Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-03 / 256. szám
XXXVII. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM Ára Telemagazinnal 19,50 forint 1993. NOVEMBER 3., SZERDA Egy háború és ami mögötte van címmel Sándor András írását közöljük a tömegtájékoztatásról, a Rádió és a Televízió körüli küzdelem kapcsán, lapunk 2. oldalán. A kormány dönt Kié lesz a nagymarosi ingatlan? A Pest Megyei Hírlap értesülése szerint a november 18-ai kormányülésen fog eldőlni a nagymarosi vízierőmű-beruházás során épült ingatlanok sorsa. A napirendi pont előterjesztője Pálos Miklós, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára lesz. Mint korábban megírtuk, egy háromoldalú egyeztető bizottság tárgyalt az épületek sorsáról. Ebben helyet kapott a kormány, az egyház, a harmadik oldalt pedig Pest megye önkormányzata és a szobi önkormányzat képviselte. A bizottság egyhangú döntéssel jóváhagyta, hogy az állam adja az ingatlant Pest megye önkormányzatának. Ha az előterjesztést a kormány elfogadja, a szobi leánynevelő intézetből ideköltöztetik majd az állami gondozott gyerekeket. A leánynevelő jelenlegi épületét ugyanis visszakapja az egyház, és ott gimnáziumot fog működtetni. Jelenleg a nagymarosi ingatlan tulajdonosa a magyar állam, kezelője pedig a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet. H. Cs. 1994: a családok nemzetközi éve A gyermekszeretö társadalomért „Családra mindenkinek szüksége van, a család mindenkire számít”. Ezt a mondatot választotta mottóul a Népjóléti Minisztérium az 1994-es, Egyesült Nemzetek Szervezetének kezdeményezésére meghirdetett családok nemzetközi éve alkalmából. Az eddigi szervezőmunkáról, a jövő évi programokról tartott tegnap sajtótájékoztatót a tárca székházában Surján László miniszter. — Az Egyesült Nemzetek Szervezete, mely hosszú, úgymond gondolkodás után hirdette meg a családok nemzetközi évét, azt a mondatot választotta felhívása mottójául, hogy „építsük fel a legkisebb demokráciát a társadalom szívében” — kezdte az 1994-ben esedékes rendezvénysorozatról szóló tegnapi sajtótájékoztatót a népjóléti miniszter. — A nemzetközi szervezet leginkább azért vonakodott a program meghirdetésétől, mert tapasztalata szerint ahány ország, annyiféle családfelfogás létezik. Ezért is kérte fel az ENSZ a nemzeti kormányokat, hogy — egy minél szélesebb körit nemzetközi együttműködés keretében — szervezzenek hazai programokat a családév alkalmából. Magyarország épp a napokban döntött a nemzetközi felhíváshoz való csatlakozásról — tudtuk meg a minisztertől. — Ugyanakkor ez a részvételi szándék nem szabad, hogy azt jelentse, most mindenképpen meg kell határoznunk a család fogalmát. Miként a magyar joggyakorlatban, úgy a mindennapokban sem található egységes csa- láddefiníció. Az alapelvek azonban ebben a kérdésben is tisztázódtak: egy gyermekszerető társadalmat nem lehet felépíteni szerető családok nélkül. (Folytatás a 4. oldalon) Erdőket veszélyeztető' kárpótoltak • • Onös érdekek fogságában Mentsük meg a magyar erdőket azoktól, akik önös érdekekből veszélyeztetik a jövőt! — fogalmazták meg a drámai hangú felhívásukat a Magyarország Erdőiért Egyesület és az Országos Erdészeti Egyesület képviselői azon a tegnapi tanácskozáson, amelyre a sajtó képviselőit is meghívták. A kárpótlási törvény ugyanis az erdőkről is rendelkezik: akiktől erdőt vettek el, azoknak az aranykorona négyszeres szorzatával egyenlő kárpótlási jegyet juttattak, mert a föld aranykorona értékében az erdőállomány értéke nem szerepel, így viszont igen olcsón jutnak egyesek erdőterületekhez, emellett a kárpótoltak jelentős része nem veszi figyelembe az erdő többcélú rendeltetését. E folyamatot a szakemberek szerint meg kell állítani. Megismertük ezzel kapcsolatban dr. Sztáray Mihálynak, a Pest Megyei Kárrendezési Hivatal vezetőjének véleményét is. (Folytatás a 4. oldalon) Rónay-Augsburger-emlékünnepség Rónay-Augsburger István halálának 100. évfordulóján, tegnap a Parlamentben megemlékezésre került sor. A neves költőről és gondolkodóról, aki három cikluson keresztül volt magyar parlamenti képviselő, Bécsben, Esztergomban, Budapesten és Pécsett tartanak emlékünnepséget. Az országházi megemlékezést Szauter Rudolf Pest megyei képviselő nyitotta meg, majd Szűrös Mátyás alelnök köszöntötte az ünnepségre érkezett ötventagú Baden-Würtenberg tartományi delegációt. A német vendégek nevében Klaus Müchi válaszolt a beszédre, majd Michael Keller méltatta Rónay-Augsburger István érdemeit. Képünkön Szauter Rudolf, Szűrös Mátyás, Michael Keller és Klaus Müchi Hancsovszki János felvétele Balsai véleménye Balsai István igazságügy-miniszter tegnap Szarvason a második világháború helybéli áldozatait idéző emlékmű avatásán a minapi politikai eseményekre reagálva elmondta: „egy éven át pitiáner csalással azt szerették volna elhitetni a világgal, hogy fasiszták akarták megakadályozni október huszonharmadika méltó megünneplését.” Ötödik sebesség A Magyar Köztársaság elnöke egyszeriben megtáltosodott. Frissen, fiatalosan kapcsolt az ötödik sebességre médiaügyben. Még arra is rávenné a lábadozó miniszterelnököt — mint különös hangvételű levelében írta —, hogy faxokat küldjön utána. Bezzeg úgy másfél évvel ezelőtt hiába noszogatta a kormányzat, hogy egy-egy autogrammal járuljon már hozzá a nagy médiumok vezetői által gerjesztett feszültségek oldásához, ő vasfüggönyt eresztett maga köré, és szinte meg sem hallotta a tisztességes párbeszédre szólító hangokat. Mint ismeretes, villámcsapásként ütött be a Sony Broadcasting International vizsgálati eredménye, amelyből kiderült, hogy az ellenzékkel összekacsintó médialovagok megint rossz fát tettek a tűzre. A japán cég az egyenleges Bánó András szerint tájékozatlan a magyar belpolitikában. Szerencsére nem is erről kértek tcílük elemzést. Csupán egy videokazettát és egy kamerát kellett közelebbről szemügyre venniük. Ha egy magyar belpolitikai tájékoztatót is kapnak mellé, attól a vizsgálatokat bizonyára ugyanúgy elvégzik, legfeljebb eltűnődtek volna a magyarok furcsa szokásain. Mi viszont a hazai sajtó egyes köreinek a szokásain lepődünk meg időről időre. Azon, hogy amikor közülük valaki elkövet egy nyilvánvaló disznóságot, akkor nem azt mondják: nyugalom, gyerekek, ezúttal melléfogtunk, maradjunk csendben. Ehelyett hangoskodnak, tüntetnek, mellébeszélnek és erőnek erejével politikai síkra akarnak terelni olyan ügyeket, amelyekben egyes munkahelyi vezetők, illetve a bíróságok illetékesek. Egyetértünk a köztársaság elnökével abban, hogy a demokráciánkat súlyosan veszélyeztető folyamatokat meg kellene állítani. Akár rendhagyó módon. Például úgy, hogy most az egyszer azokat dorgálná, akiket eddig a védelmébe vett. Bánó Attila Erdélyi nyílt levél Katona Adám, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformjának, az Erdélyi Magyar Kezdeményezésnek a szóvivője, a következő magyar közéleti személyiségekhez juttatta el az alábbi nyílt levelét: Antall József, Boross Péter, Csoóri Sándor, Csóti György, Csurka István, Entz Géza, Für Lajos, Gál Zoltán, Göncz Árpád, Gyurkó János, Jeszenszky Géza, Joó Rudolf, Katona Tamás, Kodolányi Gyula, Kónya Imre, Kovács László, Kuncze Gábor, Kupa Mihály, Nahimi Péter, Orbán Viktor, Pozsgay Imre, Surján László, Szabó Iván. Az RMDSZ keresztény-nem- 1. Nemzeti önrendelkezést területi autonómia) megvalózeti platformja, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szó- vivőjeként szeretnék néhány olyan elvet, kívánságot közölni az alábbiakban, amelyek elfogadása és követése a jelenlegi magyar kormányzat sorsdöntő támogatását jelentené az utódállamok magyar nemzeti közösségei számára. Meg keli állapítanom, hogy a távlatokat figyelem nélkül hagyó, és az összma- gyarság érdekeit mellőző politizálás, amely sajnos jellemezte a párizsi békeszerződés megkötése óta az anyaország külpolitikai stratégiáját, óriási veszteségeket okozott a Kárpát-medence magyarságában. Új utakat, új csapásokat kell keresni történelmi felelősségünk tudatában, olyan utakat, amelyek egyaránt megfelelnek az anyaország és az utódállamok magyarsága érdekeinek. Ezzel az útkereső szándékkal fogalmaztam meg — tárgyalási alapnak szánva — alábbi elveinket, igényeinket. az osszmagyarsag szamara Az önrendelkezési jog — természeti jog — egyébként több, Magyarország és az utódállamok által is elfogadott nemzetközi dokumentumban is deklarált jog. Így az ENSZ részéről: A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya (1966), A gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya (1966), — mindkettőben I. rész, 1. cikk: „Minden népnek joga van az önrendelkezéshez.” Az önrendelkezés kimondása anyaországunk számára evidencia. Az utódállamok magyarsága, mivel immár egyértelmű etnikai identitás- tudattal rendelkező politikai alanyiságú entitássá vált, nem kisebbség, hanem nemzeti közösség. Számunkra az ön- rendelkezés megvalósítása etnikai létünk biztosítéka, amely a társadalmi-politikai gyakorlatban az autonómiarendszerek (kulturális vagy személyi + önkormányzati + sítását feltételezi. Kívánatos tehát a nemzeti közösség tényének tekintetbevétele nem csak Szlovéniában és Horvátországban, hanem Szlovákiában, Ukrajnában és Romániában is. (Ennek eléréséhez az anyaországunk kormányzatának tudatos megnevezéshasználata hozzásegíthet bennünket, utódállamokban élő magyarokat. 2. Anyaországunk kormányzata vállalja fel az utódállamok magyarságának etnikai jellegű, közösségi jellegű jogsérelmei orvoslásának képviseletét az illetékes nemzetközi fórumokon. Ezt egyébként — kérés nélkül — megtették a két világháború közötti magyar kormányzatok a Népszövetség és a hágai Nemzetközi Bíróság előtt. 3. Anyaországunk mondja ki védőhatalmi kötelezettségét az utódállamok magyarságáért. (Folytatás a 2. oldalon)
