Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-10 / 288. szám
14 PEST MEGYEI HÍRLAP IFJÚSÁG 1993. DECEMBER 10.. PENTEK ,Ne kelljen az észt Nagy-Kőrösön vásárolni!” A gimnázium alapításának rövid története A XIX. század köze- I pén Cegléd még nem I rendelkezett középiskolával, holott a közepes létszámú mezőváros lakossága igényt tartott rá. Azok a polgárok, akik a továbbtanulást akarták biztosítani gyermekeiknek, csak Nagykőrösön tudták ezt megtenni. Cegléd politikai és gazdasági érdekei miatt is nagyon fontos volt egy középiskola megalapítása. Dobos János mérnök 1889- ben alapítványt fektetett le egy felállítandó gimnázium céljaira. Cegléd politikai bel- harcaival összefüggésben átmenetileg mezőgazdasági jellegű középiskolára is gondolt, azonban később figyelme sokkal nagyobb nyomatékkai a gimnázium létesítésére irányult. Az iskola létrehozását Gubody Ferenc polgármester úr is szorgalmazta. Az 1890- es években a leány- és fiúiskola mellett egy polgári iskola is működött, de a gimnázium megalakulásával ez szükségtelenné vált, így sor került fokozatos felszámolására. Dobos János az Alapítványi oklevélben kikötötte, hogy a létesítendő intézmény mindenféle felekezeti függőségtől mentes legyen. Tandíj: 48 korona A végleges szerződés megkötéséhez most már csak az újonnan felállítandó iskolaépület helyének meghatározása hiányzott. Négy telekjavaslat közül a Széchenyi térit tartották a legalkalmasabbnak pénzügyi és fekvési szempontból. 1899. június 25-én hozták nyilvánosságra a Magyar Királyi Állami Főgimnázium végleges létrehozását, melyet a képviselő-testület egyhangúlag elfogadott. A város népe is kitörő örömmel köszöntötte és ujjongva ünnepelte. 1899. szeptemberében ideiglenesen a mai Táncsics-iskola Piac téri épületében kezdődött meg a tanítás, amíg az új gimnáziumépület el nem készült. Az építkezés a megtakarításokat is figyelembe véve körülbelül 210 ezer koronába került (felét a Dobos-alapítvány összege adta), s az új intézményt 1903 augusztusában adták át a tanítás számára. Ez év őszén már itt kezdődött meg az új tanév. Az iskolaépület minden feltételnek megfelelt, és minden téren jól felszerelt volt. Az éves tandíj 48 korona. Csak azok a diákok nyerhettek felvételt, akik az elemi iskolát sikeresen elvégezték, életkoruk pedig 9 és 12 év közé esett. Felvételi vizsga nem volt, beiratkozási sorrendben vették fel a gyerekeket. A gimnázium első ideiglenes igazgatója Miskolci Arnold, aki 1902-ig töltötte be ezt a tisztséget. Őt Ries Ferenc váltotta fel. A tanári kar' körülbelül 10 főből állt, s közülük négyen vallástant tanítottak. Az első évfolyamban két párhuzamos osztály indult, de később a létszámcsökkenés miatt ezeket összevonták. A nyolcadik év végén csak 8-10 tanuló tett érettségi vizsgát. Kezdetben csak fiúk járhattak gimnáziumba, de 1924-ben az első leánytanuló is leérettségizett. Ugyanannyi tárgyat tanultak, mint ma, de bizonyos eltérés volt azért. A holt nyelvek (latin, görög) mellett kötelező volt egy nyugat-európai nyelvet is tanulniuk, a németet. Ugrándozni tilos Az akkori rendszabályok sokkal szigorúbbak voltak, mint a mai házirend. Kocsmákban vagy fogadókban tilos volt kosztot vagy kvártélyt rendelni. A vidéki diákok helybéli családoknál voltak elszállásolva, s ezek felelősséget vállaltak a gyermek iskolán kívüli magatartásáért. Még a gimnáziumon kívül sem viselkedhettek a kisdiákok gyerekként, nem játszhattak, ugrándozhattak. Szigorú büntetés várt arra, akit a tanárok őrjárata este kilenc után az utcán talált. Egyesületek megalakulását csak az igazgató engedélyezhette, s a tanulók nem lehettek iskolán kívüli szakkörök tagjai. Szűkebb baráti körök sem találkozhattak gyakran, mert az csoportosulásnak számított. Aki áthágta ezeket a szabályokat, az ellen fegyelmi eljárást indítottak, s akár az ország összes iskolájából kitilthatták. A hét 6 tanítási napból és egy pihenőnapból állt. Külön ünnepelték a király születés-, név- és koronázási napját, valamint a királyné névnapját. Emléknapot rendeztek az 1848-as törvények megalkotásának tiszteletére. Évenként