Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-21 / 297. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. DECEMBER 21., KEDD Egyleti élet a régi Cegléden Az ifjúság ismerje meg apái Jövó're velünk, hol? Országjáró színház Tavaly a Lakitelek Alapít­vány kuratóriuma négyszáz- hetvenkét pályamunka kö­zül Kürti Béla ceglédi nyu­galmazott tanár, helytörté­nész „Egyleti élet a régi Cegléden” című dolgozatát ötödik díjjal jutalmazta. A közelmúltban megjelent a könyv. A szerzővel ebből az alkalomból beszélget­tünk. — Három sportkönyve után miért épp ezt a témát választotta? — kérdeztem. — Évtizedeken át az is­kolai testnevelésben és a sportban tevékenykedtem — hangzott a válasz. — Amióta nyugdíjas vagyok — tizenhét éve — boldo­gan foglalkozom a helytör­téneti kutatással. És ez na­gyon fontos, annál is in­kább, mert a helybéli ifjú­ság vajmi keveset tud a vá­ros múltjáról. Voltaképpen az egyletek, már amíg meg nem szüntették őket, végig­kísérték az életemet. Ezért aztán különösen vonzott ez a téma. — Mi volt ezeknek az ön- szerveződéseknek, kisközös­ségeknek a jelentősége? <— Ezt napjainkban érez­zük a legjobban, amikor a társadalom egyre inkább az egyénekre épít — s alig van összetartó kapocs —, a politika inkább elválaszt, mintsem összeköt bennün­ket. A régi egyletekben az emberek társadalmi rang­juk, a műveltségi szintjük és ismeretségi körük sze­rint tömörültek. Önként hoztak létre egy-egy közös­séget, amelyben ki-ki ott­hon érezhette magát. Vé­gigolvasták az országos és helyi lapokat; megvitatták a híreket. Formálódott a vé­leményük — észrevétlenül „közéleti emberekké” neve­lődtek. — Az egyletek számos te­vékenységgel erősítették az együvé tartozást. — Valóban. A ceglédiek — a paraszti életformában teltek napjaik — az egyle­tekben léptek ki a szűk csa­ládi körből. Rengeteg alka­lom volt — bálok, díszva­csorák, ismeretterjesztő és kulturális témájú előadá­sok, jótékonykodások és so­rolhatnám—, ami a közös­ségérzést erősítette. Márci­us 15-e a város legnagyobb ünnepének számított. Ha ez netán a nagyböjtre esett, a plébános felmentést adott a húsevés tilalma alól. Ami a város lakosságát illeti, legtöbbjük három-négy pol­gárit végzett. Fél évszáza­don át (miután csak 1924-ben nyílt meg a város könyvtára) az emberek az egyesületekben, és azok ré­vén jutottak könyvhöz. Ezek szoktatták rá a földet művelő polgárokat, parasz­tokat az olvasásra. Az egy­házak erkölcsi intelmek­kel, lelkileg vezették az em­bereket, míg a közösségek szellemileg — művelődés­ben, szórakozásban — nyújtottak fogódzót. — Felmérhető-e az a kár, amit az 1949-es bel­ügyminiszteri rendelet oko­zott azzal, hogy egyetlen tollvonással megszüntette az egyleteket? — Világosan felmérhető. A közösség ügye — nem csak a politikai kiábrándu­lás miatt — némiképp zá­múltját tonyra futott. Nincsenek rendszeres kulturált kapcso­latok. , Hiányoznak a sejtek (a közösségek), amelyek együtt alkotják a város tár­sadalmát. Megdöbbentő számomra, hogy hazafias ünnepen talán százan áll­nak a Kossuth-szobornál. A mi időnkben ezrek vet­tek részt — az egyletek tag­jai zászlók alatt vonultak fel. Manapság, ha valaki el is megy egy eseményre, nem tartozik sehová — csak ceglédi. Az önkor­mányzat e közösségek hí­ján nem tud kire, mire tá­maszkodni. — Milyen újabb munkán dolgozik? — Tavaly a díjátadáskor Lezsák Sándor, a kuratóri­um elnöke azt kérte tőlünk, helytörténeti olvasókönyvet írjunk majd. Már kialakult a vázlat. Egy fejezet félig- meddig elkészült. Cegléd történelmi sorsfordulóit, iro­dalmi, művészeti értékeit, híres személyiségeit szeret­ném bemutatni szemelvé­nyekben. Az ifjúság hadd is­merje meg apái múltját. Ez­zel a munkával a fiatalokat honismeretre és szűkebb ha­zája szeretetére kívánom ne­velni. Nem titkolom a már visszatérő gondom sem: fo­galmam sincs, ha megírom ezt a dolgozatot — s eset­leg a zsűri kedvezően bírál­ja el —, ki fog segíteni a könyv kiadásában. Egyelő­re persze az anyaggyűjtésre koncentrálok, s januárban elkezdem a munkát. Fehér Ferenc Költözik a Madách Szín­ház.' Szarvasra, Gyulára, Nyíregyházára és még to­vább. No, nem véglegesen, csak átmenetileg és jó né­hány produkció erejéig. A patinás teátrum ugyan­is együttműködést tervez több színházzal. Nyárra a Móricz Zsigmond Színház­zal készül közös előadás, amelyet előbb Nyíregyhá­zán mutatnak be, majd csak utána, az őszi szezon­ban játsszák Budapesten. Visegrádra a nagy sikert aratott Mária evangéliumát viszik el. Szarvas városá­ban a Madách biztosítja a szilveszteri programot, ezenkívül a további együtt­működést is tervbe vették az alföldi várossal. Csak­úgy, mint a győri és a szombathelyi színházzal is. Az országos turné, a kö­zös bemutatók (nem szá­mítva a közönségnek nyúj­tott élményt) gazdaságo­sabbak, könnyebben meg­valósíthatók két színház együttműködésével. Még akkor is, ha színésznek, A Budapesti Fesztiválzene­kar idei utolsó kávékon­certjét ma tartja a Városhá-, za dísztermében. Az esten a kamarazenei sorozat szer­kesztője, Kocsis Zoltán zongoristaként és karmes­terként is fellép. A műsor zenei csemegéje Dvorak ti­díszletnek olykor utaznia is kell. De más oka is van a Ma­dách országjárásának. Az, hogy rövidesen sor kerül a színház rekonstrukciójára. A nagy munkák idejére a társulat az addigra felsza­baduló vígszínházi sátorba költözik, a Nyugati pálya­udvar mellé, s ekkor szeret­nének többet játszani az or­szág más városaiban is. Egyébiránt ezekben a na­pokban világpremierre ké­szül a színház: folynak a nagy sikerű „Jövőre veled ugyanitt” szerzőpárosának, Stand Daniels és Bemard Slade új musicaljének pró­bái. A mű címe „Jövőre ve­led újra” utal ugyan a ko­rábbi sikerdarabra, s ez is kétszereplős, ám a történet merőben különbözik. A két főszereplő Udvaros Do­rottya és Hirtling István. A zene sikergyanús, ezért készült a musical dalaiból máris kazetta. A világpre­mier december 31-én lesz az író és a zeneszerző je­lenlétében. zenkét hangszerre írt szere­nádja lesz. A ritkán hallha­tó művet a BFZ tagjainak társaságában Perényi Mik­lós csellista szólaltatja meg. A hangversenyen Prunyi Ilona és a Párizs­ban élő Mocsári Károly zongoraművész is fellép. Vendég Párizsból A BFZ utolsó koncertje Kiállítás Budaörsön Örömszerzés a célom Felsőoktatási felvételik rendje — új Jobb időpontot nem is vá- laszhattak volna ennek a ki­állításnak. Fordítva is igaz: mostanában — karácsony előtt —- alig lehet elképzel­ni alkalmasabb témákat, mint amilyenek Jobbágyi Homolya Jenő festőművész képein megjelennek. A sokoldalú művész (szerzetes, csillagász, opti­kus, filmoperatőr, helytörté­nész is) 1928-ban született Jobbágyiban. Képzőművé­szeti tanulmányait Kősze­gen Mayer Sixtus tanítvá­nyaként, Mödlingben, a Szt. Gabriel rendházban mint szerzetes végezte 1944 és 1950 között. Iskolá­it befejezvén választania kellett: pap vagy művész akar lenni? A művészet mellett döntött. Hitvallása az alázatosság — a téma iránt is —, ami azt jelenti, hogy nem kérke­dik, és a lényeget viszi fel a vászonra. „Kiálmodom, amit létre akarok hozni — mondja — Gyűlölet nem lé­tezik bennem. Képeimmel az örömszerzés a célom. Ha az ember valakitől vár valamit, neki is tennie kell valamit” —vallja. Ha magányosan vagy szo­morú hangulatban lépünk be erre a tárlatra, egészen biztosan jobb érzéssel távo­zunk. A festő portréiról — amelyeket Esztergályos Ce­cíliáról, Ruttkai Éváról, Má- rai Sándorról, Kodály Zol­tánról készített — biztató tekintetek sugároznak ránk. Ugyanezt a biztatást, meg­erősítést érezzük, ha a pá­pa, Mindszenty hercegprí­más vagy Don Bosco arcké­pei előtt állunk. Nyugalmat árasztanak csendéletei, bib­liai tárgyú képei is. Otthon­ra talál az ember, ha a tájké­péket nézi. Hogyan került a kiállítás anyaga Budaörsre? — kér­deztük a művészt. — Véletlenül. Legutóbb októberben, a Független Magyar Szalon Képzőművé­szeti Egyesület első orszá­gos és nemzetközi kiállítá­sán a Magyar Honvédség Művelődési Háza Stefánia Galériájában a Don Bosco- portrét állítottam ki. Ez a kép megtetszett a budaörsi művelődési ház vezetőinek, s rövid időn belül megálla­podtunk egy kiállítás meg­rendezésében. (A tárlat december végé­ig tekinthető meg a budaör­si Jókai Mór Művelődési Központban.) Kopasz János A felsőoktatási felvételik rend­jében történt néhány változás­ról, valamint a felsőoktatás ter­vezett új finanszírozási rendjé­ről tájékoztatott tegnap a Mű­velődési és Közoktatási Mi­nisztérium, Az egyes intézmé­nyek felvételi követelményeit részletesen tartalmazza a múlt héten megjelentetett „Felsőok­tatási felvételi tájékoztató”, amely 198 forintért már kapha­tó a könyvesboltokban. A fel­vételi követelmények egyes in­tézményeken belül is változ­hattak tavaly óta, ezért ezeket, valamint az átjelentkezési le­hetőségeket a jó felkészülés ill. a határidők betartása miatt pontosan meg kell vizsgálni. A könyv mellékleteként meg­jelentetett „Felvételi feladatok és lehetőségek a felsőoktatási intézményekben” című kötet­ből a vizsgatételekről (ill. meg­oldásukról) és a felvételi pont­határokról tájékozódhatunk és ítélhetjük meg a felvétel esé­lyeit. Hetvenöt-hetvenhat ezer je­lentkezőt várnak a felsőoktatá­si intézmények tervezett 28 ezer helyére, amelyet a tava­lyihoz hasonlóan (28 ezer ter­vezett helyett 32 ezer felvett fiatal) idén is jelentősen túltel­jesíthetnek az egyetemek és főiskolák — mondta Kubovics Imre helyettes államtitkár. Noha a felsőoktatási férőhe­lyek száma folyamatosan nő (a nyolcvanas évekhez képest az összhallgatói létszám meg­duplázódott), továbbra is gon­dot jelent a divatszakmákat biztosító egyetemekre és főis­kolákra való bejutás, ill. más intézményekben az „aluljelent- kezés”. Megtudtuk Bakos Károly főtanácsostól, hogy tavaly óta nőtt az egyházi felsőoktatási intézmények száma. Miután ezek is az állami intézmények­re vonatkozó követelmények szerint felvételiztetnek, a szo­kásos jelentkezési és átjelent­kezési lehetőségek vonatkoz­nak rájuk is. Vagyis: egy főis­kolára vagy egyetemre lehet jelentkezni és további két in­tézménybe átjelentkezni. A felvételi tájékoztató megjelöli azokat az intézményeket, ame­lyek nem fogadnak átjelentke- zőket. Az egyes évfolyamok elvégzését követő átjelentke­zést a törvény lehetővé teszi, de biztosítását továbbra is az egyes oktatási intézményekre bízza. Az Európai Közösség tagországaiban szerzett érettsé­git hazánakban elfogadják, s éppúgy elfogadják a magyar érettségit az EK-tagországok- ban. A tavalyihoz hasonlóan idén is közös érettségi és felvé­finanszírozás teli vizsga tehető angolból, né­metből, franciából, matemati­kából, fizikából, kémiából és biológiából. A vegyes tapasz­talatok miatt magyar nyelvből és irodalomból nem lesz kö­zös érettségi-felvételi vizsga. A sajtótájékoztatón számolt be Gábor József helyettes ál­lamtitkár a felsőoktatás terve­zett új finanszírozási rendjé­ről, melyet a holland szakem­berekkel (köztük a minisztéri­umban és felsőoktatási intéz­ményekben működő 15-20 ál­landó munkatárssal) dolgoz­nak ki. Az állami támogatást a diáklétszám, a képzés eszköz­igényessége, az egy előadóra jutó hallgatói létszám, ill. az előadások száma szerint hatá­rozzák meg. A tervezet kidol­gozását sürgetővé teszi az a tény, hogy a Pénzügyminiszté­rium csak akkor növeli a kért mértékben a felsőoktatási tá­mogatást, ha ennek hatékony felhasználását részletesen bi­zonyítani tudják. A munkála­tok alatt folyamatosan együtt­működnek az OFÉSZ-szel. A tandíjra és a hallgatók támoga­tására vonatkozó javaslataik elfogadásának azonban az a feltétele, hogy a szövetség ki­dolgozza a felsőoktatás finan­szírozásának egészére vonat­kozó tervezetét. (d. V. s.)

Next

/
Thumbnails
Contents