Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-23 / 273. szám
14 PEST MEGYEI HÍRLAP VELEMENY 1993. NOVEMBER 23.. KEDD Az ellenzéki lapok és a tv el vannak nyomva A sajtó felfedezi a cenzúrát s Göncz Árpád-interjú a La Stampában Budapesten a sajtó újra felfedezi a cenzúrát címmel részletes interjút közöl Göncz Árpád köztársasági elnökkel a La Stampa. Az MTI római tudósítója, Boros Sándor jelentette: — Négy évvel a kommunizmus bukása után Magyarországon újra veszélyben van a szólásszabadág. Göncz Árpád államfő' kvázi nemzetközi segítséget kért a sajtószabadság védelmében, amikor nemrég külföldi újságírókkal beszélgetett — írta a La Stampa című olasz lap. Az elnök azt mondta: különösképpen veszélyes a helyzet a közelgő' választásokra tekintettel. A független tájékoztatást elhallgattatták, az ellenzék nem szólhat a néphez. Az elektronikus tömegtájékoztatási eszközök a kormány szócsövévé váltak — mondta Göncz, aki szerint Lengyelországtól vagy Litvániától eltérően Magyarországon inkább jobboldali veszély fenyeget. Az államfő értésre adta, hogy ő maga semmit nem tehet, mert Magyarország nem elnöki köztársaság. A miniszterelnök pedig egyre csak azt hajtogatja neki, hogy a rádió és a televízió független intézmények, amelyeknek döntéseit nem lehet befolyásolni. Göncz Árpád köztársasági elnök aggódik, az ellenzéki pártok méltatlankodnak és az Egyesült Államokban bizonyos körök annak adnak hangot, hogy négy évvel a kommunizmus vége után Magyar- országon a szólásszabadság veszélyben van, mondja a köztársasági elnök a négy külföldi újságírónak, akiket saját maga hívott meg egy tájékoztató beszélgetésre. „A helyzet most különösen nehéz, mert tavasszal politikai választások lesznek” (azt a dátumot, amit neki kell kitűzni, nem akarja nyilvánosságra hozni), továbbá az elektronikus sajtó-rádió és televízió és az MTI a „kormány kezében van". Minden olyan hangot, amely nem harmonizál a konzervatív kormánnyal (MDF) elhallgattatnak. Néhány évvel ezelőtt „spórolás címén” hivatalosan kiküszöbölték a tv és a rádió egyes közvetítéseit, ami nem tetszett Antall József miniszterelnöknek, múlt januárban folytatódott a folyamat a két intézmény elnökének felfüggesztésével, akiket „nem tekintettek tárgyilagosnak”, és a hatalom két olyan alelnökkel helyettesítette az elnököket, akik elkötelezettek a vezető párt mellett. Néhány olyan műsor azonban, amit a kormány kevéssé, de a közönség nagyon szeretett, életben maradt, mert objektív és kritikus volt, ez egy újdonság volt az ötvenéves kommunista propaganda után: a tv Esti Egyenleg című műsora, amelyet a 2-es csatornán 22 órakor lehetett fogni, a reggeli lapszemle és különböző politikai programok. Két héttel ezelőtt egy „kézlegyintéssel” hirtelen véget vetettek a lapszemle közvetítésének. Kevés a tiltakozás. És akkor jött a második ütés, az Egyenleg vezetőjét és három szerkesztőjét felfüggesztették, azért, mert közvetítettek egy dokumentumfelvételt, amelyen fiatal nácik látszottak az ’56-os forradalom évfordulójának ünnepén. „A felvétel manipulált volt” — ez volt az indoklás. Akkor új igazgatót neveztek ki mind a tv-hez, mind a rádióhoz (mind a ketten a szélsőjobboldali, ultranacionalista Csurka Istvánhoz tartoznak), az Egyenleg helyett, amit visszasír a tv-nézők 78%-a, minden este a Híradó hírműsor megy, amely unalmas, de nagyon hűséges a kormányhoz. Tegnapelőtt egy újabb csapás: a csütörtöki Kabaré közvetítését a Petőfi rádióban letiltották. Végül tegnap beteljesedtek az „úr hangja” intézkedések. Az állami tájékoztatási intézet (MTI) igazgatójának Antall József miniszterelnök egy nagyon hűséges emberét nevezte ki. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke végül arra utal, hogy bizonyos állami körök igyekeznek a médiaháborút újraéleszteni és kiterjeszteni, Aztán fokozatosan előjön az ő harcos természete, szabadságszeretete és az íróé (akit akasztófára ítéltek 1956 után a kommunisták, és aztán átváltoztatták több mint hat évi börtönbüntetésre, fél tucat drámát írt és mintegy száz angol és amerikai irodalmi művet fordított a börtönben), aki mértékletes szavakkal kiáll a szabad véleménynyilvánítást fenyegetőkkel szemben. „Az ellenzékiek nem tudnak beszélni a néppel” —, így az elnök — „és ez mindenekelőtt súlyos, különösen a választás előtti időszakban”. Meg akarja azt értetni, hogy ő nem tud semmit csinálni, mert Magyarország nem egy elnöki köztársaság, miközben Antali József miniszterelnök (akivel ő néhány évvel ezelőtt élénk levelezésben volt) őneki állandóan azt ismételgeti: „a Rádió és a Televízió független intézmények és nem tudjuk befolyásolni az ottani döntéseket”. Az öreg harcos és intellektuális liberális Göncz Árpád hangsúlyoz egy Jobboldali veszélyt” (nem baloldalit, mint Lengyelországban és Litvániában), amely Magyar- ország felett lebeg. Annál súlyosabb a veszély, mert a független tájékoztatásnak nincs többé hangja, elhallgattatták, „az elektronikus médiák (rádió, tv) és az MTI tájékoztatóirodája a kormány szócsövévé váltak”. Úgy látszik meg kell érteni, hogy az államfő a nemzetközi sajtó szolidáris segítségét kéri. Tito Sansa Levél az elnökhöz A koalíciós képviselőcsoportok hétfői, együttes frakcióülésükön született határozatuknak megfelelően levelet intéztek Göncz Árpád köztársasági elnökhöz — jelentette be Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője az Országgyűlés e heti plenáris ülésszakának kezdetén. A politikus egyúttal ismertette a törvényhozás előtt a levelet, amely a következőképpen szól: „Tisztelt Elnök Úr! Aggodalommal értesültünk arról, hogy a La Stampa című olasz napilap — annak nyomán, hogy Elnök Úr beszélgetést folytatott külföldi újságírókkal — az elmúlt héten olyan cikket közölt, amelyben számos, Elnök Úrnak tulajdonított megállapítás és az alábbi alcím szerepel: »Az Elnök is a jobboldali kormány ellen: Segítsen Európa!« A La Stampa interpretációja olyan, a valóságot nem tükröző, egyoldalú és torz képet fest belső viszonyainkról, amely alkalmas az ország jó hírnevének és tekintélyének csorbítására. Egyetértünk viszont Elnök Úrral abban, hogy »az ellenzékiek nem tudnak beszélni a néppel és ez mindenekelőtt súlyos, különösen a választás előtt«. Elnök Úr ezen megállapítása természetesen minősítheti az ellenzék politikáját, de aligha alkalmas olyan következtetések levonására, hogy Magyarországon »jobboldali veszély« van, még kevésbé arra, hogy »az elektronikus média (rádió, tv) és az MTI a kormány szócsövévé váltak«. Tudjuk, hogy Elnök Úr a kormánykoalíciótól eltérően értékeli a médiában kialakult helyzetet, azonban úgy véljük. Elnök Úr nem fogalmazhatott meg olyan sommás ítéleteket, amelyek az idézett lapban megjelentek. Meggyőződésünk, hogy az újság által Elnök Úrnak tulajdonított végletes megállapítások, amelyek ellen Elnök Úr Európától'vár segítséget, pusztán a La Stampa torzításai. Örömmel és megnyugvással töltene el bennünket, ha Elnök Úr a levelünkben foglaltakat meg tudná erősíteni. Szeretnénk megragadni az alkalmat annak hangsúlyozására is, hogy most és az elkövetkezendő hónapokban az Országgyűlés egészére, a kormányzatra és valamennyiünkre nehéz, felelősségterhes munka hárul. Úgy véljük, az ország gondjai, a gazdasági és szociális problémák nem teszik lehetővé, hogy az ország felelős és alkotmányos tényezői között terméketlen vita bontakozzék ki. Elhibázott dolognak tartanánk, ha a súlyos problémák irányából a figyelem felesleges feszültségeket keletkeztető viták irányába fordulna. Bár az alkotmányos tényezők megítélése több kérdésben eltér egymástól, e nézetkülönbségek nem gátolhatnak bennünket annak a feladatnak a megoldásában, amelyre nézetkülönbségeink ellenére a magunk posztján kölcsönösen indíttatva és kötelezve vagyunk. Elnök Úr! Szeretnénk, ha a médiával kapcsolatos vitás kérdések megítélése kapcsán az ellentétek nem mélyülnének tovább. Úgy gondoljuk, hogy bármely politikai kérdésben — az eltérő vélemények kölcsönös tiszteletben tartása mellett — a párbeszéd az, amely az ellentétek tisztázásának eszköze lehet, és erre a magunk részéről mindig nyitottak vagyunk.” A Magyar Rádió felügyelőbizottságának nyilatkozata Az utóbbi hetekben a Magyar Rádiót (MR) érintő néhány napi- és hetilapcikkben szóba került az MR felügyelőbizottsága (FB) is. Ezzel kapcsolatban a következő nyilatkozatot tesszük közzé: a) Magunkról Az FB a Magyar Rádió véleményező testületé, amelynek feladata, hogy segítse az MR-nek, mint közszolgálati intézménynek a — Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott — működését. A testület műsorokkal kapcsolatos állásfoglalásai általában elvi jellegűek. Konkrét példákat csak kirívó esetekben vagy a világosabb fogalmazás érdekében említünk. Az egyéni állásfoglalásokban természetesen tükröződnek az FB tagjainak egymástól különböző stílusjegyei. Az FB-nek nem célja és nem feladata, hogy bármilyen operatív kérdésbe beleszóljon vagy arról véleményt mondjon. Ugyanakkor fontosnak tartjuk hangsúlyozni a következő elveket: b) A rádióról 1. Az FB az MR-t nem a kormány, nem egy vagy több párt, hanem Magyarország rádiójának tekinti. 2. Az FB az MR-t elsősorban nem politikai, hanem tájékoztató és kulturális intézménynek tartja. Arra törekszik, hogy a rádió problémaérzékenysége és stílusa sokak számára mintául szolgáljon, viselkedést formáljon. Ennélfogva a szép magyar beszédet, a kulturált stílust és a nemzet iránt érzett felelős magatartást a rádióban elemi követelménynek tartja. 3. Fontosnak tartjuk, hogy az MR-nél való alkalmazás elsődleges feltétele a szakmai rátermettség legyen. Az MR- nél alkalmazott vagy az oda belépő dolgozók közalkalmazottak, tehát a versenyszférában működnek, így nem képviselhetnek sem gazdasági, sem politikai érdekeket. 4. A politikai műsorokban a nézetek kulturált ütköztetése és a másik fél kompetens képviselőinek meghallgatása alapkövetelmény. Szakszerűtlennek és esztétikailag is kifogásolhatónak tartjuk viszont a politika és ideológia belekeverését a nem politikai műsorokba. Kívánatosnak tartjuk, hogy a szerkesztők a parlamenti választások előtt különösen érzékenyen ügyeljenek az etikai megállapodások és a természetes jó ízlés normáira. 5. Mint ahogy nemegyszer kifejtettük, továbbra is meggyőződésünk, hogy a hiteles tájékoztatás kizárja a hírek és a kommentárok összemosását. 6. Átmeneti korban, a békés rendszerváltozás és az alapvető gazdasági váltás idején a műsorok készítése közben különösen figyelni kell a szegények, a korábban igazságtalanul meghurcoltak és az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe kerültek érzékenységére. 7. Az FB törekvése, hogy az MR legjobb hagyományait követve a humánus és művészi értékközvetítés, a korrekt, mértékadó és mértéktartó hírközlés, a sok műfajú, színvonalas szórakoztatás, az igényes és érdekes tudományos tájékoztatás, és az élet elesettjeivel való törődés, szolidaritás műhelyévé váljon. Ennek keretében különösen fontosnak tartjuk a gyűlölködés helyett a toleranciát, az európai kultúra éltető hagyományainak ápolását és a magyarság értékeinek fölmutatását. Fontosnak tartjuk továbbá a környezet harmóniájának, a családnak és a természetes emberi közösségeknek a védelmét. Ezeket a törekvéseket egy régi közmondás így' fogalmazza meg:, Jobb fényt gyújtani az éjszakában, mint panaszkodni a sötétség miatt”. 8. A fenti értékek ápolásában a műsorkészítők döntő hányada ma is felelősen igyekszik feladatot vállalni. Bízunk benne, hogy a kirívó frivol cinizmust, gátlástalanságot, obszcenitást és trágárságot tükröző ellenpéldák nem fedik el a meglévő értékeket. Ugyanakkor sajnos még mindig hallani beszédhibás és fölkészületlen riportereket a rádióban, s még minőig igaz, hogy a rádió néhány munkatársa és műhelye aránytalanul sok hírt, kommentárt közöl saját magáról, belső viszályairól. Sokkal szívesebben vennénk ennél a szabadon, felelősségei cselekvő, a köz javát is szolgáló ember gyakoribb megjelenését a közszolgálati rádió műsoraiban. 9. „Röviden: műveltség, erkölcs és felelősség kívántatik” a Magyar Rádióban. (Id.: Szathmári István: Nyelv és sajtónyelv, Magyar Nyelvőr 117/3. sz. 275. old.) 1993. november 15. A Magyar Rádió felügyelőbizottsága Szőnyi Erzsébet elnök, Bencze Lóránt, Czimor József, Hámori József, Roska Tamás, Szabó Ferenc és Tamás Menyhért (OS)