szerveztek intézeti tomaversenyeket, ahol nemcsak sportoltak a diákok, hanem énekeltek és játszottak is. Az iskolában máig is hagyomány az évzáró és az évnyitó ünnepély megtartása, ahol — akkor még az istentisztelet után — az igazgató beszédben búcsúztatta, illetve köszöntötte a tanulókat, s megjutalmazta a legkiválóbb diákokat. Az ünnepségek keretében szép szavalatok és énekszámok hangzottak el. A mai Kossuth Lajos Gimnázium immáron 90 éve áll és működik a Széchenyi úti épületben. Orvosok, politikusok, színészek és még sok neves ember került ki az itt tanuló diákok közül. Negyedik nemzedék Az idők folyamán sokat változott az iskola profilja. A különböző társadalmi rendszerekben más-más módon működött, de 90 év óta ebben az épületben megszakítás nélkül folyik a tanítás. A kor fejlődése által a fegyelmi szabályok is enyhültek, sőt gyökeresen megváltoztak, s a gimnáziumi oktatás nyolcról négy évre szűkült. Érdekes egybeesés, hogy az iskola fennállásának 90. évfordulóján indult be újra a nyolcosztályos gimnázium első, kísérleti osztálya. Az épület kisebb változtatásokkal ugyan, de a régi állapotában áll, és ugyanúgy benépesítik a diákok, mint 90 évvel ezelőtt. Ez már lassan a negyedik generáció, aki itt végzi középfokú tanulmányait, sokaknak nagyszülei és szülei is itt szerezték tudásukat. Most már nem 8-10 tanuló érettségizik évenként, hanem az egész negyedikes évfolyam. Reméljük, az ötödik és hatodik nemzedék is sikerrel veszi ezt az akadályt. Babicz Krisztina Tóth Kata 1. B. C egléd nagy múltú iskolája a Kossuth Lajos Gimnázium. Jelenleg 16 hagyományos 4 éves osztálya van, idén pedig újításként indult be a 8 osztályos gimnázium. Matematika és nyelvi tagozat közül is választhatnak a jelentkezők. Iskolánkban intenzív angol, német és orosz nyelvi oktatás folyik. A tanulók nagy része látogatja a sportköröket és szakköröket. Harmadik osztályban pedig fakultatív tárgyakat is lehet választani. A legnépszerűbb „faktok” a számítástechnika és a társadalombiztosítás. A gimnázium felvételi aránya kimagaslóan jó. A tanulmányi és sportversenyeken is szépen szerepelnek a diákok. Az iskola — ma A nyelvvizsgázók száma magas, évente 50-60 középfokú nyelvvizsga a színvonalas nyelvi oktatás eredménye. Az iskola kulturális és sportprogramokkal, valamint egész napos diákrendezvényekkel próbálja színesíteni a tanítási napok egyhangúságát. Nagy hagyománya van a márciusonként megrendezésre kerülő éneklő osztályok versenyének. Ezeken a versenyeken mindig közismert vendég tölti be a zsűrielnök tisztét. Többek között Gulyás Görgy és Szőnyi Erzsébet is vállalták ezt a szerepet. A gimnázium énekkara a nemzetközi versenyeken elért előkelő helyezéseivel nemcsak iskolánknak, hanem hazánknak is dicsőséget szerzett a világ számos országában. Nagy készülődés előzi meg az egész estét betöltő, verses, zenés, szórakoztató kulturális bemutatót, amelyet a művelődési házban adnak elő a szerepelni vágyó fiatalok. A gimnázium olcsó, külföldi utazásokat is biztosít diákjainak. Sítábor keretében lengyelországi, nyári programként pedig angliai, olaszországi és görög utakat szervez. Lehetőség van német és erdélyi csereüdülésre is. A gimnázium életében fontos, az egész iskolát megmozgató eseményekre is sor kerül. A „diákdiri”-választások, a testvérosztály-találkozók. fordított napok, Christmas parti-k, farsangi és gólyabálok célja az iskola teljes felforgatása és a tanítás hiányának mély- gyászolása. Ezek a fogalmak önmagukban valószínűleg nem fejezik ki azt, amit nekünk, diákoknak jelentenek, ezek a gimnáziumi éveinkhez szorosan hozzátartozó rendezvények. A Kossuth Lajos Gimnázium diákjának lenni tehát jó vagy rósz? Nem tudom. Ki-ki döntse el. Molnár Zsuzsanna 2. C. William Shakespeare LXXI. szonett Ne sirassatok tovább, amikor már halott vagyok, Amikor halljátok a komor, barátságtalan harangot, Figyelmeztetőül a világnak, hogy menekülök Ebből a hitvány világból, hogy csak a leggyarlóbb férgekkel lakjak. És ha elolvasod ezt a sort, ne emlékezz A kézre, amely írta ezt; Mert annyira szeretlek, Hogy ki akarok törlődni édes gondolataidból. Ha ott maradnék, neked szomorúságot okoznék. Ó, és ha ránézel erre a versre, Mikör én talán visszatértem porhüvelyembe, Ne foglalkozz sokat szegény nevem megőrzésével, De engedd szerelmedet életemmel együtt a romlásba. Nehogy a bölcs világ belelásson sóhajodba, S kigúnyoljon miattam, miután én eltávozom. Jójárt Judit 2. c Színházban voltunk November 11-én a nyolcosztályos gimnázium első éves tanulói színházban voltak. Két tanár is jött velünk, az egyik a magyartanárunk, a másik Zsó- ka néni, az osztályfőnökünk. Az előadásra mindenki nagyon készült, szép ruhákba öltöztünk. A művelődési házban régi tanárainkkal is találkoztunk. Aztán elkezdődött a darab. A Kincskereső kisköd- mönt néztük meg. Nagyon tanulságos volt, mert megmutatta, hogy milyen nehéz jónak lenni, és egy kicsit szomorú is volt, mert a főszereplőnek, Gergőnek a kishúga és az apukája is meghalt. Ami nekem a legjobban tetszett, az az iskolában történt, mikor a kis Bicebócának mindenki hozott valami apróságot ebédre. A színdarabnak a díszlete is kifejező volt. Nekem azért is tetszett a darab, mert a gyerekeket gyerekszereplők játszották, a felnőtteket pedig felnőttek. Ez a színházlátogatás azért is jó volt, mert ez volt az első alkalom, amikor az osztállyal voltunk együtt egy rendezvényen. Szerintem érdemes volt elmenni. Simon Ágnes 8/1 (10 éves) Katona Annamária (IV. d.) linómetszete Johann Wolfgang Goethe Vándor éji dala Csend van minden A fákon hallgat a hegytetőn. kismadár, A szél is elhal Te is nemsokára remegőn. Megnyugszol már. Köröndi Áron 2. c Sikerről sikerre... A Kossuth Lajos Gimnázium Leánykara 25 éve alakult, és néhány éve robbant be a nemzetközi élvonalba. A kórus vezetője Soltészné Lédeczi Judit. Jelenleg az énekkar 60 tagból áll, de a lányok — az iskolai jellegből adódóan — minden évben cserélődnek. Ez nem kis nehézséget okoz, figyelembe véve azt, hogy mi ennek ellenére minden évben bizonyítani, sőt előző évi önmagunkat túlszárnyalni akarjuk. A kórus első igazi megmérettetése 1987-ben Békés-Tar- hoson volt. Itt a Montreali Filharmónia igazgatójának külön- díját kaptuk. 1989-ben ugyanitt a Nagydíj is a miénk lett. Ebben az évben utaztunk először külföldre, Görögországba. Ezt követte Norvégia 1990- ben és Debrecen, ahol az énekkar 2. helyezést ért el, és , Jutka néni” a zsűri karvezetői különdíját kapta. 1991- ben Hollandiából egy nagyon rangos versenyről a 3. díjat hoztuk el. És következett Anglia, ahol „csak” négy második helyezést ért el a kórus. 1993 tavaszán nem kellett külföldre utaznunk sikerekért, ugyanis a budapesti kórusver- s'enyen két kategóriában első díjat kaptunk. Itt 22 magyar kórus közül csak a mi énekkarunk jutott be a nagydíjért folytatott küzdelembe. 1993. Olaszország: három kategóriában indultunk, és „természetesen” három kupát hoztunk gimnáziumunknak. Az eredmények mögött azonban nagyon kitartó munka áll, és persze az éneklés szeretete. Mert szerintem enélkül ez a sikersorozat elképzelhetetlen lenne. Az 1994-es évre kórusunk meghívást kapott Kanadába, egy nagyon rangos nemzetközi kórusversenyre. A Kóta (Kórusok Országos Tanácsa) minket jelölt ki erre a nagy feladatra. Azt hiszem, életünk legnagyobb eredménye ez, hogy mi, a ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium Leánykara, képviselhetjük Magyarországot a világ másik részén. Méltán remélhetjük, hogy minket Európában többé-ke- vésbé már ismernek, most szeretnénk megmutatni, hogy mit tudunk produkálni az Újvilágban. Ha pénzünk is annyi lenne, mint a lelkesedésünk, egy cseppet sem fájna a fejünk. Pedig minden szép terv akadálya lehet a „prózai” anyagi oldal. Mert mi ugyan már átkeltünk a széles óceánon a képzelet szárnyán, de hogy ebből valóság is legyen, ahhoz nagyon sok jó akaratú, művészetpártoló ember anyagi segítségére is szükség lenne. Én a negyedikes törzstagok nevében is nagyon szeretném, ha négyéves munkás pályafutásunk megkoronázásaként erre az útra még elmehetnénk. G. Bíró Lilla 4. B. Az oldalt a ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium diákjainak munkáiból állítottuk össze
