaiaknál Tuza próbálta tartani a lépést Dani Csaba eredményességével, de a diósdiaknak nem sikerült a felzárkózás, s így a battaiak mindvégig megőrizték a mérkő­zés elején szerzett előnyüket. O. Gy. Drámai fordulatokban gaz­dag, rendkívül izgalmas dön­tő' után, Németország váloga­tottja szerezte meg az aranyérmet a norvégjai női kézilabda-világbajnokságon. A németek, akik először in­dultak közös csapattal az 1957 óta zajló világbajnoksá­gokon, az NDK révén koráb­ban már három elsó' helyet szereztek, a dánok pedig, akik ezúttal is alulmaradtak, 1962 után is VB-ezüstérme- sek lettek. A Harald norvég király je­lenlétében lejátszott döntőn az első félidő 8-8-as döntetlennel zárult, s a szünet után az esélye­sebbnek tartott dánok jutottak előnyhöz, az 50. percben 17-14-re vezettek. A németek azonban az utolsó percben bün­tetőből egyenlítettek, s 17-17-tel zárult a rendes játék­idő. A hosszabbításban is fej­fej mellet haladtak a csapatok, az utolsó gólt Bianca Urbanke révén a németek lőtték, így het- venpercnyi játék után, 22-21-re győztek, s lettek aranyérmesek. A bronzérem, miután Osló­ban 20-19-re legyőzte Romá­nia válogatottját, a házigazda Norvégia csapatának jutott, az ötödik helyet az oroszok, a ha­todikat pedig a svédek szerez­ték meg. A hetedik helyen, a legalapvetőbb elvárást, a leg­jobb nyolc közé jutást teljesít­ve, a magyar válogatott vég­zett. Laurencz László szövetsé­gi kapitány együttesének a Ko­reai Köztársaság 33-31 arányú legyőzésével nyílt meg az útja a 7. helyért vívott osztályozó felé, ahol a korábban éremszer­zésre is esélyesnek tartott oszt­rákokkal kellett felvenniük a küzdelmet a magyar lányoknak. A 7. helyért vívott osztályo­zó rendkívül alacsony színvo­nalú játékot hozott, a honosí­tott kézilabdázónőkkel teletűz­delt osztrákok harmatgyenge teljesítményt nyújtottak. A 11 esztendővel ezelőtt még ma­gyar színekben világbajnoki ezüstérmet nyert Rácz Mari­ann és Gödömé Nagy Mariann sem tudott klasszisjátékot be­mutatni. A magyarok sem vil­logtak, de a jobbszélső Szilágyi Katalin és a balszélső Erdős Éva leindításból szerzett góljai­val, 7-3-as első félidő után, 16-9-re győztek, s a 7. helyen végeztek. * Férfi kézilabda NB I: Pemü SE—Nyíregyháza 23-21 (9-14) Solymár, 500 néző. V: Amb­rus, Hummel. Pemü SE: Hemela — Ba- zsik (3), Dobrovits (2), Gávai (6), Lehel (6), Béres (3), Szabó Z. Csere: Váradi, Lakatos, Elek (3), Reményi, Benis. Elgondolkodtató, hogyan tu­dott az utolsó másodpercig egy góllal vezetni a Nyíregyháza az elmúlt fordulóban az Elekt­romos ellen. Akkor döntetlen lett, most pedig az mérkőzés elején mutatott játékuk láttán, úgy tűnt, az egy pont is elég tá­voli remény számukra. Aztán a solymári csapat szép fokozato­san „megoldotta” a nyírségiek gondját. Adogatás a védőfal előtt, majd bizakodó tekintetek Gávai felé, hátha elvállalja a lö­vést. Ez jellemezte a Pemü játé­kát. A két hazai szélső egy pil­lanatig sem érzett késztetést ar­ra, hogy a széleken betörve pró­báljon gólt szerezni, tehermen­tesítve ezzel ä mindent elválla­ló