Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-11 / 289. szám
[í PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. DECEMBER II., SZOMBAT 3 Helyesbít a müncheni lap Kormányszóvivői tájékoztató Rejtélyes elírás Pénteki kiadásának második oldalán a müncheni Süddeutsche Zeitung (SZ) helyreigazítást adott előző napi, magyar vonatkozású cikkére. Budapesti tudósítójának, Weyer Bélának tollából közölt magyar belpolitikai körképet csütörtökön a liberális beállítottságú délnémet lap. E cikkben a tudósító a leg- újab közvélemény-kutatásokra is hivatkozott. Ám a müncheni szerkesztő elsiklott afelett, hogy a szokásos fordulat, a „legújabb közvélemény-kutatások szerint” (nach den jüngsten Meinungsumfragen) helyett a szövegbe ez került; „a zsidó közvélemény-kutatások szerint” (nach den jüdischen Meinungsumfragen). Pénteki helyreigazításában az újság magától értetődőnek nevezi, hogy az olvasónak az első változatot kellett értenie. A Süddeutsche Zeitung javítása egyébként így szól: „Az SZ csütörtöki kiadásának tizedik oldalán közölt budapesti jelentésben a szövegnek természetesen úgy kellett szólnia, hogy a legújabb közvélemény-kutatások szerint, s nem úgy, hogy a zsidó közvéleménykutatások szerint. De mit szól ehhez a téeszlobbi? Elegendő a támogatás (Folytatás az 1. oldalról) Nem elhanyagolható szempont azonban az sem, hogy figyelemre méltó információkkal szolgálhat a mezőgazdasági szerkezet most folyó átalakításához is. Ezek sorában említette az OECD-szakértők azon figyelmeztetését, hogy a magyar költségvetésnek igen kockázatos volna be- szállnia a nyugati országok támogatási versenyébe, mert biztosra vehető, hogy ebben alulmaradnánk. Sőt: ez a helyzet máris bekövetkezett, holott a költségvetés a teherbíró képességét jócskán meghaladó áldozatokat vállalt akkor, amikor az elmúlt években a külföldre szállított mezőgazdasági termékek közül például a sertéshúst 290, a marhahúst 350, a tejtermékeket pedig 360(!) százalékos ártámogatásban részesítette. Az ország jelenlegi teherbíró képességének ismeretében nyilvánvaló: ez az út tovább nem járható — még a fejlett nyugati országokban sem, ahol szintén célként tűzték ki a mezőgazdaságnak adott támogatások fokozott leépítését. Számukra sem célszerű ugyanis a jelenlegi gyakorlat, amikor a túltermelés fizikai megsemmisítése helyett jelképes, legföljebb csak a szállítási költségeket fedező áron értékesítenek mezőgazdasági termékeket a kelet-európai piacokon, többnyire éppen a magyar termelők rovására. Az OECD szerzőinek útmutatására hivatkozva Raskó György bejelentette, hogy az exporttámogatások radikális csökkentésével egyidejűleg fölszámolásra ítélték az exportengedélyezések rendszerét is, hiszen ez sérti a termelők jogait. Az engedélyhez kötött áruk listájáról máris levettek több igen fontos terméket, így többek között a takarmánybúzát. káposztás Új elnökséget választottak a tartalékosok Mit tudsz adni a hazának? (Folytatás az 1. oldalról) A szervezet ügyvezető' igazgatójának — ez egy új tisztség a TKOSZ történetében — a csömöri illetőségű Szilágyi Imrét választották, aki egyben az egyesület 2. számú, Pest, Nógrád és Jász-Nagykun megyét magába foglaló régiójának a vezetője. Megválasztásukra a TKOSZ alapszabályának módosítása, illetve a szervezet előtt álló közvetlen feladatok, s a rnindennapos gondok számbavétele után került sor. Mint azt Balogh György, az újjáválasztott elnök elmondta, a TKOSZ elsődlegesen a Magyar Honvédség segítője kíván lenni: szakmai ismereteikkel, történelmi tapasztalataikkal, s nem utolsósorban a legnehezebb években, évtizedekben sem csorbult hazaszeretetükkel szeretnék szolgálni az országot, segíteni a tartalékosok elő- és utóképzésében. A tartalékos katonák tapasztalataikat és szakmai tudásukat kamatoztatva a mainál jóval nagyobb szerepet kívánnak játszani a katonai, politikai és társadalmi kérdésekben, melyekben felfogásuk szerint hatékonyan tudják érvényesíteni, s mások javára hasznosítani a harcokban szerzett tapasztalataikat, szakmai tudásukat, a haza iránti elkötelezettségüket. „Nem a hadsereget akarjuk favorizálni” — mondta egy hozzászóló — hanem a hazát féltjük”. Egyik felszólaló az egész tanácskozás hangulatára jellemzően, ekképpen zárta gondolatát: „Ne azt nézd, mit ad néked a haza, hanem azt, mit adhatsz te a hazának!”. A tartalékos katonák — az oktatásügy vezetőivel karöltve — ki szeretnének dolgozni egy, az ifjúság számára alkalmas honvédelmi ismeret- közlő tantárgyat. A hadiárvák ellátása érdekében pedig a parlamenthez nyújtanak be indítványt. M. É. Erősítik a piacvédelmet A kormány meghatározta a jövő esztendőre érvényes export-import engedélyezési rendszert —jelentették be a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón. Az export terén — ismertette a részleteket Juhász Endre külgazdasági államtitkár — a kormány változatlanul lehetségesnek tartja a liberalizáció folytatását és ennek jegyében újabb intézkedéseket hozott. Megszűnik jövőre az exportengedélyezési kötelezettség a baromfi- ipari termékekre, egyes sertés- és marhahúsokra, továbbá a búza kivételével a gabonaféleségekre és számos kertészeti termékre. Az agrárszférában csak a lakossági ellátás szempontjából legfontosabb termékek maradnak engedélykötelesek. Az ipari termékek közül az energiahordozók és az alapvető fontosságú ipari alapanyagok kiviteléhez továbbra is engedély kell. Az új intézkedések eredményeként a jelenlegi 64 százalékról jövőre 78 százalékra emelkedik az exportliberalizációs szint. Ami az importot illeti: az átalakulás nehézségei felerősítették a piacvédelmi szempontokat. Erre figyelemmel a kormány szerint nem lehet fejleszteni az amúgy is igen magas, 90 százalékos liberalizációs szintet, sőt, bizonyos területeken korlátozásokat szükséges bevezetni — mutatott rá az államtitkár. Elmondta, hogy a nemzetközi szerződések kötöttségei miatt az ipar terén nem lehet további korlátozásokat bevezetni. A mezőgazdaságban viszont fokozni lehet a behozatal ellenőrzését. A kabinet azért jövőre engedély- kötelessé teszi a tejipari termékeket, valamint egyes cukor- és tésztaipari termékeket. Ennek nyomán 1994-ben 88 százalékra csökken az importliberali- záltsági szint. Az államtitkár újságírói kérdésre elmondta, hogy az idén feltehetően meghaladja a 3 milliárd dollárt a külkereskedelmi mérleg hiánya. Ezen nem változtat majd lényegesen az exportliberalizáció. Kitért arra is, hogy a kereskedelemben nem lesznek rendkívüli új kedvezmények az Európai Közösségekhez való társulásunkkal. Kivételes eljárást kérve az Országgyűlés elé terjeszti a kabinet a befektetési alapokról szóló módosító törvényjavaslatot — jelentette be a továbbiakban Juhász Judit. A szóvivő elmondta, hogy a kormány olyan változtatást javasol, amelynek értelmében a jövőben a befektetési alapok is vásárolhatnának, illetve a privatizáció során felhasználhatnának kárpótlási jegyet. A befektetési alapok portfoliójában a tervek szerint egyszerre legfeljebb 15 százalékos lehetne a kárpótlási jegyek részaránya. Bizonyos esetekben ez a részarány 25 százalékra emelkedhetne. Három, a művelődésügyi minisztérium területét érintő döntést is hozott a kabinet. Engedélyezte egyfelől, hogy a tárca költségvetési szervei kapjanak az időarányostól eltérő költségvetési támogatást, hogy abból januárban kifizethessék dolgozóik 13. havi illetményét. A másik intézkedés azzal kapcsolatos, hogy idén a tervezettnél 1500-al több diák kezdett tanulmányokat a felsőoktatási intézményekben. így a művelődési tárcának a kalkuláltnál 78 millió forinttal, a földművelésügyi tárcának pedig 20 millióval többet kellett kifizetnie a hallgatók pénzbeli juttatásaira. Harmadik intézkedésében a kormány meghatározta a habili- tációs eljárás — vagyis az oktatói és előadói képesség egyetemi megítélésének — általános szabályait, a habili- tációs pályázat feltételeit és a habilitációs bizottságokra vonatkozó keretszabályokat. illHIIIIIHIIl Forradalmunk mártírja Nincs visszavonás A kormány nem vonta visz- sza a társadalombiztosítási önkormányzatok jövő évi költségvetésének tervezetét. Mindezt a Pénzügyminisztérium azért tartotta szükségesnek közölni tegnap a Magyar Távirati Irodával, mert a Magyar Rádió Reggeli krónika híradásában ezzel ellentétes információ látott napvilágot. Bán Gézáné, a Pénzügyminisztérium társadalmi közkiadások főosztályának vezetője elmondta, hogy a tervezet vitája a parlamentben az ütemterv szerint folyik. 1956 katonamártírjának, Pálinkás Pallavicini Antalnak a síremlékét koszorúzta meg pénteken, a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában a köztársasági elnök. Göncz Árpád rövid beszédében méltatta az 1957. december 10-én kivégzett honvéd őrnagynak a forradalom idején játszott szerepét, majd arról szólt, hogy 1956 a nemzeti egység ideje volt, amikor az utca népe, a honvédek, a munkások, az értelmiségiek mind egységesen kívánták a meggyalázott nemzeti büszkeség helyreállítását és függetlenséget. — Az ország mára elérte az akkori harc legfőbb célját, a szuverenitást, és ehhez Pálinkás Pallavicini Antal az életével járult hozzá — mondotta az államfő. Pálinkás Pallavicini Antal 1956 őszén honvédéivel megakadályozta, hogy Mind- szenty Józsefet a határon túlra, a Szovjetunióba szállítsák. A hercegprímást október 31-én — konvoj élén — a Rétságból Budára, az érseki palotába kísérte, majd november 4-én ő vitte kocsiján Mindszentyt Budáról a Parlamentbe. Á forradalom után halálra ítélték és kivégezték. Magyarországi németek közgyűlése S Élni a lehetőségekkel Még egyszer a kabaréról Csúcs László, a Magyar Rádió teljes elnöki jogkörrel felruházott alelnöke a lehető leghatározottabban visszautasítja azokat a feltételezéseket, amelyek a Rádiókabaré megszűnésével foglalkoznak, mert egy köz- szolgálati rádió humor és- szórakoztatás nélkül nem képes ellátni feladatát. Ennek közlését Csúcs László pénteken kérte az MTI-től, mert előző napi nyilatkozatát a hírügynökség tévesen idézte, illetve ez az általa fontosnak tartott rész kimaradt. Ami pedig a személyi kérdéseket illeti, azokban a Magyar Rádió igazgatótanácsa — mint tanácsadó testület — véleményének ismeretében dönt majd az alelnök. A magyarság — mint többség — támogatására is szükségünk van, de problémáinkat nekünk kell megoldanunk — hangzott el a magyarországi németek kétnapos közgyűlésének tegnapi nyitónapján. A találkozót dr. Manherz Károly, a Magyarországi Németek Szövetségének elnöke nyitotta meg. Beszédében elmondta, hogy az idén október 22-én hatályba lépett kisebbségi törvény, többek között kulturális autonómiát, önkormányzati képviseletet, anyanyelvioktatás-fej- lesztést biztosít a Magyarországon élő kisebbségek — köztük a német ajkúak — számára. A közgyűlés célja ezen új lehetőségek és az ebből fakadó feladatok megvitatása. Az esemény szónokai szóltak a jövő év feladatairól, a magyarországi németek identitástudata erősítésének szükségességéről, az ifjúság neveléséről, a német tannyelvű iskolák és a német nyelvű sajtó fejlesztéséről, a parlamenti-önkormányzati választásokon való részvételről, valamint a német nemzetiségűek kárpótlása során felmerült problémákról is. (szedlacsek) Nem lesz ránk szükség? írásaimban — közli velem Ordasi Imre Gal- gagyörkről — kiemelten hangsúlyozom, hogy a Pest Megyei Hírlap vállaltan elkötelezett. Közli azt is: „Hiszem és remélem, hogy az MDF leköszönése után a Pest Megyei Hírlap vállalt elkötelezettségére az új kormány kevésbé fog igényt tartani”. Ordasi úr valószínűleg nem figyelte pontosan a Pest Megyei Hírlapot. Mi ugyanis a vállalt elkötelezettségünket nem az MDF-fcl, hanem a nemzeti és a keresztény szellemiséggel szoktuk kapcsolatba hozni. Valószínűnek tartom, hogy ezen a ponton nagyon sokszor találkozunk a Magyar Demokrata Fórum politikai elkötelezettségével, ami remélhetőleg a keresztény Magyarországon azért még nem kell, hogy fölháborító legyen. Az MDF-kormány — jegyzem meg halkan — sajnos nem sokat törődik mindezzel, amit az is mutat, hogy ez a szellemiség ma már valóban „csak” egy megyei lapban láthat napvilágot. Ordasi úr abban bízik, hogy az új kormány erre a fajta elkötelezettségre majd nem tart igényt. Lehet, hogy ez így lesz, ám felettébb sajnálatos lenne, ha a következő négy évben olyan kormány kerülne hatalomra, amelyik azt a fajta másságot, ami a mi nemzeti és keresztényi elkötelezettségünk, nem tűrné meg. Ilyen kormánya már több is volt Magyarországnak az elmúlt fél évszázad alatt, ám azok nem tudtak csodát művelni. Mi pontosan az elkötelezettségünkből kiindulva hisszük, a mögöttünk lévő rossz után pont a keresztényi és a nemzeti szemlélet lehet az, ami magával hozza a modernizációt, aminek révén bekapcsolódhatunk abba az európai vérkeringésbe, amelyik elhozza nekünk — az úgynevezett kisembernek is — a boldogulást. Végtelenül sajnálom, hogy vannak, akik máris — bár még semmilyen választási győzelem nem született — azt fontolgatják, mint ön is: kik azok, akikre a következő négy esztendőben nem lesz szükség. (Vödrös)
