Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-22 / 298. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. DECEMBER 22., SZERDA Szükség van minden porszemecskére Huszonöt év a táncegyüttesben Felsőgöd festője volt Elhunyt Uhrig Zsigmond Hosszan tartó, súlyos betegség után december 16-án elhunyt Uhrig Zsigmond felsőgödi festőművész. Uhrig Zsigmond 1919- ben született. A Képzőművészeti Főiskolán végzett Rudnay Gyula növendékeként. Mestere nyomdokán haladva festői célja a magyar táj átlényegítése volt, amelyet a tájban dolgozó emberek mozgásának és környezetbe illeszkedésének ábrázolásával hangsúlyozott. Hollandiai, német- országi, svájci és bulgáriai tanulmányútjai elmélyítették, de nem változtatták meg festői szándékait. Képei először 24 éves korában szerepeltek kiállításon. Azóta rendszeresen láthattuk szép tájképeit különböző gyűjteményes tárlatokon: 1962-ben a Derkovics, 1968-ban a Padi László, 1976-ban a Mednyánszky teremben, valamint 1977-ben a váci Vak Bottyán Múzeumban, Kisebb kiállításai Felsőgödön, Nógrádverő- cén, Abonyban, Dunakeszin, valamint a hollandiai Delftben voltak. Teljes munkásságát a Művész Életrajzok sorozat 1985-ben megjelent életrajzi kötetéből ismerhette meg a művészetszerető közönség. (Uhrig Zsigmond temetésére 29-én 14.30-kor kerül sor Felsőgödön, a Jácint utcai temetőben.) (-ky) Életpálya a Károlyi-palotában Bortnyik, a grafikus és könyvművész Valójában az elnevezés az, ami 25 éves, tudom meg Verseczky- né Sziki Évától, az isaszegi művelődési otthon vezetőjétől, az isaszegi Csata Táncegyüttes 25 éves évfordulója ünnepén. 1968-ban vették fel az 1849. április 6-i győztes isaszegi ütközet emlékére a Csata nevet, de hát táncoltak ők már előbb is, már a 20-as 30-as években is létezett tánccsoportja a községnek. Háromszáz meghívót küldtek el az ünnepi műsorra azok számára, akik valamikor az együttes tagjai voltak, s százötvenen lesznek majd a fellépők. Kis visszatekintő A hét végi ünnep délutánján nagy a jövés-menés, minduntalan belép valaki a művelődési otthon apró irodájába — nem benyit, csak belép, hiszen az ajtó nyitva van — ilyen-olyan örömteli gondjával, izgatottan. Verseczkyné Sziki Évának nem csupán a forgalom miatt nehéz felsorolnia, kik vezették már a táncegyüttest, hanem azért is, mert „a szájhagyományra támaszkodva’" nyomozták ki a neveket. Az biztos, hogy 1968-ban Bajusz Arpád- né és Valkony Antal pedagógusok voltak a vezetők. Aztán volt Fejes Sándor, a Zséli háHangverseny Dunstable műveiből December 24-én emlékezik meg a zenei világ John Dunstable halálának 540. évfordulójáról. A nagy angol zeneszerző, matematikus és csillagász, akit kortársai a „zene atyjának” neveztek, az utókor értékítéletében is korszak- alkotó mester. Bár zenéje a XX. század embere számára meglehetősen távoli, különös világ, a zenei szerkesztés tökéletessége, a dallamívek szépsége a mai hallgatót is elbűvöli. Dunstable műveiből az évforduló alkalmából hangversenyt közvetít a Bartók rádió holnap, december 23-án 18.05 órai kezdettel, a budapesti Concentus Consort reneszánsz zenei együttes előadásában. Az együttes, műsora második részében, népszerű reneszánsz muzsikát játszik. zaspár — Zséli Mihály és felesége —, Nyikos László, újra Fejes Sándor... Most, s immár tíz éve Bánszkiné Varga Jutka — soha senkitől nem hallom később sem Juditnak emlegetni — irányítja a táncosok munká- ját. lsaszegtől Isaszegig Anyagi segítőjük évtizedek óta a helyi áfész. Újabb, a művelődési otthonból induló kezdeményezés: Alapítvány Isaszeg Népi Hagyományáért. Az önkormányzatnak köszönhetik propagandaanyagaikat, plakátokat, szórólapokat. A mostani alkalomra készülteken a fotók Kor- niss Péter fotóművész munkái. Hol lépnek fel? Legelőbb Isaszegen. A helyi, a hagyományokat őrző szokások, ünnepek, máj fadöntés, szüreti bál legfontosabb szereplője az együttes. De eljutnak messzire is. Júliusban az olaszországi Campoggianóban rendezett nemzetközi folklórfesztiválon vettek részt. Augusztus 20-án a budai várbeli ünnepségen. Szeptemberben a tápéi búcsún. Novemberben az isaszegi asz- szonykórus — mely egy tőről fakadt a táncegyüttessel — a gyöngyöstarjáni minősítő versenyről a TI. helyezést hozta el. Négy órakor elkezdődik az Básthy László nyugalmazott általános iskolai igazgatót a mezőgazdasági szakemberképzésben betöltött szerepéért és kimagasló pedagógiai munkájáért Pest Megyéért-emlékérem- mel jutalmazta a megyei közgyűlés. A rangos kitüntetést tegnap adták'át a megyeházán. A kitüntetés utáni beszélgetésünkből azonban kiderült, hogy a mai generációk előtt példamutató lehet a megélt történelmi változások kihívásai közepette tanúsított emberi magatartása is. Pedagógus édesapja nyomdokába lépve maga is tanítói diplomát szerzett a harmincas évek közepén — tudom meg a nyolcvan esztendős kitüntetettől. Akkor hiába próbálkozott, végzettségének megfelelő állást nem tudott találni. Abban az időben azonban nem volt divat a panaszkodás, és nem is lett volna, aki meghallgassa. Segítenie kellett hát magán. Beiratkozott egy ünnepi bemutató. A polgármester asszony, dr. Tóthné Pacs Vera, bevezetőként Kodályt idézi a színpadról: .Amikor egy nemzet újjá akarja magát építeni, szüksége van, jobban mint valaha, a népi kultúra minden porszemecskéjére.” A néptánc az ember legösztönösebb megnyilvánulási formája, mondja köszöntője során. Itt ez igazán bebizonyosodik. Már az óvodások is az együttes tagjai. A nézőtér első soraiban izgő-mozgó apróságok, az óriási selyemszalagokkal a hajukban, megjegyzik: végre! — mikor őket szólítják a színpadra. A mostani nagyok, a tizenhét év körüli nagylányok, nagyfiúk is óvodás korukban kezdték a táncot, rakták az első tánclépéseket. Sorra kerül minden zsenge korosztály, a gyermekek gyermekjátékokkal, a fiatalok fonóbeli incselke- désekkel, lányok összefogózó körtánccal, fiúk a legénykedést próbáló mutatványokkal. Énekkel járni hozzá az ünnepséghez az isaszegi asszonykórus. Kísér, majd a színpadon is bemutatkozik az aszódi zeneiskola Fix Stimm zenekara. Az egyes táncszámok koreográfusaiként ismert neyeket jelentenek be, Pest megyei, meg budapesti néptáncegyüttesek vezetőiét. gazdaképző tanfolyamra, majd egy mezőgazdasági szakiskolában — mai szóhasználattal élve — átképezte magát. Az-új végzettségek birtokában lett szakoktató tanár, majd a fuzesgyarmati gazdaképző igazgatója. A történelmi változások azonban ettől az állásától is megfosztották. A téeszesítések idejében, az ötvenes években megszüntették a gazdaképzőket, mondván: nincs többé szükség gazdákra. Básthy László egy termelőszövetkezetben, majd egy állami gazdaságban helyezkedett el irodai szakalkalmazottként. Néhány év múlva, volt kollégája javaslatára jelentkezett tanítónak a penci általános iskolába, ahol újabb néhány év múltán igazgatóhelyettessé, majd igazgatóvá nevezték ki. Közel húsz éven át, nyugdíjazásáig vezette a rá bízott intézményt. — Amikor tanítóként PencVégül színre lépnek az „öregek”. Akik valamikor maguk is tagjai voltak a Csata Tánc- együttesnek, s a mostani ünnepen ismét vállalták a szereplést. Olyan húsz év körüliek, de legfeljebb huszonvalahány évesek. Hét lány -— vagy fiatalasszony —, hét fiatalember. Fekete csizmák Egy hónapos próbával készültek fel. Páros táncok,' lányok üveges tánca... de hiába, lányok, hiába no, a legényesek- kel, a verbunkosokkal nem versenyezhetünk. A hangulatot igazán azok gyújtják fel. Mint most, amikor annak a dallamára táncolnak, hogy „Elejbe, elejbe, pej lovam elej- be...” meg „Zúg az erdő, zúg a mező, vajon ki zúgatja, talán bizony Angyal Bandi a lovát ugratja...” felváltva, újra és újra egyikhez meg másikhoz visszatérve, csattognak a fekete csizmák, járnak a