Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-06 / 284. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP 1993. DECEMBER 6., HÉTFŐ IKU-választmányi ülés Választási felkészülés Konferencia a nemzetiségekről A nemzeti elnyomatás ellen A hét végén tartotta III. or­szágos választmányi ülését az Ifjúsági Keresztényde­mokrata Unió, amely három évvel ezelőtt, 67 résztvevő­vel alakult. A kétnapos gyűlésen az im­már 1500 fős tagság képvise­letében tanácskozott az orszá­gos választmány. Kecskés Gusztáv, az unió információs alelnöke elmondta a sajtó képviselőinek: az IKU tagjai aktívan részt vettek a Keresz­ténydemokrata Néppárt Or­szágos Választmányának Tanácskozott a A Szülői Kamara fontosnak tartja a közoktatási törvény ál­tal is előírt iskolaszékek meg­alakítását. Becsléseik szerint ez eddig az iskolák alig 10 százalé­kánál történt meg, s talán ép­pen azért, mert a szülők nem kapnak elég információt erről az érdekképviseleti szervező­désről — mondta Fáy Árpád ügyvezető elnök a Szülői Ka­mara szombati tanácskozásán. Kifejtette azt is: a Művelődési Minisztériumnak meg kellene határoznia e testületek bizo­nyos feladatait. Kijelölhetné például azokat a kérdéskörö­ket, melyekkel az előzetes ér­dekegyeztetést folytató iskola­székeknek foglalkozniuk kelle­ne. Fáy Árpád végül rámuta­tott: szervezetük kapcsolatban van ugyan a minisztériummal munkájában, a szekciókban IKU-s titkárok dolgoztak. A KDNP ifjúságpolitikai prog­ramjának kidolgozásában is jelentős részt vállaltak. Az or­szágos választmány a kétna­pos ülésen a választásokra való felkészülésről is tanács­kozott. Az információs alel- nök kiemelte: bár az IKU nem politikai párt, külön tá­mogatásban részesítik azokat a kereszténydemokrata képvi­selő-jelölteket, akik KDNP- és IKU-tagsággal is rendelke­znek. Szüléi Kamara de, érdemi tárgyalásokat még nem folytattak. Kálmán Attila, a szaktárca államtitkára az utób­bival kapcsolatban elmondta: lehetséges, hogy a kamarával folytatott tárgyalások néha el­akadnak egy-egy főosztályon, a szülők kérdésére válaszolva pedig kifejtette, a minisztérium közvetlenül nem tudja segíteni az iskolaszékeket, mert nincs meg a szükséges szervezet- és kapcsolatrendszere. Azt is hangsúlyozta, hogy az iskola­szék működésével járó kiadáso­kat a fenntartónak kell fedez­nie. A minisztérium álláspontja szerint megyei szülői közbenjá­rókra nincs szükség, mert az is­kolaszékek feladata a helyi problémák megoldása, nem egy országos hálózat létrehozá­sa — mondotta az államtitkár. Az agresszív nacionalizmus csak úgy szorítható vissza, ha a közép-kelet-európai régió or­szágaiban megindul a gazdasá­gi fejlődés, és tovább fejlődik a demokratizálódás folyamata — hangoztatta Köpeczi Béla akadémikus szombaton „A nemzetiségi kérdés és a kisebb­ségi ügyek új megközelítése” címmel Budapesten rendezett háromnapos nemzetközi konfe­rencia második napján tartott előadásában. A továbbiakban rámutatott: néhány Magyarországgal szomszédos országban a múlt századi liberális magyar ne­messég politikáját próbálják megvalósítani a nemzeti ki­sebbségek vonatkozásában. Ez a megközelítés elismer ugyan bizonyos egyéni jogokat a mi­✓ Uj szervezet Az Állampolgárok Érdekképvi­seleti Szövetsége