Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-03 / 256. szám

JS PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. NOVEMBER 3., SZERDA 5 Kié legyen a Toldi? Közmeghallgatás Az államháztartás költségvetéséről szóló törvényjavas­lat alapján, az önkormányzatok mostanában dolgozzák ki saját költségvetésük koncepcióját a ’94-es esztendő­re. Nagykőrösön a napokban készült el a város gazdál­kodásának ez az előzetes dokumentuma, melynek tar­talmát — elsőként — lakossági fórumon ismertette Kiss János polgármester. a költségvetésről Tizenkilenc évesen tbc-s Elhanyagolják a tüdó'szurést Az utóbbi időben egyre gyakoribbak azok az aggasztó jelek, amelyek azt bizonyítják, hogy évtizedek után újra emelkedik a tbc-sek száma. Rajkai Katalintól, a Toldy Kórház rendelőintézete tüdőgondozójának főorvosától megtudtuk, a statisztikák tanúsága szerint nemcsak or­szágosan, Pest megyében is észlelhető ez a tendencia. A települések állami támo­gatása és az átengedett be­vételek összege ugyanazon feltételek szerint alakul, mint az államháztartás egé­szében. Ez azt jelenti, hogy nincs mód úgyneve­zett automatikus növekmé­nyekkel kalkulálni, sem a dologi, sem pedig a bérelő- irányzatok esetében. Lénye­gében csak arra nyílik lehe­tőség, hogy a ’93 évi elő­irányzat a törvényekben meghatározott legfonto­sabb kötelezettségek teljesí­tése érdekében növekedjék. Nagykőrösön az átenge­dett bevételek döntő részét a személyi jövedelemadó teljes összegének 30 száza­léka, vagyis 75 millió fo­rint képezi. Ehhez jön még 33 millió kiegészítés. Vár­hatóan az ideihez hasonló szinten alakul a gépjárműa­dóból származó bevétel — 6 millió forint — és mint­egy 70 százalékkal növek­szik a tervek szerint a he­lyi adókból befolyó ösz- szeg. A tájékozódás kedvé­ért érdemes szemügyre ven­ni az államtól a város kasz- szájába befolyó pénzeket is. A település üzemelteté­se címén, tehát igazgatási célokra, kommunális léte­sítmények fenntartására 97 miliő, lakásgazdálkodásra 17,3 millió, sportfeladatok­ra 1,3 millió, közművelődé­si célokra, 6,4 millió, szoci­• Befejeződtek Tökö­lön a Fő utca aszfal­tozási munkálatai, ám ezzel a községi beruházásoknak csupán egyik szakasza zárult le. Várhatóan év végéig el­készül az az útszakasz is, amely Szigethalommal köti össze a települést*— tudtuk meg Hoffman Pál polgár- mestertől. Folytatódik tehát a több mint negyvenmillió forintos beruházás. A helyi önkormányzati testület az általános rende­zési terv felülvizsgálatát rendelte el a közelmúltban. A vizsgálatok már lezajlód- tak, ezt a jelenlegi helyzet felvázolása követi, majd olyan fórumok megszerve­zése, ahol kiegészülhet a program: mit, hogyan lehet­ne megváltoztatni, módosí­tani a község, a lakosság ér­dekében. Elkészült Tököl térképe is, amely három nyelven — magyarul, németül és horvátul — segíti a tájéko­zódást. A belterületet, az üdülőrészt is részletesen ábrázolja a térkép, vala­mint azt, miképpen közelít­álpolitikai feladatokra pe­dig 69,3 millió forint hoz­zájárulásra számít a város. A különböző szociális, ok­tatási intézményeknél az el­látásban, illetve oktatásban részt vevők létszáma alap­ján összesen 318 millió fo­rintra tartanak igényt. Ez közel 15 millióval keve­sebb mint az idénre terve­zett összeg, amelynek oka az, hogy a gimnázium az év közepétől a református egyház tulajdonába került. A zeneiskolában, a fogyaté­kos gyermekek iskolájá­ban, a szakmunkásképző­ben nőtt a létszám, ugyan­így a szociális ellátásnál is emelkedik a támogatási normatíva, hasonlóképpen az óvodákban is több gye­rekről kell gondoskodni az idei év őszétől. Az önkormányzat kiadá­sait ma még nemigen lehet­séges elfogadható pontos­sággal számszerűsíteni. Az intézmények működésének finanszírozásán túl számos olyan fejlesztés, beruházás elkezdődött, amelyeknek költségei, illetve a később elfogadásra kerülő állami költségvetés tartalma befo­lyásolják majd a városi pénzügyek alakulását. Biz­tosan csak azt tudjuk — de­rült ki a tájékoztatóból — hogy az önkormányzat a jö­vőben is intézményei ellátá­sát, működésük biztosítá­hető meg a település. A hat- száznyolcvanezer forintos munkát a reklámokból be­folyt összegekből, és a nemzeti, etnikai kisebbsé­gek pályázatán nyert pén­zekből fedezte az önkor­mányzat. Egészségügyi