Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-23 / 273. szám

PEST MEGYEI Megszépült a fóti templom Az Ybl Miklós tervei alapján épült fóti katolikus temp­lom homlokzatáról lekerültek az állványok. A restaurá­lás után eredeti szépségében emelkedik a házak fölé a múlt századi építész egyik legszebb alkotása Vimola Károly felvétele Tegnap délelőtt az Igazság­ügyi Minisztériumban sajtó- tájékoztatón ismertette a kor­mány által felállított Törté­nelmi Tényfeltáró Bizottság kutatómunkájának eddigi eredményeit. Balsai István igazságügy­miniszter bevezetőjében utalt arra, hogy a háborús bű­nök el nem évüléséről ho­zott legutóbbi alkotmánybí­rósági döntést a parlament is­mételten megerősítette. A Rossz az egér Biológiatanárom okos ember volt, de kétbalkezes. Kiváló­an ismerte az elméletet, de — jó ég tudja miért, miért nem — a kísérletei soha nem sikerültek. — Az élet alapfeltétele a levegő' — mondta. Légüres térben lehetetlenné válik az élet. Hogy fontos állítását bizonyítsa, kísérletbe fogott: egy üvegharang alá egeret helyezett, majd egy szerkezet segítsé­gével hozzáfogott kiszivattyúzni a levegői a harangból. — « Figyeljétek — mondta —, amikor a harang belsejéből el­fogy a levegő', az egér megdöglik. Jó tíz perce erőlködött már, az osztály nem kis derültségére, ám minél tovább szi­vattyúzott, az egér a bura alatt annál virgoncabb lett. Vé­gül bosszúsan hagyta abba a műveletet, és diadalmasan ki­jelentette: — Rossz az egér! A bizonyításnak ez a kudarca jut eszembe, valahányszor — s mostanság rengetegszer —, az elnémított ellenzékiek harsogó sirámát olvasom arról, ahogyan „a kormányzati puccsal elfoglalt elektronikus média lehetetlenné teszi a megszólalásukat Ezt a képtelenséget halljuk, olvassuk naponta, mintha a némaság legmegfoghatóbb bizonyítéka éppen a harsány- ság lenne. A „bura”alatt az ellenzék nemhogy elnémulna, de egyre virgoncabbá válik. Hasonló helyzetben az én haj­dani biológiatanárom így szólna: rossz az ellenzék! Pedig dehogy is rossz. Olyannyira nem rossz, hogy most már, úgy tűnik, átvette a kísérlet irányítását. Azt iparkodnak be­bizonyítani, hogy ha a nemzeti médiából kiszivattyúzzák azt a néhány zsenialitástól pöffeszkedó'lódítót, maga a tájé­koztatás hal el. S minthogy a tájékoztatás, minden erőfeszí­tésük ellenére nem hajlandó kimúlni, hát mégis csak azt kell mondanom: mégsem a nem létező'„burában”van a hi­ba! Persze meglehet, hogy ők, a nagy elhallgattatáselmélet kidolgozói ezt másként látják. Szerintük valószínű, rossz a kormány. Ezt harsogják diadalmasan akkor is, ha elméle­tüket nem igazolja az elhibázott kísérlet. Paizs Tibor XXXVII. ÉVFOLYAM, 273. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993. A megosztott dabas-sári általá­nos iskola katolikus részében tanuló gyerekek szülei elhatá­rozták, levélben fordulnak az illetékes minisztérium vezetői­hez, ismertetve velük az intéz­ményben kialakult, s hónapok óta változatlan helyzettel kap­csolatos véleményüket. A le­vél egy másolatát eljuttatták szerkesztőségünkhöz is. Az elkeseredett hangvételű írás többek között az alábbia­kat tartalmazza: „Iskolánk megosztását követően — 1993. szeptember 27-től — két osztály (a hatodikosoké és a nyolcadikosoké) a folyosóra szorult. Mi szülők bízva az igazságban, a méltányos elbí­rálásban és a törvényben, tü­relmesen vártunk. Időközben leesett a hó, s beköszöntött a hideg, méltányos megoldás azonban még nem született. Gyermekeink továbbra is a hu­zatos folyosón tanulnak, kité­ve az időjárás viszontagságai­nak.” „...Az iskola nevelői szá­mára sincs biztosítva a tanári szoba, nincs szertár és gazda­sági iroda sem. A városi ön- kormányzat 156/1993. számú határozatában elrendelte az is­kolaépület megosztását az újonnan alakult egyházi és a világnézetileg semleges okta­tást biztosító intézmények kö­zött. A 157/1993. számú hatá­rozat pontosította a részlete­ket: az önkormányzati iskola tíz, az egyházi pedig nyolc ta­nulócsoportjához hat tanter­met kapott használatba. A ka­tolikus iskola zsúfoltsága elle­nére az önkormányzati rész­ben meglévő nyolc tanulócso­port osztályait szétbontották, hogy ily módon minél több tanteremre legyen szükségük. A katolikus iskola felső tago­zatosainak tanításához nem állnak rendelkezésre szemlél­tetőeszközök, mert ezek az úgynevezett régi szárnyban maradtak. A hiány pótlására nincs mód, mivel az iskolai költségvetésből kirekesztették a katolikus iskolát. Az önkor­mányzati intézményrész