nem politikai tömörülés, hanem olyan pártok, felett álló szervezet, amely fel­vállalja az állampolgárok ér­dek- és jogi képviseletét a ható­ságokkal szemben. Ezért pártál­lástól, vallástól és etnikai hova­tartozástól függetlenül minden­ki a tagja lehet, aki egyetért cél­jaival — jelentette ki szomba­ton Morvái Ferenc, a szövetség elnöke, a szervezet első, Gyön­gyösön megrendezett országos nagygyűlésén. noritások számára, de elutasító a kollektív jogok területén, és olyan egységes politikai nem­zetállamban -. gondolkodik, amelynek a nemzeti kisebbsé­gek is részei. Az akadémikus kijelentette: bizonyos értelem­ben felül kell vizsgálni a nem­zetállam ideológiáját. Ennek gondolata ugyan pozitív ered­ményeket is hozott, de az ab­szolutizálása nemzeti elnyo­máshoz és konfliktusokhoz ve­zethet. Köpeczi Béla mint a konfe­rencia egyik szervezője az MTI-nek elmondta: a rendez­vény célja elsősorban az, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a nemzeti kérdés jelentősége túlnő a kelet-európai régió ha­tárain. Megoldása elengedhe­tetlen feltétele az integárció­Teljes ülést tart ma és holnap az Alkotmánybíróság. A tes­tület ma megvitatja a háborús bűncselekmények elévülhetet- lenségének elvi kérdéseit. Szerepel az ülés napirendjén az az indítvány is, amely azt kifogásolja, hogy a szerződés megtámadásából keletkező jogvita felszámolási nem pe­res eljárásban is elbírálható. Az alkotmánybírák megtár­gyalják azt az indítványt, amely szerint a törvény alkot­mányellenesen fosztja meg az ügyészt attól, hogy a fel­mondási határozat ellen bírói jogorvoslatot vegyen igénybe. nak és a demokratizálódásnak. A tanácskozáson mind kelet­európai, mind nyugat-európai szakértők — politológusok, jo­gászok, történészék — részt vettek. A nyugatiak elsősorban a saját nemzeti kérdés tisztázá­sával kapcsolatos tapasztalatai­kat ismertették. A konferenciát erőteljes francia részvétel jelle­mezte: védnökei Jacques De- lors, az Európai Közösségek Bizottságának elnöke, Catheri­ne Lalumiére, az Európa Ta­nács főtitkára, az Éurópai Ügyek Francia Minisztériuma és a Frankofon Tanács. A ta­nácskozás rendezői a párizsi székhelyű Új gondolatokkal az új Európáért egyesület, a Ma­gyar UNESCO Bizottság, és a Strasbourg! Európai Demokra­ta Fórum. Holnap az Alkotmánybíró­ság folytatja a lakástörvény alkotmányossági vizsgálatát, megvitatja azt az indítványt, amely szerint az Országgyű­lésnek jogszabályt kellett vol­na alkotnia az igazságszolgál­tatáshoz szükséges feltételek biztosításáról, és így a bírósá­gok határidőn belül tudnák befejezni a peres ügyeket. A teljes ülés elé kerül az az in­dítvány-is, amely azt kifogá­solja, hogy az egyik városi önkormányzat építési tilal­mat elrendelő határozata el­len nincs helye bírói felülvizs­gálatnak. Kampányt nyitott az FKGP Rendkívüli kormányzást terveznek A lakástörvény alkotmányossági vizsgálata Hatalomra kerülésük esetén az új Országgyűléstől rendeleti kormányzás bevezetését fogják kérni a kisgazdák — jelen­tette be szombaton Torgyán József, az FKGP elnöke pártja kampánynyitó országos nagygyűlésén. A PMH kérdésére a szünetben tartott Sajtótájékoztatón kifejtette: a kisgazdák­nak készen ál) a csomagtervük a rendeleti kormányzás