Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-27 / 277. szám

J PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. NOVEMBER 27., SZOMBAT 5 Az expolgármester levele Kisgazdák, MDF-esek, November 24-én a Pest Megyei Hírlap részletes beszámolót kö­zölt „Törvénysértés Gyomron?” címmel. A helyi és környék­beli sajtó gyakori tévedéseivel, véletlen vagy tudatos félretájé­koztatásaival nem szoktam vitába szállni, de újságjukat tiszte­lem, ezért cikkükre az alábbiakban kívánok reagálni. Szeszfőzdéből gyakorlómuhely Tavasztól építik a Kalot-iskolát Az ellenem indított fegyelmi el­járás több pontja nem csupán azokkal a „hatásköri túllépések­kel” foglalkozik, melyet a szer­dai számban olvashattunk. Mu­lasztással vádolnak három beru­házás megvalósításával kapcso­latban is. Sajnos nem derült ki a cikkből, hogy e témában már ko­rábban interjút adtam önöknek, melyben kifejtettem, hogy a fe­gyelmi hátterében egy helyi gaz­dasági hatalom egyre növekvő politikai befolyása áll. Szomorú, de Gyömrőn nyil­vánvaló tény; ez a gazdasági vál­lalkozás a kommunista rendszer utolsó pillanataiban is egyre nőtt, és a volt vb-titkár segítségé­vel potom bérleti díjért igen érté­kes területet szerzett meg a Gyömrői-tó partján. Meglepő átváltozások 1990-ben szinte minden párt, köztük az egyik legerősebb, az MDF helyi szervezete is, elhatá­rolta magát ezektől az erőktől. De szép lassan megváltozott minden. Az egykori MSZMP-s vb-titkár, már mint kisgazdapár­ti aktivista, egyre inkább átvette pártja eszmei irányítását. Ki tud­ja miért, de pont a fent említett vállalkozás fejét ez a párt elnö­kévé választotta Gyömrőn. Az­tán már csak azt kellett hangsú­lyozni, hogy a kormánykoalíció­ban is együtt van az MDF és az FKgP, miért ne kellene itt hely­ben is együttműködni. Egyre in­kább hiába próbáltam — mint polgármester — az önkormány­zaton belüli frakciózást megaka­dályozni. Különösen a tó bérleti pályázatánál kerültem szembe a fent említett gazdasági — és ak­kor már politikai — erővel. Egy „furcsa véletlen” folytán az 1 milliós, 200 ezres és 50 ez­res évi bérleti díjas pályázatok közül — na mit gondolnak me­lyik? — hát az ötvenezres nyert. Két párt — a helyi MDF és az FKgP — képviselői így szavaz­tak. Ezt követően — testületi ha­tározat alapján — valóban ke­mény szerződést írattam alá a vállalkozóval, dé a nevetséges bérleti díjon nem tudtam változ­tatni. így lett a Gyömrői-tó 20 évre azé a vállalkozóé, aki egy­ben a kisgazdapárt helyi elnöke is. ✓ ígéret: egy szék Néhány képviselő hangot is adott véleményének: „Milyen kemény szerződést írattál alá, szegény vállalkozóval!” — Azt hiszem Gyömrő érdekében tet­tem — válaszoltam —, de ti ki­nek az érdekét képviselitek? Ezt követően jöttek a támadá­sok. Először egy bizalmatlansá­gi indítvány, majd a fegyelmi ja­vaslat szeptemberben és novem­ber elején. És egy feljelentés — sikkasztás és közokirat-hamisí­tás vádjával. Az aláírók — szin­te kivétel nélkül — a fent emlí­tett pártok helyi képviselői. Köz­ben sikerült megszerezni a szük­séges többséget azzal, hogy a he­lyi fideszeseknek alpolgármeste­ri széket ígértek. így lett