Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-27 / 301. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1993. DECEMBER 27., HÉTFŐ Az ipari termelés adatai Nőtt a belföldi értékesítés, csökkent az export Agrárkutatók véleménye A gazdasági hanyatlás után a fejlődés következik A mezőgazdaság és a vidék átalakulásának helyzetéről rendezett tudományos tanácskozást az elmúlt napokban a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gazdaság- és társadalomtudományi kara. Az eseményről lapunk is hírt adott. Ezúttal felidézzük az ott elhangzottak lényegét. Az összejövetel szervezés megígérték, hogy az elhangzott előadások teljes szövegét összegyűjtik és a jövő év elején közreadják. Az ipari termelés volumene októberben az előző hónaphoz képest 3,2 százalékkal csökkent, azonban így is valamelyest meghaladta a múlt év azonos Havi átlagát. Az ipari vállalkozások belföldi értékesítése októberben az előző hónaphoz képest 7 százalékkal mérséklődött, az export viszont 1,6 százalékkal nőtt. A termelés az év 10 hónapjában 3,9 százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakának értékét. A gazdasági ágak közül a termelés a feldolgozóiparban 3 százalékkal nőtt, míg a villamosenergia-, A csődtörvény életbe lépése, vagyis 1992. január 1 -je és 1993. november 30-a között 3052 jogi személyiségű gazdasági szervezet ellen indult csődeljárás. Ugyanezen időszak alatt a bíróságok 2263 eljárást zártak le, melyek közül 1163 eset megegyezéssel ért véget, 1054 felszámolással folytatódott, 46 alkalommal pedig egyéb módon szüntették meg az eljárást. A csődöt jelentett jogi személyiségű szervezetek 67 száOroszország és Ukrajna előzetes megállapodásra jutott a jövő évre szóló kőolaj- és földgázszállításokról. Ukrán kormánytisztviselők beszámolója alapján Oroszország beleegyezett abba, hogy Ukrajna huszonötmillió tonna olajat és hat- vanmilliárd köbméter földgázt kapjon tőle. A földgázt ezer köbméterenként ötven amerikai dollárért kapná Ukrajna, harminc dollárra] olcsóbban a jelenlegi világpiaci árnál. Az gáz-, és vízellátásban 2,9 százalékkal, a bányászatban 3 százalékkal csökkent. A termelés növekedése általánosnak mondható a feldolgozó- ipar főbb ágazataiban: legnagyobb mértékben a nemesfém ásványi termékek gyártása, továbbá a kohászat és fémfeldolgozás termelése bővült 13,7, illetve 11,7 százalékkal. Az ipar január—októberi értékesítése 3,1 sztázalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ezen belül a belföldi értékesítés 4,3 százalékkal nőtt, az export 0,6 százalékkal csökkent. zaléka volt gazdasági társaság, 23 százaléka szövetkezet, 10 százaléka vállalat. A csődbe jutottak közül legtöbben, 969-en az iparban tevékenykedtek, 789-en kereskedelmi, illetve javító tevékenységet folytattak, de magas volt az építőiparban és a mezőgazdaságban csődbe mentek száma is: 419, illetve 384 szervezet. A legkevesebb csődbejelentés a pénzügy és biztosítás, oktatás és egészségügy területéről érkezett a bíróságokhoz. olaj árát nem rögzítették az előzetes megállapodásban, s az sem tisztázódott, hogy az említett mennyiségek az év egészére vonatkoznak-e. Ukrajnának a huszonötmillióval szemben évente negyven- millió tonna kőolajra lenne szüksége. Az idén januártól novemberig 22,6 millió tonnányi olajat kapott Oroszországtól és 69 milliárd köbméter földgázt, s krónikus energiahiánnyal küszködik. A privatizáció vidékre gyakorolt hatását többen elemezték. Dr. Villányi László például megállapította: a föld iránt túl- kereslet van a piacon. Különösen az agglomerációs övezetben, Pest megyében van ez így, ahol nyilvánvalóan sokan spekulációs célzattal fektetik be a kárpótlási jegyeket. Következményként épp a mező- gazdasággal hosszabb távon foglalkozni szándékozók, a vidékiek kerülnek így nagyon nehéz helyzetbe. A pártok érdekein túl A spekuláció említett jelenségének kérdésére az előadó Darányi Ignácnak, a millenniumi időszak mezőgazdasági miniszterének szavait idézte: „Én azt tartom, hogy a mező- gazdaság kérdésében úgy kell cselekedni, mint ahogyan a török cselekszik, mielőtt a mecsetbe lép: kint hagyja a saruját. A pártpolitikai ellenségeskedést, szenvedélyeket hagyjuk ezen kérdésnél figyelmen kívül. ” Hogy ez a tudomány művelőinek figyelmeztetésére sem így történt a