Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-21 / 297. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. DECEMBER 21., KEDD Egyleti élet a régi Cegléden Az ifjúság ismerje meg apái Jövó're velünk, hol? Országjáró színház Tavaly a Lakitelek Alapítvány kuratóriuma négyszáz- hetvenkét pályamunka közül Kürti Béla ceglédi nyugalmazott tanár, helytörténész „Egyleti élet a régi Cegléden” című dolgozatát ötödik díjjal jutalmazta. A közelmúltban megjelent a könyv. A szerzővel ebből az alkalomból beszélgettünk. — Három sportkönyve után miért épp ezt a témát választotta? — kérdeztem. — Évtizedeken át az iskolai testnevelésben és a sportban tevékenykedtem — hangzott a válasz. — Amióta nyugdíjas vagyok — tizenhét éve — boldogan foglalkozom a helytörténeti kutatással. És ez nagyon fontos, annál is inkább, mert a helybéli ifjúság vajmi keveset tud a város múltjáról. Voltaképpen az egyletek, már amíg meg nem szüntették őket, végigkísérték az életemet. Ezért aztán különösen vonzott ez a téma. — Mi volt ezeknek az ön- szerveződéseknek, kisközösségeknek a jelentősége? <— Ezt napjainkban érezzük a legjobban, amikor a társadalom egyre inkább az egyénekre épít — s alig van összetartó kapocs —, a politika inkább elválaszt, mintsem összeköt bennünket. A régi egyletekben az emberek társadalmi rangjuk, a műveltségi szintjük és ismeretségi körük szerint tömörültek. Önként hoztak létre egy-egy közösséget, amelyben ki-ki otthon érezhette magát. Végigolvasták az országos és helyi lapokat; megvitatták a híreket. Formálódott a véleményük — észrevétlenül „közéleti emberekké” nevelődtek. — Az egyletek számos tevékenységgel erősítették az együvé tartozást. — Valóban. A ceglédiek — a paraszti életformában teltek napjaik — az egyletekben léptek ki a szűk családi körből. Rengeteg alkalom volt — bálok, díszvacsorák, ismeretterjesztő és kulturális témájú előadások, jótékonykodások és sorolhatnám—, ami a közösségérzést erősítette. Március 15-e a város legnagyobb ünnepének számított. Ha ez netán a nagyböjtre esett, a plébános felmentést adott a húsevés tilalma alól. Ami a város lakosságát illeti, legtöbbjük három-négy polgárit végzett. Fél évszázadon át (miután csak 1924-ben nyílt meg a város könyvtára) az emberek az egyesületekben, és azok révén jutottak könyvhöz. Ezek szoktatták rá a földet művelő polgárokat, parasztokat az olvasásra. Az egyházak erkölcsi intelmekkel, lelkileg vezették az embereket, míg a közösségek szellemileg — művelődésben, szórakozásban — nyújtottak fogódzót. — Felmérhető-e az a kár, amit az 1949-es belügyminiszteri rendelet okozott azzal, hogy egyetlen tollvonással megszüntette az egyleteket? — Világosan felmérhető. A közösség ügye — nem csak a politikai kiábrándulás miatt — némiképp zámúltját tonyra futott. Nincsenek rendszeres kulturált kapcsolatok. , Hiányoznak a sejtek (a közösségek), amelyek együtt alkotják a város társadalmát. Megdöbbentő számomra, hogy hazafias ünnepen talán százan állnak a Kossuth-szobornál. A mi időnkben ezrek vettek részt — az egyletek tagjai zászlók alatt vonultak fel. Manapság, ha valaki el is megy egy eseményre, nem tartozik sehová — csak ceglédi. Az önkormányzat e közösségek híján nem tud kire, mire támaszkodni. — Milyen újabb munkán dolgozik? — Tavaly a díjátadáskor Lezsák Sándor, a kuratórium elnöke azt kérte tőlünk, helytörténeti olvasókönyvet írjunk majd. Már kialakult a vázlat. Egy fejezet félig- meddig elkészült. Cegléd történelmi sorsfordulóit, irodalmi, művészeti értékeit, híres személyiségeit szeretném bemutatni szemelvényekben. Az ifjúság hadd ismerje meg apái múltját. Ezzel a munkával a fiatalokat honismeretre és szűkebb hazája szeretetére kívánom nevelni. Nem titkolom a már visszatérő gondom sem: fogalmam sincs, ha megírom ezt a dolgozatot — s esetleg a zsűri