Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-20 / 296. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. DECEMBER 20., HÉTFŐ Csömörön nincsenek rendezetlen kérdések Marad tennivaló jövőre is Örömmel tölt el, hogy olyan dolgoknak lehettem, lehettünk részesei, melyekről három és fél évvel ezelőtt még csak álmodni sem mertünk volna. Bizton állítom, hogy senki sem hitt abban a változásban, amely az említett időszak alatt a kis és középnagyságú településeken végbement. Hiszek a vidék erejében, az ott élőkben rejlő tartalékokban. Eddigi munkám során is mindvégig azt tartottam szem előtt, hogy rá kell bízni a helybéliekre sorsuk rendezését — ezt az ars poeticához mérhető vallomást Bátovszki György, Csömör polgármestere mondta, mintegy a demokratikus rendszerváltás óta eltelt időszak helyi történéseinek összegzéseképpen. A minap közmeghallgatást hirdettek Csömörön. Am a megjelölt időpontban, illetve attól egy-másfél órával később sem gyűlt össze annyi helybéli lakos, hogy érdemes lett volna beülni a művelődési ház nagytermébe. Többen voltak — hiszen mindnyájan eljöttek a képviselő-testület tagjai, mint a közmeghallgatásra érkezők. Mi volt az oka a látszólagos érdektelenségnek? — tudakoltuk a helyszínen, majd egy későbbi, a beszélgetésre alkalmasabb időpontban Bátovszki György polgármestertől. — Határozottan állítom: Csömört elsősorban az jellemzi, hogy nincsenek rendezetlen ügyei. Ez látszott meg a közmeghallgatással szemben megnyilvánult, úgymond „érdekeltelenségben” is. Négy újság tájékoztat Hivatalunk nemcsak azon fáradozik, hogy a helyi ügyek a lehető legnagyobb rendben, anyagilag, s a vállalás szempontjából is szigorúan a terveknek megfelelő pontossággal folyjanak, de az is hitvallásunk, hogy mindenről időben tájékoztassuk a lakosságot. Kéthetenként tartunk testületi ülést. Az ott elhangzottak folyamatosan megjelennek a helyi önkormányzati híradóban, a Csömöri Fórumban. Emellett havonta egyszer, úgynevezett önkormányzati körök alkalmával nyitott napot tartunk, amikor nemcsak az ügyeit intézheti el bárki a meghosszabbított munkaidőben, de kérdéseit is felteheti a dolgozóknak. A csömöriek élnek is ezzel a lehetőséggel. Alkalmanként 20-30 ember is megkeres bennünket ezeken a napokon... — Hasonló célt szolgál a polgármesteri hivatal mellett jelenleg is folyó építkezés? — A bejárat mellett egy épületet alakítunk át afféle ügyfélszolgálati irodává. Azt tervezzük, hogy a hivatalos órákon túl is elintézhetik fontos és halaszthatatlan ügyeiket a helybéliek ebben az új létesítményben. Nagyon fontosnak tartom ugyanis a rendszeres kapcsolattartást. Valamennyi vállalásunkat, melyeket az elmúlt években beindítottunk a településen, azzal, a mondhatni jelszóval bocsátottuk útjára, hogy azokat a lakosságai való folyamatos egyeztetés, s helybéliek állandó tájékoztatása mellett kívánjuk megvalósítani. Talán az sem véletlen, hogy egy ilyen kis községben, mint Csömör, négy helyi újság kel el. Ennyiféle párt és irányzat tartja fontosnak tájékoztatni a lakosságot. S akkor még nem szóltam azokról az úgymond alkalmi akciókról, amikor egy-egy országos ügyhöz kapcsolódóan — például a kárpótlás kérdésében — időlegesen igénybe vehető információs szolgálatot állított fel hivatalunk. Úgy érzem, ebből a szempontból, rajtunk semmi nem múlt. — Mennyire éltek a helybéliek a hivatal által felkínált lehetőségekkel? — A legmegdöbbentőbb tapasztalatom az volt, hogy az emberekből mennyire hiányzott a tulajdonosi szemlélet. S ez különösen fáj egy ilyen kis községben, ahol tulajdonképpen viszonylag sokáig, az 1960-as évek végéig sikerült némiképpen megőrizni a magántulajdon fogalmát. Ám a helyi és a környékbeli szövetkezetek kényszerű, erőszakos egyesítése aztán végleg kiölte az emberekből ezt az egészséges szemléletet. Saját bőrömön tapasztaltam, micsoda érdektelenséggel fogadták egyesek a kárpótlás ügyét: napokon, heteken, hónapokon át szinte házról házra jártam ismerőseimet, s agitáltam őket, kérjék vissza egykori ingatlanjaikat. Sajnos nagyon sokan csak legyintettek rá: minek az már nekünk, ki fogja azt megművelni?... A zeneiskolára büszkék vagyunk A csömöri önkormányzat, s ezt ma is vállalom, példaszerűen állt e kérdésben a helybéliek szolgálatára: irodát nyitottunk, ahol folyamatosan lehetett tájékozódni a kárpótlás ügyéről, s ahol munkatársaink megfeleltek minden, a privatizációt illető kérdésre. Sajnos itt is azt tapasztaltuk, hogy az emberek alapvetően bizalmatlanok voltak ezzel a változással, az általa kínálkozó lehetőséggel kapcsolatban; sőt, sokuk egyenesen el is utasította a törvény adta alkalmat. Máig sem értem, hogyan lehet nemet mondani arra az alapvető, tradicionális nemzeti értékre, mint a magántulajdon?! — Változott-e valamelyest ez ügyben a csömöri lakosság hozzáállása? — A lassan változó szemléletet leginkább az egyre gyarapodó helyi vállalkozásokon lehet lemérni. Igaz, e téren is jelentős egyenlőtlenségeket tapasztalok. Ä kereskedelem területén például hamar túltelített lett a piac, ugyanakkor egyes szolgáltatási ágazatokból ma is hiányt szenvednek a helybéliek. — Mit tart az elmúlt három és fél év legnagyobb sikerének? — Vitathatatlan eredménynek tartom, hogy ma jól működnek Csömörön a közintézmények, rendeztük az ott dolgozók béreit. Büszke vagyok arra a zeneiskolára, melyben jelenleg 220 gyermek tanulhat olyan kiemelt színvonalon, melyről mi gyermekkorunkban, sőt még néhány évvel ezelőtt is csak álmodni merhettünk volna. Nem utolsósorban elégedettek vagyunk nagy beruházásainkkal: a gázprogram eredményesen zárult Csömörön, jól halad a telefonhálózat kiépítése is, s most állunk a csatornázás megkezdése előtt. Ezeknek az ügyeknek a rendezése nemcsak hosszú ideje váratott magára településünkön, de hosszú távra rendezi is a helybéliek alapvető infrastrukturális elvárásait. S még valamit említek: Csömörön — hála a legkülönfélébb kulturális és szociális céllal létrejött alapítványoknak is, — minden rászoruló s idős korú jó kezekben van. Több civil szervezet kell — Maradnak még ezek után befejezetlen dolgok 1994-re is? — Leszámítva a folyamatban lévő fejlesztéseket, azt vallom: egy községért, egy közösségért nem lehet sohasem eleget tenni. S ezt nemcsak a tárgyi, gyakorlati kérdésekre értem. Olyan sokat ártott, rontott az elmúlt harminc-negyven év az emberek együttélésén, a közösségi szokásokon, hogy nekünk, a de- mokárciában hivatalt viselő embereknek számtalan teendőnk lesz még annak érdekében, hogy az emberek újból egymásra találjanak, hogy ismét az örök emberi értékrendek — a család és a nemzeti hagyományok — jelentsék számukra az útmutatást. Marad még tennivaló jövőre is: azt szeretném, ha itt, Csömörön is minél több civil szerveződés jönne létre. Ez utóbbit tekintem ugyanis egy kis közösségben élők életminőségének fokmérőjéül. Mallár Éva A Mikulás mégis megérkezett Meghitt hangulatú Mikulás- és előkarácsonyi jfe, ünnepséget rendezett a „Segítünk” Mozgáskor- látozottak Alapítvány a Mozgáskorlátozottak Pest Megyei Egyesületével karöltve szombat délután a váci Madách Imre Művelődési Központban. A nehézsorsú gyermekek szüleikkel és testvéreikkel együtt érkeztek az eseményre szerte a megyéből, így Albertirsáról, Érdről, Monorról, Fótról, Gödről, Üllőről, Ipolytölgyesről és Biatorbágyról is. A Kristály Baráti Társaság szívet melengető műsorral szórakoztatta az egybegyűlteket, s bár a kicsinyek eleinte megszeppenve hallgatták a Meserádió közleményét, miszerint a Mikulás bácsi elveszítette nagy, piros könyvét a jó gyermekek névsorával, felderültek az arcocskák, amikor a jóságos Mikulás ajándékokkal megrakott szánon mégis betoppant. Az arany díszítésű könyv Hópelyhecske és Micimackó segítségével megkerült, és a leánykák, illetve kisfiúk izgalommal várták, hogy milyen meglepetést kapnak. Boldogan vették át az ajándékcsomagokat, amelyekben Barbie-baba, kisautó, legó és labda lapult. Kaptak játékot az egészséges testvérek is, a SegíAkinek kívánsága meghallgatásra talált A szerző felvétele tünk alapítvány ugyanis fontosnak tartja, hogy a beteg gyermekek örömeiket és bánataikat együtt éljék át ép pajtásaikkal. Az alapítvány szívén viseli a hátrányos helyzetűek sorsát, ezért Nagykőrösről például külön kocsival hozták el az ünnepségre azokat a nagycsaládban élő mozgássérült gyermekeket, akiknek szülei nincsenek olyan anyagi helyzetben, hogy egy ilyen kirándulás költségeit vállalhassák. , A karácsonyi ünnepségen a családokat tortával és süteménnyel vendégelték meg, az ügyesebb gyermekek pedig egy különteremben papír hóembert, illetve karácsonyfára akasztható anagyalkákat készíthettek. T. Á. A aossz'e Ez a kötet egy botránynak a krónikája. Nem értelmezés, hanem dokumentáció. Érvek és vélemények szétszálazhatatlan tömege, mely Magyarország második honfoglalásának súlyos, de szép történetét öleli át. Az alábbi szelvényen 380 Ft-ért megrendelheti A Landeszmann-dosszié című kötetet MEGRENDELOSZELVENY Megrendelem önöktől A Landeszmann-dpsszié című kötetet, A könyv árát: 380 Ft-ot, a csomag átvételekor a kézbesítőnek fizetem ki (a Hírlapkiadó Vállalat átvállalja a postaköltséget). Kérjük, hogy nyomtatott betűvel töltse ki: Név:.......................................................................................................... Helység, irányítószám: ....................................................................... H ázszám:................................................................................................ A megrendeléseket a beérkezés sorrendjében teljesítjük. A megrendelőszelvényt a Hírlapkiadó Vállalat Kereskedelmi Igazgatóságának a címére (1085 Budapest, Blaha Lujza tér 3.) szíveskedjék elküldeni. FIZESSEN ELŐ PEST •MEGYEI. HÍRLAP ■ra Ne csak Ön olvassa, hanem adja tovább nyugdíjas vagy sokgyerekes barátainak, ismerőseinek! Nem csak nyelvében magyar Forgalmazza: AGROKER Kft. Kecskemét Gyártja: TRADE PLAST Kft. Kunszentmárton A MINŐSÉG TITKA a TÖBBRÉTEGŰ, 18 havi garancia, változatlan ár! AGR0F0LIA MEGVÁSÁROLHATÓ: AGROKER Rt, Budapest XV, Cservenka Miklós u. 107. Tel.: 252-9288 Mucska Ferenc, Kiskunlacháza, Dózsa György út 29. Tel.: (24)-330-124 Pázsit Kft, Budapest XVII, Péceli u. 256. Tel: 158-4581 Minden eddigi és leendő SOLÁR agrofólia-vásárlónknak kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk! 0