meg a 12 szavazat a 20 fős testületben. Mint ismeretes, nem a fegyel­mi elől hátráltam meg. Azt válla­lom. Elmondtam, ha fegyelmit adnak, lemondok. De mint ma­gánember állok a bizottság elé. Egy polgármester — Gyömrő polgármestere — ne kapjon fe­gyelmit. Legyen ez egy megbe­csült beosztás. Csodálkoztak, hogy lemond­tam. Hirtelen tehetetlenség lett úrrá a testületen. Nem amiatt, amit 24-i szá­mukban írtak. Azok csak formai okok, bár tévesen előadva, mert cikkükkel ellentétben az alpol­gármesternek van aláírási joga, fídeszesek? erre nem kell, hogy a testület fel­hatalmazza. Ehhez nem kell rendkívüli ülés. Néhány napig valóban nem volt pénzügyi át­utalás, de ennek csupán az volt az oka, hogy egy papír elveszett. A polgármester november 10-én lemondott, tehát értelmet­len a kérdés, hogy mely időpont­tól vegyék figyelembe lemondá­sát. A szervezeti és működési szabályzat szerint az alpolgár­mester nem jelölhet ki senkit az ülés levezetésére. (Az, hogy a szívbeteg alpol­gármestert megviselték a fejle­mények, azon nem kell csodál­kozni. Remélem minél hama­rabb felgyógyul és le tudja majd vezetni a következő testületi ülést.) — A hivatal — jegyző' vezetésével — működőképes. Hirtelen fontos lett Különös az a „kanosszajárás”, melyet egyes képviselők a köz- társasági megbízott hivatalá­ban végeznek. Hirtelen na­gyon fontos lett a testületi ülés. Lehet, hogy elfelejtették, hogy a nyár folyamán 3 testü­leti ülés maradt el azért, mert éppen az illető urak nem jöttek el. Bár akkor csupán az volt a kérdés, hogy ki folytassa a gáz­beruházást, és nem az, hogy kik legyenek a főállású, mel­lékállású alpolgármesterek... Szomorú vagyok, nem ezt vártam 1990-ben. Pedig min­den szépen indult, még ha ta­pasztalatlanok voltunk (vol­tam) is és követtem (követ­tünk) el hibákat. Gáz, telefon, szeméttelep, utak, járdák, tor­naterem, új kutak, ravatalozó, közvilágítás fejlesztése, díszvi­lágítás, strand... És lenne még mit tenni, be­fejezni. Mindig mondtam, ne kerüljünk a címoldalra, csak az örömteli hírek közé. Volt elég negatív példa. De sajnos utolértük Monort, Budaörsöt, Pécelt, Szigethalmot. Lehet, hogy le is köröztük... Garádi István Mozgalmas élet zajlik ezek­ben a napokban a nagykátai II. Rákóczi Ferenc Kálót Nép­főiskolában. Gyakorlóműhely és kert kialakításán serényked­nek a tanulók, tanárok, párto­lók, ezzel párhuzamosan pe­dig előkészítik az új Kalot- szakiskola tavasszal induló építését. A mostani hétvégén — s egy hét múlva ugyancsak — sűrű programjuk lesz a nép­főiskola vezetőinek. A nagykátai Kalot-iskola az országban elsőként, 1990 tavaszán alakult, s azóta fo­lyamatosan működik, bővül. Az idén a két évfolyamban már több mint nyolcvan fia­tal koptatja a padokat. Az is­kola sajátos missziót tölt be a környéken, nélkülözhetetlen karitatív tevékenységet vé­gez. Az általános iskola el­végzése után tovább nem ta­nuló, hátrányos helyzetű fiata­lokat karolja fel: szakmára orientál, pályára állít, esélyt ad a munkába álláshoz. Emi­att az iskola tavaly óta meg­kapja az állami normatívát, ami anyagilag garantálja fennmaradását. Ezzel persze együttjár, hogy kötöttebb tan­terv szerint folyik itt a munka. Egy fedél alatt A Kalot-iskolának jelenleg az önkormányzat biztosít he­lyet az egykori pártházban. Az épületet többen bérlik: itt van a térségi önkormányzati telefontársaság irodája, egy biztosítótársaság, és több ügy­védi iroda. Állandó konflik­tusforrás ez az egy fedél alatt való meghúzódás, hisz a fiata­lok ittléte időnként lármával, mozgásigénnyel jár. Ráadá­sul a lányok főzőkonyháját a Mátrai Gábor Általános isko­lába kellett kihelyezni. A gon­dokon az önkormányzat igyekszik segíteni, s lehetősé­geihez mérten javítja a feltéte­leket. Ennek folytán a város a népfőiskolának adta szesz­főzdéjét, aminek ugyan igen rossz az állapota, ám ezen le­het javítani. A tanév kezdete óta dolgoznak rajta a tanulók és tanárok. Elkészülte után ebben szerelik majd a trakto­rokat és kertigépeket. Ugyan­csak az önkormányzat három hektárnyi földterületet adott használatra a leendő műhely körül. Itt zöldséget, gyümöl­csöt, szőlőt termelnek majd, s arborétumot létesítenek: a díszfák, cserjék őszi telepíté­sét már megkezdték — szin­tén adományokból. Szeren­csés helyzet, hogy a szom­szédban éppen a kertészeti szakközépiskola gyakorló­kertje található: a kertésztaná­rok közül többen aktív mun­kát fejtenek ki a Kalot-népfő- iskolában is. Pintácsi Pálné például a tanári munkaközös­ség vezetője, ő irányítja az is­kolaszék mellett alakult hat fős oktatási bizottságot. Telek már van Ehhez kapcsolódó hír, hogy az iskolaszék októberi ülésén Gedai Gyula eddigi népfőis­kolái titkárt, öt évre megbíz­ták az igazgatói teendők ellá­tásával. A változást a megnö­vekedett feladatok indokol­ták, amely egyben azt is jelzi, hogy a Kalot-iskola egyre in­kább intézményesül, miköz­ben szeretné megtartani a mozgalom erényeit, vonzáskö­rét. Erre garancia a megbí­zott igazgató személye, aki mellé pedagógus iskolatitkárt vesznek fel a napi feladatok szervezésére. Az igazi, a nagy változást a jövő hozza meg a nagyká­tai népfőiskola életében. Vár­hatóan tavasszal kezdik meg lerakni egy új iskolaépület alapjait, amely véglegessé te­szi a Kálót helyét, s megszün­teti a hányattatásokat. A négy tantermes, bentlakásos kollégiummal ellátott intéz­mény terveiről már írtunk. A beruházáshoz a Magyar Kato­likus Püspöki Kar teremti elő az anyagi eszközöket. Szabó József, a Kálót országos elnö­ke is ezt erősítette meg a leg­utóbbi nagykátai iskolaszéki ülésen. Gyula és Karancsla- pujtő után így Nagykátán lesz saját épülete a Kalot-nép- főiskolai szövetségnek. Építé­si telket a helyi önkormány­zat adott: a húszezer négyzet- méteres belterületi földingat­lan tulajdoni átírása napokon belül megtörténik. Télen felkészülnek A jelenlegi időszak a téli fel­készülés jegyében telik Nagy­kátán. Az iskola vezetői igye­keznek aktív részesei lenni a hazai népfőiskolái mozgalom­nak. Ezen a hétvégén például Kunhegyesen és Leányfalun is képviseltetik magukat. Gaz­da Sándor üzemmérnök, a nagykátai iskola mezőgazda- sági gyakorlati oktatásának vezetője a Magyar Népfőisko­lái Társaság, valamint a Né­met Népfőiskolái Szövetség kétnapos szakmai találkozó­ján vesz részt. Gedai Gyula