Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-02 / 281. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. DECEMBER 2., CSÜTÖRTÖK 3 Mi lesz a meglopott autósokkal? Felszabadulásként élte meg a főváros autóstársadalma, amikor egy napon arra ébredt: a sárga járműelszMlítók nincsenek többé az utakon. A vész elmúltát azonban, csodák csodája, nem kísérte zajos sajtó-lelkesedés. Csupán egy eldugott helyen megjelentetett néhány mondatból értesülhettünk: némi törvényi bizonytalanságok miatt a fővárosi önkormányzat „szolgáltatása”újabb intézkedésekig, átmenetileg szünetel. A joghézag mibenlétét azonban nem hozták az egyszerű állampolgár tudomására. Magam egy véletlen beszélgetés kapcsán avatódtam be a féltve őrzött titokba. „Ott lesz-e az autónk, ahol hagytuk?”— fordult feleségéhez szabaddemokrata orvos ismerősöm egy esti összejövetelről elfelé jövet. „Mert a minap elvitte a sárga elszállító”— magyarázta felém fordulva, majd hozzáfűzte: „Idegesnek ideges voltam, de tudtam, hogy nem érhet komoly anyagi kár. Mert ha tilosban parkolok is, autóm elszállítására a törvény szerint senkinek sincs joga, ha nem akadályozom a forgalmat, vagy nem okozok balesetveszélyt. Ilyenkor csak a tilos parkolásért járó büntetést kell kifizetnem. Ha az elszállítás indokolatlan volt, díját néhány nap múlva visz- szafizetik. Ahogy annak rendje és módja szerint meg is tették”— mondta elmenőben, zaklatott gondolataimmal magamra hagyva a pesti éjszakában. Hogy is van ez? Egyes körök már régen tudják, hogy törvénysértően lopják ki az ötezer forintokat az állampolgárok zsebéből? De hát akkor ezt miért nem hozzák nyilvánosságra? És miért nem intézkednek az ebül szerzett vagyon visszajuttatásáról mindazoknak, akiktől jogtalanul vették el? Úgy tűnik, a fővárosi önkormányzattól ezt hiába várjuk. És a közvélemény mozgósítását is hiába lessük a különben oly éber jogsértés-elmarasztalóktól. De talán maradt annyi önállóság és kurázsi az agyonmanipulált állampolgárokban, hogy megpróbáljanak a maguk prókátorai lenni. S bízvást eredményes fellépésük folytán nemcsak ötezer forintokkal, hanem egy tapasztalattal is gazdagabbak lesznek. Megérthetik: nem mások tájékoztatásából kell megtudniuk, kik sértik érdekeiket és kik nem. Célravezetőbb, ha inkább maguk törekszenek ennek eldöntésére. D. Veszelszky Sára ÉT-plenáris ülés Parlamenti napló Folytatódott a költségvetési vita A munkaadói oldal kezdeményezésére és munkavállalói egyetértéssel pénteken az 1994-es módosított gazdaság- politikával is foglalkozik az Érdekegyeztető Tanács plenáris ülése. Ezt a témakört a munkaadói oldal terjeszti elő. Az ÉT-titkárság értesítése szerint a fórum napirendre tűzi a foglalkoztatási, valamint a szociális törvény mó(Folytatás az I. oldalról) Ligeti Imre az elkövetkezőkben szakértőként vesz részt a belügyi tárca önkormányzati törvénymódosításának előkészítésében. Erről a minisztérium személyzeti illetékese tájékoztatta az MTI-t tegnap. Hozzátette: a leköszönt polgármestert a BM közigazgatási államtitkára kérte fel hároméves polgár- mesteri munkája alapján. Szabó Eszter, a tárca sajtószóvivője ezzel összefüggésben leszögezte: a minisztérium, illetve a kormányzat ebben a parlamenti ciklusban már nem terjeszti az Országgyűlés elé az önkormányzati törvény módosítását, csupán szakmailag készíti elő. Fürcht Pál, az önkormányzati főosztály helyettes vezetője elmondta: a dosítását, illetve a Bérgarancia Alap tervezetét. Ezeket a témaköröket a kormány előterjesztésében tárgyalhatják. Az érdekegyeztető felek előtt szerepel továbbá a minimálbér emelése a munkavállalói oldal előterjesztésében. Az 1994-es keresetnövekedés ajánlott mértékeire a kormányzati oldal terjeszt elő javaslatot. nemzetközi gyakorlatot is figyelembe véve kifejezetten hasznos lehet, ha az önkormányzati törvény szakmai előkészítésébe bevonnak egy olyan volt polgármestert is, aki már három éven át bizonyíthatott. Gyakorlati tapasztalaival Ligeti Imre hozzájárulhat egy olyan törvényi részszabályozás kialakításához is, amelynek segítségével a jövőben zökkenőmentesebbé válhat például a polgármester, az alpolgármester, illetve a testület közötti kapcsolat. A minisztérium szakmai javaslatát egyébként még a választási küzdelmek megkezdése előtt, decembertől széles körű vitára bocsátják a polgármesterek, a