Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-23 / 299. szám
$ PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. DECEMBER 23., CSÜTÖRTÖK 5 Karácsonyi meglepetésre számítanak az agrártermelők A „tizenkettek”polgármestert választottak Félmilliós támogatás a gazdáknak — A vissza nem térítendő' támogatás talán a legnagyobb karácsonyi meglepetés a gazdák számára. Kik jogosultak és milyen feltételekkel azt igénybe venni? — kérdeztük Medgyasz- szay Lászlótól, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkárától. — Az idén már működött egy olyan támogatási rendszer, amelynek keretében a beruházás ötven százalékának mértékéig négy év alatt visszatérítendő kamatmentes hitelt lehetett igénybe venni. Ehhez a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap biztosította a megfelelő pénzügyi hátteret. A beruházás másik felét banki hitelből és saját erőből kellett fedezni. Általában az volt a gyakorlat, hogy a bank, amellett, hogy megvizsgálta a hitelképességet, megkövetelte, hogy a vállalkozó a beruházás harminc százalékát kitevő saját erővel rendelkezzen. Sok gond adódott azonban abból, hogy a kezdő vállalkozóknak nem volt meg a bank által feltételként szabott saját erő. Ezért olyan törvénymódosítás született a közelmúltban, amely lehetővé teszi, hogy azok a vállalkozók, akik megfelelnek minden olyan feltételnek, amelyek a pályázati kiírásban szerepelnek, a beruházás harminc százalékig, de maximum ötszázezer forintig vissza nem térítendő tőkejuttatást kapjanak állami támogatás formájában a mezőgazdasági fejlesztési alapból. Felmerült az az igény is, hogy ezt a támogatást ban- kihitel-feivétel nélkül is igénybe vehessék a gazdák és emellett kamatmentes hitelt is igényelhessenek a mezőgazdasági fejlesztési alapból. Egy nyitott kérdés — Ebben az esetben viszont felmerül a kérdés: ki vizsgálja a hitelképességet, ki állapítja meg, hogy a vállalkozó megfelelő' fedezettel rendelkezik-e az alapból nyújtott kamatmentes hitel igénybevételéhez? — Azok esetében, akik eddig banki hitelt is igénybe vettek, a pénzintézet megítélésétől függött a pályázat sorsa. Egyelőre még nyitott kérdés, az ettől való eltérés esetére ki vizsgálja a hitelképességet. Ennek eldöntéséhez szakmai megítélésre van szükség. Úgy gondolom, azok lesznek kevesebben, akik nem kívánnak banki hitelt igénybe venni, ennek ellenére a mezőgazdasági fejlesztési alaphoz kapcsolódó módosított miniszteri rendelet mindaddig nem jelenhet meg, amíg ez a lényeges kérdés el nem dőlt. Arra törekszünk, hogy ez minél előbb megtörténjen, és a részleteket is pontosan szabályozó, működőképes konstrukció valósuljon meg. A miniszteri rendeletben az is meg fog jelenni, hogy a kétmillió forint alatti beruházások esetében ezentúl a minisztérium helyett a megyei földművelésügyi hivatalok döntenek a pályázatokról. — Terveznek-e a jövő esztendőtől változtatásokat más támogatások esetében? — Igen sok új dolog van a jövő évi terveink között, sok változtatást tervezünk a támogatási lehetőségeket illetően. Ez érinti a sertésállomány minőségváltását, az új ültetvények támogatását, a szarvasmarhaállományt és számos más területet, ezt azonban egy későbbi időpontban szeretném részletesen kifejteni. Annál is inkább, már most van folyamatban a források tisztázása. Segítség a kezdő' gazdáknak — A következő esztendő szintén nagy lehetősége a tervezett falugazdász-hálózat kialakítása. Ez a gyakorlatban mikor fog megvalósulni? — A falugazdász-hálózat