megbízott igazgató és dr. Molnár István tanár a leányfa­lusi lelkigyakorlatos házban Kalot-megbeszélésre utazik, ahol a szövetség tisztújító közgyűlését készítik elő. Ugyanők más nagykátai Ka- lot-vezetők társaságában de­cember 2-tól négy napon át ott lesznek Nagyvázsonyban, a harmadik népfőiskolái bien- nálén. A jelek szerint a mozgal­mas tél után tavasszal sem marad esemény, tennivaló nélkül a nagykátai Kalot-isko­la. (tóth) A gondolkodás alól nincs, ami felmentsen § A jövő évi országgyű­lési és helyhatósági vá­lasztásokat nem elsősor­ban a pártok nyerik meg, vagy vesztik el, hanem sze­mélyek. A választópolgárok egy jelentős részének szemében a po­litikai szervezetek absztrakt kép­ződmények, vagy pedig elvesztet­ték tájékozódó képességüket a sokpártiság bonyolult, nehezen követhető rendszerében. Nekik tehát elsősorban a konkrét jelölt és csak másodsorban annak politi- kai hovatartozása jelenti a mérté­ket, amikor majd voksukat lead­ják... Nagyjából ekképpen lehetne summázni Kiss Jánosnak, Nagy­kőrös polgármesterének a válasz­tópolgári motivációkról kialakult vélelmét, amit egyébiránt pártjá­nak, a Magyar Demokrata Fó­rum helyi szervezetének találko­zóján is kifejtett a minap. — A kormányzópárt nagykő­rösi választási esélyeiről borúlá­tóan nyilatkozott, sőt vesztést jó­solt, amivel azért korántsem min­denki ért egyet. Nehéz lesz az MDF-jelölteknek — Nem jósolgatásról van szó, csupán abból indulok ki, hogy az itteni MDF-szervezet jelentős hátrányba kerülhet, ha továbbra is a jelenlegi lassú munkatempó­ban és stílusban készül a válasz­tásokra. Kevés az, amit a helyi szervezet a választópolgárok bi­zalmának, rokonszenvének el­nyeréséért eddig tett. Személyes kérdésben ugyan hoztunk egy nagyon jó döntést, amikor ismét Kulin Sándort jelöltük ország- gyűlési képviselőnek, aki a mos­tani ciklusban igen jól és hatéko­nyan tevékenykedett, akiről úgy tudjuk, a város bizalmát élvezi. Pártjának azonban nagyon sokat kell fáradoznia azért, hogy sike­re legyen, hiszen a választások igen komoly követelményeket állítanak elénk. — Tulajdonképpen minden induló párt elmondhatja ugyan­ezt, de kétségkívül az MDF je­löltjeinek nehezebb a helyzetük, mert őket egy meggyengült koalí­cióval azonosítják a választók... — Azt hiszem minden reáli­san gondolkodó ember belátja, hogy a koalíció az elmúlt három és fél év alatt higgadtan, okosan kezelte az ország problémáit. Ez viszont azzal járt, hogy számos népszerűtlen intézkedést kellett hoznia, amelyek a gazdaság át­alakítását szolgálják. Csakhogy ez a folyamat nem 4 évet igé­nyel, hanem sokkal többet. De nemcsak azért éri kritika a veze­tő pártokat, mert a lakosság nap mint nap zsebének tartalmán méri le az eredményeket, hanem azért is, mert az ellenzék saját céljaira ki is használja, sőt szítja ezt a hangulatot. Nyilvánosságot az eredményeknek Az igaz, hogy az emberek több­ségét nem érdeklik a politikai munka részletei, ezért is kell or­szágosan és helyileg is mindent elkövetni, hogy az ország érde­kében született döntések eredmé­nyei, vagy azok távlatai minél nagyobb nyilvánosságot kapja­nak. Szükséges láttatni