Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-16 / 293. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP TERMÉSZETBARÁT 1993. DECEMBER 16., CSÜTÖRTÖK 7 INNEN Miként a Nap A Princeton egyetem tudó­sainak sikerült létrehozni­uk a világ eddigi legna­gyobb energiát felszabadí­tó atommag-fúzióját, s ez­zel megerősítették a re­ményt, hogy előbb-utóbb sikerül az emberiség szol­gálatába állítani a hidrogén- atomok fúzióján alapuló ol­csó, környezetkímélő és ki­meríthetetlen energiafor­rást. Az amerikai egyetem kí­sérleti atomreaktorában si­került hét másodpercig el­lenőrzés alatt tartani a mag­fúziót, azaz a hidrogénato­mok héliummá alakulását. Az egyetem reaktora, amely a Naphoz hasonló el­ven állította elő a hőt, a tu­dósok mérései szerint 3 millió wattos teljesítményt produkált. / Uj vírusok a disznó orrában Az influenza különösen ak­kor járhat súlyos következ­ményekkel, ha az ember immunrendszere számára ismeretlen vírussal kerül szembe, például olyannal, ami ember- és madárvírus kereszteződésével jött lét­re. Eddig azonban rejtély volt, hogy hol megy végbe a két vírus hibridizálása. A madarak ugyan nem beteg­szenek meg influenzában, de beleikben a vírusok ké­pesek szaporodni, és az ürülékkel eltávoznak. Olasz és amerikai viroló- gusok egy csoportja házi sertések emberi és állati ví­rusokkal — köztük madár­vírusokkal — fertőzött tü­dősejtjeit vizsgálta. Ekkor sikerült első ízben hibridví­rusokat kimutatni. • • Ötezer éves csontváz Egy íjjával és nyílvessző­ivel együtt ötezer évvel ez­előtt eltemetett harcos csontvázára bukkant egy iz- • raeli kutatócsoport Jerikó közelében. A negyvenes éveiben elhunyt harcost tel­jes fegyverzetében hántol­ták el. A csontváz mellett talált tőr pengéjét vörös fol­tok tarkítják —- a szennye­ződés akár vértolt is lehet, de ezt majd a tudósok álla­pítják meg. Növények klónozása Amerikai növénybiológu­soknak egy paradicsompa­lántából első ízben sikerült klónozniuk azt a gént, amely a növény egy bizo­nyos betegséggel szembeni ellenállóképességét bizto­sítja. Ezzel a módszerrel a jövőben lehetővé válik a betegségek kivédésére szol­gáló — de az emberi egész­ségre nem mindig ártalmat­lan — növényvédő szerek használatának csökkentése. — ONNAN Pest megyei feltalálók Most kellene a segítség A fóti Muzsik Lászlóval tel­jesen véletlenül ismerked­tem meg. Én vettem fel ugyanis a telefont, amikor ő szerkesztőségünket hívta és egy cikkünkkel kapcsolat­ban érdeklődött. A beszélge­tésünk során derült ki, hogy ő is feltaláló. Találkoznunk azonban nem volt ilyen egy­szerű. Nem mintha valame­lyikünk nem akarta volna, de „közbeszólt” a három hó­nappal ezelőtt született két kisbaba, a koraszülött iker­pár. S mi sem természete­sebb, mint az, hogy a papá­nál ők élveznek elsőbbséget. Na, de aztán csak sike­rült a randevú. Megtudtam tőle, hogy a volt Duna Cipő­gyár — ahol 1958 óta dol­gozik — egyik kft.-jénél üzemfenntartási feladatok­kal foglalkozik. Csoportjá­val az üzemben felmerülő épületgépészeti; fűtéssel, vi­lágítással kapcsolatos teen­dőket látják el, feladatuk mindezeken kívül a gépek karbantartása is. A „bütyköló's” ember újításai Mindig is „bütykölős” em­ber volt. Még gyerekként el­leste édesapjától — aki mű­bútorasztalosként dolgozott — szakmája fortélyait, s ő maga készítette el bútorai­kat. Vállalatánál számtalan apróbb újítást nyújtott be, amelyeket rendre el is fo­gadtak. Igaz, nemegyszer — az akkori „divat” szerint — szükséges volt egy maga­sabb beosztású vezető alá­írására is. — Azt már nem is tu­dom, hogy honnan szárma­zott az ötlet — mondta —, hogy ezzel a találmánnyal elkezdtem foglalkozni. Elő­ször saját szórakoztatásom­ra kísérleteztem és gondol­kodtam rajta, míg aztán rá nem jöttem; ezt szabadal­maztatni is lehetne. Egészen egyszerű eszkö­zökkel, könnyen előállítha­tó anyagokból, a perma­nens mágnesek fémekre való vonzását