fejleszté­sekre is lehetőség nyílik Tökölön. A szigetszentmik- lósi és a tököli önkormány­zat között jelenleg is tart egy egészségügyi intéz­mény tulajdonjogi átadása. A tököliek három cserela­kást biztosítanak az átadás­sal kapcsolatos költségek fejében. Az egészségügyi intéz­mény Tökölön található, s egykoron állami tulajdon volt. Szigetszentmiklós — mint a körzet központja — az intézmény kezelőjeként rendezte az ügyeket. így volt ez az önkormányzatok megalakítását követően is, az intézmény céljának meg­felelően működött. Ha a tö­köllek megkapják az épüle­tet, tovább bővíthetik az egészségügyi ellátást a köz­ségben. (sz. i.) sát tekinti legfontosabb fel­adatának. A legnagyobb be­ruházás, a kórház építése, valamint a közalkalmazotti bérek tervezett fejlesztése igen takarékos gazdálko­dást követel. A tizenegy in­tézmény kiadását a norma­tív támogatás 100 százalé­kában állapítják meg, de az első félévben csak 99 szá­zalékot utalnak ki, az 1 szá­zalékból tartalékot képez­nek. Ezt a megosztást, illet­ve a költségek alakulását az év közepén vizsgálják felül. Másik fontos határo­zata a most elfogadott kon­cepciónak az, hogy megte­remtik a ’92 évi 33. tör­vény szerinti illetmény- rendszernek a pénzügyi fe­dezetét. A fejlesztési kiadá­sok sorrendjében első he­lyen a Fáskert utcai kórház építése áll. Ezzel párhuza­mosan a tfdkóczí-iskola tor­natermének, a gázátadó ál­lomásnak, a Toldi-iskola kazánházának, az iszaplera­kó telepnek az építése és végül az önerős útépítések finanszírozása szerepel a város legfontosabb felada­tai között. A költségvetési terveze­tet a képviselők jóváhagy­ták, de nem volt kifogásuk ellene a közmeghallgatás más résztvevőinek sem. Vita nélkül elfogadták a kórházi rekonstrukcióról szóló tájékoztatást is, amely voltaképpen szerve­sen kapcsolódott a városi költségvetéshez. A két té­mát összefüggéseiben látva alighanem mindenki előtt világos, hogy döntően a kórház építése határozza Budakeszi a főváros nyugati kapuja. A főváros közelsége viszonylag jó helyzetet teremt a tizenkétezer lelket számláló község számára — mondta Szemereczki Zoltán polgár- mester. — A főváros árnyéká­ban élni azonban negatívu­mokkal is jár. Mivel függőségi viszony­ban vannak, igyekeznek a kez­detektől valamiféle megálla­podásra törekedni a főváros­sal, lehetőség szerint egyen­rangú félként. így oldják meg a közeljövőben a falu vízszük­ségletének biztosítását is. A plusz napi ezerötszáz köbmé­ter víz fejében megépítenek a Púp-hegyen egy víztározót. Hasonló tárgyalásokra törek­szenek a község közlekedésé­vel kapcsolatban is. Budake­szi megoldhatná a második kerületi Széna tér zsúfoltsági gondját, így aztán a község vezetői felajánlották egy Vo­lánbusz pályaudvar építését a faluban. Két éve kikérte a vízveze­ték és csatomahálózati (a falu­ban hetvenszázalékos az ellá­tottság) vagyonát a község, te­hát függetlenné váltak a Fővá­rosi Vízművektől és Csatomá­mcg a város pénzügyeit az elkövetkező esztendőkben. Miután pedig az nem kér­dés Kőrösön, kell-e kórház vagy sem, annak lehetősé­geit szükséges vizsgálni, hol lehet a kiadásokat csök­kenteni. Deák György kép­viselő szerint oly módon, ha a város lemond olyan in­tézményéről, amelynek fenntartása orzságos vagy megyei rendszerbe is beil­leszthető. Ilyen a Toldi-is- kola, amely méretével, or­szágos érdekeltségű képzé­sével meghaladja az önkor­mányzat kompetenciáját. Nem lehet feladata, hogy az ott folyó munkát fel­ügyelje, befolyásolja. Ugyanakkor az állami hoz­zájárulás és működésének tényleges költsége közötti több millió forintot a város­nak kell előteremtenie. Szükséges tehát — folytat­ta a képviselő — megvizs­gálni, miként lehetne az in­tézményt a városinál maga­sabb szervezeti rendszerbe áttenni. Főként gazdasági, szakmai megfontolásokból hasonló véleményen voltak az iskola jelenlévő képvise­lői, de elhangzottak ellenér­vek a Toldi önkormányzati tulajdonban maradása mel­lett is. E kérdésben termé­szetesen a képviselő-testü­let hozhat döntést, amely­re, feltehetően rövidesen sor kerül. A november 4-i testületi ülésen vélhetően tovább folytatódik a vita a Toldi sorsáról, maradjon-e továbbra is a város hatáskö­rében, vagy felajánlják a megyének. zási Művektől. A szennyvíz- tisztítót gyakorlatilag