Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-29 / 278. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. NOVEMBER 29., HÉTFŐ 5 Kisgazdafórum Cegléden Megtörtént a rendszerváltozás Ami az elmúlt csaknem négy év alatt Magyaror- , szágon megvalósult — részrehajlás nélkül — a 1 magyar történelem csodálatos szakasza — jelen­tette ki Böröcz István országgyűlési képviselő', a kisgazda 36-ok frakcióvezetője pénteken este a ceglédi városháza dísztermében azon a fórumon, amelyet az Egyesült Történelmi Kisgazda- és Polgári Párt helybéli szervezete rendezett. Petrányi Ferenc, a ceglédi kis­gazdák ügyvivője köszöntötte az érdeklődőket, majd Böröcz István bevezetőjében elmond­ta, ugyan még az egyén, a pol­gár a napi gondjai közepette nem is így éli meg, a honi tör­ténelemnek évszázadok óta nem volt ilyen periódusa (min­den hibájával és gondjával együtt). Mindenkinek önmagá­ban kell tisztáznia, jelent-e neki valamit, hogy egy szabad országban élhet. Alighanem az elmúlt négy évtized politi­kai zűrzavara az oka, hogy jó néhányan nem élték át igazán ezt az élményt. Életképes jogrend A frakcióvezető részletesen elemezte az eltelt mintegy négy esztendőt. Akként véleke­dett, ez idd alatt egy szilárd ál­lami, jogi intézményrendszer épült ki, amely elég erős ahhoz — bármilyen választási ered­mény szülessen 1994-ben —, hogy életképes legyen. Éppen ezért a rendszerváltozás valójá­ban megtörtént. Kiépült a jól működő önkormányzati rend­szer is. Összességében kiegyen­súlyozott politikai struktúra van nálunk. Voltaképpen jogál­lami és politikai szempontból vitathatatlanul előbb tartunk a környező országoknál. Az országgyűlési képviselő áttért a gazdaság általános érté­kelésére. Hivatkozott Töl- gyessy Péter egy korábbi kije­lentésére: „Az ország gazdasá­gi állapota bármilyen más kor­mányzás esetén sem lenne lé­nyegesen jobb a mostaninál.” A honatya hozzáfűzte, nen tud­ja, miről vitatkoznak, akik min­denáron azt akarják bizonyíta­ni, hogy a jelenlegi kormány gyenge, ártalmas működése az oka a katasztrofális gazdasági helyzetnek. Holott semmiképp sem lehetne kedvezőbb a kép. Sőt -— végiggondolva — más kormányzás és Parlament ese­tén rosszabbodhatna is. Az egység útján A politikus a továbbiakban a tulajdonátalakítást taglalta. Ösz- szehasonlításként említette az NDK csatlakozását az NSZK- hoz, mely során kiderült, hogy a dúsgazdag ország sem tudta rövid idő alatt megoldani a ki­sebbnek vélt gondokat. Hála a túlélési képességünknek, a honi gazdaság átvészelte a leg­nehezebb időszakot. Persze a helyzet súlyos. Gondok sora keseríti meg számos ember éle­tét. Ám amikor ki-ki a saját sorsát értékeli, vegye figyelem­be a körülmények adta lehető­ségeket. Az országgyűlési képviselő részletesen szólt a Kisgazda- pártról, amely óriási program­pontot — a reprivatizációt — tűzött a zászlajára. Ám gyenge volt ahhoz, hogy ezt maga vé­gigvigye. Miután felsejlett, hogy a reprivatizációs elképze­lések szerényebben valósulnak meg, ezek felszínre hozták a párton belüli egymásnak feszü­léseket. Ami sorozatos szaka­dáshoz vezetett. Ä honatya megnyugvással idézte fel a no­vember 6-ai országos nagygyű­lést, amelyen