idejé­re, mint ahogy arra is, ha ilyen felhatalmazást nem kapnak. Sajnálatos, hogy az alkotmány kétharmados többséghez köti a kormány eme különleges jogokkal való felruházását. Tengerentúli támogatás Jóakarat és elkötelezettség a magyarságért Jóakarattal, a magyarság ügye melletti elkötelezettséggel találkozott ausztráliai és észak-amerikai útja során, nyilat­kozta Csurka István, a Magyar Út Mozgalom elnöke haza­érkezése alkalmából a tegnapi repülőtéri sajtótájékozta­tón. A PMH kérdésére elmondta, változást, rendszerválto­zást akarnak az emigrációban éló' magyarok, és a magyar szellem megerősödését várják. Ez utóbbival kapcsolatban több mindennel elégedetlenek. Az elnök beszámolójában a kis­gazdaszervezetek elnökei előtt kijelentette, jelenleg posztkom­munista társadalmi berendezke­dés van Magyarországon. Ép­pen ezért javaslatára a kisgaz­dák megszavazták: kommunis­ta vagy szocialista pártokkal vá­lasztási szövetséget nem köt­nek, koalícióra nem lépnek. Sikerként könyvelte el, hogy mára az általa vezetett FKGP tagsága 64 ezerre gyarapodott, a bejegyzett szervezetek száma pedig 1670, ezek az év végéig elérik a kétezret. Ezért a szóno­ki pulpitusról üzente Bethlen Istvánnak — őt a Torgyán-elle- nes egyesült kisgazdák elnökük­nek kívánták felkérni —, hogy nincs rá szüksége pártjának. (Ezt egyébként a meghívottak­kal megszavaztatta.) A koalíciós kormány — mely­ből, mint mondta, időben kilé­pett — válságba sodorta az or­szágot. Véleménye szerint mind a belső, mind a külső államadós­ság több a bevallottnál. Hatalom­ra kerülésük esetén a tulajdonvb szonyokat „átírják”, a privatizáci­ós szerződések hosszú sorát nyil­vánítják semmisnek Ahol lehe.t, reprivatizációhoz nyúlnak a tulaj­don visszaadásáért. Az ország romlásának fő okát a jelenlegi alkotmányban jelölte meg. Az egyik első fel­adat az új kidolgozása. Ma is alkotmányos űrt tapasztal, hi­szen a miniszterelnököt a bel­ügyminiszter nem helyettesít­heti huzamosan, hiszen minisz­teri felelősség nincs, csak mi­niszterelnöki. A jövő évi választásokon csalástól kell tartani, ezért az urna megnyitásától a szavaza­tok összeszámlálásáig kisgaz­da ellenőröket fognak állíta­ni. Ezt már G. Nagyné dr. Maczó Agnes, kampányteen­dőkkel megbízott alelnök je­lentette ki. Bejelentette: ameny- nyiben a köztársasági elnök nem a Torgyán József által neki írt levél szellemében írja ki a választásokat — eszerint jövő év május 2-án már fel kell állnia az. új Országgyű­lésnek —, több százezer alá­írást tesznek az elnök asztalá­ra. A képviselőjelölt-állításról megtudhattuk, hogy januárra minden választókerületben lesz jelöltjük, akikkel a pártel­nök szerződést köt. A kis híján egy hónapos elő­adássorozat minden helyszí­nén a nemzeti erők összefogá­sának igényével találkozott Csurka, hiszen a kinti ma­gyarság mindenképpen el akarja kerülni a baloldali visz- szarendeződést. Az összefo­gásnak a Magyar Út Mozga­lom és a Magyar Igazság és Élet Pártja egyaránt megfele­lő helye, amit a jelentősnek mondható emigrációs támoga­tás is bizonyít. Bár nem min­denki, de szép számmal sze­retnének a választásokon sza­vazni, és a nemzeti erőket anyagiakkal és szakértőkkel is segíteni fogják. A magyar belpolitikai élet távollétében lezajlott történé­seire térve Csurka kijelentet­te: Antall József betegségé­nek kiúiulását. emberileg saj­tiéra csodálkozik, hiszen er­ről írt tavaly augusztusi Ma­gyar Fórum-beU tanulmányá­ban. Megítélése szerint, az ak­kor megfogalmaztak beigazo­lódtak. Az MDF-et felkészü­letlenül érte az utódlás kérdé­se. Leszögezte, az MDF-fel való összefogásról a jelen helyzetben sincs szó. Útja kinti visszhangjáról el­mondta, hogy olyan doku­mentumot hozott magával, amely Soros Györgynek nem­csak a személye elleni újabb kirohanását, hanem a milliár­dosnak a nemzet elleni táma­dását is bizonyítja. Ugyanakkor örömmel nyugtázta Dénes János átülé- si szándékát a MIÉP frakció­ba (lapunk szombati számá­ban erről hírt,adtunk) és nem csodálkozna rajta, ha mások is követnék példáját. Németh Zsolt N. Zs. Az építők székházában kezdetét vette a kampány. Vajon felzárkóznak-e a kisgazdák? Erdős'i Ágnes felvétele nátjá: Közéletünk betegségé­nek feJerős esen viszont---­A becsapott falu Hallom a rádióból, hogy Farkasfán a községi er­dőt, a farkasfaiak legna­gyobb tolháborodására hárman magánosították, s a három magánosító közül az egyik éppen a magánosítást vezénylő hivatalnok. A hivatalnok a riporter kérdéseire el­mondta, hogy az erdővel kapcsolatos információ­kat több alkalommal is szerette volna ismertetni a farkasfaiakkal, ám a fórumok rendre elma­radtak, méghozzá a kö­zöny miatL Biztos va­gyok benne, hogy a hiva­talnok igazat mond, mint abban is, hogy ezért a közönyért vala­kik bűnösök. Nem járok messze az igazságtól, ha azt mondom, ezért igen­is bűnös a rendszerválto­zás utáni újságíró-társa­dalom ugyanúgy, mint azok a személyek, a taní­tók, a papok, akiknek mint értelmiségieknek házról házra kellett vol­na járniuk, s elmondani a parasztembereknek, vagyis a valódi tulajdo­nosoknak, hogy a privati­záció mit jelent, mit ve­szíthetnek akkor, ha kö­zönyösen viselkednek. A polgármestereknek, jegy­zőknek kivétel nélkül ezeknek az embereknek az érdekében felvilágosí­tó tevékenységet kellett volna folytatniuk, ám ez­zel ellentétben nem vi­tás, hogy a rendszervál­tozásban csöppet sem ér­dekelt volt kommunista vezetők azzal riogatták az embereket, hogy ha kárpótlást kérnek, majd elveszítik a nyugdíjukat. E bűnös propaganda kö­vetkeztében a farkasfai­ak több millió forint érté­kű erdőjüket vesztették el, de remélem, hogy nem örökre, mert hihe­tetlen lenne számomra, ha mindez nem lenne fe­lülbírálható. A farkasfai­ak számára ez az eset bi­zonyára nagyon tanulsá­gos, ám a magyar mon­dás úgy szól: „Saját ká­rán tanul a buta, más ká­rán tanul az okos.” Saj­nos, a farkasfaiak most saját kárukon kell, hogy tudomásul vegyék: a de­mokrácia össznépi játék, s nem várhatják a régi szlogen szerint a párttól és a kormánytól, hogy megoldja gondjaikat. A kormánynak és a pártok­nak ugyanis nem ez a fel­adatuk. De ha a farkasfa­iakat így becsapták, ak­kor azt is tudomásul kell venniük, hogy valószínű­leg nem a legmegfele­lőbb önkormányzati kép­viselőket küldték a testü­letbe, miért is a legköze­lebbi választásokon ugyancsak meg kell néz­niük: kinen van meg az a képesség, hogy velük érez, s kiben csak az, hogy ő boldoguljon. r (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents