Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-29 / 278. szám
14 PEST MEGYEI HÍRLAP SPORT 1993. NOVEMBER 29., HÉTFŐ A londoni 6-3 még negyvenév múltán is elbűvölte a sportbarátokat Boldog életet, jó egészséget „aranylábú gyerekek”! Az ünneplésből sosem elég. Legalábbis akkor, ha van mire visszanézni, ha van miről jó szívvel újra és ismét beszélni, akár még 40 évvel az események után is. Márpedig a magyar labdarúgó válogatott esetében erről van szó, hiszen az ötvenes évek aranycsapata egyszeri — s egyre inkább úgy tűnik, megismételhetetlen — bravúrsorozatot hajtott végre. Igaz ugyan, hogy az eredménylista élére az angol válogatott elleni, a szigetországiak 90 éves veretlenségi sorozatának véget vető 6-3 kívánkozik, aminek mintegy megerősítését jelentette az 1954 tavaszán, a budapesti Népstadionban megrendezett visszavágó, ahol még elsöprőbb, 7-1-es magyar győzelem született. Ez a két, sporttörténelmi esemény azonban csak a korona ékét jelentette, elvégre a magyar nemzeti együttes már az 1952-es, helsinki olimpián is aranyérmes lett, s a döntőben a méltán rettegett jugoszláv válogatottat verte 2-0 arányban. Utána pedig egymást követték a hangos sikerek, amelyeket meg-megszakított egy-egy, amolyan kisiklásként értékelhető gyengébb eredmény. Ilyen volt éppen a londoni angol—magyar előtt a Budapesten, a svédekkel lejátszott 90 perc is, amikor is Puskáséknak nem sikerült nyerniük hazai pályán, a Népstadionban, hanem meg kellett elégedniük a 2-2-es döntetlennel. Szerencsére akkoriban ez nem okozott nagyobb lelki traumát az aranycsapat tagjainak, akik minden egyes alkalommal képesek voltak tiszta lapot nyitni. Pedig a magyar—svéd után sokan kishitű hangokat megütve, óvták a „fiúkat”, mondván: kár kiutazniuk, úgyis jól elverik őket. Az eredmény ismert, a magyar sport történetének egyik legfényesebb lapját írták meg válogatottjaink. Az évfordulóval kapcsolatos ünnepi megemlékezések több napon át tartottak, s azok varázsát az sem csökkentette, hogy a még élő angol labdarúgók közül végül négyen is otthon maradtak. ('Wright üzleti ügyre hivatkozással mondta le a budapesti utat, méghozzá az utolsó percben, s ugyanezt tette a kapus, Merrick is, míg Winterbottom kapitány és Ramsey betegeskedés miatt volt kénytelen otthon maradni.) A többiek viszont annál jobban érezték magukat, s együtt örültek. Örültek annak, hogy élnek, hogy kivételes sportpályafutást mondhatnak a magukénak, s hogy az őket körülvevő szeretetet változatlanul érzik-élvezik. Ezzel kapcsolatban mást nem is lehet kívánni valamennyiüknek, mint erőt-egészséget, hosszú, boldog életet. Kép és szöveg: Jocha Károly A Kongresszusi Központban megtartott emlékesten balról Buzánszky Jenó', Czibor Zoltán, Grosics Gyula, George Robb, Sir Stanley Matthews és Gellér Sándor Puskás, Buzánszky és a főszervező', Czékus Lajos Puskás Ferenc ma is hangadó... VF.Wn KEPES SPORT 1993. november 23. HénSnatt A Hlitil i!|t>ClfitSiUO Mlmsilttlínicn MII I I II MBm . ____OUAOOt TtlUHUHi I t 1 •Ó>llltSIIU6 Hl), 1 m rtM. rrlrh ttrl.i Lfutenalt m <u»j£iur a rklh-i ivrvmuk m »HM t r*<tMBWiii tmHj u.ivlal. •frjPwUí’l A- 'V n Minden eddigi játékot feltilmulra vívta ki a magyar csapat csodálatos győzelmet és törte meg az angol válogatott 90 eves hazai veretlenségét Magyarország-flnglia 6:3 (4:2) A mütyür i'iiliiil minden r^izrlirit felii I niúllu :17 angol lúlncufntlilt * „Iván in.;-,ölni. II labda,-Ó^l mutatón In1. umrllvrl »xamhi-n az angolok jóformán [rlivtl-l foili-k voltuk — \ mnoyar rsa|n,t Bwilrmrnrn. okovin, gviirvan ás min- tlvul Irküwlíí it lki 'i iif-o í jS;-./..|l — \nlainvnmi magyar llú tudása lrgjavál nuijtoliu. lbuo.il.. Ilidrgkuti. I’iokil. í, Zakarli, azonban illt'g |»y |* kirmol- krdott az to\iilli'-ltöl — Mt rri. lv volt az angolok íritjohlij.i, utána W riglil é, Mtirtfllo'ti mulitllvorolt mí-lltiuul. u magyarok színittualilKiz fr ól bird, UiiUflkutf, Vtttofí. IliOtllhui:. I’ltnlai*. FnskAs. ftortensea, Haxsik. HMeqkuii, Hamsai (I ítt./iol _ ***"1 '"Üt V=Z,"e' ,C" M-lt.: tlr-lit..: .. „ij.f. Il*.i . ,|,.t|.„( K VI„,F, Az évszázad mérkőzésének legrövidebb jegyzőkönyve Leo Horn, az évszázad mérkőzésének játékvezetője a nagy nyilvánosság előtt elismerte, hogy életében számtalan hibát követett el. Ezek közül minket az érintett a legérzékenyebben, amikor nem adta meg Hidegkúti teljesen szabályos gólját Hidegkúti Nándornak (balról) ezúttal is van mondanivalója Grosics Gyula számára. Jobbról Czibor Zoltán A Magyar Labdarúgó Szövetség kasszája köztudottan eléggé üres. így az is nyílt titok, hogy szponzorok nélkül ezt a jubileumi összejövetelt sem lehetett volna megtartani. Szerencsére számos cég, vállalkozó benyúlt a zsebébe. így az egyik főszponzor, a Caola Rt. társtulajdonosa, Benkő László (képünkön feleségével), a Kispest Honvéd FC elnöke is komoly részt vállalt a költségekből Balról az angol George Robb, aki balszélsőként éppen ezen az egy meccsen volt válogatott. Jobbról az egyik magyar tartalék, Várhidi Pál