jegyzők, illetve az önkormányzati érdekvédelmi szövetségek között. (Folytatás az I. oldalról) Az előterjesztő Szabó Iván pénzügyminiszter expozéjában kitért arra, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatoknak — az önállóság mellett — igen nagy a felelőssége is, egyebek között azért, mert a biztosítási rendszerre való átállás nem jelentheti azt, hogy amit a biztosító nem finanszíroz, azt a központi költségvetés vállalja magára. A törvényjavaslatról szólva a miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezet három fontos ponton — alternatív megoldásként — tünteti fel a kormány és az önkormányzatok álláspontját. Az első fontos eltérés — a Elképzelhető, hogy már februárban megszületik a rendőrségi törvény — mondta az MTI-nek Józsa Fábián belügyi államtitkár, a törvénytervezettel kapcsolatos pártközi egyeztetés tegnapi fordulója után. Ezen a megbeszélésen a titkosszolgálati eszközök alkalmazásával foglalkozott a hét parlamenti párt és a függetlenek képviselője. Az államtitkár elmondta: konszenzus jött létre abban, hogy a titkosszolgálati eszközök alkalmazására a bíróság adjon engedélyt a rendőrségnek. A Belügyminisztérium szakmai okokból az ügyészséget preferálja: ez a testület ugyanis 24 óra alatt dönt az engedélyeztetés ügyében. (Folytatás az 1. oldalról) — Sajnos azonban mind a mai napig nem kapnak sem elutasító, sem pedig támogató választ egyetlen állami szervtől sem. Ez is indokolja, hogy a Magyar Természetgyógyászok Kamarája — mint választási szövetség — indulni kíván az 1994-es országgyűlési és önkormányzati választásokon. — Azt szeretnénk — egészítette ki a felszólalót Király István —, ha szakembereink ott lehetnének az egészség- ügyi törvények, jogszabályok kidolgozásánál, meghozatalánál. Úgy érezzük, hogy minden olyan ügy, mely összefügg az emberek egészségével, életvitelükkel, alapvetően a természetgyógyászok ügye is. Szervezetünk ugyanis elsődlegesen az életmódbeli (táplálkozás-, s szokásbeli) változtatásokat javasolja az alkalmanként jelentkező egészségügyi gondok enyhítésére. A Magyar Természetgyógyászok Kamarájának résztvevői több olyan települési szinten is megvalósult elképzelésüket megemlítették, mekormány és a tb-önkormány- zatok között — a közalkalmazotti törvény végrehajtásának garantálásában van, a második pedig abban van, hogy az egészségügyi finanszírozás szabályozása az alapról szóló vagy az éves költségvetésről szóló törvényben fogalmazódjon-e meg. A harmadik lényeges különbség a kormány és az önkormányzatok álláspontjában a 16 milliárd forintos hozambevétel garantálásának módjában mutatkozik. Ebben a három érdemi kérdésben a T. Háznak kell majd döntenie. Emlékeztetett a pénzügy- miniszter arra is, hogy a tb kintlevősége immár 140 milli- árdra rúg. A szociális bizottság képviamíg ugyanez a bíróságokon három napot vesz igénybe. Abban az esetben viszont, ha a pártok képviselői megállapodásra jutnak a törvény valamennyi részletében, a Belügyminisztérium kész arra, hogy ez utóbbi variációt szerepeltesse az előteijesztésben. Ebben az esetben valószínűleg minden megyei bíróságon kijelölnek majd egy bírót, aki ezzel a területtel foglalkozik. Azzal a még mindig „életben lévő” SZDSZ-es különvéleménnyel kapcsolatban, hogy az országos rendőrfőkapitányt a köz- társasági elnök nevezze ki, Józsa Fábián kijelentette: a rendőrségnek a végrehajtó hatalomnak alárendelt operatív szervnek kell lennie. így kizárlyeknek sikere egyértelműen ahhoz köthető, hogy szakembereik jelen voltak a helyi döntés előkészítésében. — Ezért is látnánk megoldásnak, ha legalább egy képviselőnk bekerülne a parlamentbe, s mondjuk az egészségügyi bizottságban dolgozna például a régóta várt természetgyógyászati törvény vagy az etikai kódex, illetve a szakmai jellegű közép- és felsőoktatási intézmények említett tananyagának bevezetésén — válaszolta a főtitkár egy újságírói kérdésre. — Ugyanakkor a kezdeti, s már vázolt helyi sikerek nem ösztönöznek bennünket arra, hogy mintegy túllépve a jogi lehetőségeken, törvénytelen eszközökhöz nyúljunk egyes alulról érkező kezdeményezések felkarolása érdekében. A kamara éppen azzal látja el tökéletesen feladatát, ha egyrészről megvédi tagjainak jogos érdekeit, de másrészről kiszűri a természetgyógyászok közé nem illő, kellően nem képzett, s az emberek