azt, hogy az országnak sikerült úgy rend­szert váltani, s az óriási erőfeszí­tésekkel a gazdaságot reformál­ni, hogy közben közvetlen kör­nyezetében háborúk dúlnak. Lét- fontosságú tehát, hogy a jövő­ben is a népi-nemzeti politika domináljon, mert ha ez befeje­zetlen, más irányzat lehet hogy fel sem építi, és fennáll a vissza­rendeződés veszélye. — Nagykőrösön is találgat­ják az új önkormányzat összeté­telét. Ön szerint milyen változá­sok várhatók? — Azt hiszem, az MDF a je­lenlegihez hasonlóan 4-5 képvi­selővel marad, a kisgazdavonal átrendeződik, de vélhetően nem gyengül. A KDNP talán 1-2 kép­viselővel lesz jelen, nem válto­zik, vagy ha igen, akkor inkább csökken az SZDSZ—Fidesz be­folyása, az MSZP pedig aligha­nem 4-5 főre tudja növelni kép­viseletét. Szerintem az MDF sokkal nagyobb választási háttér­rel rendelkezik, mint ami a köz­vélemény-kutatásokból kitűnik. A választók csaknem fele inga­dozik. Ennek a rétegnek a rokon- szenvét kell elnyerni. Közülük ugyanis sokan tudják, vagy csak sejtik, hogy jó irány az, amerre ez az ország elindult, de ettől még nem biztos, hogy eljönnek szavazni. Elibük kell menni, de nem elsősorban pártszínekben, mert szerintem nagyon sok vá­lasztó az embert nézi elsősorban. — Vajon mi a véleménye a vezető párt esélyeiről annak, aki fentebbről látja az eseményeket. Dr. Kulin Sándor a 16-os válasz­tókerület országgyűlési képvise­lője: Rosszabb a hangulat, mint a helyzet — Nem vagyok ennyire pesz- szimista, de nem lenne helyénva­ló jósolgatni. Azzal egyetértek, hogy a helyi szervezetet is fel kell rázni Csipkerózsika-álmá­ból. Kétségtelen, hogy az ország­ban többfelé tapasztalható rossz hangulat, de az is igaz, hogy azt sokszor mesterségesen gerjesz­tik. Az embereket elsősorban az motiválja, ha valaminek a hiá­nyát érzik, a pozitív változások­ra látszólag nem reagálnak. A németek 'mondják, hogy náluk rosszabb a hangulat, mint a hely­zet. Azt hiszem, többé-kevésbé így van ez nálunk is. Jó lenne, ha ezt az országot minden polgá­ra kívülről, elfogulatlanul tudná szemlélni, mert akkor látnák, hogy a társadalom igenis, sokat tett azért, hogy nálunk béke, sta­bilitás van, ami nem olyan magá­tól értetődő a mai Közép-Euró- pában. Talán nem hiú remény az sem, hogy azok a tíz és száz­ezrek, akiket kárpótolt ez a rend­szer elgondolkodnak majd ami­kor szavaznak. De annak érdeké­ben, hogy elmenjenek az urnák­hoz, sokat kell tenni. Az embe­rek várják a megszólítást, ez ta­pasztalható, például az MDF or­szágos elnökségének újabban egyre gyakoribb kihelyezett ülé­sein is. Sok az érdeklődő, renge­teg a kérdés. És a kétkedés. Egyáltalán hogyan tud ez az or­szág gazdaságilag talpra állni, se­gít-e rajtunk Nyugat-Európa? Nem szabad elfelejteni, hogy el­sősorban nekünk kell a feltétele­ket megteremteni ahhoz, hogy a tőkének amit csak Nyugatról várhatunk, vonzó legyen a ma­gyar gazdaság. Megfelelő törvé­nyekkel, stabilitással, munkakul­túrával. A Nyugat segítségére akkor számíthatunk, ha teljesül­nek ezek a követelmények, a be- feketőket nem érdeklik történel­mi sorskérdések, a tőkében nincs érzelem... M. J.

Next

/
Thumbnails
Contents