végre összefog­ták a legfontosabb erőket. Az egyesítés óta eltelt néhány hét alatt is bebizonyosodott, hogy a párt politikájának van és lesz esélye a demagóg, a felelőtlen, a légvárat építő ígérgetésekkel szemben. Segítő' falugazda Zsíros Géza országgyűlési kép­viselő, a parlament mezőgazda- sági bizottságának elnöke az aktuális agrárpolitikai kérdése­ket ismertette. Örömmel újsá­golt két jó hírt: A T. Ház meg­szavazta, hogy a szövetkezeti tag, amennyiben eladja az üz­letrészét, az összeget leírhatja az adóalapjából; az árbevételi adómentességet hétszázötvene- zerről felemelték egymillió fo­rintra. • (Az állampolgárnak nyilvántartást kell vezetnie a bevételekről.) A továbbiakban a honatya taglalta a kárpótlási, szövetkezeti és földtörvénnyel kapcsolatos napjainkban és a közeljövőben elvégzendő teen­dőket. Egyebek mellett el­mondta, hogy a kisgazda 36-ok frakciója közölte: a szö­vetkezeti törvény módosítását 1994 első negyedévében meg kell tenni. Rámutatott arra is, hogy fontos megoldani az egész mezőgazdaság felgyü­lemlett adósságának kezelését. S ahol az állam garanciát vál­lal, nyilván tulajdonosként lép fel. Végezetül a politikus tájé­koztatta a jelenlévőket arról, hogy a jövő esztendőtől min­den településen falugazdát — jól felkészült agárszakembert — lehet majd alkalmazni, aki helyben megoldhatja a hoz­záforduló polgárok gondját-ba- ját. F. F. Tüntetés a gyomról polgármesterért Tettekkel bizonyította alkalmasságát Bencsik Albert szavait helyesléssel fogadták Vimola Károly felvétele (Folytatás az 1. oldalról) A november 18-ai testületi ülé­sen képviselői indítvány hang­zott el arról, hogy kezdeményez­zenek fegyelmi eljárást Garádi István ellen. Eszerint a polgár- mester alaposan gyanúsítható kötelezettségei megszegésével. Tizenkét szavazattal, egy tartóz­kodással és hat ellenszavazattal a testület az indítványt elfogad­ta. Ezek után Garádi István le­mondott tisztségéről. A békés demonstrációra ösz- szegyűltek lelkes helyesléssel fogadták Bencsik Albert beszé­dét, mely szerint a polgármester az elmúlt három esztendőben tettekkel bizonyította alkalmas­ságát. Szó volt egyebek között arról, hogy lakossági támogatás­sal és pénzzel, jelentős önkor­mányzati hozzájárulás mellett bevezették a gázt. Megkezdő­dött a szennyvízcsatorna építé­se, és sok más olyan dolog is, ami az egész lakosság érdekét szolgálja. Soha nem állította sen­ki, hogy a polgármester hiba nél­kül dolgozik, de a testület sem volt hibátlan. Szó volt a további­akban a „tizenkettek”-ről (akik megszavazták a polgármester fe­gyelmijét) és most örülhetnek, de kérdés, hogy velük örül-e Gyömrő? ■A tüntetésen megjelent egy úr, aki szórólapokat osztogatott, melyen a Garádi István elleni „vádpontok” szerepeltek, alá­írás nélkül... A polgármesteri hivatal előtt összegyűltek azon­ban nem voltak „vevők” erre a szövegre. A tüntetés résztvevői Ben­csik Albert beszéde után átvo­nultak a művelődési házba, ahol lakossági fórumon mondták el sokan véleményüket. (ga. j.) Közhírré tétetik... Hírcsokrot nyújtunk át olvasóinknak időről időre a me­gyénk településein megjelenő helyi lapokból. Önkormány­zatok, pártok, művelődési házak, egyházi és más helyi kö­zösségek adják ki ezeket a népszerű újságokat. Lapozgat­va bennük újra és újra bebizonyosodik: rendkívül gazdag, színes Pest megye településeinek élete. AJÁNDÉKGYŰJTÉSI fel­hívással fordult az Alsó-gal- gamenti települések önkor­mányzataihoz, egyházi, kul­turális, oktatási és egészség- ügyi intézményeihez, a keres­kedelmi egységekhez és min­den lakoshoz a hévízgyörki önkormányzat képviselő-tes- tülete és dr. Altmár Erika há­ziorvos. Kérésük: ajándékaik­kal járuljanak hozzá a hábo­rús Jugoszlávia területéről a nagyatádi táborba menekül­tek minél boldogabb karácso­nyához. Az ajándékokat de­cember elején viszik el a helyszínre. VÉLEMÉNYT KÉR Monor lakóitól dr. Kapási Pál jegy­ző. A Monori Strázsa teljes terjedelmében közli a lakás- és helyiséggazdálkodással kapcsolatos helyi önkor­mányzati rendelettervezetet. Az Országgyűlés által alko­tott törvény értelmében ugyanis a képviselő-testület rendeletben kívánja szabá­lyozni a lakások és helyisé­gek bérleti és elidegenítési feltételeit. A testület most arra kéri az állampolgárokat, valamint a helyi érdekképvi­seleti szerveket, hogy véle­ményüket, észrevételüket, ja­vaslataikat juttassák el a jegy­ző úrhoz. GOMBAMÓD szaporod­tak Monoron az 1900-as évek elején a különböző val­lási és kulturális egyletek és körök. Ezek között jött létre a katolikus legényegylet és később székházat is építettek maguknak. Az épület 1945 után „minden” lett és manap­ság is tiszaviág életű üzleti vállalkozások színtere; ak­kor, amikor nincs például egy megfelelő kiállítóterem, nincs helytörténeti gyűjte­ménynek való épület... nagymarosi Tjíreh Z3 LEVÉLVÁLTÁS zajlott le Habsburg Ottó és a Nagy­marosi Hírek szerkesztősége között. A lap szívből gratu­lált a nagyközség első számú díszpolgárának születésnapja alkalmából, Habsburg Ottó pedig köszönettel nyugtázza, hogy rendszeresen kapja a Nagymarosi Híreket és így módjában áll tájékozódni a település gondjairól és ered­ményeiről. GYEREKKÖNYVTÁRI napokat rendez december 6-tól 11-ig a helyi könyvtár és egyben rajzpályázatot is hirdettek Olvasmányélmé­nyem rajzban címmel. A pá­lyaművek leadási határideje december 1-je. 1889-BEN készült el a Du­nakanyar első hivatalos turis­tatérképe, a „Budapesti turis­ta-térkép” — ez derül ki a Dunakanyar című folyóirat legújabb számából, amely­ben elemző írás foglalkozik a térség első turistatérképeivel. Az első térkép a börzsönyi Várbükktől Tétényig, illetve a Párkánytól Kosdig terjedő területet foglalja magába. Ko- gutowicz Manó térképész raj­za alapján Posner műintézeté­ben készült, négy színnel nyomták, illetve a turista- utakat kékkel, narancsszínű­vel és sárgával jelölték. A zsebformára összahajtott lap értékét nagyban növelte a tér­kép szélein elhelyezett 79 tú­raleírás. HOGYAN SZÜLETETT a Szentendrei-sziget? — kérde­zi a Kincses sziget című meg­hitt hangú írás szerzője. Erre a kérdésre ez idáig három vá­laszt adtak: hordalék lerakásá­val, a kisebbik Duna-ág, mint fattyúág lefüződésével és mesterséges úton, emberi te­vékenység nyomán. Ez utób­bi felvetés bizarr, de érdekes, szerzője az avarkorra datálja annak az árokrenszemek a ki­építését, amellyel együtt a szi­getet is létrehozták. Minden­esetre, a kérdés eldöntésére a Dunakanyar cikkének szerző­je nem vállalkozik. PILISVÖRÖSVÁR hely- történeti gyűjteményét méltat­ja egy másik cikk, amelyből kiderül, hogy Gromon Ánd- rásné érdeme a gyűjtemény, aki az ötvenes években látott a nemes feladathoz és elnyer­te a pilisvörösvári polgárok támogatását. Ezt annál in­kább is megtehette, mivel év­tizedek óta asszisztensként dolgozott és nyugdíjasként ma is dolgozik a község gyer­mekrendelőjében. Az eszme fölismerése és az adatgyűjtő szorgalom kisebb csodát ered­ményezett, melynek neve: Pi­lisvörösvári Helytörténeti Múzeum. HÍRLEVÉL « Utíim -ív-HmL VimaU ÉjfiSj ISSN ** IS.». NEGYEDIKKÉNT alakult meg az országban 1990 fabru- árjában, 30 taggal, Pomázon a hangyaszövetkezet. A Po- máz Barátai Társaság 12. szá­mú, karácsonyi számában Iszó Mihály országgyűlési képviselő, a szövetkezet elnö­ke nyilatkozik, s a többi kö­zött elmondja, hogy egy 162 négyzetméter alapterületű pa­vilonnak keresnek helyet, ahol zöldségáruházat szeret­nének berendezni. KÖZSÉGTÖRTÉNETI Múzeum létesítése mellett foglalt állást a képviselő-tes­tület Molnár Géza képviselő, a társaság alapító tagja javas­latára. A lokálpatrióták szeret­nék, ha a Kossuth Lajos u. 48. szám alatti, jelenleg üres épületben jövőre megnyílhat­na a múzeum. ÜNNEPI hangversenyt tar­tott a pomázi zeneiskola a zene világnapján és egyben felavatták azt a zongorát, amelyet özv. Gyurgyik Gyu- láné, a közszeretetben álló nyugdíjas tanítónő ajándéko­zott a zeneiskolának. FENNÁLLÁSÁNAK 4. évfordulóját ünnepelte no­vember közepén a Pomáz Ba­rátai Társaság. ÉRD, Százhalombatta, Di- ósd MDF-es országgyűlési képviselőjével, dr. Kovács László orvossal készített in­terjút az MDF érdi szerveze­tének időszaki kiadványa. A képviselő a legnagyobb ered­mények között sorolja fel, hogy az országban a volt ál­lampárti hatalomból jogálla­mot sikerült teremteni és megteremtődött az önkor­mányzatok önállósága is. A SAJTÓSZABADSÁG kérdéséhez szól hozzá a helyi lap. „Egyetértünk a rádió és televízió vezetőinek döntésé­vel. Megítélésünk szerint bűn lett volna tovább hagyni a ha­zugságoknak, a félrevezeté­seknek az igazságosság pózá­ban való tetszelgését.” KÖZÉP-EURÓPA kiemel­kedő értékű építészeti tere a ráckevei szerb porta, ahol év­századok építészeti alkotásai találkoznak egymással — írja a Városszépítő Egyesület lapja. A továbbiakban rövi­den méltatja az 1487-ben épült görögkeleti szerb Má- ria-templomot, a különálló tornyot, a paplakot és a ba­rokk főkaput. RÁCKÉVE szerb neve, múltja és kultúrája a város történelmének elidegeníthe­tetlen része, egyben különle­ges értéke is. 1546-ban Rác­keve lakosságának 23 százalé­ka volt a szerb, a török össze­írás szerint, ma a szerbek és leszármazottaik legfeljebb a lakosság öt százalékát teszik ki. * Kérjük kedves kollégáin­kat, a helyi lapok szerkesz­tőit, hogy újságjuk legfris­sebb számából juttassanak el egy-egy példányt rova­tunkhoz. Készséggel adunk hírt létezésükről, szemlé­zünk írásaikból a jövőben is. Összeállította: Deregán Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents