Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-30 / 304. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP TERMÉSZETBARÁT 1993. DECEMBER 30., CSÜTÖRTÖK 7 INNEN — A koffein és a terhesség A legújabb amerikai kutatások szerint már napi 48 milligramm koffein bevitele a teherbe esés hónapjában közel harminc százalékkal növeli annak kockázatát, hogy spontán abortusz következzék be — általában még észrevétlenül. A terhesség ideje alatt ugyanezzel a mennyiséggel már csak 15 százalékkal nagyobb az esélye az embrió elvesztésének. Napi száz milligramm koffeinnel viszont ez az arány már 22 százalékos. Vesztesek a delfinek Amerikai szakértők szerint eddig legalább ötven delfin pusztult el, s több száz tengeti életét szörnyű körülmények között különféle delfin-cirkuszok és showműso- rok szereplőiként. A delfineket, amelyeket, mind az oroszok, mind pedig az amerikaiak arra használtak, hogy aknákat helyezzenek el az ellenséges hajókon, most a világ körül utaztatják, s emiatt sorra pusztulnak el a betonból és fémből épített medencékben. Az utolsó himlövírusok Talán mégsem semmisítik meg — mint azt a WHO három évvel ezelőtt javasolta — az utolsó, laboratóriumi körülmények között tartott himlővírus-tenyészeteket, mivel sokan úgy vélik, hogy a himlővírussal kapcsolatos vizsgálatok még sok hasznos információval szolgálhatnak a víruskutatás terén. Egyébként a variola vírus végleges megsemmisítésével a világon első alkalommal irtanának ki szándékosan egy fajt. Az Egészségügyi Világszervezet januári genfi ülésén ez a kérdés is napirendre kerül. Rekordanya Angliában Világrekordot állított fel karácsony napján egy 59 éves angol hölgy: egy londoni klinikán ikreket szült, és ezzel a világ legidősebb első ízben szülő nője lett. A hölgy 1988-ban átesett a változás korán, és azóta hiába kísérletezett mesterséges megtermékenyítéssel. A hölgy méhét hormonkezeléssel fiatalították, majd férje spermájával megtermékenyített idegen petesejteket ültettek testébe. ONNAN Börzsönyi centenárium I. Múltidéző' Valamikor gó'zmozdonyok zakatoltak... Erdei vasút emblémája Centenáriumi esztendejét zárja a börzsönyi kisvasút, száz évvel ezelőtt kezdődött meg ugyanis á Kismarosról kiinduló, erdei vaspálya lefektetése. 1893-ban a Verőce nagyvasúti állomástól elindulva kezdték a megépítését, azzal a céllal, hogy a Királyrét környékén fellelhető, akkor még kimerít- hetetlennek vélt erdőbirtökról a kitermelt fát, könnyebben és gyorsabban szállítsák el a nagy vasúthoz. Jóllehet, igencsak keskeny- re méretezték a sínpárok nyomtávját, mivel azok 600 milliméterre kerültek egymástól. A vonatok vonóerejét, szószeri nt is lóerőben mérték, hiszen derék négylábúak vontatták a lóvasutat a kezdeti időkben... 1912-től már nemcsak a fát, hanem a Börzsöny hegység másik kincsét, a kemény vulkánikus andezit kőzetet is kiaknázták! A kibővített szárnyvonalaknak köszönhetően Királyrétről — Cseresznyefa, illetve Bajdázó irányába. A megnövekedett teherszállítás megkövetelte a gőzvontatás bevezetését! Az akkor üzembe helyezett hét gőzmozdony vontatta a megrakott szerelvényeket a tovább bővített vaspályán a Kismaros—Du- na-parti rakodó, illetve Nóg- rádverőce MÁV-állomások között. Ekkor már háromszáz embert foglalkoztatott a kisvasút! A gazdasági vasút forgalmára jellemző, hogy az I. világháború éveiben, naponta átlagosan hatvan-hetven kisvasúti kocsi érkezett fával és kővel megrakottan a nagyvasúti átrakóhoz. Miközben a börzsönyi hegypálya háromszor is gazdát cserélt, valahányszor a nevét is megváltoztatták... Egyes források szerint a kis- vasútnak már a húszas években jelentős a személyforgalma is. Hiszen például Szoko- lya lakossága, a szekeret nem számítva, csak a kisvonattal juthatott el a Duna partján lévő falvakba, vagy tovább Vácra... Mivel 1941-ben felhagytak a kőbányászattal, így a vasúti kocsikat eladták és túladtak a kis gőzmozdonyokon is. Bár kettőt közülük meghagytak, név szerint a Muki és a Trig- lav mozdonyokat. (Ez utóbbi lokomotívról külön is szólunk a későbbiek során.) A II. világháborút követően 1947-ben a Királyrét—Egy- házbükk szárnyvonal kiépítésére került sor, az ott kitermelt fa elszállítása céljából. Ez idő tájt a kisvasút személyforgalmát a Trezina pályakocsival bonyolították, ezen utaztatták a Királyréten lakó családok gyermekeit iskolába... A rendszeres és hivatalos menetrend szerinti személyforgalmat 1954 májusától indították meg, Kismaros és Királyrét között, míg a kiránduló vonatok a hét végén, egészen Cseresznyefa állomásig szállították a turistákat. Meglehetősen, kezdetleges kocsikkal, ezekre csak később került fel a tetőzet és a lehúzható vászonfüggöny a nyári záporok ellen. Később beszereztek három fűthető kocsit is a téli időszakra. Bozó Emil (folytatjuk) Téli túra zimankóban Nem csak a júliusi napsütés, a kikeleti csillogás vagy az őszi verőfény idején kínálja az erdő-mező felfedezésre váró titkait a turisták számára. A téli zimankóban sem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a természet részei vagyunk, szükségünk van a mozgásra, friss levegőre, csakúgy, mint az enyhébb évszakokban. A zúzmarába öltözött bokrok, hó borította hegyhátak, a rejtett ösvényeken tovacsörtető szarvascsorda, vagy a gallyakon billegő cinegék feledtethetik velünk a hét végén a nagyvárosi forgatagot. Röpke néhány órás séta nyomán kitisztul tüdőnk a szmogtól, felfrissül a szervezetünk. Mindez csak elhatározás kérdése. Húzzuk magunkra a többrétegű ruhát, fűzzük be a vízálló bakancsot, és hagyjuk magunk mögött a várost. Bizonyosra vehetjük, hogy a hét eleji munkakezdéskor jobb kedvvel állunk majd teendőinkhez, mint akik otthon, agyonfüstölt szobában próbálják meg kipihenni a heti robot fáradalmait. (t.s.) Vályi Nyolcvan évvel ezelőtt halt meg Vályi Gyula „a magyar Genius tudós nemes képviselője”. Marosvásárhelyen még élt a két Bolyai, amikor 1855. január 25-én megszületett a múlt század végén tevékenykedő egyik legkiemelkedőbb magyar matematikus: Vályi Gyula. A marosvásárhelyi református kollégiumban eltöltött tizenkét év után a kolozsvári egyetem matematikai és természettudományi karára iratkozott be. Tanárai felfigyeltek a rendkívüli tehetséggel megáldott hallgatójukra, aki a matematika—fizika szakos tanári diploma megszerzése után két évre szóló tanulmányi ösztöndíjat kapott Berlinbe, hogy matematikai ismereteit az akkori időszak talán legmagasabb színvonalú egyetemén gyarapítsa. Visszatérve Kolozsvárra bekapcsolódott Martin Lajos professzornak a legjobb hatásfokú hajó-, valamint légcsavar megtervezésére irányuló vizsgálataiba. Ebből a témakörből született meg 1880-ban doktori értekezése, mely nemzetközi érdeklődést váltottak). Ezután Gyula — 1881 májusában — a kolozsvári egyetemi kar magántanárrá nyilvánította, ettől kezdve megszakítás nélkül ott dolgozott professzorként. Yályi Gyula kitűnő előadó volt. Elményszámba menő kurzusai alkalmával hallgatói nemcsak a legújabb ismeretekről, hanem a matematikai kutatások nyitott kérdéseiről is tudomást szerezhettek. Közel ötven tudományos dolgozatot és didaktikai munkát írt, melyeket a nagyfokú modernség, eredetiség és az éles logikával végigvezetett gondolatmenet jellemez. A parciális differenciálegyenletek elméletének továbbfejlesztésén kívül igen jelentősek az analitikai geometriai, elemi matematikai, számelméleti és főleg a projektív geometriai dolgozatai. 1911-ben, ötvenhat éves korában — betegsége miatt — nyugdíjazását kérte. Utána már csak két évet élt: 1913. október 13-án halt meg. A kolozsvári Házson- gárdi temetőben helyezték örök nyugalomba. (P) Érdligeti aranyérmes Magyar feltalálók sikere külföldön A Magyar Feltalálók Egyesülete december 18-án tartotta meg negyedik közgyűlését. A MAFE elnöke, Szántay Csaba és ügyvezető igazgatója, Vedres András sikeres, eredményekkel teli évről számolt be a tagságnak. Nagy nemzetközi sikereket értek el — mondták — újítóink a nagy nemzetközi kiállításokon. Ha csak a két legutóbbit, a november 1—7. között megtartott nürnbergit, vagy a szintén múlt hónapban megrendezett brüszszelit tekintjük, az eredmények igazán biztatóak. Feltalálóink Nürnberg- ben két arany-, hét ezüstös négy bronzérmet nyertek (köztük található bronzérmesként a Pest megyei, érdligeti Juhász Mihály is a háztartási gáztüzelésű melegvizes kazánjával). Brüsszelből kilenc arany- (köztük Juhász Mihály), hat ezüst- és tizennégy bronzéremmel térhettek haza újítóink. A külföldi kiállításokon szerzett kitüntetéseket ünnepélyes keretek között a közgyűlésen adták át a feltalálóknak. (á. m.) Fejtörő Az előző heti játékunk kérdéseire adott helyes válaszok a következők: 1. A vörösfenyőnek. 2. Az őserdőkben 30-35 méterre, sokszor még magasabbra is. Jellemző növekedési erejére, hogy miután kibújt a földből, az első időben 70-80 centimétert is nő naponta. 3. Igen. Zuzmók és mohák. A múlt heti játékunk helyes megfejtői: Csatári Zoltán Nagyatád, Döme Sára Pilisborosjenő, Zombor Edéné Cegléd. A jövő heti játékunk kérdései: 1. Csípés-e a csaláncsípés? 2. Hol van a citrom őshazája? 3. Honnan került a búza Európába? A helyes megfejtéseket beküldők között három háromszázforintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A válaszokat a jövő hét hétfőig kérjük beküldeni. A borítékra írják rá: FEJTÖRŐ. Postacímünk: Pest Megyei Hírlap szerkesztősége, Budapest Pf. 311. Irányító- szám: 1446.