felhasználva olyan mozgáskombináció­kat tud Muzsik László létre­hozni, amelyekkel a külön­böző állatok — kígyó, tek- nőc, krokodil, bogarak stb. — mozgását lehet illuszt­rálni. Ez igen jó szemlélte­tő eszköz lehetne az isko­lákban, de egészen bizto­san szívesen játszanának vele a gyerekek is. Elfogadták a találmányát Találmányát elfogadták, de a további munkálatokhoz mind ez idáig senkitől sem kapott segítséget. Rubik Ernő azt nyilatkozta egy­szer az egyik újságnak: A feltaláló fejében születik meg az ötlet, de a megvaló­sítást általában egy tervező­csoport végzi. Ilyen gárdá­ra azonban még nem sike­rült rátalálnia, pedig sok mindennel megpróbálko­zott. Az általa — nem ke­vés pénzért — elkészíttetett videokazettákat elküldte számos cégnek, felkereste a televízió Felkínálom című műsorának egyik munkatár­sát, de még csak válaszra sem méltatták. Egy pályázati kiírás je­lent meg valamelyik lap­ban, ennek olvastán eljutott a Magyar Feltalálók Egye­sületéhez. Ők sokat segítet­tek azzal, hogy hozzájárul­tak több külföldi szakkiállí­táson való részvételéhez. Tavaly Brüsszelben, idén pedig Genfben szerzett ezüstérmet, aztán követke­zett a Pittsbourg-i találmá­nyi seregszemle, ahová szin­tén kiküldték a találmányá­ról készült videofelvétele­ket, s ott is szép sikereket ért el. . A szervezők levélben bíz­tatták: hamarosan jelentkez­nek nála a külföldi cégek, mert többen is igen érdekes­nek, használhatónak és fő­leg eladhatónak ítélték az ötletből létrehozható játéko­kat, szemléltető eszközt. Külföldi figyelem, hazai kudarc De hiába várt sokáig. Más­fél hónappal ezelőtt azon­ban jelentkezett egy angol cég, amelynek Hongkong­tól Tajvanig, a világ csak­nem minden részén van ki- rendeltsége. Azt kérték, hív­ja fel őket telefonon, vagy telefaxon jelentkezzen — nekik ugyanis természetes, hogy ezek náluk ezek min­den családnál megtalálha­tók. De mivel ez — sajnos — nálunk nincs így, levél­ben kereste meg őket vagy két hete. Most várja a vá­laszt. Alig, hogy elküldte a levelet — legnagyobb meg­lepetésére — két belga já­tékgyártó cég is érdeklődött találmánya iránt. Mint kide­rült, ők nem a kiállításon fi­gyeltek fel az ötletére, ha­nem egy magazin rövid is­mertetője keltette fel érdek­lődésüket. Azt kérték, küld­jön bővebb ismertető anya­got. Néhány nappal ezelőtt adott fel Muzsik László szá­mukra egy-egy videokazet­tát, s abban reménykedik: fantáziát látnak majd ötleté­nek finanszírozásában, a já­ték vagy szemléltető eszköz gyártásában és forgalmazá­sában. Arra a kérdésre, hogy van-e még a tarsolyában va­lami, a következőket vála­szolta: Ötletem az lenne, de az utóbbi idők hercehurcá­ja, a sok anyagi kiadás, s az, hogy számtalan magyar cég teljesen érdektelennek mutatkozott, elvette telje­sen a kedvemet a további kí­sérletektől. Arpási Mária A „Elő” dinoszauruszok Nagy a tolongás a Várban, a Nemzeti Galéria bejárata előtt, ahol a Londoni Termé­szettudományi Múzeum ván­doranyagát tekinthetik meg a látogatók. A Magyar Termé­szettudományi Múzeum mun­katársainak segítségével előké­szített anyagban látható dino­szauruszok, tyrannoszauru- szok, stegoszauruszok és „kor- tásaik” 65—155 millió évvel ezelőtt éltek. A kiállítás vonze­rejét növeli, hogy az „Élő di­noszauruszok” néven megte­kinthető ősállatok nemcsak mozognak, de a beléjük táp­lált programoknak köszönhe­tően korhű hangokkal is segí­tik a nagyközönség szórakoz­tatását. A november 23-a óta látható rendkívül értékes anyagot eddig már közel negy­venezren nézték meg; máju­sig naponta 10—18 óráig vár­ják a kíváncsi felnőtteket, gye­rekeket. Képünkön erdélyi di­noszauruszok láthatók. Jocha Károly felvétele Múltidéző Kompolthy Jób (1879 — 1938) Ötvenöt évvel ezelőtt halt meg Kompolthy Jób hosszú­járatú tengerészkapitány, vi­lágjáró, a Jangce folyam és vidékének fáradhatatlan ku­tatója. Iskolai tanulmányait Veszprémben és Fiúméban végezte. Az ottani magyar kereskedelmi tengerészeti akadémián avatták hajós­hadnaggyá 1896-ban. Még ebben az évben el is indult első útjára a német Adelaide nevű háromárbocos vitorlás­sal. A Horn-fok megkerülé­sével jutottak Chilébe, ahon­nan salétromot szállítottak. 