idén jú­liustól a község üzemelteti. Most folyik a bővítése angol liszensz alapján ennek a kor­szerű rendszernek, hamarosan megkezdik a próbaüzemelé­sét. A melléktermék a mező- gazdaságban is hasznosítható granulátum lesz. Hasonló a helyzet a gáz­szolgáltatás (az ellátottság nyolcvan-kilencven százalé­kos) terén is. A környező tele­pülésekhez viszonyítva jól áll a község telefonügyben is. Most kaptak egy újabb konté­nert, így hatvan-hetven száza­lék közötti lehet a falu telefon­nal való ellátottsága. Budakeszi régebben — még a kitelepítés előtt — né­met ajkú község volt. Az itt- maradottak és a visszaköltö­zők ma is őrzik a hagyomá­nyokat. A kitelepített budake- sziek segítségével testvérváro­si kapcsolat létesült Neckar- sulm városával. Épp a hét vé­gén látogat ki a Prohászka Ot­tokár Katolikus Gimnázium közössége az Albert Schweit­zer gimnázium meghívására. Árpási Mária Viszont Cegléden szerencsére — a tavalyihoz képest — nem rosszabbodott a kép. Ám riasz­tó a kórformák súlyossága. Hi­szen az 1992-ben felfedezett huszonnyolc új beteg közül csupán kettő nem volt fertő­ző. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy nem mindig azok be­tegszenek meg, akik nehezebb szociális körülmények között élnek. Elkeserítő az, hogy az intézetnek immár tizenkilenc éves páciense is van. A tüdőgondozó ellátási terü­letéhez tartozó tizenegy telepü­lésen ugyancsak növekedett a tbc-sek száma. Az egészség- ügyi intézmény komoly erőfe­szítéseket tett azért, hogy a polgárokat figyelmeztesse a megelőzés és az együttműkö­dés fontosságára. Ennek elle­nére — s ez Cegléden sincs másképp — a tizennyolc és hetven év közötti lakosság mintegy hetven százaléka elha­nyagolja a tüdőszűrést. Holott az utóbbi egy 1972-es kor­mányrendelet értelmében vál­tozatlanul évente kötelező. Te­hát az afféle téves híresztelést, miszerint elég kétesztendőn- két megjelenni, és csak a negy­ven év fölötti személyeknek — el kell felejteni. Igazán megnyugtató lenne, ha a cégek vezetői ragaszkod­nának ahhoz — a MÁV-nál akad erre jó példa —, hogy egy-egy új dolgozó (a belépés­kor), s valamennyi munkatárs évente egyszer jelenjen meg tüdőszűrésen. Ami ráadásul munkaidő után megoldható. Ugyanis hetente kétszer dél­után is fogadják a polgárokat. A főorvosnő szerint igen so­kan nem sejtik, hogy a tbc — amelyet fertőző betegtől lehet elkapni — egy alattomos kór. Sokáig nem okoz tüneteket. Éppen ezért, ha valakinél a pa­naszmentes időszakban derül ki, hogy kis kiterjedésű meg­betegedése van, az illetőnek nem kell kórházban töltenie hónapokat. Egy-két hét kivizs­gálás után otthon lehet, s amennyiben szedi a gyógy­szert hamarabb meggyógyul­hat. Természetesen jóval hosz- szadalmasabb — s nehezebb a kivizsgálás is —, hogyha ké­sőn fedezik fel a tbc-t. A tüdőszűrést márcsak azért sem szabad elhanyagol­ni — vélekedett a főorvosnő beszélgetésünkkor —, mert fény derülhet a lappangó tüdő­rákra. Amikor a beteg még rendszerint megoperálható és teljes lehet a felépülés. Ezenkí­vül az intézet munkatársai egy-egy szűréskor egyéb meg­betegedést is észrevehetnek. Például tüdőgyulladást, gerinc- ferdeséget, szívmegnagyobbo­dást. Ugyanakkor az, aki el­mondja bármilyen panaszát mindjárt orvoshoz kerülhet, s a szükséges ellátásban része­sülhet. A ceglédi tüdőgondozó or­vosai, munkatársai kulturált környezetben végzik a teendő­ket — gyorsan, udvariasan su­gárveszélymentesen. Az inté­zet az egészségügyi alapít­ványtól — amelyet egykor a Dél-Pest Megyei ÁFÉSZ és a Budapest Bank hozott létre — egy modem légzésvizsgáló ké­szüléket nyert. Ám ahhoz, hogy az adatnyilvántartásukat korszerűsíthessék — amit ma­nuálisan oldanak meg — szük­ség lenne számítógépekre. Könnyebben követhetnék, hogy kik nem jelentek meg az elmúlt két évben tüdőszűré­sen. valamint kik a betegség­gel veszélyeztettek. Sajnos, a közeljövőben vajmi kevés re­mény van a modernizálásra. F. F. Dunavarsányban a napokban befejezik a búza vetését az úgynevezett V2-es táblán, ahol a részarány-tulajdonosok földjei vannak. Képünkön Májer János csávázott vetőmag­gal tölti fel a Lajta vetőgép tartályait Hancsovszki János felvétele M. J. Háromnyelvű térkép Tökölről Fejlesztés eló'tt az egészségügy Budakeszi egyenrangúságra törekszik

Next

/
Thumbnails
Contents