kiépítésének célja segítséget nyújtani a falvakban élő kezdő gazdáknak, akik nem rendelkeznek kellő információkkal és ismeretekkel. Szükség van a gazdászokra a mezőgazdaság fejlődése érdekében, hiszen ők falusi szinten szervezhetik a belső és külső agrárpiacot. Tanácsot adnak az új viszonyok közötti lehetőségekről, segítenek eligazodni a mindennapi élet gondjaiban. Terveink szerint országosan 1500 falugazdászra van szükség, ebből 1994-ben hétszáz ember munkába állására van lehetőség. A gazdászoknak felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel kell rendelkezniük és a költségvetési keretből kapják majd a fizetésüket. Nagy szükség lenne az önkormányzatok segítő együttműködésére, jó lenne, ha tudnának hivatali helyiséget biztosítani. A földművelésügyi hivatalokon keresztül szervezzük a hálózat kiépítését, amelynek feladata lesz az információ oda-vissza áramoltatása, szervező, ismeret- terjesztő, tanácsadó tevékenység végzése. Jelenleg történik a tervezet tárcaközi egyeztetése és ha megszületik a kormányhatározat, remélhetőleg január első napjaiban megkezdhetjük a konkrét munkát. Válság a piacokon — Előreláthatólag hogyan alakulnak a piaci lehetőségek? — A mezőgazdaság kulcskérdése a piaci válság. Ez a kül- és a belpiacot egyaránt érinti. Úgy gondolom, a fogyasztás itthon nem fog növekedni. A külső piacra jutásra megvan a lehetőség, de ehhez minőségváltozásra, kemény marketingmunkára lesz szükség. Sok függ attól, hogy az európai túltermelési válság és recesszió hogyan alakul 1994-ben. Erről nincs pontos, megbízható információ, amely optimizmusra adhatna okot. Az exporttámogatási rendszerünk fenntartása mellett megfelelő marketingmunkával tudjuk az eddigi szintet tartani, de ehhez megfelelő árualapok kellenek. — Meglehetősen nehéz a gazdák helyzete, drága a vetőmag, a műtrágya, a piac nem biztosított, nincs megfelelő tőke, eszköz, raktár. Terveznek-e központi felvásárlást gabonából, zöldségből, gyümölcsből? Medgyasszay László: Van remény arra, hogy átvészeljük a mélypontot — Ebben az évben is meghirdettünk központi felvásárlást étkezési búzából, bár egy kicsit megkésve. Hogy 1994-ben lesz-e ilyen, arról nem tudok nyilatkozni, de valószínűnek tartom. A piac biztonságához azonban a garantált felvásárlási árak is hozzájárulnak. Úgy gondolom, a köz- raktározás intézményének bevezetése sokat fog segíteni. Nem zárhatjuk le a határt — A termelők félnek az értékesítési nehézségektől, nem tudják, mit termeljenek. Ennek ellenére elég sok külföldi áru — zöldségfélék, tojás — kerül a hazai boltokba. Mi ennek az oka? — Ritkán járok vásárolni, nem tudom mi van a boltokban, de ha hazamegyek, nem találok az asztalon külföldi terméket. Úgy gondolom, nem kötelező a külföldi árut megvásárolni. De az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy számos olyan hazai üzem van, amelynek külföldi a tulajdonosa. Ilyenkor az illető cég ráteszi a termékre a saját emblémáját, de ettől az még hazai áru. Kétségkívül vannak olyan élelmiszerek az üzletekben, amelyeket engedéllyel hoznak be, ezeket az engedélyeket azonban a nemzetközi szerződések alapján meg kell adnunk. A sertéshús például engedélyköteles. Az Európai Közösség országaiba 1994-ben 28 ezer tonna sertéshúst szállíthatunk hatvan százalékos lefölözéskedvezménnyel. Ezzel szemben 2100 tonna nyesedékre és egyéb ipari feldolgozásra alkalmas sertéshúsra kell importengedélyt kiadnunk. Ha be kívánunk kapcsolódni a nemzetközi kereskedelem vérkeringésébe, nem