min­denféle szempontból jog­utódnak tekinti magát, ennek megfelelően a valódi jogutód, a Szent János Katolikus Álta­lános Iskola anyagi szempont­ból lehetetlenné vált”. „.. .Jogos igényeinknek han­got adva, szeretnénk nyugodt körülmények között tudni gyermekeinket.” A levelet a szülői munkakö­zösség nevében aláíró Kan­osamé Bozsik Mária kérdé­sünkre elmondta: mivel a mos­tani helyzet számukra elfogad­hatatlan és elkeserítő, minden szóba jöhető fórumot végig fognak járni a mielőbbi változ­tatás, jogaik érvényesítése ér­dekében. (ribáry) Kultúra és közigazgatási reform Összefogni a megyéknek Gyorsan és kegyetlenül Jelentés a sortüzekrol Dabas-sári szülők levele Bíznak a megoldásban A megyeháza hírei Törvénysértés a közgyűlésben? Világkiállítási Tanács Kompromisszum született miniszter hangsúlyozta, hogy a részjelentés elsősor­ban a közvélemény számára készült, a büntetőjogi eljárá­sok és a felelősségre voná­sok az ügyészségekre tartoz­nak. Több mint ötven sortü- zet vizsgáltak, melyeknek csaknem ezer áldozata volt. A jelentés szerint valameny- nyi esetben azonosítható a hely, az időpont és a paran­csot adók neve. (Folytatás a 3. oldalon) Göncz aláírta A köztársasági elnök — a mi­niszterelnök javaslatára — Alexa Károlyt három évi idő­tartamra a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatójává kine­vezte. Az erről szóló doku­mentumot Göncz Árpád no­vember 22-én írta alá — tu­datta a köztársasági elnök saj­tóirodája tegnap délután az MTI-vel _____________________ i lletékese tájékoztatta az MTI-t. Az ügyrend módosításával kibővült a Világkiállítási Ta­nács jogköre, egyúttal azon­ban megnőtt a felelőssége is az expo megvalósításáért. A ta­nács tagjai tudatában vannak annak, hogy a testületi döntés- hozatal valamelyest lassíthatja a világkiállítási beruházások ütemét, ám nagyobb esély nyí­lik arra, hogy további viták nél­kül történjenek meg az expó­val összefüggő legfontosabb fővárosi fejlesztések. (Folytatás a 3. oldalon) Szoboravatás Bányai Judit megyei alelnök nyitotta meg a kongresszust Neumann János, a számító­gép atyja, idén lenne 90 esz­tendős. Ebből az alkalomból tegnap felavatták szobrát a Budapesti Műszaki Egyetem emlékkertjében. A kiváló ma­gyar feltaláló, tudós bronzból készült mellszobrát a Német­országban élő, magyar szár­mazású Barth Ilona alkotását Teller Ede Nobel-díjas fizi­kus leplezte le. Az 1990-es önkormányzati törvény számos jogkörtől megfosztotta a megyéket. Az ellátatlan feladatok kö­vetkeztében súlyos hiányos­ságok jelentkeztek a köz- igazgatásban, mindez a tör­vény megreformálását tette szükségszerűvé. Erről a kér­déskörről tartotta a Megyei Önkormányzatok Kulturális Bizottságának I. Kongresz- szusát Pest Megye Közgyű­lésének Közművelődési és Oktatási Bizottsága tegnap a megyeházán. A törvény következtében nem csak a megyék és a mel­lérendelt települések, ha­nem a megyék egymás kö­Hancsovszki János felvétele zötti kapcsolata is megsza­kadt. A kongresszuson részt vevő 15 megye 50 képvise­lőjének legalább „az egy­más közötti csatornákat kel­lene újból megnyitni” — mondta bevezetőjében Bá­nyai Judit, Pest Megye Köz­gyűlésének alelnöke. (Folytatás a 8. oldalon) Meglepetéssel fogadták a Pest Megyei Önkormányzat gazdasági bizottságának tag­jai a tegnapi bizottsági ülé­sen, hogy Inczédy János nem írta alá az előzetes költ­ségvetési koncepciót, és nem is lesz jelen a pénteki közgyűlésen. így a képvise­lők nem tárgyalhatják a ter­vezetet, hiszen azt a törvény szerint az elnöknek kell elő­terjesztenie. A bizottsági ülésen Erdé­lyi László főjegyző felhívta a jelen lévő képviselők fi­gyelmét: a törvény arról is rendelkezik, hogy november 30-ig meg kell tárgyalnia a közgyűlésnek a koncepció első olvasatát. (Folytatás a 4. oldalon) A főváros és a Világkiállítá­si Tanács közötti együttmű­ködés javítása érdekében Barsiné Pataky Etelka egy olyan kompromisszumos ja­vaslatot tett a tanács hétfői ülésén, amely megoldást je­lenthet a főváros által felve­tett problémákra, s nem te­szi szükségessé a meglévő rendeletek megváltoztatását. A főbiztos emellett előter­jesztette a testület jogköré­nek bővítéséről és ügyrend­jének módosításáról szóló el­képzelését — minderről a Világkiállítási Programiroda La Stampa Göncz Árpádnak a to­rinói újságban megje­lent interjúját lapunk 14. oldalán olvashat­ják. Ugyancsak e té­mával foglalkozik Sán­dor András, akinek írása a 2. oldalon talál­ható.

Next

/
Thumbnails
Contents