Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-17 / 294. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. DECEMBER 17., PENTEK Temesvári évforduló Ökumenikus állásfoglalás A helyzet óráról órára romlik Szerbia vasárnap új parlamentet választ Közös állásfoglalást tett köz­zé szerdán este Temesváron a román ortodox, a római ka­tolikus, a görög katolikus, a református, az evangélikus és az izraelita felekezet. Az 1989-es forradalmi esemé­nyek kiindulásának színhe­lyén, a temesvári református templomban előzőleg megtar­tott ökumenikus istentisztele­ten részt vett többek között Nicolae Comeanu ortodox ér­sek, Tőkés László református püspök és Neumann Ernő fő­rabbi. A nyilatkozat tisztelettel emlékezik meg azoknak a for­radalmároknak és hősöknek az áldozatáról, akiknek halált megvető bátorsága és helytál­Tegnapi adatok szerint ugyan továbbra is az élen áll az ultranacionalista Vla­gyimir Zsirinovszkij vezette Liberális Demokrata Párt a pártlistás szavazás alapján, azonban választási sikere el­lenére várhatóan a Jegor Gajdar vezette Oroszorszá­gi Választásnak lesz majd nagyobb képviselete a tör­vényhozásban. A pártlistán bejutott jelöltek mellett ugyanis számos képviselője­lölt indult sikerrel az egyéni választókerületekben a leg­nagyobb reformérpártnak számító Oroszországi Vá­lasztás támogatásával. Közben Andrej Kozirev külügyminiszter közölte, hogy a pártvezér kijelentése­ivel ellentétben Moszkva nem adja vissza Németor­szágnak a königsbergi (Kali- nyingrádi) területet. Mint mondta, ezt még a német új­fasiszták sem követelik és közölte: az orosz külügy szí­vesen ad konzultációt Zsiri- novszkijnak politikai föld­rajzból. lása a kommunista diktatúra bukását eredményezte, elindí­tója lett a romániai változá­soknak. Ebben a harcban egy­ként osztoztak a város vala­mennyi nemzetiségű és vallá- sú polgárai, példát nyújtva a nemzetek közötti testvéri ösz- szefogásra és a vallások kö­zötti ökumenikus egységre, az erkölcsi megújulásra és a nemzeti megbékélésre. Az 1989-es népirtás mintegy másfél ezer áldozatának halá­lában felelős bűnöseit ne csak a székelyföldi magya­rok között keressék és külö­nösen ne azok között akik a decemberi spontán népfelke­lés jóhiszemű résztvevői vol­tak. Az orosz államügyészi hivatal és a biztonsági mi­nisztérium tanulmányozni fogja Vlagyimir Zsiri­novszkij szélsőséges nacio­nalista politikus lázító kije­lentéseit — jelentette teg­nap az ITAR-TASZSZ hi­vatalos forrásokra hivat­kozva. Helmut Kohl német kan­cellárt hidegen hagyta Vlagyimir Zsirinovszkij orosz soviniszta politikus­nak Németország ellen in­tézett, nukleáris csapást is kilátásba helyező fenyege­tése. Arra a kérdésre, hogy miként reagál Zsiri­novszkij ' fenyegetőzései­re, a kancellár csütörtö­kön Bonnban tartott sajtó- értekezletén szűkszavúan ennyit mondott: „Seho­gyan sem.” A nacionalista politikus a Reuter szerint korábban azzal fenyegetőzött, hogy „nukleáris katasztrófát idéz elő” Németország­ban, ha Bonn beavatkozik Oroszország belügyeibe. Szerbiában immár kam­pánycsend van érvényben, vasárnap pedig megnyílnak a szavazóhelyek, hogy a polgárok a feloszlatott szerb parlament helyébe újat válasszanak. Lesz-e át­rendeződés, megtörténik-e a várva várt fordulat, vagy csak kisebb erőeltolódással számolhatunk — ezekre a kérdésekre kellene választ kapnunk. A pártok stratégiája kö­zött nagyobb eltérés ezúttal nem tapasztalható. Miután Lord Owen októberben mondogatni kezdte, hogy Bosznia véglegesen három nemzeti államra bomlott fel, az ellenzéki pártok, vá­lasztási programjába is be­került a „szerb országok” egyesítésének törekvése, ez egyszersmind meggátolta az ellenzék tömörülését is. Milan Panics amerikai üz­letember, korábbi szövetsé­gi miniszterelnök tett ugyan kísérletet, hogy Vük Draskovics zászlaja alá vonja a hatalmon lévő szo­cialisták ellen felvonuló mozgalmakat és pártokat, ez az elképzelés azonban si­kertelen maradt. A Szerb Megújhodási Mozgalom azért talált szövetségese­ket, a DEPOS ellenzéki tö­mörülés tehát ismét össze­állt valahogy, s a közvéle­mény-kutatási adatok sze­rint a második helyre kerül­het, ám ebben a pillanatban nem ez a lényeges. Az el­lenzéki pártok úgy mérték fel, hogy miután a szerbek egyesülése nyilvánvalóvá vált, az „amerikai” támoga­tás már szükségtelen. In­kább a saját pozícióikat igyekeztek erősíteni, hogy később szabadabban válo­gathassanak a koalíciós partnerek között. Amiben az ellenzéki pár­tok megegyeztek: a szocia­listákat a gazdasági össze­omlásért teszik felelőssé. Jugoszláviában — sajátos világrekordként tegnap je­lent meg az ötvenmilliár- dos bankjegy, ami azt jelen­ti, hogy a két hónappal ez­előtt törölt hat nulla „dinár- erősítés” ismét semmivé vált. A napi infláció lassan harmincszázalékos, a polgá­rok ki sem ismerik magu­kat az újabbnál újabb bank­jegyek között, a piacon job­bára csak márkáért és forin­tért vásárolható. A nemzeti valuta védelme tehát egy­ben a nemzeti érdekek vé­delmét jelenti, hangsúlyoz­zák a most már szintén ha­zafias ellenzékiek, s éppen ezen az alapon vádolják árulással a korábban is ha­zafias szocialistákat. Vük Draskovics Például Újvidé­ken a minapi nagygyűlésen az oroszországi választások eredményére kitérve azt ál­lította, hogy a polgárok de­vizabetétjeinek eltulajdoní­tása ujtán a szocialistákkal összejátszó magánbankok a pénzt Ciprusra menekítet­ték, onnan pedig a Szerbiai Szocialista Párt kirendeltsé­ge által Oroszországba irá­nyították, hogy azokat az erőket finanszírozzák, ame­lyek Jelcin reformját akar­ták megdönteni. Minden tehát a pénz kö­rül forog, ami nincs, min­dent az elszegényedés hatá­roz meg, éppen ezért nehe­zen megjósolható, milyen pártok tagjaiból áll majd ösz- sze a 250 tagú szerb szkups- tina. Milosevics elnök posztja egyelőre szilárd, de nem látszik valószínűnek, hogy a szocialisták, akik ed­dig is csak a Seselj vezette radikálisokkal hallgatóla­gos szövetségre lépve tud­tak kormányozni, megfele­lő partnerekre lelnek a jövő­ben. Reálisabbnak tűnik egy ellenzéki összetételű kormány létrejötte, amely következetesebben léphet­ne fel az európai porondon a szankciók megszüntetése érdekében. Jugoszláviában a helyzet óráról órára romlik, az em­berek tűrőképessége azon­ban nehezen felmérhető. Pe­dig az elégedetlenség lesz az, ami eleve meghatározza a vasárnapi választásokat. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége viszonylagos csendben ké­szül a megmérettetésre. To­vábbra is a hármas autonó­miakoncepció jelzi törekvé­süket, s ezt a vajdasági ma­gyarság az elmúlt választá­sok során egyértelműen tá­mogatta. Időközben azon­ban nagyon sokan távoztak külföldre a katonai behívó elől menekülve, vagy a jobb megélhetés reményé­ben, így a VMDK-s jelöl­tek eleve kevesebb szava­zatra számíthatnak, a ma­gyar képviselők száma te­hát valószínűleg csökkenni fog a szerb parlamentben. Mások szavazatára pedig ezúttal nem várhatnak, mert a magyar autonómia­elképzelést egyetlen más párt sem támogatja. Sinkovits Péter-------------T-------------­A nagyvilág hírei Magyarország kezdet­től fogva egyértelműen üd­vözölte a majdani új biz­tonsági paktum előkészíté­sére vonatkozó úgyneve­zett Balladur-tervet — je­lentette ki Martonyi János külügyi államtitkár a „Ma­gyarország és az Európai Unió” című kétnapos brüsz- szeli tanácskozáson tartott előadásában. * Albánia és Magyaror­szág együttműködik a bé­kéért vállalt nemzetközi elkötelezettség kereté­ben — jelentette ki Safet Zhulali albán védelmi miniszter. ♦ A román képviselőház tegnap titkos szavazással kirekesztette a háborús ve­teránok köréből azokat a román állampolgárokat, akiket a bécsi döntés után Eszak-Erdélyben, a ma­gyar közigazgatás alá ke­rült területeken a magyar hadseregbe soroztak be. * Az Európai Unió né­hány országa teljes körű diplomáciai kapcsolato­kat létesít Macedóniával — jelentették be tegnap egyidejűleg a német és a dán fővárosban. Észak-Korea cáfolta tegnap azokat a külföldi sajtóbeszámolókat, hogy összeomlás szélén áll gaz­dasága. # A választások után sorra hullanak majd a fe­jek Borisz Jelcin környe­zetében. Szergej Sztanke- vicset, az elnök politikai tanácsadóját szerdán es­te, Alekszandr Kotyenko- vot, az államfő államjogi hivatalának vezetőjét pe­dig tegnap menesztették és leváltották Vjacsesz- lav Bragint, az államkö­zösségi tévé vezetőjét is. Zsirinovszkij csak második? Kohlt hidegen hagyta VÉLEMÉNY Idegen toliakkal ja szellemességét fitogtatva az úgynevezett újságíró git­tegyleteket megpróbálja ismét egy karámba, most újságíró kamarába terelni a bevált „aczéli módszerek” alapján. A Pesti Hírlap szerkesztőségéhez eljuttatott levelünket a fő­szerkesztő-helyettes nem érdemesítette közlésre. Lehet hogy mások, az Országos Sajtószolgálathoz for­dultak volna, hogy elhatározásunk ismertté váljék, nem ezt tettük. Ismervén az „esélyegyenlőség” a rendszerváltozás óta uralkodó gyakorlatát, egyetlen napilapot — a Pest Me­gyei Hírlap — ismerünk a fővárosban, amely hitelesen helyt ad tiltakozásunknak, s a kegyes csúsztatásokat is haj­landó leleplezni a sajtótisztesség törvénye szerint. Egyetlen megjegyzés még idekívánkozik: idegen toliak­kal ne ékeskedjék senki, aki annak viselésére nem hivatott. A teljes érthetőség kedvéért mellékeljük hivatalosán átkül­dött levelünket, melyet a Pesti Hírlapban nem voltak haj­landók leközölni. Fábián Gyula * A Pesti Hírlapban naponta közzétett felhívást — amely­hez már többezren csatlakoztak — Szervátiusz Tibor kez­deményezte és fogalmazta. Ezt a felhívást írta alá ötven művész, író, újságíró és tudós. Csodálkozunk a Pesti Hírlap tudósítójának a lap szom­bat-vasárnapi-számában megjelent jegyzetén. E jegyzetben egymással hadakozó újságírói gittegyleteket emlegetnek, valamint a gittegyletekben „pártállásukat kaméleon módjá­ra változtatgató damaszkuszi futárokat.” El nem tudjuk képzelni, hogy mely gittegyletek ezek. Mindenesetre az aláírássorozatot elindító ötven fős értel­miségi felhívás aláírói között a Magyar Újságírók Közössé­ge vezető testületéinek tíz tagja szerepel. (Banos János, Bánó Attila, Deregán Gábor, Fábián Gyula, Fekete Gyula, Illés Sándor, Kispista István, Kosa Csaba, Murányi László, Vödrös Attila). Ezt a felhívást először a Magyar Rádió és a Magyar Televízió tette közzé. Sajnálatos, hogy a Pesti Hírlap tudósítója csak a gittegy­letekről tud, a fenti tényről nem. N émely irószövetségi, hozzájuk csatlakozó MÚ- OSZ-beli társak tiltakozást jelentettek be a Magyar Rádióban és Televízióban felvett, vagy ezután rög­zítendő műsoraik sugárzása ellen. Úgy gondolták, hogy ha­tározott fellépésük nyomán megáll az élet. A Rádió és a Te­levízió legfeljebb szünetjeleket fog sugározni, olyannyira nem lesz megfelelő műsor nélkülük. Tévedésük pillanatok alatt kiderült, ki is lehetett volna mindezek után józanodni. Mert ahogyan egyszer volt Budán kutyavásár, ugyanúgy csak egyszer volt Magyarországon taxisblokád, s az ennek példája nyomán létrejött szerzői blokád egyetlen percre sem okozott fennakadást. Azt viszont elérték a kezdemé­nyezők, hogy a magyar alkotó értelmiség színe-javá, akik megunták az ilyen természetű fenyegetőzéseket elhatároz­ták, igenis hallatják tiltakozó szavaikat a szűk körű kezde­ményezők ellenében. Szervátiusz Tibor szobrászművész elhatározása és meg­fogalmazása után ötvenen írtuk alá másként gondolkodó határozatunkat, melynek nyomán elindult, majd országos­sá terebélyesedett a csatlakozási hullám. Tiszteletre méltó, hogy a Pesti Hírlap gyorsan kapcsolt és hasábjain közzétet­te a tiltakozók névsorát, mindössze azt a hibát követte el, hogy úgy igyekezett feltüntetni kezdeményezésünket, mint­ha az az ő gondolataikban fogalmazódott volna először. A Magyar Televízió múlt heti Hét című adásában a főszer­kesztő úr többek között velünk (Fekete Gyula, Fábián Gyu­la) igyekezett hitelesíteni az ismét csak magának kisajátí­tott kezdeményezést. Ugyanakkor saját lapjának jegyzetíró­Bencsik András főszerkesztő Pesti Hírlap Tisztelt Főszerkesztő úr! Kérjük, hogy alábbi sorainkat a Pesti Hírlap holnapi szá­mában az aláírók névsora alatt közölni szíveskedjék. Budapest, 1993. december 13. Fábián Gyula Kosa Csaba Vödrös Attila

Next

/
Thumbnails
Contents