zárhatjuk le a határainkat. Egyébként 1994-ben a hazai áruk védelmében az engedély- köteles áruk egy részénél, a kertészeti termékek széles körénél szezonális engedélyezést fogunk alkalmazni és növeljük az engedélyköteles áruk körét. Emellett az Európai Közösség színvonalára kívánjuk emelni a növény- és állategészségügyi ellenőrzést. A magyar áruk védelméhez az is hozzátartozik, hogy megakadályozzuk a csempészést és szigorúbb vámvizsgálatot vezessünk be. — A választások előtt négyöt hónappal hogyan értékeli a magyar mezőgazdaság helyzetét? — Fél évvel azután, hogy elvállaltam ezt a munkát, augusztus és szeptember táján az aszály, valamint a bel- és külgazdasági helyzet negatív alakulása miatt volt idő, hogy kilátástalannak ítéltem a magyar mezőgazdaság állapotát. Jelenleg úgy látom, hogy a rendkívüli nehézségek közepette is sikerült a mezőgazdaság működőképességét megőrizni. Ez még akkor is így van, ha sok gazdaság csődbe ment. A szövetkezeti átalakulás jó példái, az egyéni és csoportos vállalkozások tömegei bizakodásra adnak okot. Az intézményrendszer kialakulásával, a falugazdász-hálózat kiépítésével, megfelelő hitelek és támogatások nyújtásával van remény arra, hogy átvészeljük a mélypontot. Az 1994-es esztendő véleményem szerint a stabilitás éve lesz. Fontosnak tartom, hogy a kárpótlás egy éven belül befejeződjön és a részarányterületek gyorsabban kerüljenek tulajdonba. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy egyik napról a másikra minden csodálatos lesz. Úgy gondolom, rövid távon átmeneti programra van szükség. Fel kell gyorsítani, be kell fejezni annak az új intézményrendszernek a kiépítését, amely kiszolgálja a tulajdonosi, szervezeti és szerkezeti változáson átesett mezőgazdaHalász Csilla Gyomron nem csillapodnak az indulatok Gyomron november 10-én lemondott a polgármester, miután 12 képviselő megszavazta ellene a fegyelmi eljárást. Azóta szűnni nem akaró feszültség uralkodik a településen. A november végi falugyűlésen a 12 képviselő lemondását követelték a lakosok. A községben a karácsonyi ünnep közeledtével sem csillapodnak az indulatok, sokak szívét sajnos nem a szeretet és a béke iránti vágy tölti be... A kedd este megtartott rendkívüli képviselő-testületi ülés előtt Skultéty Sándor, a régió köztársasági megbízottja fejtette ki — törvényességgel kap- csoltos — észrevételeit a jelenlévőknek. A köztársasági megbízott elmondta: Garádi István lemondása egyoldalú jognyilatkozat, amelyet mindenkinek tudomásul kell vennie. A Köztársasági Megbízotti Hivatal kizárólag a képviselő-testületek rendeletéit és határozatait vizsgálhatja felül, a munkaügyi kérdések a munkaügyi bíróságra tartoznak. Mivel a pogármestert helyettesítő alpolgármester betegállományban van — és mivel a gyömrői képviselő-testület összehívását csak ő engedélyezheti —, veszélybe került a képviselő-testület munkája. Skultéty Sándor arra is figyelmeztette a jelenlévőket, hogy az államháztartási törvény előírása szerint november végéig minden településnek el kell készítenie a költségvetési tervezetet. Az Országgyűlés már elfogadta az éves költségvetést, és ha valamely önkormányzat a költségvetési törvény kihirdetését követő 60 napon belül sem készíti el a sajátját, akkor az a település elesik a jövő évi állami támogatástól. Es akkor már nemcsak az önkormányzat, de az egész település működőképessége is veszélybe kerül. — Ha a képviselő-testület nem tudja elvégezni a munkáját, illetve alkotmányellenes a tevékenysége — fejtette ki Skultéty Sándor —, abban az esetben is ki kell vámom a költségvetés elkészítésének legvégső határát, és ha ez Gyömrőn még február végéig sem születik meg, akkor majd szólhatok a belügyminiszternek, ő javaslatot tehet a kormánynak, a kormány az Alkotmánybíróságnak, az Alkotmánybíróság a parlamentnek — és csak a parlamentnek van joga arra, hogy a képviselő-testületet feloszlassa. En nem sok esélyt látok arra, hogy az új választások kiírásáig mindez bekövetkezzen — jelentette ki a köztársasági megbízott. A képviselőket nem lehet visszahívni Ma Magyarországon se ország- gyűlési, se települési képviselőt nem lehet visszahívni. Emberi joguk az, hogy lemondanak-e a mandátumukról, vagy sem. A köztársasági megbízott hangsúlyozta: reméli, hogy az önkormányzati törvény a jövőben módosulni fog, és jövőre talán már mindenütt népszavazással választhatnak polgármestert a lakosok. Addig azonban — amíg ez a törvénymódosítás nem lép hatályba —, tudomásul kell venni, hogy a képviselő-testület joga a polgármesterválasztás. Gyurján Jánosné, a gyömrői tizedik számú választókörzet képviselője ezt követően felszólalt: hangoztatta, hogy ő az MDF tagja és az is kíván maradni, ám a „tizenkettekkel” nem ért egyet. Véleménye szerint, ha a gyömrői lakosok többségének akarata az, hogy a képviselők ‘"mondjanak le és írjanak ki új választásokat, akkor azt tiszteletben kéne tartani. Abban az esetben a hetek is készek lemondani mandátumukról — jelentette ki. Tizenkétezer ember feje fölött ne döntsön tizenkettő — hangsúlyozta a képviselőnő. Az ügyészség megszüntette a nyomozást Hajdú András a „tizenkettek” nevében intézett kérdéseket Skultéty Sándorhoz, a többi között azt szerette volna megtudni, hogy a képviselő-testületnek jogában állt-e felelősségre vonni a polgármestert, valamint Murvai Lászlónénak, az alpolgármesternek kötelessége lett volna-e összehívnia a rendkívüli ülést. Arra a kérdésre, hogy a köztársasági megbízott törvényesnek fogja-e tekinteni a tizenkettek által összehívott rendkívüli ülésen hozott határozatokat, Skultéty Sándor azt válaszolta: ha a határozatok nem lesznek törvénysértőek, akkor azokat el fogja fogadni. A köz- társasági megbízott azonban nem kíván a testületi ülésen részt venni. Tamás Elek a „hetek” nevében kijelentette: ők törvénytelennek tekintik a kedd esti ösz- szejövetelt, majd a tizenkét képviselő által a monori ügyészséghez benyújtott feljelentést olvasta fel. Abban az állt, hogy a volt polgármestert egyebek mellett sikkasztással vádolják. Tamás Elek a monori ügyész válaszát is ismertette, miszerint Garádi István nem követett el törvénysértést, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntették. Az erkölcs és a jog két külön kategória Dr. Záhonyi Aladámé a többi között arról kérdezte Skultéty Sándort, hogy — jogtól függetlenül — etikusnak tartja-e a képviselők eljárását. A köztársasági megbízott válasza: az erkölcs és a jog két külön kategória és nem mindig találkoznak egymással. Skultéty Sándor ezt követően távozott, ám utoljára még arra intette a gyömrőieket, hogy legalább a karácsonyra való tekintettel béküljenek ki egymással. A tizenkét képviselő hosszas huzavona után polgármestert választott, hozzájuk csatlakozott még Gyurján Jánosné is, ám a többiek tartózkodtak a szavazástól. Az egyetlen jelöltet, Rádóczi Gusztávot — aki saját magára is igennel szavazott — a üzenkettek egyhangúlag megválasztottak. Rádóczi Gusztáv letette a hivatali esküt. -