kedvezően bírálja el —, ki fog segíteni a könyv kiadásában. Egyelőre persze az anyaggyűjtésre koncentrálok, s januárban elkezdem a munkát. Fehér Ferenc Költözik a Madách Színház.' Szarvasra, Gyulára, Nyíregyházára és még tovább. No, nem véglegesen, csak átmenetileg és jó néhány produkció erejéig. A patinás teátrum ugyanis együttműködést tervez több színházzal. Nyárra a Móricz Zsigmond Színházzal készül közös előadás, amelyet előbb Nyíregyházán mutatnak be, majd csak utána, az őszi szezonban játsszák Budapesten. Visegrádra a nagy sikert aratott Mária evangéliumát viszik el. Szarvas városában a Madách biztosítja a szilveszteri programot, ezenkívül a további együttműködést is tervbe vették az alföldi várossal. Csakúgy, mint a győri és a szombathelyi színházzal is. Az országos turné, a közös bemutatók (nem számítva a közönségnek nyújtott élményt) gazdaságosabbak, könnyebben megvalósíthatók két színház együttműködésével. Még akkor is, ha színésznek, A Budapesti Fesztiválzenekar idei utolsó kávékoncertjét ma tartja a Városhá-, za dísztermében. Az esten a kamarazenei sorozat szerkesztője, Kocsis Zoltán zongoristaként és karmesterként is fellép. A műsor zenei csemegéje Dvorak tidíszletnek olykor utaznia is kell. De más oka is van a Madách országjárásának. Az, hogy rövidesen sor kerül a színház rekonstrukciójára. A nagy munkák idejére a társulat az addigra felszabaduló vígszínházi sátorba költözik, a Nyugati pályaudvar mellé, s ekkor szeretnének többet játszani az ország más városaiban is. Egyébiránt ezekben a napokban világpremierre készül a színház: folynak a nagy sikerű „Jövőre veled ugyanitt” szerzőpárosának, Stand Daniels és Bemard Slade új musicaljének próbái. A mű címe „Jövőre veled újra” utal ugyan a korábbi sikerdarabra, s ez is kétszereplős, ám a történet merőben különbözik. A két főszereplő Udvaros Dorottya és Hirtling István. A zene sikergyanús, ezért készült a musical dalaiból máris kazetta. A világpremier december 31-én lesz az író és a zeneszerző jelenlétében. zenkét hangszerre írt szerenádja lesz. A ritkán hallható művet a BFZ tagjainak társaságában Perényi Miklós csellista szólaltatja meg. A hangversenyen Prunyi Ilona és a Párizsban élő Mocsári Károly zongoraművész is fellép. Vendég Párizsból A BFZ utolsó koncertje Kiállítás Budaörsön Örömszerzés a célom Felsőoktatási felvételik rendje — új Jobb időpontot nem is vá- laszhattak volna ennek a kiállításnak. Fordítva is igaz: mostanában — karácsony előtt —- alig lehet elképzelni alkalmasabb témákat, mint amilyenek Jobbágyi Homolya Jenő festőművész képein megjelennek. A sokoldalú művész (szerzetes, csillagász, optikus, filmoperatőr, helytörténész is) 1928-ban született Jobbágyiban. Képzőművészeti tanulmányait Kőszegen Mayer Sixtus tanítványaként, Mödlingben, a Szt. Gabriel rendházban mint szerzetes végezte 1944 és 1950 között. Iskoláit befejezvén választania kellett: pap vagy művész akar lenni? A művészet mellett döntött. Hitvallása az alázatosság — a téma iránt is —, ami azt jelenti, hogy nem kérkedik, és a lényeget viszi fel a vászonra. „Kiálmodom, amit létre akarok hozni — mondja — Gyűlölet nem létezik bennem. Képeimmel az örömszerzés a célom. Ha az ember valakitől vár valamit, neki is tennie kell valamit” —vallja. Ha magányosan vagy szomorú hangulatban lépünk be erre a tárlatra, egészen biztosan jobb érzéssel távozunk. A festő portréiról — amelyeket Esztergályos Cecíliáról, Ruttkai Éváról, Má- rai Sándorról, Kodály Zoltánról készített — biztató tekintetek sugároznak ránk. Ugyanezt a biztatást, megerősítést érezzük, ha a pápa, Mindszenty hercegprímás vagy Don Bosco arcképei előtt állunk. Nyugalmat árasztanak csendéletei, bibliai tárgyú képei is. Otthonra talál az ember, ha a tájképéket nézi. Hogyan került a kiállítás anyaga Budaörsre? — kérdeztük