Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-05 / 258. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. NOVEMBER 5.. PENTEK Kitüntették a kisoroszi lelkész asszonyt Bécsben a Nemzeti Kis közösségek nagy ereje Makkai Lilla június 19-én, az alkotóotthon felavatásán Sokszínű és sok központú szellemi élet kialakulásának lehetünk tanúi az elmúlt három évben. E központok többsége a negyvenéves nagyvárosi gyámkodás alól felszabadult perifériákon szerveződik, és hatalmas emberi energiák mozgósításával szellemi életünk felvirágoztatásához járulhat hozzá. Az átrendeződés (mint már többször leírtuk) a szabad teret nyert személyiségek megjelenésének köszönhető. Szembetűnő, hogy közöttük milyen sok a nő. Eredményeiket talán az akadályok legyőzésére érett genetikus hajlamaiknak köszönhetik, amelyek a család fenntartásáért való évszázados küzdelemben alakultak ki bennük, s amelyeket a tágabb közösségben is kamatoztatni tudnak; talán érzelmi indíttatású megszálott- ságuk játszik szerepet, de nagyon is igazolják Németh László szép megállapítását: sikerre csak olyan kezdeményezés számíthat, amelyben „ott vannak a nők a retikülje- ikkel”. Ezeken gondolkoztam, miközben Makkai Lillát Kisoroszi református lelkész asszonyát hallgattam, akit a Magyat Hitel Bank Nyitott Társadalom Alapítványa „Helyi társadalomért” díjjal tüntetett ki. — Tavaly nyári idetelepü- lésünk óta tervezzük egy, a határainkon inneni és túli, keresztyén szemléletű és elkötelezettségű fiatalok találkozó- helyének létrehozását. Olyan alkotóotthonét, amely nívós oktató-nevelő programmal és az együttlét biztosításával segíti a résztvevők alkotóenergiáinak kibontakozását, önmagukra találásukat és szellemi-lelki megerősödésüket — tudom meg a célról, amely Makkai Lillát megszállott küzdelemre indította. — A parókia templommal szomszédos, egykori református iskola sikeres visszaigénylése, valamint a márciusban bejegyzett Protestáns Ifjúsági Művészeti Misszió a Magyar Kultúráért Alapítvány létrehozása után, egyetlen fillér nélkül, pusztán a Szerencsejáték Alap támogatási ígéretének „birtokában” kezdtünk az építkezés szervezéséhez. Erőnket a művelődésügyi minisztérium és barátaink feltétlen bárotításából és támogatásából merítettük, így kezdtük az egykori iskola lebontását, s helyébe a harmincfős otthon építését sepsiszentgyörgyi építész barátunk, Zakariás Attila segítségével, valamint baráti magyar cégek bevonásával. Miközben a ház épült, a lelkész asszony fáradhatatlanul kilincselt a beruházási költségek megszerzéséért. A nagy összegű intézményes támogatások — a Szerencsejáték Alap, valamint a Szerencsejáték Rt. segítsége — megérkeztéig kisebb vállalati és alapítványi segítségből, valamint baráti kölcsönökből fizették a munkálatokat. így készült el június 19-re, alig két hónap alatt a tomácos, belül fával burkolt, ízlésesen berendezett épület, amely külsőségeiben is nevelő hatású. Angyalszámyas kapuját Velekei József grafikusművész tervei alapján, a fafaragó kurzus résztvevői készítették. — Hogyan toborozták résztvevőiket? Milyen programokkal kívánták céljaikat elérni? — Csak az Erdélybe küldött felhívásunkra ötszázan jelentkeztek. A kétszázhúsz férőhelyre a jelentkezőkkel való beszélgetés, ill. pályamunkáik alapján a helyszínen választottuk ki a résztvevőket, előnyben részesítve a nehezebb körülmények között élőket. Június 20-tól egész nyáron át nyolc harmincfős, kéthetes művészeti tábort tartottunk, képzőművészeti, fafaragó, komolyzenei, előadó-művészeti és néptánc témákban. A táborok kemény és szigorú napi programok szerint zajlottak. A reggeli áhítatot követően a délelőtt a művészeti alkotó munkáé volt. Ebéd után Urban Ágnes minden áldott nap másfél-két órás művészettörténeti előadást tartott, igen szellemesen, és széles kitekintéssel az egyes korok egész szellemi, politikai, társadalmi életére. Előadásait szabadon választott gyakorlati munka, majd közös esti programok követték, beleértve, hogy minden csoportunk Kisorosziban is bemutatkozott. A szakmai foglalkozásokat személyes kapcsolataikon keresztül meghívott olyan neves művészek vezették, mint például Topor András és Gavrilovics Sándor festőművész, Velekei József grafikus- művész, Székely Miklós orgonaművész, Dörner György színművész. Egész nyáron velünk volt Tolcsvay Béla, de többször járt nálunk Jeli Ferenc filmrendező és Ducz László magyarságkutató is. A kurzusok vezetésére lelki- pásztorokat hívtunk meg, akik a szakmai program ösz- szefogásán túl a résztvevők lelki gondozásáért „feleltek”. A programokat kiállítások látogatása és városnézés egészítette ki. Az egész tábor az ismeretmus, valósághoz kötődő figu- rativitás és a mértanias vagy a kifejező absztrakció között.” Somos Miklós művészi érdeme, hogy mítoszteremtéségyarapításon, az alkotói energiák kibontakoztatásán túlmutató célt szolgált, amelyet nagyon is sokszor elmondtunk a résztvevőknek — hangsúlyozta Makkai Lilla. — Hogy a fiatalok önmagukra találjanak, hogy szellemileg- lelkileg megerősödjenek, és ily módon képesek legyenek falujukba visszatérve hasonló közösségeket szervezni. Mert enélkül nehezen képzelhető el a magyar nép jövője — vall küzdelmének végső indítékairól. S hogy jó talajba hullott az elvetett meg, mutatja: a hallgatók nemcsak megértették, de a Kecsetről itt járt fiatalok már meg is szervezték a maguk táborát Kántor Csaba lelkész vezetésével. — A művészeti táborok fenntartása igen költségigényes munka... — Két és fél milliós költségeinket a táborok tartásával párhuzamosan kilincseltük össze. Néha úgy ébredtem, hogy nem tudtam, holnap mit fogunk enni. S közben segítettük a szervezést és hoztuk- vittük a résztvevőket Erdélyből és vissza. A nyár úgy telt, hogy minden egyes percnek megvolt , a maga súlya és értelme — nyugtázza a ritka élményt a lelkész asszony. És most már az ősz is így telik majd. Jövőre a egész Kárpát-medencéből érkező, valamint a nyugati és a tengeren túli magyar fiatalok bevonásával szervezik táboraikat. Amelyek egyként segítik Kisoroszi lakóinak és főként fiatalságának szellemi-lelki épülését. Hiszen a programok, a táncház, a kiállítások, az előadások szabadon látogathatók. A helyi társadalom megerősödését, az emberek öntudatra ébredését szolgálja a Makkai Lilla által kezdeményezett Kisoroszi Baráti Kör, valamint a nagyapjáról, Makkai Sándorról elnevezett népfőiskola tevékenysége. S a leendő 9-10. osztályos képzés is, amelyet gz alkotóotthon kibővítésével épített református iskolában és kollégiumban szeretnének beindítani. A költségek újfent sok millióra rúgnak majd. De ez csak a magamfajta átlagember számára jelenthet akadályt... D. Veszelszky Sára ben az egzisztencialista-szo- rongású ezredvégi lény számára nyújt magas esztétikai szinten erkölcsi fogódzót — áhítatot... Gerencsér Zsuzsanna Festményfohászok „Somos Miklós Munkácsy-dí- jas festőművész, kiállított műveivel a magyar festészet klasszikus vonulatának legjobb hagyományait örökíti tovább, sajátos, egyéni stílusban” — hangzott el Ákos Géza nagyprépost úr, a Szent István Társulat igazgatójának megnyitóbeszédében, a kiadó október 20-i könyv- és képző- művészeti kiállításán, melynek a Párizsi Magyar Intézet adott otthont. Október 30-án pedig egyéni kiállítás keretében mutatkozott be a művész, a Budakeszi Művelődési Házban. Képei ihletettsége és sugallata drámai hatású, nemcsak a keresztény világlátás, a metafizikus látomásosság, hanem a formák artisztikus árnyaltsága, a kolorisztika révén is. Somos Miklós képes a fehérből, a világos színekből úgy „építkezni”, hogy Krisztus-ábrázolásain is „emberivé szelídül” a mérhetetlen megpróbáltatás, szenvedés. Csűrös Milós megnyitóbeszédében kiemelte: „A portrék sem kivételek az anyagban megpillantott szellemiségnek ebben a talányos, mágikus kombinatorikájában. A karakterlátás, a realisztikus pszichológia látszik dominálni bennük, de valamennyi arc vagy fej föltünteti annak a metafizikai ütközetnek a nyomait is, amely a lelkekért folyik az evilágiság és egy rajta túlmutató spirituális értékrend inspirációi között. Rajzban a foltszerűség és az árnyalás érvényesítésében, ko- lorizmusban már emiatt sem választhat a művész — mondjuk — realizmus és modemizBúcsú Gráciától Illyés Gyula Különc című drámáját adja elő szombaton Bécsben a Nemzeti Színház. A magyar nyelvű előadásra a Bornemisza Péter Társaság hívta meg a budapesti színházat, s a nagy érdeklődésre való tekintettel az előadást a belvárosi evangélikus templomban tartják. A Bomemisza-társaság művelődési intézmény, 1960-as alapítása óta vezetője, Szépfalusi István lelkész igen nagy súlyt helyez arra, hogy a magyar nyelvű kultúrkörből írókat, költőket, művészeket meghívjon Bécsbe, és az itt élő magyarság számára biztosítsa az anyanyelvi kultúra hozzáférhetőségét. Sokirányú tevékenysége között igen népszerű a könyvtári óra, amely hetenként válj a az olvasni vágyókat, emellett jelentős a rendszeres kapcsolattartás a magyar anyanyelvűekkel, a „Másokért együtt” címmel kétezer példányban kiadott és terjesztett ismertető, valamint a pontos, naprakész nyilvántartás az ausztriai magyarokról. A Nemzeti Színház társulata a szombati előadáson kívül még két előadásra fogadott el meghívást a Bornemisza társaságtól. Ennek megfelelően december első hetében Sütő András jelenlétében előadják az Advent a Hargitán című művet. A szintén magyar nyelvű előadáshoz német ismertetés párosul, s — ugyancsak a Nemzeti művészeinek közreműködésével — Sütő András szerzői estjét is tervezik. Esztergomi misekönyv ESD Ih itrpiir. ifiluí (jilltfmn.rpiiil nui mini uottnit. öippürro roßintr ipmumumiirv pra Ijubrao rr br nrníMű firrooii* toínutüfim* firiaültbJtfl.in ' imiuig tjutontfr rmiitoprqfrflrtii! twin LXNVl. njttoDirf.aoutiii it.mrgtrtDiain notaroorbrrrrra m.imiuüfmmilg ruo papa millió .fl.rrarrtürpifro ponoftta.in.rt re 0cnonro.jfl.itoi Imsorrtiűoanc. iittii mtliohrr rr apoftolitcfitntul rortlíMbiftmini niriioiatmranii. /X\ítmW0D!ir LLlwJiiíamftt muliinirp niiinii .fRíioMifirailtn tmmquaruuittüt furorojjniriirSl.fr uaraonioíicLira qmímsnbi offen Gyöngyösön, a ferences rendi kolostorban van a ferences rend egyetlen könyvgyűjteménye, amelyet a Széchényi Könyvtár kezel. Az európai hírű gyűjteményben 16 ezer kötet, 217 ősnyomtatvány, 800 antikva található. Az egykori corvinák mellett XV. századi könyvritkaságok is láthatók. Képünkön egy esztergomi misekönyv, mely a nürnbergi Coberger nyomdában készült 1480-ban. (MTI-felvétel) Brit filmrendező halála Aki a tűzzel játszott Duncan Gibbins brit forgatókönyvíró és filmrendező az október 26-a óta pusztító kaliforniai erdőtűz első halálos áldozata. Gibbins kedden szenvedett súlyos égési sérüléseket. Testfelületének 95 százaléka megégett, s szerdán éjszaka belehalt sérüléseibe. A brit filmes a Topanga kanyonnál lévő egyik üdülőtelepen bérelt egy bungalót. Amikor a tűz elérte a telepet, sértetlenül kimenekült, de nem sokkal később visszatért a lángok közé. A tragédia szemtanúi szerint egy kóbor macskát akart kimenteni. Az esetről beszámoló AP amerikai hírügynökség megjegyzi, hogy Duncan Gib- binst — egyebek között — „tüzes” filmjeiről ismerték a szakmában: 1986-ban készült a „Tüzet tűzzel”, 1991-ben „A pusztítás előestéjén” című filmje. Egyik utolsó munkája a kábeltelevíziók számára forgatott „Harmadfokú égési sérülés” című film volt. Fehérváron a Karamazovok Richard Crane: A Karamazov testvérek című Doszto- jevszkij-mű felhasználásával írta meg azonos című drámáját. A darab magyarországi premieijét szombaton tartják Székesfehérvárott. Crane művét a Vörösmarty és a Nyitott Színház közösen állította színpadra. Az előadást Fay- nia Williams brit művész rendezte. Dmitrijt: Gesztesi Károly, Ivánt: Mihályi Győző, Aljosát: Megyeri Zoltán, Szmergyakovot: Bán János alakítja. A székesfehérvári bemutatót követően Budapesten is látható lesz Richard Crane műve. A fővárosi premier november 12-én lesz a Kolibri Színházban. Fóti hangverseny A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Kamarazenekara ad hangversenyt november 6-án, szombaton délután három órakor a fóti műemlék templomban. Vezényel: Tardy László Közreműködik: Kistétényi Melinda orgonaművész.