pávait. így, aki csodálkozott a nyír­egyháziak félidőbeli ötgólos vezetésén, az rosszul tette. Mint ahogy rosszul tette azt is, hogy nem bízott abban, hogy a második félidő NB I-es színvonalú játékot hoz. Köszönhetően elsősorban a solymáriaknak, akik ebben a játékrészben végre azt a játé­kot nyújtották, ami méltó az első osztályhoz. Mindenki küzdött, hajtott, a félidő köze­pén pedig már tombolt a kö­zönség is, hiszen egyenlített a Pemü. Ezután is nagyszerűen küzdött a hazai együttes, s a megnyugtató utolsó gólt, ami­vel kétgólosra nőtt az előny, stílszerűen a mezőny legjobb­ja, Gávai szerezte az utolsó másodpercekben, így a Pemü megszerezte idei első győzel­mét az NB I-ben. Oláh György Daniék döntöttek Népszerűsítésre érdemes, érdekes sportág Fóti, váci dobogósok Dunakeszin A szokás hatalma — a láb­teniszezők annyira megszok­ták a kaposvári Farkas Já­nos elsőségét, hogy téve­sen, először őt hirdették ki győztesnek a dunakeszi gimnáziumban rendezett or­szágos bajnokságon. Aztán gyorsan korrigálták a dol­got: Korányi Tamásé lett az aranyérem, nagy meglepe­tésre. Ebben a számban te­hát nem tudott ismételni a tavalyi magyar bajnok, a ta­nítvány legyőzte szakállas mesterét. Egyéniben két csoportban rendezték az előcsatározáso- kat, majd a helyosztók követ­keztek. Az újoncként induló budaörsi Herbert és Tagsche- rer egyaránt harmadik lett csoportjában, s nem léphetett előre. Ä kaposváriak házidön­tőjén a játékosok az alapvo­naltól ívelték a túlsó térfélre a labdát, itt kevés látványos jelenet akadt. Nem így a kettősöknél és a hármas csapatoknál. A páro­soknál volt a legnagyobb me­zőny: 15 duó próbálkozott négy csoportban, majd a leg­jobbak jutottak a fináléba. Itt nem volt olyan egyértelmű a versenyzők hovatartozása, mint az egyeseknél. A főváro­si illetőségű Tatár Péter pél­dául a Fóti Amatőr SC színe­it képviselte, a fóti Márkus László viszont a Szolnok játé­kosaként lépett pályára. E ket­tősség révén ezúttal is volt te­hát Pest megyei győztes: a Márkus L, Dárdai duó leta­szította trónjáról a Tatár, Va­dász párost. Utóbbi két versenyző a hár­mas csapatversenyen vigasz­talódhatott, aranyérmet kap­tak, Márkusék pedig ezüstöt. A bronzérmet a Fóti Amatőr SC fiataljai vehették át. Itt ijfii Névery Endre jelentejt ki­vételt, ő ugyanis váci. Édes­apja, az országos szövetség elnöke, érthetően elégedetten vélekedett a másfél napos du­nakeszi viadalról, amelynek dobogósai nagyon szép díja­kat kaptak. Ugyancsak elismerően be­szélt a sportágról Hárshegyi Frigyes, a Sportszövetségek Országos Szövetségének főtit­kára. — Érdekes, jó játék a lábte­nisz. Nem kíván különösebb felszerelést, pályát. Érdemes tovább népszerűsíteni, külö­nösen a fiatalok körében. Az ismeretterjesztést, a népszerűsítést jól szolgálja, hogy a dunakeszi és a váci te­levízió is felvételt készített az eseményről. Vácott két részletben ismertetik majd a történteket, az első adás ma este lesz. Az országos lábtenisz-baj- nokság eredményei. Egyé­ni: 1. Korányi András, 2. Far­kas János (kaposváriak), 3. Kovács Gyula (Fót). Kettes: 1. Dárdai Ervin, Márkus I. László (Szolnok), 2. Tatár Pé­ter (Fót), Vadász Tamás (Bu­dai LTC), 3. Hoffer Miklós, Gaál Endre (Balassagyar­mat). Hármas: 1. Zoufal Nándor, Vadász Tamás (Bu­dai LTC), Tatár Péter (Fót), Kántor István (Szolnok), 2. Dárdai Ervin, Márkus I. Lász­ló (Szolnok), Márkus II. Zol­tán (Fót), Jablonszky László (Budai LTC), 3. ifjú Névery Endre, Szován Károly, Cser- nai Ákos (Fót). Kép és szöveg: Reitter László Jelenet a hálónál: a fehér mezes Tatár Péter, a Fóti Ama­tőr SC játékosa átíveli a labdát. A túlsó térfélen a szolnoki­ak játékosa, az egyébként fóti Márkus László „Tüzet kért” a hajótörött A Whitbread elnevezésű föld körüli vitorlásviadal me­zőnyéből eltűnt az olasz Brooksfield nevű yacht A ver­senyszervezők az angliai „főhadiszállásról” rádión va­lamennyi indulót értesítették, tegyenek meg mindent az olaszok felkutatására, megmentésére. A versenytár­sak sportszerűek voltak: 13 legénység is ajánlotta, fél­beszakítja a versenyt, s a Brooksfield keresésére in­dul. A szervezők a francia La Poste és az amerikai Winston hajósait kérték meg, kutassanak az olaszok után, mert ez a két hajó volt a legközelebb ahhoz a színhelyhez, ahol utoljára adott életjelet magáról az olasz yacht. A La Poste jelentette, Ausztráliától mindegy 2 ezer mérlöldnyire délnyugatra az indiai-óceánon megtalál­ta a Brooksfieldet. A hajótcstből az olaszok már eltá­volították az oda bekerült hatalmas mennyiségű vizet, és szerencsére senkinek sem esett baja. Mindössze azt kérték az olaszok a La Poste versenyzőitől, adjanak egy doboz gyufát, mert képtelenek meleg ételt készíte­ni, annyira elázott mindenük... Harmadszor a németeké a Davis Kupa Stich, a nyerőember Igazi vezéregyéniségnek bizo­nyult Michael Stich, a néme­tek legjobbja az Ausztrália el­leni tenisz Davis Kupa-döntő­ben. A világranglistán máso­dik helyre feljött újdonsült ATP-világbajnok oroszlán- részt vállalt abban, hogy ha­zája 1988 és 1989 után har­madszor is elhódította a világ­hírű salátástálat. A 25 éves Stich vasárnap a düsseldorfi vásárcsarnokban 13 ezer néző lelkes buzdítása közepette tette fel az i-re a pontot, 3:1-es, behozhatatlan előnyhöz segítve Németorszá­got. Az egykori wimbledoni bajnoknak mindössze 1 óra 41 percre volt szüksége ah­hoz, hogy egyoldalú küzde­lemben legyőzze az ausztrá­lok salakspecialistáját, Ri­chard Fromberget. Micsoda kontraszt volt ez a mérkőzés a pénteki maratoni egyesek­hez és a szombati küzdelmes pároshoz kepest! Stich mind­össze 12 pontot vesztett saját adogatásából, miközben sor­ra nyerte el hamar fáradni lát­szó ellenfele szerváit. Stichen egyáltalán nem lát­szottak a fáradtság jelei, an­nak ellenére, hogy két nap alatt hét órát töltött a pályán, egyben bizonyította, hogy a németek Boris Becker távollé­tében is képesek hasonló bra­vúrokra. Stich veretlen ma­radt az Ausztrália elleni finá­léban, sőt, a Patrick Kühnen- nel alkotott alkalmi párosuk eddigi öt Davis Kupa-fellépé­sén nem talált legyőzőre (sőt, Stich páros mérlege 9:0).

Next

/
Thumbnails
Contents