Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-30 / 304. szám

J PEST MEGYEI HÍRLAP SPORT 1993. DECEMBER 30., CSÜTÖRTÖK 15 Milliomosok „bérharca” A „játékosok piaca ” jellemző a japán futballra, amely most zár­ta le a profibajnokság első évét. Rövid idő alatt óriási népszerű­ségre tett szert a sportág, és ennek köszönhetően a játékosok 25-30 százalékkal is növelhetik szerződéseik megújításakor fize­téseiket. A csapatok szerepléséhez nyújtott hozzájárulás és a já­tékosok népszerűsége az a szempont, amelyet a klubok a milliós összegek kifizetésekor szem előtt tartanak, amellett persze, hogy mérlegelik az egyesületek költségvetésének helyzetét. A japán profiliga irányítói egyes cégek anyagi gondjaira való tekintettel azt fontolgatják, a játékosok bérkeretét rögzítik, hogy az ne ha­ladhassa meg a klubok összkiadásainak felét. Fennáll ugyanis a veszély, hogy a játékosok „bérharca” egyes klubokat vesztesé­gessé tesz. Egyes csapatok máris a mintegy 15-25 millió dollár­ra rúgó éves költségvetés 70 százalékát kénytelenek a játékosok­nak kifizetni. Bár Japánban nem hozzák nyilvánosságra a külföldi labdarú­gókkal kötött szerződések részleteit, kiszivárgott, hogy Gary Li­neker, a Nagojai Delfinek játékosa, aki az 1986. évi VB góllövő­listájának élén állt, 3 millió dolláros szerződést írt alá; a brazil Zico, valamint az argentin Ramon Diaz pedig 1-1 millió dollá­ros bérrel futballozik Japánban. Pechesnek mondhatja magát a gólgyártó és rendkívüli népszerűségnek örvendő brazil Alcindo Sartori, aki 200 ezer dollárral kénytelen beérni jövőre is, ugyan­is két évre írt alá klubjánál, a Kasimai Szarvasoknál. Hírek innen-onnan Ellentmondásos, de eredményes év volt Gallov: egységben az erő Labdarúgó Duna Kupa Ráckevei menetrend Ráckevén ma rendezik a labda­rúgó-teremtornát a Duna Kupá­ért. A Kölcsey utcai általános iskola tornatermében negyed­óránként követik egymást a ta­lálkozók. A műsor: 8 óra: Halásztelek—Kiskun- lacházi Medosz, Ráckeve—Ma­kád, Szigetbecse—SZTK, Ma- josháza—Taksoay, Aporka— Ráckeve ifi, K. junior—Sziget­újfalu, Halásztelek—Szigetbe­cse, Ráckeve—Majosháza. A Ráckeve—Szigetbecse al­sós diákválogatott mérkőzés 10 órától 10.20-ig tart, majd 10.30- tól: K. Medosz—Ápor­ka, Makád—K. junior, SZTK—Ráckeve ifi, Tak­sony—Szigetújfalu, Halászte­lek—SZTK, Ráckeve—-Tak­sony, K. Medosz—Ráckeve ifi, Makád—Szigetújfalu. Apor­ka—Szigetbecse, K. junior— Majosháza, Halásztelek—Ápor- ka, Ráckeve—K. junior, K. Me­dosz—SZTK, Makád—Tak­sony, Ráckeve ifi—Szigetbe­cse, Szigetújfalu—Majosháza, Halásztelek—Ráckeve ifi, Rác­keve—Szigetújfalu, K. Me­dosz—Szigetbecse, Makád— Majosháza, SZTK—Áporka. Taksony—K. junior. A harmadik helyért 16.15-kor, az első helyért 16.30- kor játszanak, és 17 óra­kor lesz az eredményhirdetés. A körzeti csapatok mellett az NB III-as Szigetszentmiklósi TK, s a megyei I. osztályú Tak­sony és Ráckeve, valamint a második vonalból a Halászte­lek játszik. A körzetek jelentik megyénk­ben a labdarúgás pilléreit. A 7 területen több mint 100 fel­nőtt-csapat játszik, s nagyon népes az utánpótlás is. Az ala­pok jelentőségét figyelembe véve a PLSZ elnökségi tagjai között is ott vannak a körzetek képviselői, a ráckeveiek dele­gáltja a 63 éves Kazai Károly. Az elismert sportember gaz­dag múlttal büszkélkedhet. Gyermekkorában a Lampart- ban focizott, majd az NB ll-es EMTK mezét öltötte magára s viselte 1958-ig. A Csepel Autó­ban 1958—59-ben játszott, majd