legfontosabb döntések meghozatalánál, arra dr. Hantó Agnes szociológus mondott néhány példát. A földprivatizáció és a kárpótlás összekapcsolásának az lett a következménye, hogy a vagyon nem kifejezetten a mező- gazdaságban dolgozók között oszlik meg: a szövetkezetek aktív tagsága ennek a vagyonnak csak az egyharmadát működteti. Kétharmadáért ugyanebben az időben bérleti díjat kellene fizetnie, mivel az a nyugdíjasok és a külső tulajdonosok kezében van. Többször emlegette ezt a szituációt dr. Herbst Árpád is, aki ugyancsak kifogásolta azt, hogy a szövetkezeti vagyon magánkézbe adását alárendelték az igazságtételnek. Az sem meglepő, miszerint a külső üzletrész-tulajdonosok naturális formában szeretnék azt a vagyont kivinni, ami az övék. Am ha ez a kérdés időről időre felmerül, az pénzügyi bizonytalansággal jár a szövetkezet tekintetében. Ki hitelezne szívesen olyan szervezetnek, amelyikről nem tudni, hogy három hónap múlva mennyi lesz a vagyona? Az előadó szerint, a kárpótlást mielőbb le kell zárni — együtt a szövetkezetek átalakulásával, a föld- s néhány más törvény elfogadásával. A vidékfejlesztésről szóló értekezések előtt dr. Garth Massey szociológiai profesz- szor az USA mezőgazdaságát mutatta be, miszerint ott is változóban van a mezőgazdasági struktúra. Az ideálisnak tartott családi gazdálkodás fokozatosan visszaesik — utóbb vitatta ennek hazai időszerűségét néhány jelenlévő, például dr. Szakái Ferenc -— csökken a mezőgazdasággal foglalkozók száma, miközben ugyanott a különböző szövetkezések kezdenek megerősödni. Közelebb a településekhez Dr. Kulcsár ImszIó a falusi munkanélküliség és a vidék fejlesztésének kapcsolatával foglalkozott. Tapasztalatai szerint a települések vezetői mintha meglepődtek volna a munkanélküliség megjelenésén s nehezen látják be, hogy éppen ők sokat tehetnének ebben az ügyben. Az előadó szerint mindenképpen szükséges lenne összehangolni az adott térség, a településfejlesztés és a munkanélküliség kérdését. Madarász Imre egy falusi térség példáján a falusi vállalkozói típusokat mutatta be. Úgy véli: a helyi közösségeket a jövőben konkrétabban, közelebbről kell vizsgálni, ha az adott térségben a vállalkozások kialakulásának tendenciáit akarjuk ismerni, befolyásolni. Az agrárértelmiségnek az átalakulásban betöltött szerepét vizsgálta dr. Réti László. Elmondta: a kelet-európai változások jelentőségéhez képest az agrárszakemberek eddig sehol sem voltak igazán aktívak. Napjainkra viszont feldolgozták az utóbbi évek fejleményeit, s például hazánkban a mintegy 60 ezer agrárdiplomás már bele kíván szólni a vidék életének alakításába, sőt egyenesen agrárstratégiákat dolgoz ki. A konferencia harmadik részében a mezőgazdaság célszerű szerkezetének kialakításáról, a környezetgazdálkodási szempontok figyelembevételéről, a növénytermesztés ökonómiai problémáiról volt szó. A visszaesésnek egyszer vége lesz — Az Economist című gazdasági szaklap augusztusi számában egy szemléltető ábra jelent meg a kelet-európai országok mezőgazdasági termelésének alakulásáról 1985-től napjainkig — mondta lapunk érdeklődésére a tanácskozás végén dr. Székely Csaba egyetemi tanár, dékán, a rendezvény házigazdája. — Ezen az látszik, hogy a termelés kezdetben mindenhol fellendült, majd azonos ütemben hanyatlásnak indult. Vagyis nem hirtelen, véletlenszerűen következett be a napjainkban is tartó visszaesés, hanyatlás, s nem csupán Magyarországon. Ebből egyértelműen látható, hogy a problémák magában a rendszerben voltak. Mi — nem azért, hogy a kormányt védjük mezőgazdasági politikája miatt, de — szeretnénk erre nyomatékosan felhívni a figyelmet. Tudományos alapossággal azt kutatjuk, hogy egyrészt mik a folyamat kiváltó okai, másrészt mikor, hol lehetnek kitörési pontok. Mert nyilvánvaló, hogy a visszaesésnek egyszer vége lesz, a zuhanórepülés nem tarthat a végtelenségig, a termelés nem eshet le teljesen nullára. Mi azt keressük, hogy ez a negatív folyamat mikor válik vissz- szafordíthatóvá. Ez mostanában kezd kirajzolódni. Az a kérdés, hogy az ezután kezdődő növekedési pályát mikor igazítsuk? Úgy véljük, a helyes az, ha minőség- és jövedelmezőségjavítással, átstruk- túrálódással az egész rendszert átalakítjuk. Látható: a rendszerváltás előtt csak a mennyiséget növelték, a minőséget nem. Mi ezekre szeretnénk a figyelmet felhívni s ajánlani a politikusoknak, hogy vegyék igénybe munkánkat. Még mindig ritka az ilyen alkalom, amikor itt vannak, eljönnek a műhelybeszélgetésekre is a tárca szakemberei. — Ötödik alkalommal rendezték meg az immár hagyományos kari tanácskozást. Nyilván tapasztalják közvetlen hasznát is. — Hatásuk talán épp a privatizációban van, hisz több kollégánk tanácsadó a különböző pártok mellett. Gond az, hogy ezek a hatások nem közvetlenül jelennek meg, hanem a személyes kapcsolatokon keresztül a lassú meggyőzés erejével kerülnek be a köztudatba. Sok felvetésünk volt már. Tavaly például a hatósági engedélyezések megváltoztatásának szükségességét bizonygattuk. Ha valaki ugyanis a jelenlegi körülmények között szabályosan szeretne létesíteni egy mezőgazdasági üzemet, az egyszerűen lehetetlen helyzetbe kerül. Az előírásokon semmit sem változtattak, maradt a korábbi engedélyezési procedúra, a bürokrácia. A tulajdonok sem tisztázódtak vagy nem vezették át a földhivatalok. Pedig a hatóság immár nemcsak a nagyüzemmel, annak jogtanácsosával vagy más szakemberével áll szemben: a kistermelő, a vállalkozó sokszor azt sem tudja, merre induljon, kihez forduljon kérdéseivel. Mi felvetettük a problémát s megoldási javaslatainkat, azoknak el kellene jutniuk a döntéshozókhoz... — A tanácskozáson nem csupán a mezőgazdaságról gondolkodtak. — A mezőgazdaság mögött egy vidéki társadalom él: az egyetem gazdaság- és társadalomtudományi kara ezt a vidéket is felvállalja. Mindez benne van képzési, oktatási programunkban. Ezért foglalkoztunk itt a kereskedelemmel, munkanélküliséggel, a vállalkozókkal, a falusi turizmussal. Az elhangzottakat összegyűjtjük s a jövő év első negyedében közreadjuk. (tóth) Forintos hírek Az új évtől önálló gazdasági társaságként működik a Lehel Hűtőgépgyár Kft. áruházi hűtőberendezéseket készítő jászárokszállási gyáregysége. Az Electrolux CR Kft. — mint a neve is mutatja — a svéd transznacionális vállalat tagja maradt. Gazdasági és kereskedelmi együttműködési megállapodást írt alá Oroszország és Kuba. A közvetlenül karácsony előtt kötött szerződés szerint Oroszország 4 millió tonnányi kőolajat szállít Kubának, cserében másfél millió tonna cukrot kap. Kuba részéről a két ország kapcsolatának új korszakaként méltatták a megállapodást. Visszafogott összefogás helyett összefogott visszafogást. Ezzel a jelmondattal indulhatott kitermeléscsökkentést szorgalmazó körútra tegnap OPEC-hez nem tartozó olajtermelő országokba az ománi olajipari miniszter. Útjának két fő állomása Norvégia és Oroszország, de ellátogat Jemenbe, Szíriába és Egyiptomba is, ám a legfőbb úticél: együttműködésre bírni a kitermelőket az olaj áremelkedése érdekében. Négyszázötvenmillió forintos részvénykibocsátással kívánja emelni alaptőkéjét a Zalakerámia Rt. A cég — melynek papírjai a Budapesti Értéktőzsdén is forgalomban vannak — január 10. és 19. közt kínálja fel részvényeit. A papírokból csak azok vásárolhatnak, akik 1994. január 6-án a társaság részvény- könyvében jegyzett tulajdonosok. Kialudt a tűz az Oroszlány környéki erdők tisztásaira épített boksákban, befejeződött az idei faszéntermelési szezon. A Vértesi Erdő- és Fafeldolgozó Részvénytársaság itteni erdészete ebben az ében 500 tonnányi, a tavalyinál 150 tonnával több faszenet állított elő, s a teljes' mennyiséget osztrák partnereinek adta el. Ezzel 15,5 millió forint árbevételt ért el. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! V alutaárfoly amok Pénznem Vételi árfolyam 1 egységre, Eladási forintban Angol font 147,65 150.45 Ausztrál dollár 67,03 68,27 Belga frank (1001 280,07 284,73 Dán korona 14,87 15,13 Finn márka 17,34 17,74 Francia frank 17,07 17,35 Görög drachma (100) 40,37 41,21 Holland forint 51,92 52,78 ír font 140,95 143,55 Japán yen (100) 89,67 90,87 Kanadai dollár 73,90 75,30 Kuvaiti dinár 331,25 336,75 Német márka 58,15 59,11 Norvég korona 13,40 13,64 Olasz líra (1000) 59,33 60,61 Osztrák schilling (100) 827,01 840,61 Portugál escudo (100) 56,81 57,91 Spanyol peseta (100) 70,68 72,20 Svájci frank 68,94 70,02 Svéd korona 11,96 12,22 USA-dollár 98,92 100,48 ECU (Közös Piac) 112,32 114,28 Csődéllovasok Ukrajna energiagondokkal küszködik Kevés az orosz segítség