1879. július 25-én szerezte meg a hosszújáratú tenge- részkajritányi képesítést. Be­járta Ázsiát és a Távol-Kele­tet. Kínában több állomás­hely után a Csungcsing-i ha­józási vám- és postaszolgá­lat vezetője lett. Úti élmé­nyeiről hosszú, színes és részletes beszámolókat kül­dött a Veszprémi Független Hírlapnak és a fiumei Ma­gyar Tengerpart című napi­lapnak. 1904—5-ben útra­kelt a Jangcén, amelyen ab­ban az időben, gőzhajóval csak Jicsangig lehetett köz­lekedni. Útjain alaposan ta­nulmányozta a környező vi­déket, népszokásokat és az ott élő embereket. A hatal­mas Jangce folyamot és az azt környező tavakat mes­terséges csatornák rendsze­re köti össze. Ezeket több­ször is felkereste és végig­hajózta. Olyan helyekre ju­tott el, ahol az idáig soha­sem járt fehér ember. Az egyik legnagyobb sikerét a véletlennek köszönhette. Pojang tavának déli részén, Nancsangban egy, akkor több mint százéves térké­pet talált, mely alapján — kínai barátaival —- meg tud­ták rajzolni Csianghszi tar­tomány pontos térképét. En­nek másolatát megküldte a londoni földrajzi társaság­nak. 1918-at követően, sok hányattatás után Budán te­lepedett le családjával. To­vább tevékenykedett a Du­nán, majd később a magyar tengerhajózásban. Úti élmé­nyeiről számos cikket, könyvet és tanulmányt írt és előadásokat is tartott. El­nöke lett a Magyar Tenge­résztisztek Egyesületének, s tevékenységének elisme­réséül 1938-ban ezüst em­lékplakettel ajándékozták meg. (P) Magyar szabadalom kisrepülögépre Megkezdődik a szériagyártás A napokban adtunk arról hírt, hogy kétszemélyes kis- repülőgépet fejlesztett ki a Ganz Gépgyár Holding és a Ganz Avia Kft. GAK—22 DINO elnevezéssel. E légi jármű 1940 óta az első ha­zai fémépítésű repülőgép. Szárnyelrendezése magyar szabadalom. Lényege a dup­la eltolt hordszárny, amely kombinált magassági kor­mányrendszer alkalmazását teszi lehetővé, s megakadá­lyozza, hogy a gép sebes­ségvesztéskor dugóhúzóba kerüljön. Kedvező ára — nyolc-tíz millió forint — folytán magánrepülőgép­ként is alkalmazható lesz. De hasznosíthatják majd a posta, az oktatás, a sport, a futárszolgálat, a mezőgazda­ság terén és katonai célokra is alkalmas. Most folyik a gép berepü­lése Budaörsön, az ezzel kapcsolatos feladatokat Ma- tuz József, a Magyar.Repü­lő Szövetség első berepülő pilótája végzi. Eddig a gép több mint tíz órát repült, a felszállások száma megha­ladja az ötvenet. Matuz Jó­zsef véleménye, szerint a gép kategóriájában az utób­bi évek legjobb repülési tu­lajdonságaival rendelkezik. A cég — a sikeres berepülé­sek után — megkezdi a szé­riában való gyártást, vala­mint a négyüléses változat tervezését és prototípusá­nak gyártását. (á. m.) Fejtörő Az előző heti játékunk kérdéseire adott helyes vála­szok a következők: 1. Évente legalább hat fagymentes hónapra és két­ezer óra napsiitére. 2. Elegendő felkeresnünk az ország bármely borvi­dékét, ugyanis a szőlő is lián. 3. A baktériumok, amelyek a levegőben, vízben, ta­lajban, emberben, állatban és más növényekben egy­aránt megtalálhatók. A múlt heti játékunkat helyesen megfejtők: Ozo­rai Pál Százhalombatta, Sütő Gézáné Budaörs, Ág Rozália Budakeszi. A jövő heti játékunk kérdései: 1. Melyik tűlevelű fának hull le ősszel a levele? 2. Mekkorára nő a bambusz?- 3. Van-e növényzet az Antarktiszon? A helyes megfejtéseket beküldők között három há­romszáz forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A válaszokat jövő hét hétfőig kérjük beküldeni. A borí­tékra írják rá: FEJTÖRŐ. Postacímünk: Pest Me­gyei Hírlap szerkesztősége, Budapest, Pf. 311. Irányí- tószám: 1446.

Next

/
Thumbnails
Contents