lakóhelye, a Dunaharasz- ti MTK együttesét választotta egészen 1961-ig, focipályafutá­sa befejezéséig. — A védelemben közép-, il­• A L’Equipe francia sport­szaklap szerint Alain Prost a „bajnokok bajnoka” Franciaor­szágban, mivel negyedszer is sikerült megnyernie a Forma—1 autós gyorsasági vi­lágbajnokságot. • A volt nehézsúlyú profi ökölvívó-világbajnok, Riddick Bowe menedzsere 20 millió dolláros ajánlatot tett a jelenle­gi bajnoknak, Evander Holy- fieldnek a harmadik, mindent eldöntő mérkőzésük megrende­zésére. 9 Kanadában a lesikló-világ- bajnok Kate Pace (24) lett az 1993-as év sportolónője, aki letve balhátvédet játszottam, majd a labdarúgást befejezve sem maradtam tétlen. Már csak azért sem, mert több spor­tágat is űztem. így például több mint 10 éven át kézilab­dáztam az EMTK és az NB I-es Spartacus gárdájában, 1949—50-ben még a nagypá­lyás bajnokságban is játszot­tam. — A röplabda is kedvence­im közé tartozott, s tartozik ma is, hiszen a FÉG öregfiúk csapatában még most is ját­szom. Korábban az erzsébeti klub mellett a Malév együttesé­ben is voltam, s az NB I-ben is szerepeltem 1960-tól 1975-ig tartó aktív pályafutá­som során. Negyvennégy és fél éven át dolgoztam a Sorok­februárban aranyérmes lett a moriokai alpesi sívilágbajnok­ságon. • Mindössze 48 hajó maradt versenyben a 105-ből a 49. Sydney—Hobart vitorlás via­dalon a keddi és szerdai viha­rok után. Nagy meglepetésre a legnagyobb esélyesnek tartott ausztrál Brindabella, amely jó eséllyel pályázott arra, hogy megdöntse az amerikai Kialoa II. még 1975-ben felállított re­kordját, is a kiesők között volt. Jelenleg az esélytelennek tartott Ninety Seven halad az élen, 8 még 140 tengeri mérföl­det kell megtennie Hobartig. sári úti FÉG-ben, s hosszú munkám révén választottam az itteni öregfiúk foci- és röp­labdaegyüttesét. Általában a sportolókból lesznek a sportvezetők, s Ka­zai Károly ezen a területen is több feladatot ellát. — A Dunaharaszti MTK sportköri elnökeként 1978 óta tevékenykedem. Örvendetes, hogy sakkcsapatunk az OB II- ben őszi csoportelső lett. A sakk egyébként szép és ered­ményes múltra tekinthet visz- sza a klubnál, a labdarúgással egyetemben. A megyei II. osz­tályba feljutott focicsapatunk jól mutatkozott be. Van még egy evezős szakosztályunk is, tömegsportjelleggel. A takso- nyi hídnál van a csónakhá­zunk. amely elsősorban az is­kolásoknak, kempingezőknek ad otthont. A helyi önkormány­zat segíti az egyesületet, s a szponzorok, valamint a baráti kör is támogatja a klubot. — Korábban gond volt a Rác­kevei Körzeti Labdarúgó Szö­vetséggel. A PLSZ többször is bírálta munkájukat, a rossz kapcsolattartást. Azóta megvál­tozott a helyzet, s erre az is bi­zonyíték, hogy szerkesztősé­günk a területről rendszeresen, időben megkapja a szövetség közlönyét. A javulásban, a fo­kozott együttműködésben Ka­zai Károly ráckevei delegált­nak is jelentős része van. Reitter László Már csak órák vannak hátra az óesztendőből, s a magyar sport­ban is megkezdődött a mérleg- készítés, megválasztották az év legjobbjait, s megtörténtek az előkészületek 1994-re. Ez alkalomból Gallov Rezső ál­lamtitkár, az OTSH elnöke nyi­latkozott arról, hogy miként ér­tékeli a búcsúzó évet, s mit vár a küszöbön álló újtól. — Meggyőződéssel mon­dom: az 1992-es barcelonai si­keres év után újból jó eszten­dőt zárunk — mondta az állam­titkár. — Annak ellenére, hogy ellentmondásos volt a kép, de sikerült felülemelked­nünk a gondokon. Ellentmon­dásos, mert a súlyos anyagi gondok ellenére az élsport szép eredményeket produkált, gondolok itt elsősorban a 23 vi­lág- és 30 Európa-bajnoki győ­zelemre, amelyek közül 4, illet­ve 11 olimpiai számban szüle­tett. A megszerzett érmek szá­ma 61, illetve 76, s ez is rend­kívül pozitív egy olimpiai esz­tendőt követően. Néhány spor­tágban megkezdődött a nemze­dékváltás, így például a nálunk nagy hagyományokkal rendel­kező vívásban, vízilabdában vagy éppen a kajak-kenuban is. — Mivel magyarázza a sike­reket? — Elsősorban azzal, hogy egységes a magyar sport. Az OTSH, a MOB és a szakszövet­ségek összefogása jó csapat­munkát jelentett. Nagy tudású szakvezetőink éppen a kis szá­mok törvényére gondolva igye­keztek klasszisainkat megőriz­Románc a megmentdvel A hírügynökségek érde­kes esetről, szerelmi ro­máncról adnak hírt, de rögtön felteszik a kér­dést: ez a love-story va­jon hírlapi kacsa, vagy van benne némi valóság? S hogy miért foglalkoz­nak a világ nagy hírügy­nökségei két fiatal „kap­csolatával”? Mert az egyik fél nem más, mint a világhírű jugoszláv teni- szezónő. Szeles Mónika. A német Bild ugyanis arról ad hírt, hogy Szeles Mónika (20) romantikus leveleket, illetve faxokat vált a német Carlsten Ma- lessával. A karácsonyi ün­nepek alkalmával is kö­szöntötték egymást, sőt a Bild tudomása szerint a 26 éves diák gyűrűt kül­dött ajándékba Móniká­nak. „Ez szerelem?” — kérdezi a lap. A kapcso­lat érdekessége, hogy Ma- lessa Mónika megmentő- jének nevezhető, ugyanis ő volt az, aki április 30-án, a teniszezőm') ellen Hamburgban elkövetett merényletkor rávetette magát a támadóra. A Bild azt is megjegy­zi, hogy kettejük között nehezen képzelhető' el kapcsolat, hiszen túl mesz- sze vannak egymástól. ni, a csökkenő sportolói lét­számból pedig jól kiválasztani a tehetségeket, felhozni őket vi­lágszínvonalra, előkészíteni a nagy nemzetközi megmérette­tésekre. Mindezek eredménye, hogy 1993-ban is megőriztük helyünket a sportvilág élvona­lában. — Nem túlzás, hogy a ma­gyar sportban januártól de­cemberig szinte naponta visz- szatérők voltak a pénzügyi gon­dok. Végül is hogyan sikerült túljutni a nehézségeken? — Ahhoz, hogy sportmoz­galmunk zökkenőmentesen tudjon működni, 12-14 milli­árd forintra lenne szükség. Eb­ből az idén mintegy 5-6 milli­árd hiányzott, s ezért maradt el sok-sok létesítmény felújítása’ és a fejlesztési tervek maradék­talan megvalósítása. Nem ti­tok, az év végére az OTSH minden tartalékát felhasználta, s a Nemzeti Sportalap pénze is segített. ‘De külön szeretném hangsúlyozni, hogy milyen so­kat jelentettek és segítettek a szponzorok, akik milliókat ál­doztak a magyar sport működé­sére, fenntartására, sikereire. Rendkívüli például, hogy már 14 tagja van a MOB Hajós Alf­réd Olimpiai Társaságának, akik évi tíz-tízmilliós támoga­tást nyújtanak pénzben vagy szolgáltatásban. S gazdálkodá­sunkban szinte felmérhetetlen sokat jelentett, hogy a kor­mányzat 941 milliós póttámo­gatása gyakorlatilag az adótar­tozások felszámolására adott lehetőséget. 1994. január 1-jétől ismét Pau- licska Béla az UTE-Extrade birkózóinak vezetőedzője. A korábbi szakvezetőt — 1989 óta dolgozott első emberként a lila-fehéreknél —, Kocsis Ferencet Paulicska alá beosz­tott edzőként kívánja az új év­ben foglalkoztatni az UTE-ve- zetés. Paulicska Béla (50) majd egy évtizeddel ezelőtt már irányította a szakmai munkát Újpesten, s most érthe­tően örül az újbóli kinevezés­nek. — Minden okom adott erre — mondta Paulicska Béla. — A jelenleg rendelkezésem alatt lévő felnőtt és junior korú birkózógárda valameny- nyi tagja elé egyéni edzéster­vet állítok, hitem szerint ettől az eredmények ugrásszerűen javulnak. — A volt vezetőedző Kocsis Ferencnek milyen feladatot szán ? — Egyeztettem elképzelé­seimet a klubvezetéssel. Ab­ban maradtunk, Kocsis a szak­osztály két legismertebb egyé­niségével, Farkas Péterrel és Kékes Györggyel készül majd együtt. Kocsis Ferenc, aki nem olyan régen mondott le a kö­töttfogású válogatott szakág­vezetői tisztéről, nem nagyon érti az elnökség döntését. — Felfoghatatlan számom­ra ez a csere — mondta az egykori birkozófenomén, egy­— Hogyan tovább, mit vár 1994-től? — Mindig optimista vol­tam, most is az vagyok. Tu­dom, a sportért rajongókat anyagi gondjaink nem érdek­lik, sikert várnak, örülni akar­nak a győzelmeknek. Ez fi­gyelmeztető is számunkra 1994 küszöbén, amely év a nyári olimpiai ciklus félidejét jelenti. A magyar fiatalokban mindig volt, van és meggyőző­désem, hogy lesz tehetség a sportok iránt. Jó gondolat volt a diák- és egyetemi sport szét­választása, előbbi idén 30 mil­lió forinttal kapott több támo­gatást, mint az előző évben. Az egyetemi sportszövetség pedig az Universiadén elért si­kerekkel bizonyította életreva­lóságát. Ami pedig anyagi gazdálko­dásunkat illeti: az új évben ugyan 200 millió forinttal ke­vesebb lesz a költségvetésből nekünk jutó pénz, de igyek­szünk ezt máshonnan előterem­teni. Ebben az évben negyed­szer jártam körbe az ország megyéit, s örömmel tapasztal­tam, hogy a helyi önkormány­zatok mindenütt szívügyüknek tekintik a sportot. A költségve­tésükben megjelenő sporttámo­gatási összegek növekednek, s ez a folyamat remélhetőleg 1994-ben is megmarad. Nem túlzás azt mondanom, hogy a magyar sport sokirányú gazda­sági tevékenységében döntő szerepük van azoknak az ösz- szegeknek, amelyeket az ön- kormányzatok biztosítanak. egy olimpiai és VB-arany- érem, további négy Európa- bajnoki cím tulajdonosa. — Hiszen éppen azért köszöntem el a válogatottól, hogy min­den tudásommal és energiám­mal az UTE-Extrade szakosz­tályáért fáradozzak. Vezetőim azzal indokolták a személycse­rét, hogy az idei eredmények nem megfelelőek. Ezt nem ér­tem, hiszen 108 pontot gyűj­töttünk a hazai szakosztályok versenyében, a felnőttcsapat­bajnokságon a negyedik he­lyen végeztünk. Amióta veze­tőedző voltam Újpesten, 28 év után ismét „felneveltem” egy világbajnokot a lila-fehé­reknek, Farkas Péter két VB- címet is szerzett az irányítá­sommal. Nem szólva Farkas 1992-es barcelonai olimpiai diadaláról... Mik ezek, ha nem megfelelő eredmények? — Január 1-jétől nem „kormányozhat"! Elfogadja-e azt az ajánlatot, miszerint mindössze Farkassal, Kékes­sel készülhet együtt? — Beszéltem két birkózóm­mal, ők azt mondták, a he­lyemben nemet mondanának. De hát mit tehetnék? Szere­tem a birkózást. Manapság nem olyan könnyű elhelyez­kedni, alig van üres edzői hely. Mi tagadás, a napokban tárgyaltam más klubokkal is. Még gondolkodom. Váratlan döntés volt, s minek tagad­jam, padlón vagyok... Még most is röplabdázik az öregfiúk között Dunaharaszti sokoldalú elnöke Megjutalmazták az aktívákat a Pest Megyei Labdarúgó Szö­vetség összejövetelén. Hídvégi Csongor, a PLSZ főtitkára ajándékot ad át Kazai Károlynak (baloldalt) Farkasék nemet mondanának Kocsist padlóra küldték

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents