Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-01 / 280. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. DECEMBER L, SZERDA Május hóhullásban, vagy amit akartok Nem emlékszem, hogy korábban előfordult volna, hogy pénzt adtam utcai zenésznek. De most kinyílt a pénztár­cám. Talán először nem is a hangra figyeltem fel a Bla- ha Lujza téri aluljáróban, hanem a havas vállú tömeg­re, mely valamit, valakit körbevett. Szép szál fiatalem­ber énekelt az aluljáró egyik falánál, tangóharmóniká- val kísérve önmagát: „neked küldtem az utolsó orgo­nát... elfeledni mégse tudom azt a május éjszakát... ” Is­tenem! Orgona! Május! Ráadásul „május éjszaka”! Hát az ember ne lágyuljon el annyira ebben a cudar télben, hogy még a pénztárcájába is képes legyen bele­nyúlni?! Mentem tovább, dolgomat intézni, s kis idő múltán ugyancsak a Blaha Lujza téri aluljárón jöttem vissza. A fiatalember most az asszonyról énekelt, aki „ úgy vár­ja, várja, úgy várja haza az urát”. Nem állt körülötte senki. (nádudvari) A Móra Kiadó újdonságai A Móra Kiadó Szív-könyvek sorozatában jelent meg Erich Kästner „A két Lotti” című híres regénye. Az egymást — egy véletlen találkozásig — nem is ismerő testvérpár kedves, vidám története ma­napság is kellemes szórako­zást kínál, elsősorban fiatal lányoknak. A lánykák hason­lósága sok bonyodalmat okoz a regényben, de hamaro­san kiderítik: testvérek, szüle­ik elváltak, külön élnek. Az ötlet, hogy kicseréljék egy­mást, kézenfekvő. Vajon fel- tűnik-e a szülőknek a csere? Nos, a szép kiállítású kötet­ből minden kiderül. Komjáthy István „Mondák könyve” című munkája ugyancsak a Móra gondozásá­ban látott napvilágot. A szer­ző a csupán nyomokban fenn­maradt magyar mitológiát bontja ki mondái töredéké­ből, a történelmi, művelődés- történeti tények tiszteletben tartásával. Természetesen so­kat merített a magyar népme­sékből, a rokon népek gaz­dag hagyománykincséből, így, a krónikaírók által őse­inknek hitt hunok mondáin át színes mesék vezetnek el a honfoglalásig, majd Árpád dédunokájának, a későbbi Ist­vánnak a megszületéséig. Az írói szabadsággal kikerekített mesevilág egyik része a té­nyekkel igazolható történel­mi valóság; a másik a mon­da, ami mögött azonban szin­tén a történelem rejtőzik: a magyarság kialakulásának, honfoglalás előtti életének ho­mályba vesző évszázadai. E kötet színesebbé teheti a kis- és nagyobb gyermekek, isko­lások történelemoktatását. Mese, mese, minden este. „Állatlurkók hőben-hóban” a címe Anne-Marie Dalmais könyvének, amit szintén a Móra jelentetett meg. A kötet végigvezeti a gyerekeket az esztendő hónapjain, s köz­ben, persze, mindig történik valami, hol kenguruéknál, hol pandáéknál. (szí) Könnyűzenei ajánló A muzsika szárnyas lován Stone (magyarul kősziklát je­lent) művésznéven mutatko­zott be első kazettájával a ha­zai könnyűzenei élet egyik legújabb felfedezettje, Ko­vács László, s úgy tűnik, máris stílust teremtett. Ha ez ilyen egyszerű len­ne... Kovács Laci ugyanis nem üstökösként csapódott be a szórakoztató muzsika műfajába. Nagy-nagy oda­adással és kemény munkával érte el azt a színvonalat, ami alatt nem érdemes és nem szabad több ezer példányban a műfaj kedvelői elé lépni. Sorsunk alakulása — szok­tuk mondani — a véletlene­ken múlik. Nos, ez a kőszik­la keménységű szegedi vas­gyúró, ez a Stone ezt bízvást elmondhatja magáról. Szóra­kozni ment társaival 1985 nyarán az egyik szegedi ze­nés mulatóba, de végül is ő szórakoztatott. A mulató éne­kese ugyanis megbetegedett, s Laci, aki eddig csak önma­ga kedvtelésére énekelt, be­ugrott helyette. Olyan siker­rel, hogy a következő nyá­ron már ő volt a híres balato­ni Éden bár sztárja. Később a .Jézus Krisztus Szupersz­tár” című rockopera szegedi előadásain is fellépett. Ekkor figyelt fel rá Vinnay Péter, zene- és dalszövegíró, ez az alkatában is törékeny, életvi­telében a szolid polgári érték­rendhez igazodó, érzelem­gazdag lírikus, s megkezdő­dött közös munkájuk. Vin- nay szelídsége mértékében bárddal faragta le Kovács Laci itt-ott még megmutatko­zó, de roppant ellenálló szög­leteit. így született meg a vad­ság- és a gyöngédség keresz­tezéséből az a sajátos, kemé­nyebb líraiság, ami talán egyedülálló a műfajban. Sto­ne kazettáját, rajta ezzel a szilaj, de könnyedén szárnya­ló Pegazus-zenével, magam is örömmel hallgattam. Paizs Tibor Kármán Balázs kiállítása Az év természetfotósa Gödöllőn „Vegyünk kezünkbe egy apró tollacskát — bíztat Rem- sey András, a szintén Gödöl­lőn élő és alkotó festőművész —: nézzük meg a szálak, pi­llék finom vonalait, hajlatait. Mennyi szépség van ezeknek az elrendezésében, ritmusá­ban! A szerkezet célszerűsé­gét a Természet mindig vala­miféle szépség alakjában jele­níti meg. Lehetetlen ezeket észre nem venni!” Képünkön Remsey Gábor A gém című aquarellje látható. A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem egykori hallga­tója, Kármán Balázs színes fotóival tért vissza iskolájá­ba. A Winter Fair reklám- ügynökség ügyvezető igaz­gatója hat éve szerezte dip­lomáját. Az idén tizenöt éves tanulmányait koronáz­ta siker: az Év természetfo­tósa lett. A GATE kollégiumának Gorka-termében nyílt kiállí­tás természetfotóiból. A fü- leskuvik, a cinege, a köviri­gó, a daru, a gyurgyalag, a gólyatöcs, a levelibéka és más apró állatok, növények kerültek fotópuskája célke­resztje elé. Olyan pillanato­kat örökített meg, mélyeket emberi szem ritkán lát, rög­zítésükre pedig csak az ava­tottak képesek. E sorok szerzőjének a „Daruhúzás” című fénykép- felvétel szerezte a legna­gyobb élményt. Az alkonyati képen há­rom daru száll a lenyugvó napból már csak egy szelet látszik, a horizont alatt a sö­tétség uralkodik, az égbolt­ra a nap fest halvány színe­ket. A nap és a madarak „színjátéka” tökéletesen ki­fejezik azt a csodát, amit az élettelen Naprendszerben az élő Föld megtestesít. December 3-áig még bár­ki választhat kedvenc fotót, addig tekinthető me a GATE Fotókör által rende­zett tárlat. A Kresz Albert fotóművész vezetésével mű­ködő alkotóközösségnek hat évig volt tagja az 1993. év természetfotósa, Kármán Balázs. — Balázs Gusztáv SZÓ Művészeti napokat szervez holnaptól a Dunakeszi Váro­si Könyvtár. Este 7 órától kerül sor az Irodalmi Sza­lon első összejövetelére, amelyen — színház és iro­dalom témakörben — Tar­ján Tamás irodalomtörté­nész kalauzolja a vendége­ket. Közreműködik Adorján Éva színinövendék. * A finn—magyar baráti kö­rök országos találkozóját tartják december 4-én, szombaton 17 órakor Sziget- szentmiklóson, a Batthány Kázmár Gimnázium és Szakközépiskolában, a finn függetlenség napja alkalmá­ból. Ünnepi beszédet mond Pertti Torstila, a Finn Köz­társaság magyarorsági nagy­követe, valamint Becz Mik­lós, a helyi magyar—finn baráti kör elnöke. Közremű­ködik: a Szigetszentmiklósi Református Kórus, a Kale­vala Kórus. Aaro Hollaakos- ki versét Bodor Éva (magya­rul) és Laura Nyman (finn nyelven) adja elő. * A Pléh-boy. című zenés me­sekomédiát adjak elő a Sas­hegyi Sándor Általános Is­kola tanulói Pomázon, az is­kolában ma délután hat óra­kor. A darabot írta és ren­dezte Du ró Imre, az iskola tanára. * Gulyás Dénes operaénekes Johannes Bhrams és Hugo Wolf dalokat szólaltat meg december 4-én, szombaton a Madách Kamara Színház­ban. A világhírű tenor a Ma­dách Színházért Alapítvány javára ajánlotta fel délutáni hangversenye teljes bevéte­lét. A műsorban közreműkö­dik Klukon Edit zongoramű­vész. —KÉP Füst Milán „megtagadott” műve színpadon Az ezüst tükör Füst Milán 1920-ban írta ez idáig előadatlan pantomimját, Az ezüst tűkön. Meséje számá­ra valószínűleg azért választot­ta ezt az 1910-es években „di­vatos”, többnyire zenével és tánccal egybefonódó kifejezé­si formát, mert ki akart tömi drámaírói és nyelvi elszigetelt­ségéből. Ez utóbbira bizonyí­ték a pantomimnak hagyatéká­ban megtalálható német nyel­vű változata is. „Némajátéka” ennek ellenére soha, sehol nem kapott színpadot, és nyomtatásban is csak 2 évi há­nyódás után, 1922-ben jelen­hetett meg a Tűz című (Po­zsonyban, majd Bécsben szer­kesztett kis példányszámú „emigráns”) magyar folyóirat­ban. Kötetben először idén (Füst Milán 105. születésnapján) az író drámai műveinek „Megta­gadott” színművek és egyfel- vonásosok című gyűjteményé­ben látott napvilágot. „Az ezüst tükör" műfaját te­kintve mese, pontosabban tan­mese, a szerelemről és boldog­ságról. A téma nem új, a törté­netben pedig az európai és a magyar meseirodalom szá­mos motívuma, sztereotip szimbóluma felfedezhető An­dersen és Lewis Carroll mesé­itől Petőfi „János vitézéig” vagy a magyar Szent Erzsé- bet-legendáig. Amitől mégis eredeti, hamisíthatatlanul Füst Milán-i, hogy benne min­den motívum és jelkép más­képp és más értelemben szere­pel, mint ahogy megszoktuk, ahogy várnánk. A rút varan­gy os békából itt nem lesz gyö­nyörű királyfi, inkább fordít­va, a boldogság madara nem annak a vállára száll, aki vá­gyik rá, de aki le tud mondani róla. A rózsa, a tó, a madár olyan jelképek, amelyek egy­szerre jelentik a csodálatos szerelmet, az élet vizét, a bol­dogságot és mindezek ellenté­tét. A mese fő „mondanivaló­ja” egy fájdalmas megánéleti döntés tanulságának általános érvényű megfogalmazása. Füst Milán a mű keletkezésé­vel egy időben szakít a valósá­gos élet szintjén véglegesen if­júkora nagy szerelmével, Jau- lusz Erzsébettel, és jegyzi el végérvényesen későbbi hitve­sét, Helfer Erzsébetet. Az ő vonásaiból formálta meg a mese két ellentétes tulajdonsá­gú nőalakját: a telhetetlen ki­rálykisasszonyt és a vándor jó­ságos feleségét. Ez a kétféle nőtípus bukkan fel ezután újra és újra drámai és epikai műve­iben. Az író maga is több alak­ban jelenik meg a mese szín­padán, mint később azonos él­mény szülte színműveiben, a „Catullus"-ban és „A néma barát’’-ban. Ő a vándor, akit megbűvöl az önző és telhetetlen király­kisasszony szépsége, és aki­nek végül rá kell döbbennie felesége áldozatos szeretetére, jóságára, de ő a bölcs bolond is, a történet irányítója — ren­dezője, aki a telhetetlen király­fi szerepét magára ölti, de le­vetni is képes. Ő, az udvari bo­lond ismerteti fel a nézővel Az ezüst tükör meséjének manap­ság is aktuális tanulságát, Füst Milán e korszakának megszen­vedett életbölcsességét, ame­lyek Kolnai Aurélnak, a Tűz egyik szerkesztőjének írott le­velében „a szavak nyelvén” így fogalmazott meg: „Az em­bernek arra kell nevelnie ma­gát, hogy boldogság-képes le­gyen, hogy a világ dolgaitól el ne idegenüljön, egyszóval: hogy élni is tudjon, dolgozni is tudjon. Mert egy nap aztán arra a csodára ébred: hogy boldogság-képességét egé­szen elvesztette!” A Petőfi Múzeum Irodalmi Színpadának előadása az első kísérlet Füst Milán kis remek­művének a mimika, a gesztu­sok és a zene nyelvén történő bemutatására. Petrányi Ilona Jegyek korlátozott számban előadás előtt a helyszínen (Bp. V„ Károlyi Mihály u. 16.) vásárolhatók. A CSEPELI DUNA HOLDING SZÖVETKEZET igazgatósága értesíti a szövetkezet kívülálló üzletrész-tulajdonosait, hogy 1993. december 15-én 9 órára összehívta a szövetkezet közgyűlését az Építők Szakszervezeti Házába: Budapest VI., Dózsa György út 84/A. Napirendi pontok: 1. Az igazgatóság beszámolója az 1993. évi gazdálkodásról. 2. A felügyelőbizottság beszámolója az 1993. évi munkáról. 3. Vagyonértékesítések. 4. Beszámoló a legutóbbi közgyűlés óta hozott igazgatósági határozatokról. 5. Alapszabály-módosítás. 6. Titkos szavazás az igazgatóság és a felügyelőbizottság megválasztására. 7. Egyéb kérdések. 8. Határozathozatal. Ha a közgyűlés nem határozatképes, a megis­mételt közgyűlésre 1993. december 22-én 9 órakor kerül sor, változatlan helyszínen.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents