Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-03 / 256. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. NOVEMBER 3., SZERDA Gyermektáncház Budaörsön Muzsikálnak a Kolomposok Erkel-könyvj egy kiállítás Különös érzés volt belépni a Jókai Mór Művelődési Központ színháztermébe. Óvodás gyerekek önfeledten, magabiztosan ropták a táncot, mintha soha mást se csinálnának egész nap, vagy legalábbis már sokadik alkalommal táncolnának így együtt. Nem titkoltam benyomásomat Soko- lowskiné Szakács Katalin klubvezető előtt. — Pedig nem így van — mosolygott a táncház vezetője. — Ez az első alkalom, sőt, Budaörsön eddig egyáltalán nem volt táncház. Az viszont igaz, hogy a talpalávalót szolgáltató Kolompos-együttes a város több óvodájában vezet egy ideje foglalkozásokat. — Úgy hallottam, régi igényt elégít ki ez a táncház, hogy a szüleik nagyon várták a kapunyitást. — Anyagi okokból késlekedtünk a megnyitóval. A működéshez szükséges pénzt elő kellett teremtenünk. Budaörs város önkormányzata, valamint a Pest Megyei Önkormányzat segített. — Bemutatná a zenekart? — A Kolompos-együttes tagjai — Balogh Edina, ifj. Tímár Sándor, Sólyom Imre, Nagy Zoltán — a népművészet ifjú mesterei. SzívügyükFővárosunk területén már az időszámítás előtti évezredekben is voltak lakott helyek, mint azt a kelta eraviszku- szok ittlétére utaló leletek tanúsítják. Az időszámítás első négy évszázadában a római birodalom részeként, Pannónia provincia fontos védelmi és kereskedelmi szerepet játszó városa Aquincum volt. A római kori emlékeknek önálló múzeuma van, az ásatások helyén kialakítva. A Budapesti Történeti Múzeum most nevéhez illőn egy újabb korszak emlékeit mutatja be Budapest a középkorban című új állandó kiállításán. Metszetekkel, térképekkel, régészeti leletekkel, épületdíszítő kő, relief és falfestményrészletekkel, használati és dísztárgyakkal idézik fel a meglehetősen tágan értelmezett középkort: az ötödik századtól egészen a tizenhetedikig, a török uralom végéig. Aquincumnak is a hanyatlás, majd a pusztulás jutott osztályrészül a római birodalom felbomlása után. A várost elsodorta a népvándorlás áramlata. Az Attila fejedelem húnjait követő germánok, gotok, longobárdok majd avarok ittlétéről gazdag sírleletek tanúskodnak. Számunkra meghatározó időszak a IX. század vége, amikor is keleti szálláshelyéről a Kárpát-medencébe vonult a magyar törzsszövetség. A romvárost és Csepel-szige- tet a fejedelmi törzs szállta meg, s a mai Óbuda területén temették el Árpád fejedelmet. Fegyverövek, tarsolyok. nek tekintik, hogy a gyermekeket már óvodás kortól kezdve bővebben megismertessék a népzenével, a népi hagyományokkal, játékokkal, hangszerekkel. Miközben a gyerekek a két- fenekű dobbal ismerkednek, Nagy Zoltán meséli: — Véletlenül kerültünk kapcsolatba az óvodákkal. Egyszer elhívtak minket, s a tágra nyílt kerek szemeket látva megértettük, hogy itt van dolgunk. A gyerek őszinte, nem lehet haknival becsapni, így nyolcrészes műsort terveztünk a népi hagyományok, népszokások köré. A nagyobb gyerekeknek is fontos, hogy tartozzanak valahová, barátokat szerezzenek. Mi várjuk itt a nagyobbakat, a tizenéveseket is, reméljük, ők is el fognak jönni. Úgy látszott, mintha nagyon sok tánctanár mozgott volna a parketten. Pedig egyetlen hivatásos van közöttük: Palkovics Zoltán előadó- művész. Hatéves kora óta táncol, a zenekarral dolgozik, mint tánctanító. — Nagyon fel tudnak oldódni a felnőttek is — mondja dr. Csathó István igazgató. — Az a kislány ott általában szomorkás, most szélesen motegezek kerültek elő vélhetően a fejedelem katonai kíséretének sírjaiból. Az államalapítást követően az eredetileg Budának nevezett későbbi Óbuda lett az Árpád-házi királyok egyik székhelye Esztergom és Székesfehérvár mellett. A XI. században már királyi és káptalani birtok Óbuda, királyi udvarházzal, templommal. solyog. — Majd örömmel hozzáteszi: — Én csak reméltem, de be is következett: kétszeresére kellett növelnünk kezdés óta a táncparkettet. Egy szőke kislány azzal az elhatározással jött, hogy ő bizony nem fog táncolni. Tíz perc múlva magával sodorta a zenés forgatag, s ő volt az, aki a legjobban ropta... A gyors, pattogós tánc után jólesik egy kis pihenő. A lihegő lányok, fiúk a zenészek köré állnak,^ együtt dalolnak velük. Az ,Jirik a szőlő” első két strófája megy még, a harmadiktól a kicsinyek hangja elapad. Sebaj, Kolomposék segítségével pár perc múlva meg is tanulták a többi versszakot is. A bátrabbak szólót énekelnek, vagy duettet. A szünetben a folyosón őszi levelekből képeket ragasztanak és rajzolnak a gyerekek. A muzsikusok bejelentik, hogy a szünet után lesz még tánc! — Jaj, de jó! — nyugtázták az aprók. Ismét egy dicséretes kezdeményezés tanúi voltunk. Tovább él általa egy hagyomány. A folytatás itt, Budaörsön — a hónapok utolsó szombatján — minden bizonynyal táncház — teltház! Kopasz János Délebbre kereskedő és kézműves telep alakult ki, s a XIII. században itt épült az új királyi vár. A Duna bal partján Pest indul fejlődésnek, III. Béla idejében tovább tart a gyarapodás. Királyi és egyházi épületek sokasága népesíti be nemcsak a két várost (Óbudát és Pestet), hanem a környező településeket (Felhévíz, Szentjakab, GézavásáKávéházi hagyományok Magyar napok Innsbruckban Magyar napok kezdődtek az innsbrucki Hotel Cent- ralban: a szállodához kapcsolódó patinás kávéházban a vendégek november közepéig a magyar kávéházak történetéről megnyílt kiállítást tekinthetik meg, esténként pedig Magyarországról érkezett zenekarok, művészek szórakoztatják a betérőket. A vitrinekben elrendezett tárgyak — a budapesti Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum válogatásában — múlt századi és századfordulós hangulatot elevenítenek fel, jelezve, hogy a kávéházi hagyományok Ausztriában és Magyarországon közösek, ha a jelen szokások eltérést mutatnak is. A Café Central, Nyugat- Ausztria egyetlen bécsi típusú kávéháza az idén ünnepli fennállásának 110. évfordulóját — mondta Thomas Koroknál, a szálloda magyar származású igazgatója. A kiállítással és a magyar napokkal hagyományt szeretne teremteni. ra, Ujbécs, Jenő, Szentfalva, Nyulak-szigete). Romok, vagy még azok sem maradtak a magyarországi román építészet remekeiből az 1241—42-es tatárjárás pusztításai után. A támadás megismétlődésétől való félelem vezette IV. Bélát, hogy a mai budai Várhegyen új várost alapított, felismerve a hely stratégiai jelentőségét. Budán, a hegy déli nyúlványán királyi székhely létesült, később európai hírűvé válik ez a palota, amely III. Endre uralkodásától kezdve királyi székhely is. Az Anjouk idejére Pest is, Buda is fontos dunai kikötő, kereskedelmi csomópont, nemzetközi utak találkozóhelye. Az építészet, a művészetek színvonalát híven illusztrálják a Zsigmond-kori gótikus szoborleletek. Mátyás király és a reneszánsz, szorosan összefüggő fejezetek a főváros történelmében. Sajnos a virágzó kor építészetéből nem sok maradt: a budavári paloták reneszánsz dísze, Mátyás nyéki vadászkastélya, a budaszent- lőrinci pálos kolostor díszítése, a pesti plébániatemplom szentségtartó fülkéje. Öt évszázad épületei semmisültek meg a 150 éves török uralom alatt. A hódítók pusztulni hagyták a palotát, a várost. A templomokat mecsetté alakították. Igaz, valamit azért csak építettek: fürdőt, katonai épületeket — persze oszmán — török stílusban, melyek nélkül Buda mai arculata el sem képzelhető. Ötvenkét magyar és külföldi művész több mint száz alkotását mutatja be a gyulai Dürer Teremben november hetedikén, vasárnap nyíló könyvjegy kiállítás, amelyen a Dürer Társaság és Gyula város önkormányzata által meghirdetett nemzetközi ex libris pályázatra beküldött műveket láthatják majd az érdeklődők. Az Érkel Éerenc halálának századik évfordulója alkalmából kiírt pályázat és tárlat tizennégy díját is a vasárnapi Proust és a zene címmel tart előadást Jean-Yves Tadié, a párizsi Sorbonne tanára Marcel Proust életének és munkásságának kiváló ismerője a budapesti Francia Intézetben csütörtökön. A Proust és Nemcsak az etnikai ellentétek és a nagyhatalmi törekvések, hanem a történészek által eddig figyelmen kívül hagyott belső szociális feszültségek is jelentősen hozzájárultak az Osztrák—Magyar Monarchia életképtelenségéhez, majd bomlásához — mondta Glatz Ferenc történész tegnap, Az Osztrák— Magyar Monarchia felbomlása és a történetírás 75 év után című nemzetközi konferencia bevezetőjében. Glatz Ferenc egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy ma sem szabad megfeledkezni a szociális problémák feltárásáról, mert az súlyos következményekkel járhat. Előadásában a Monarchia hibái mellett említést tett pozitív intézkedéseiről is, többek között környezetvédő politikájáról: A Bayreuthi Ünnepi Játékok alkalmával a magyar Wagner Társaság képviselői felvetették Richard Wagner unokájának, Wolfgang Wagnemak, a fesztivál művészeti vezetőjének egy magyar kiállítás tervét a másfél évszázados Wag- ner-kultuszról. Helyszíne az új városháza, ahol évente reprezentatív dokumentáció mutatja be a német zeneköltő életművének emlékeit az ünnepi játékok nemzetközi közönségének. Ezen a nyáron Szentpétervár színháztörténeti kuriózummal jelent meg, a múzeumok mélyén őrzött és első ízben bemutatott múlt századbeli operaelőadások díszleteit, jelmezeit, Wagner látogatásának, fellépésének, művei színrehozásának koncerttermi előadásainak „tanúit” látványos kiállításban vonultatták fel. A negyedik éve megújult magyar Wagner Társaság rendezvényein, az operaházi kiállításokon, a gálakoncerteken, operafilm-vetítéseken, zenei, irodalmi, képzőművészeti előadásokon közel százezer látogatót fogadtak díjtalan beléünnepélyes megnyitón osztják ki. Áz Erkel Ferencet ábrázoló, illetve az Erkel-zenét képen kifejezni szándékozó könyvjegyek szerzőinek a nagyobbik része hazai és a környező országokban élő képzőművész, de a pályázók s kiállítók közt argentínai, ausztráliai és németországi is akad. A fele részben magyarországi s fele részben külhoni alkotók Erkel-könyvjegyeit bemutató gyulai tárlat december derekáig lesz nyitva. •a regény, valamint a Bevezetés a XIX. század irodalmi életébe című munkák szerzője rendezte sajtó alá a Gonco- urt-díjas francia géniusz leghíresebb művének új kiadását is. Az 1880-as években a kor legmodernebb víz- és erdőgazdálkodási törvényét vezették be és kutatásokat végeztek a Monarchia egész területén. A budapesti Európa Intézet, az MTA Történettudományi Intézete és a Magyar Politikatudományi Társaság által szervezett konferenciára osztrák, cseh és szlovák szakemberek érkeztek, akik a magyar résztvevőkkeL— Hanák Péter, Litván György, L. Nagy Zsuzsa és Hajdú Tibor történészekkel közösen — a téma kutatásának új aspektusait is vizsgálják. A konferenciát követő két napon a szervezők az Osztrák—Magyar Történész Vegyesbizottsággal a Habsburg-monarchia polgárságának fejlődéséről tanácskoznak. péssel! Az őszi programban „Végtelen dallam” címmel koncertsorozat kezdődik, a Goethe Intézettel közös dalestet rendeznek fiatal művészek közreműködésével, a Wagner életmű-sorozat keretében pedig elemző előadások kísérik a Bayreuthi Ünnepi Játékokból Á bolygó hollandi videofelvételét, Harry Kupfer, majd a Tannhäusert Götz Friedrich rendezésében. A kedvelt művészportrékat Uher Zita, Márk Tivadar, Rohonyi Anikó, Hormai József pályaképével folytatják dr. Vasady- Balogh Lajos karmesterrel. A társaság programjában szerepel Wagner életének, európai alkotóműhelyeinek bemutatása. A Magyar Állami Operaházban, a Luzern melletti Tribschenben töltött évek eseményeit, az itt komponált alkotásainak dokumentumait kiállításon tervezik megismertetni. Hajdani asyluma — amelyet a derű és a zene házának nevezett — emlékmúzeum, a Wagner tisztelők második zarándokhelye Európában. Erdósi Mária Középkori fővárosunk Óbuda és környéke múltjából Országház utcai lakóházak, amelyek XIV. és XV. században épültek Proust és a zene Konferencia a Monarchiáról Wagner kiállítás Bayreuthban Operafilmek, művészportrék