a művészt. — Véletlenül. Legutóbb októberben, a Független Magyar Szalon Képzőművészeti Egyesület első országos és nemzetközi kiállításán a Magyar Honvédség Művelődési Háza Stefánia Galériájában a Don Bosco- portrét állítottam ki. Ez a kép megtetszett a budaörsi művelődési ház vezetőinek, s rövid időn belül megállapodtunk egy kiállítás megrendezésében. (A tárlat december végéig tekinthető meg a budaörsi Jókai Mór Művelődési Központban.) Kopasz János A felsőoktatási felvételik rendjében történt néhány változásról, valamint a felsőoktatás tervezett új finanszírozási rendjéről tájékoztatott tegnap a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Az egyes intézmények felvételi követelményeit részletesen tartalmazza a múlt héten megjelentetett „Felsőoktatási felvételi tájékoztató”, amely 198 forintért már kapható a könyvesboltokban. A felvételi követelmények egyes intézményeken belül is változhattak tavaly óta, ezért ezeket, valamint az átjelentkezési lehetőségeket a jó felkészülés ill. a határidők betartása miatt pontosan meg kell vizsgálni. A könyv mellékleteként megjelentetett „Felvételi feladatok és lehetőségek a felsőoktatási intézményekben” című kötetből a vizsgatételekről (ill. megoldásukról) és a felvételi ponthatárokról tájékozódhatunk és ítélhetjük meg a felvétel esélyeit. Hetvenöt-hetvenhat ezer jelentkezőt várnak a felsőoktatási intézmények tervezett 28 ezer helyére, amelyet a tavalyihoz hasonlóan (28 ezer tervezett helyett 32 ezer felvett fiatal) idén is jelentősen túlteljesíthetnek az egyetemek és főiskolák — mondta Kubovics Imre helyettes államtitkár. Noha a felsőoktatási férőhelyek száma folyamatosan nő (a nyolcvanas évekhez képest az összhallgatói létszám megduplázódott), továbbra is gondot jelent a divatszakmákat biztosító egyetemekre és főiskolákra való bejutás, ill. más intézményekben az „aluljelent- kezés”. Megtudtuk Bakos Károly főtanácsostól, hogy tavaly óta nőtt az egyházi felsőoktatási intézmények száma. Miután ezek is az állami intézményekre vonatkozó követelmények szerint felvételiztetnek, a szokásos jelentkezési és átjelentkezési lehetőségek vonatkoznak rájuk is. Vagyis: egy főiskolára vagy egyetemre lehet jelentkezni és további két intézménybe átjelentkezni. A felvételi tájékoztató megjelöli azokat az intézményeket, amelyek nem fogadnak átjelentke- zőket. Az egyes évfolyamok elvégzését követő átjelentkezést a törvény lehetővé teszi, de biztosítását továbbra is az egyes oktatási intézményekre bízza. Az Európai Közösség tagországaiban szerzett érettségit hazánakban elfogadják, s éppúgy elfogadják a magyar érettségit az EK-tagországok- ban. A tavalyihoz hasonlóan idén is közös érettségi és felvéfinanszírozás teli vizsga tehető angolból, németből, franciából, matematikából, fizikából, kémiából és biológiából. A vegyes tapasztalatok miatt magyar nyelvből és irodalomból nem lesz közös érettségi-felvételi vizsga. A sajtótájékoztatón számolt be Gábor József helyettes államtitkár a felsőoktatás tervezett új finanszírozási rendjéről, melyet a holland szakemberekkel (köztük a minisztériumban és felsőoktatási intézményekben működő 15-20 állandó munkatárssal) dolgoznak ki. Az állami támogatást a diáklétszám, a képzés eszközigényessége, az egy előadóra jutó hallgatói létszám, ill. az előadások száma szerint határozzák meg. A tervezet kidolgozását sürgetővé teszi az a tény, hogy a Pénzügyminisztérium csak akkor növeli a kért mértékben a felsőoktatási támogatást, ha ennek hatékony felhasználását részletesen bizonyítani tudják. A munkálatok alatt folyamatosan együttműködnek az OFÉSZ-szel. A tandíjra és a hallgatók támogatására vonatkozó javaslataik elfogadásának azonban az a feltétele, hogy a szövetség kidolgozza a felsőoktatás finanszírozásának egészére vonatkozó tervezetét. (d. V. s.)
