Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-21 / 297. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. DECEMBER 21., KEDD Szerbiában valami változik A Szerbiában vasárnap megtartott parlamenti vá­lasztásokat illetően minde­nekelőtt azt kell megjegyez­ni, hogy a várakozásoktól eltérően mégis sokan járul­tak az urnák elé. A 250 kép­viselői helyre 38 párt, 7 ko­alíció és a polgárok 39 tár­sulása összesen 5163 jelölt­tel rajtolt. A szavazatok hat­van százalékának átszámlá- lása után bizonyos erőátcso­portosulás tapasztalható, a politikai színtéren: a szocia­listák szerezték meg a pár­tok közül a legtöbb szava­zatot, (valamennyivel töb­bet, mint egy évvel koráb­ban), de nem az abszolút többséget, a Seselj vezette radikálisok a másodikról a harmadik helyre csúsztak vissza (különösen Belgrád- ban szembetűnő a vissza­esésük), a második helyre a Vük Draskovics nevével fémjelzett Depos ellenzéki tömörülés jött fel, s a ko­rábbinál is jóval több képvi­selőjük lesz a negyedik helyre befutó demokraták­nak is. A jelenlegi állás sze­rint a szocialisták 107, a Depos 51, a Szerb Radiká­lis Párt 40, a Demokrata Párt pedig 31 képviselői hellyel számolhat. A Szerb Demokrata Párt nyolc, a Vajdasági Magyarok De­mokratikus Közössége hét, a Szerb Parasztpárt pedig két képviselőt adhat, míg a további pártok számára négy hely jut. Ebben a pillanatban nem tudni, milyen kormány ala­kul meg, a helyzet teljesen nyílt. Milosevics elnök ter­mészetszerűleg a szocialis­tákat bízza majd meg kor­mányalakítással, s ők felté­telezhetően a Djindjics ál­tal vezetett demokratákkal szövetkeznének. Ez a válto­zat valószínűnek tűnt a vá­lasztásokat megelőzően is, s amennyiben ez történik, akkor a radikálisokat a mér­sékeltebb demokraták válta­nák fel, amely már jóval el­fogadhatóbb, Európa szem­pontjából is szalonképe­sebb jobbközép színezetű kormányzást eredményez­ne. Ha a demokraták ezt visszautasítják, akkor a De- poson a sor a kormányalakí­tási teendőket illetően, ek­kor azonban kérdés, Dras- kovicsék hajlandóak-e tár­gyalni Seseljékkel. Végül — konszenzus esetén — előfordulhat egy olyan vál­tozat is, hogy a vezető pár­tok arányosan képviseltetik magukat az új kormányban. Ágoston András, a VMDK elnöke sajtónyilat­kozatában elégedettségének adott hangot, hiszen annak ellenére, hogy az elmúlt egy esztendő alatt közel har­mincezer magyar távozott az országból (szavazataik tehát most hiányoztak), a magyarok érdekvédelmi szervezetének pozíciója lé­nyegesen nem változott. A parlamenti választások végeredményét holnap te­szik közzé. Sinkovits Péter Újvidék Megnyugvással töltött el engem annak idején egy újsághír: London­ban tüntető felvonulást rendeztek a télapók. Egyfelől annak a bizony­ságát láttam a tüntetésben, hogy a harcos demokrácia íme, újabb szűz területen hódít, s talán nem oktalan a remény, ha bizakodom további hódításában. Másfelől: a londoni tüntetésen a télapók olda­lán egyenrangúan részt vettek a tél- anyók is, ami viszont a női emanci­páció térhódítását igazolja: lám, újabb szakmában törte meg a férfiúi monopóliumot. (A sajtó­jelentés ugyan hölgytélapóknak nevezte őket, meglehet len­gő bajuszt és térdig szakállt viseltek a