Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-13 / 290. szám

J PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1993. DECEMBER 13., HÉTFŐ 7 Nyugati szakértők véleménye Megindulhat a növekedés Magyarországon két éven be­lül gyors gazdasági növeke­dés indulhat meg, ehhez azon­ban jelentős átalakítások kel­lenek többek közt az adórend­szer, a költségvetési gazdálko­dás és a szociális rendszer te­rületén. Többek közt ezt tar­talmazza az a jelentés, amit az INSEAD, Nyugat-Európa egyik vezető menedzserképző intézetének oktatói és végzős hallgatói készítettek a magyar gazdaságról. A jelentés tartal­mát Charles Wyplosz és Mi­chael Burda professzor ismer­tette az újságírókkal Budapes­ten. A magasan képzett munka­erő, a színvonalas oktatás és a hagyományos vállalkozó szellem biztató a jövőre néz­ve a magyarok számára, ugyanakkor lelassult a privati­záció, a piac még színtelen, nem eléggé fejlett és átlátha­tó, az adózási morál ala­csony, és a vállalatok nem motiváltak új munkahelyek te­remtésére — fejtették ki a professzorok. A magyar privatizáció azonnal jól menedzselhető magánvállalatokat eredménye­zett, de társadalmilag nem volt elég mélyreható. Az IN- SEAD-szakértők szerint ezért fel kellene gyorsítani a kisbe­fektetők tulajdonhoz jutását célzó programot. A magyar privatizációs holdingok közti hatásköri viszonyok még min­dig nem világosak, és az a fur­csa helyzet látszik kialakulni, hogy az egyik nagy holding­hoz a „nyertes”, a másikhoz a „vesztes” vállalatok tartoznak. Célszerű volna az alacso­nyabb adószint — hiszen ezen a téren Kelet-Európábán csak Horvátország előzi meg a magyarokat —, és a na­gyobb adófegyelem kialakítá­sa. A szociális ellátás javítá­sát szolgálná a Nyugatop meg­szokott kiegészítő biztosítási rendszer kiépülése. A munka- nélküliség az adószint növelé­sére ösztönzi a kormányt, ez pedig újabb munkanélküliség­hez vezet. Ebből az ördögi körből csak a közmunkák, inf­rastrukturális fejlesztések fel- gyorsításával, az állam gazdál­kodásának átalakításával, a költségvetési hiány csökkenté­sével lehet kitörni — tartal­mazza a jelentés, amelyet több állami szervhez is eljut­tatnak. A szakértők elmondták: nem szabad túl sokat várni a külföldi tőkétől, az átalakulás­hoz szükséges tőke túlnyomó részének „belülről” kell jön­nie, ehhez pedig a bankok gyors privatizációja kell. Meg­állapítják: az EK inkább szép szavakkal segített Kelet-Euró- pának, és hozzáállására in­kább a belső piac védelme, a zárt ajtó politikája jellemző. Ezen változtatni kell — volt a szakértők véleménye. Milliárdos bankjegy A jugoszláv központi bank közlése szerint már nyomtat­ják az új, 5 milliárd dináros bankjegyet, hogy ily módon elégítsék ki a napi közel 20 százalékos infláció okozta készpénzhiányt. Pénteken az új, még forga­lomba nem került 5 milliár­dos kilenc dollárnál valámi- vel többet ért, de ez az árfo­lyam szombatra már válto­zott is. December másodikán került forgalomba az 500 mil­lió dináros. A bankjegy ak­kor 6 dollárt ért, pénteken azonban már csak 0,95 dol­lárt. Jugoszláviában november­ben a pénz napi 18,7 százalék­kal, havi szinten 20 190 száza­lékkal romlott. Az UPI által idézett belgrádi szakértők nem zárták ki, hogy december­ben az infláció havi mértéke 100 ezer százalékos lesz. V alutaárfoly amok Pénznem Vételi árfolyam 1 egységre, Eladási forintban Angol font 147,93 150,73 Ausztrál dollár 66.60 67,84 Belga frank (100) 277,99 282,65 Dán korona 14,80 15.06 Finn márka 17,18 17,58 Francia frank 16,94 17,22 Görög drachma (100) 40,47 4131 Holland forint 51,82 52,68 ír font 139,99 142,59 Japán yen (100) 91,34 92,54 Kanadai dollár 74,91 76,31 Kuvaiti dinár 315,77 321,27 Német márka 58,01 58,97 Norvég korona 13,38 13,62 Olasz líra (1000) 59,21 60,49 Osztrák schilling (100) 824,85 838,45 Portugál escudo (100) 57,01 58,11 Spanyol peseta (100) 71,19 72,71 Svájci frank 67,46 68,54 Svéd korona 11,87 12,13 USA-dollár 99,14 100,70 ECU (Közős Piac) 112,06 114,02 A vállalkozói alapítvány diákfóruma Kanadai ötletek Ki hinné rólam, hogy én már nyolc évesen vállalkozó vol­tam? Őszintén szólva én ma­gam sem, illetve mind ez idá­ig nem tudtam, hogy hajdani kuglibábállítói, piaci vízárusi és egyéb süvölvénykori tevé­kenységem vállalkozásnak minősült. Sőt, lévén, hogy nem adóztam e működés után, adócsalást követtem el az állam kárára. Minderre egy diákfórumon döbbentem rá, melyet a Ba­ross Gábor Vállalkozói Ala­pítvány rendezett a felsőpako- nyi könyvtárban, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy vál­lalkozásra serkentse a helyi ti­zenéveseket. Előadónák Bili Finley Purenett urat hozták le Pestről, aki a Budapesti Ke­reskedelmi és Iparkamara vendégeként tartózkodik Ma­gyarországon. Bili — mindenkit arra kért, hogy így szólítsák — Torontóban született, pszicho­lógiát végzett, majd elvonult Kanada keleti partvidékére, s megtelepedett egy 22 lélek­számú halászfaluban. Itt al­kotta meg azokat a vállalko­zással kapcsolatos elmélete­ket, amivel most járja a vilá­got a kanadai kormány meg­bízásából. Persze nem kizárt, Bili előadókörútja során fel­mérést (is) végez: hol igény­lik és hová érdemes befektet­ni a kanadai tőkét. Amit Pakonyon hallot­tunk, az a magyar fülnek alig­ha új, legfeljebb a megneve­zése újszerű. Nálunk a sertés- tartásba való besegítés, a fű­nyírás vagy hóeltakarítás ház­körüli, családi munkamegosz­tás, az ilyesmit — kivált falu­helyen — nem bízzák „vállal­kozókra”. Az út mentén és töltőállomások környékén se­rénykedő, szélvédői maszato- ló srácokat sem jegyzik vál­lalkozókként, az pedig majd­nem biztos, hogy egy tízéves leányzó maga sütötte pogá­csáiért nem tolongnának a ve­vők a pakonyi piacon. Ami­ért is Bili előadása kissé naiv­nak tűnt a magyar füleknek, bár a jó szándékot senki sem vitatja. A gyerekek legfel­jebb azon csodálkoztak, hogy Kanadában még az ilyen zsebpénz-kiegészítő tevé­kenység után is adózni kell, s a kisvállalkozók mindenek­előtt a könyvelést tanulják meg, hogy ne támadjon nézet- eltérésük a helyi önkormány­zattal. Bili tarsolyában ennél nyil­ván több is van, olyan mag­vas tudnivalók, amiket a fel­nőtt hallgatóságnak s a Keres­kedelmi és Iparkamara szak­értőinek tartogat. A pakonyi diákfórum amolyan játékos időtöltés volt. (matula) Öt megye összefogott Cukorrépa-termesztők szövetsége Bács, Heves, Nógrád, Pest és Szolnok megye mintegy 220 cukorrépa-termesztő szövet­kezetének és magántermelőjé­nek a részvételével pénteken Hatvanban megalakult a Mát­ra Cukor Rt. Térségi Cukorré­pa Termesztők Szövetsége. Szabó József a szövetség lét­rehozását előkészítő Heves megyei Agrár Érdekképvise­leti Szövetség titkára az ala­kuló ülésen elmondta: az ag­rárpiaci rendtartásról szóló törvény alapján 1994. tava­száig, az azonos terményt ter­melő vagy forgalmazó gaz­dálkodóknak létre kell hozni­uk az országos terméktaná­csukat, amely a többi között jogosult a garantált ár mérté­kének meghatározására, tá­mogatások kezdeményezésé­re és az export—import ará­nyának és mértékének megha­tározására. Az országos ta­nács létrehozásához azonban előbb a regionális szövetsé­gek megalakulása szükséges. Hangsúlyozta: szövetségük vállalja a 17 ezer hektár terü­leten répatermesztéssel foglal­kozó 220 tag érdekképvisele­tét is a Mátra Cukor Rt-vel szemben. A tanácskozáson Domon­kos Imre, a 40 százalékban a francia Begin Say konzorci­um birtokában lévő Cukoripa­ri Rt. vezérigazgatója kijelen­tette, hogy szükségesnek tart­ja a szövetség létrejöttét, hi­szen mind a termelőknek, mind a gyárnak érdeke a haté­kony cukorrépa-termesztés fenntartása a régióban, ami csak a gazdálkodók összefo­gásával érhető el. Két kilométer melegség • • Öröm az ürömi télben Üröm község az idén két kilométer szilárd jezte a járdák leaszfaltozását is. Amikor burkolatú úttal és nyolcszáz méter hosszú ott jártunk, éppen a virágüzlet előtti járdá- járdával lett gazdagabb. Az év végére meg- ra terítették le a gőzölgő anyagot, a nagy hi- szépül a település központja is a Templom- degben a munkások nem fáztak, őket a 150 tér, ahol többek között elkészül az új pos- fokos massza gőze melengette, ta. A kivitelező, az egyik fővárosi vállalko­zó cég már lefektette a közműveket és befe- Hancsovszki János felvétele Forintos hírek A magyarországi állami vagyonkínálat csökkenő­ben van, a kereslet viszont nagymértékben növek­szik, állapították meg azon a privatizációs konfe­rencián, melyet az MTA Világgazdasági Kutatóin­tézete és az USA-beli Cen­ter for International Priva­te Enterprise (CIPE) ren­dezett Budapesten a múlt héten. Megteremtődött az Első Pesti Telefontársaság újra­indításának lehetősége, ugyanis a társaság szomba­ti közgyűlése jóváhagyta a pénzügyi fedezetet bizto­sító konzorciális hitelszer­ződést. A több ezer részvé­nyes egyúttal elfogadta az alapszabály módosítását, valamint új összetételű igazgatóságot és felügye­lő bizottságot választott. Az elmúlt egy év alatt az ország gazdasági helyzete tovább romlott, a vállalko­zók egyre nehezebb üzle- ti-piaci-adózási feltételek mellett dolgoznak — álla­pította meg beszámolójá­ban Kovács István, a VOSZ elnöke a szervezet hét végi rendes évi kül­döttgyűlésén. Lezárult az Érdgép Ipari és Szolgáltató Kft. privati­zációs pályázata. A nyer­tes egy magánszemélyből és egy külföldi cégből ala­kult konzorcium lett. Nem változott számottevő­en a Fővárosi Bírósághoz novemberben benyújtott csőd- és felszámolási eljá­rások iránti kér’elniek szá­ma. Ez igazolja azt a ko­rábbi megállapítást, misze­rint a csődhullám levo­nult, és a főváros körzeté­ből havonta 8-10 csődöt, illetve 150-160 felszámo­lást jelentenek be. Az Állami Vagyonügy­nökség Igazgatótanácsa várhatóan szerdán megtár­gyalja a részletfizetéses privatizációról szóló elő­terjesztést. Amennyiben a testület a kidolgozott kon­cepciót elfogadja, a jövő­ben mód nyílik részletfize­téses technika alkalmazá­sára — mondotta Diczhá- zi Bertalan kormányfőta­nácsadó. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket!

Next

/
Thumbnails
Contents