tudatlanságára építő vállalkozókat. seletében felszólaló Kis Gyula József elnök (MDF) ezután — a testület nevében — a törvényjavaslat több pontjának bővebb kifejtését kérte az előterjesztőktől. A vitában ezt követően a frakciók vezérszónokai — az ellenzék és a függetlenek képviselői — fejtették ki álláspontjukat a T. Ház előtt fekvő törvényjavaslatról, amely e témában az első a társadalombiztosítási önkormányzatok felállása óta. Többen felhívták a figyelmet a tervezet bizonytalansági .tényezőire: egyebek között arra, hogy nem tisztázott kellőképpen az államháztartás és a tb-ala- pok költségvetésének kapcsolata. ható annak lehetősége, hogy esetleg olyan patthelyzet alakulhasson ki, mint például a médiaelnökök ügyében. Ezzel kapcsolatban Wekler Ferenc, a szabaddemokraták képviselője elmondta: véleményük szerint alkotmányos garanciát jelentene, ha a nagykövetekhez vagy a címzetes államtitkárokhoz hasonlóan az ORFK vezetőjét is — a miniszterelnök előteijeszté- se alapján — az államfő nevezné ki. Wekler Ferenc nem tudott határozott igennel vagy nemmel válaszolni arra a kérdésre, hogy az SZDSZ akkor is ragaszkodik-e ehhez az elképzeléshez, ha a törvénytervezet többi pontjában konszenzus alakul ki. Mintegy a fentiek megerősítésének is tekinthetjük, hogy a tegnapi alkalmat megragadva a Magyar Természetgyógyászok Kamarája referencia központjának nevezte ki az Életfa Egészségvédő Egyesület fővárosi központját. Ennek az 1. kerületi, Attila út 33. szám alatt található intézménynek az országban elsőként -sikerült egyesíteni a rendelő és az oktatóközpont egymástól eltérő feladatait. Mindezt olyan példamutatóan valósították meg a fővárosban, hogy itt, egy helyen egyszerre folyik világszínvonalú — s világhírű tudósok részvételével — a szakrendelés, s mellette magas követelményeket is kielégítő oktatás, illetve továbbképzés — tudtuk meg Kövesdi Natáliától. A betéti társaság vezetője ezúton ígérte meg, hogy a kamara rendelkezésére bocsátja szakembereit, s felajánlja kurzusait annak érdekében, hogy végre megfelelő értékelés és elfogadás alá essék a hazai természetgyógyászat. M. É. Nem fölnézni, élni! Nincsenek kevesen, akik váltig állítják: az embereket elriasztották a politizálástól. Magam is e körbe tartozom, ám előbbiektől ott tér el a véleményem, hogy szerintem nem a demokratikus választások után, azaz az elmúlt három és fél esztendőben zajlott le Ez az elriasztás, hanem a diktatúra évtizedeiben. Az utóbbi években, vagyis amióta többpárti parlamentünk van és demokráciában élünk, még nem tanították meg rá az embereket. Erre utal, hogy a szakmunkásképzőt nemrég elvégzett fiatalember, aki csöveket mázolt a lakásomban, nem tudta, hány legfőbb közjogi méltóság van, fogalma sem volt arról, hogy mi lehet a különbség a köz- társasági elnök és a miniszterelnök tevékenysége között. Az meg, hogy a parlamentnek is van elnöke, az szinte úgy hatott rá, mintha azt mondtam volna, a pemz- linek a másik végével lenne jó fehérre festeni a vascsöveket... Jó lenne, ha a pedagógusok, akik nyilvánvalóan (értelmiségi létüknek megfelelően) képesek áttekinteni a magyar államigazgatási, politikai rendszert, úgy hébe-hóba elmondanának erről egyet s mást a diákoknak is. Ez annál is inkább fontos, mert az újságokban, a rádióban és a televízióban, azaz több szerkesztőségben éppen azok szeretik magukhoz ragadni a szót, kik abban érdekeltek, hogy a demokrácia úgy jelenjen meg a politikailag kevésbé tájékozott emberek előtt, mint ami maga az áttekinthetetlen zűrzavar. S mint ilyenre, nehogy csöppnyi megértéssel figyeljenek, hanem lehetőleg úgy kezeljék, mint a gúny tárgyát. Természetes, hogy az egyszerűbb emberek ezt is elfogadják, hiszen tájékozatlanságukat mintegy visszaigazolva látják azoknak az embereknek a részéről, akikre ők már a Kádár-rendszerben is fölnéztek. Ezek a szegény magasba figyelők nem veszik észre, hogy most éppen az a cél: ne kelljen fölnézniük, hanem egy nagy rendszer részesévé tudjanak válni. Ahhoz, hogy ez az ő életükben bekövetkezhessen, először is be keli őket avatni abba a rendszerbe, amelyikben — remélhetőleg sokáig — élik az életüket, a demokráciába. .. , Ligeti Imre a belügyben Hétpárti egyeztetés a rendőrségi törvényről Egyre közelednek az álláspontok A természetgyógyászok törvényre várnak Indulnak a választásokon