fehér ingbe bújt karok, s hallik a kurjantás: „jaj de szépen néznek minket, áldja meg az Isten őket!” Bizony megérdemli a jókívánságot, mert szíve, lelke van, nemcsak az, ki mindezt műveli, de az is, aki örömmel nézi. Nádudvari Anna re kerültem, megszerveztem, hogy az iskolakertet kis tangazdasággá alakíthassuk, ahova a szokásos konyhakerti növényeket telepítettük — emlékezett Básthy László. — A vezetésem alatt a gyerekek a .Jcorszerű” gazdálkodási módszereket tanulták. De nemcsak a gyerekek, a szüleik is. Hiszen a nyári szabadság idején is gondozni kellett veteményesünket. Segítségükért cserébe megpróbáltam szakmai tudásomból minél többet átadni nekik, nem csak a gyakorlati munka során. így vált Básthy László iskolája-az egész faluközösség nevelőjévé, amellett, hogy naprakész gyakorlati tudással vértezte fel a keze alatt felnövekvő újabb és újabb generációkat — példát mutatva egy egész közösség szellemi életét meghatározó iskolának, amelyet ma újra eszményként emlegetnek. (veszelszky) Két múzeum fogott össze, hogy eddig kevéssé ismert oldaláról mutassa be születésének centenáriumán Bortnyik Sándor munkásságát. A Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös kiállítása a Károlyi-palotában több mint kétszáz művet, rajzot, linómetszetet, nyomtatványt, reklámgrafikát, könyv- művészeti munkát, fotót sorakoztat fel. Méghozzá úgy, hogy a hangsúly a korai Bort- nyik-műveken van, az absztrakt, kubo-expresszív illusztrációkon, a művész tízes-húszas évekbeli remeklésein. Bortnyik, aki Marosvásárhelyről Budapestre kerülve Kernstok, Vaszary és Rippl- Rónai szabadiskolájában tanult, már pályája kezdetén sem' követte mestereit, hanem Kassák köréhez csatlakozott. Szerepelt a „Ma” kiállításain és kiadványaiban grafikáival. 1919 után több művésztársával Bécsbe emigrált, és ott élt két évig. Képarchi- tektúra-albumához, amely a magyar konstruktivizmus első állomása, még Kassák írt előszót. Útjuk azonban elvált, Bortnyik elhagyta a több híres változatban is megörökített író „Prófétát”. Molnár Farkas hívására Weimarba költözött, és 1924-ig ott dolgozott. A Bauhaus iskolája olyan hatást gyakorolt rá, hogy hazatérve Műhely néven alkalmazott grafikai magániskolát indított, amelyet magyar Bauha- usnak is neveztek (1928—38), s a weimari hatást mutatja a Zöld szamár avantgárd színháznál kifejtett plakát- és reklámgrafikai tevékenysége. Éppen ezeket az 1926-tól kibontakozó reklámgrafikai és könyvművészeti tevékenységet illusztráló plakátjait, vonalrajzait, könyvborítóit, kisnyomtatványait gyűjtötték ösz- sze a kiállításra. Mindig is ellentmondásos, több rétegű és több irányú volt Bortnyik pályája. Illusztrálta Blokk poémáját, Madách és Hauptman műveit, az előbbi montázsos, expresz- szív formálásában a berlini baloldal művészeti irányzataira jellemző naturálisabb, didaktikus elemek uralkodnak. Az utóbbiakban szűkösnek érezvén a síkban való mozgást, a tér meghódítására törekszik. S bár sík felületen Bortnyik Sándor: Önarckép (1918—19) dolgozik, kompozíciói három- dimenziós hatást keltenek, ar- chitektonikus alakzatainak kereteiben időnként marionett- manökenszerű figurák is megjelennek. Művészettörténeti tény, hogy az ötvenes években érte el karrierje csúcspontját. Előbb a „Szabad Művészet” főszerkesztője, majd a Képző- művészeti Főiskola igazgatója lett. Miközben igyekezett fátlyat borítani avantgárd munkásságára — vagy legalábbis nem beszélni róla. Csak élete vége felé készített önreplikákat korai műveiről. Ezeknek a nemzetközi műkereskedelemben is nagy keletjük volt, van. Bortnyik műveit tizenhat múzeum és több magángyűjtő kölcsönözte a Petőfi irodalmi múzeumbeli kiállításra, amely tárlat 1994-ben Berlinben is látható lesz. (—ár) Az „öregek” tánca. Egy hónapos próbával készültek fel Básthy László Pest Megyéért-emlékérmes Egy pedagógusi pálya állomásai