londoni télanyók, olyasformán értelmezve a női egyenjogúságot, mint mife­lénk is a legtöbb feminista; egyenrangú az a nő, aki minden tekintetben igyekszik hasonlítani a férfihoz.) De nem bolygatom a férfi és nő korszerű patvarkodásait, a télapók, s a télanyók csökkent véhemenciájú korosztályá­ban a nemi párharcnak — gondolom — nincs nagy jelentősé­ge. E tekintetben engem a karácsony máskülönben is elbi- zonytalanít, én a Jézuskát^ például megátalkodottan nőnek képzeltem el, minthogy az a két-három Jézuska, aki annak idején meglátogatott a karácsonyfával, mind női hangon re- gulázott. hogy jó gyereknek kell lennem ezentúl, s meglepő­en hasonlított a szomszédasszonyunkra. Karácsonyról, Jézuskáról, karácsonyfáról egy, valamikor sokat forgalmazott, nyelvficamító szó jut az eszembe. S el­gondolom: utána vagyunk a karácsonyesti hangulatos össze- borulás örömeinek, viszont áll még a feldíszített fa, valamed­dig áll még a szoba sarkában, míg azután tűlevele peregni kezd, ágai komyadoznak, s egy józan délelőttön csillogó ter­heitől megfosztva a tűzre vettetik. Hát nem azoknak lesz-e igazuk, akik eleve a tűzre szánják? Talmi ragyogás — vallják ezek tárgyilagosan. — Geil. Tö­mény illúzió. Ügy, ahogy van, giccs az egész, csillagszórós­tul, gyertyástul, angyalhajastul. Mit keres az a sok cicoma, egész bazárra való csillivilli díszlet egy jobb sorsra érdemes fenyőfán? Svédországban, lám, külön mozgalmat, társadal­mi akciókat szerveznek a karácsonyfa, a karácsonyi ajándé­A reformer frakció a legnagyobb / Uj alkotmány Oroszországban Oroszország új alkotmányát ma teszik közzé, és ezzel életbe lép az új alaptörvény, amelynek elfogadását teg­nap hivatalosan is bejelentet­te a központi választási bi­zottság. A parlamenti válasz­tások hivatalos eredménye viszont továbbra is csak részleges, mivel az alsóházi pártlistás adatokat még min­dig nem összesítették. Noha a 450-ből még négy mandá­tum sorsa ismeretlen, .az azonban már most egyértel­mű, hogy a pártlistán nyer­tes Vlagyimir Zsirinovszkij pártja az Oroszországi Vá­lasztás után csak a második legnagyobb frakcióval ren­delkezik majd a parlament­ben, mivel az egyéni válasz­tókerületekben gyengén sze­repelt. Nem lehet orosz vétó Kizárt, hogy Oroszországnak beleszólása legyen abba, hogy ki és mikor csatlakozik a NATO-hoz, a nyugati biz­tonsági struktúrákhoz, ám a Nyugat jól teszi, ha Oroszor­szágot nem rekeszti ki, ha­nem a konzultációkba bevon­ja — jelentette ki tegnap a Deutschlandfunkon Klaus Kinkel német külügyminisz­ter, kétnapos oroszországi konzultációi után. A tényleges törvényalko­tással foglalkozó alsóház (Ál­lami Duma) összetétele hiva­talosan még nem ismert, azonban négy hely kivételé­vel már eldőlt a mandátu­mok sorsa. A 450 honatya felét pártlistán, másik felét viszont a felsőházhoz hason­lóan egyéni választókerüle­tekben választották meg. Noha a pártlistás szavazást tekintve az ultranacionalista jelszavakat hangoztató Vla­gyimir Zsirinovszkij Liberá­lis Demokrata Pártja végzett az élen — a szavazatok csak­nem 24 százalékát szerezve' meg —, végeredményben csak a második legnagyobb frakciót alkotja, mivel az egyéni - választókerületekben a Jegor Gajdar vezette refor­mer Oroszországi Választás Oroszországnak saját terve van arra az esetre, ha sikerte­lenek maradnak a jugoszlá­viai rendezésről tartandó gen­fi és brüsszeli tárgyalások — vált ismertté tegnap Moszkvá­ban. Az egyik lehetséges vál­tozatról Andrej Kozirev Alois Mock osztrák külügyminisz­terrel folytatott tárgyalásai után mindössze annyit mon­dott, hogy a nemzetközi kö­zösség országai határozott formában követelnék a hábo­rú befejezését és az igazsá­szerepelt jobban. A csaknem végleges adatok szerint Gaj- darék 103 mandátumot sze­reztek. Zsirinovszkij frakció­ja várhatóan 66 tagot szám­lál, s a harmadik legnagyobb frakció a kommunistáké (62). Megfigyelők szerint nem kizárt, hogy Zsirinovszkij a következő meglepetést a par­lamentben okozza, és pártja, amelynek tagjaként számos értelmiségi is bejutott a tör­vényhozásba, korántsem iga­zolja a pártvezető szélsősé­ges kijelentései nyomán tá­madt kételyeket. Nem kizárt, hogy a harsány választási jel­szavak után hajlandó lesz a párt a konstruktív törvényho­zói munkára. Ez már csak jö­vőre derül ki, miután január 11-én összeül az új parla­ment. gos rendezést, mivel a tél ka­tasztrofális következmények­kel járhat a térségben. Az orosz külügyminisztéri­um egyik név nélkül nyilatko­zó illetékese ugyanakkor el­mondta: aligha várható, hogy még az idén aláírják a megál­lapodást, ugyanis a boszniai muzulmánok ragaszkodnak a tengeri kijárathoz, amit a hor- vátok elleneznek, és nincs egyetértés Szarajevó és Mos­tar státusára vonatkozóan sem. A nagyvilág hírei 4^ A vajdasági magyar többségű választási körze­tekben Mén is a Vajdasági Magyarok . Demokratikus Közössége szerezte meg a legtöbb szavazatot: Adán, Becsén, Zentán, Szabad­kán, Temerinben, Csókán és Bács-Topolyán az élen áll. Meggyilkolták tegnap hi­vatalában a montenegrói alelnököt. Mihailo Ljesart egy helyi szállítási válla­lat, a „Tara" pénzügyi igazgatója, Drago Krivoka- pic ló'tte agyon, aki a me­rénylet után öngyilkos lett. % Vlagyimir Zsirinovszkij egy brit lapnak nyilatkoz­va leszögezte, hogy a Nyu­gatnak nem kell félnie tő­le. A Daily Starban megje­lent interjúban elmondta, hogy pártja a nyugati világ­gal a lehető legjobb vi­szonyra törekszik és nin­csenek vele szemben terü­leti követelései. ^ Manfred Wörner NA- TO-fó'titkár- tegnap általá­nos helyettessé nevezte ki Sergio Silvio Balanzino-t, aki jelenleg Olaszország ottawai nagykövete. A Vatikán tegnap meg­erősítette. hogy minden va­lószínűség szerint decem­ber 30-án írják alá Jeruzsá­lemben a Szentszék és Izra­el közti diplomáciai kap­csolatok felvételéről szóló szerződést. Hamm mmmmmmmmmmm Bosznia: reménytelenség VÉLEMÉNY Tűnődéseim karácsony ürügyén kozás, fényűzés ellen, egyszóval — essünk túl azon az egy­kor divatos, nyelvficamító szón — a karácsony dezilluzioná- lására. Voltaképpen én nem tudok vitatkozni ezekkel az okos ér­vekkel. Csakugyan, hát mit is keres azon a barbár módon kivágott fiatal fenyőn a tömérdek csillivilli mütyűrke — szaloncukor, gyertya, színes üveggömb, csillagszóró, üvegmadár —, mi ebben a természetes. Hol ebben a művészi ízlés? Mi köze az egésznek modem életérzésünkhöz? Hiszen valóban: tömény illúzió. Olykor már a gyertya is il­lúzió, minthogy a konnektorból kapja a lángot; a csillagszó­ró is illúziót szór — ismerem a receptjét, magam is gyurmáz­tam a háborús években, amikor nem lehetett kapni; ugyan­úgy a vasreszelék hányja a szikrát belőle, mint a köszörűkö- vön. Az üvegmadár is illúzió: repülni nem repül, megenni nem tanácsos -— emez utóbbit annak idején a fiam is fölfe­dezte, amint egy óvatlan pillanatban lecsente az üvegmada­rat a fáról, és leharapta a fejét. Bizony — nem is igen ritkán — még a családi békés ösz- szeborulás is illúzió. A szeretet, a megértés, az összetarto­zás, a közös öröm demonstrációja, amikor megszólal a csen­gő, a csillár kialszik, és felgyúlnak a fán a — természetes vagy mesterséges — gyertyák. Ám ha* a modem ember gyakorlatiasságával, tárgyias szemléletével, hűvös racionalizmusával nem fémek össze az illúziók, akkor marad nekünk irtogatni való a karácsonyi gyertyagyújtások közben is. Dezilluzionálnivaló. Hiszen érzelmi világunk dugig illúziókkal; a szerelem, a hit, a művészet, az eszmény — megannyi illúzió. A délibáb. A szivárvány. A napkelte. A napnyugta. Megvizsgálok nagyítóval egy Csontváry-képet, s látom a vászonra fölkent festék ragyáit, rücskeit, repedéseit — illúzi­ók nélkül látom. A vászon és a festék mind vitathatatlan tár­gyi valóság, maga a kép — tömény illúzió. S ha a szerelemből kivonom az illúziókat, marad egyálta­lán belőle valami? Költők, írók, könyvtárakat írtak össze ró­la, pedig lám csak, ha illúziótlanítjuk, a biológiai tankönyv egyetlen kurta fejezetében összefoglalható, értelemszerűen körülírható. Vagy vessünk egy pillantást történelmi nagyjainkra, akik már-már a felglóriázott szentkép földöntúli ragyogását árasz­tották valamikor. Ámde mi alaposabban körülnéztünk ko­runk dokumentumaiban, s kiderítettük, hogy szépszámú el­lenségeik mennyi rosszat tudtak róluk mondani! Hibáik, gyengeségeik, balfogásaik leltárának vezérlő tétele: napja­ink ízlésétől, szemléletétől meglehetősen elmaradtak. Amel­lett egyik-másik történelmi nagyságnak lúdtalpa volt. sőt arra is kerül példa, hogy bibircsókok nőttek az orrán. Volna itt mit tenni két karácsony közben is, ha az illúzió­kat az életünkből ki akarjuk irtani. Én csupán amiatt vagyok gondban, hogy nem elsősorban a tudatból és a tudományokból irtogatjuk. Ahol pedig való­ban gyomnak számít az illúzió, mint a vetésben a pipacs. Mintha sokkal elszántabban irtogatnánk az érzelmek territóri­umából — szerelemből, hitből, művészetekből — az illúzió­kat, tehát a virágoskertből a virágot. Ahol viszont a lapos okoskodások krumplibokrai számítanak gyomnak, a kiirtott virágok helyére telepítve, a virágágyak közepén. Magam sem tudom, melyik a rosszabb: a valóságtól elru­gaszkodott illúzió a tudatban, vagy az illúzióktól végképp megkopasztott valóság — az érzelmekben. * Túl messzire kalandoztam a londoni télapók tüntetésétől? Igaz, illúziókat romboltak ők is, de ők igazán minden speku­láció nélkül s végképp naivul: egész évre követelvén — tél­apói minőségben — alkalmaztatásukat. Nyilván nem gondol­ták végig, hogy mindennapra egy dezilluzionált télapó mér­hetetlenül kevesebb, mintha évente csak egyszer fordul elő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents