Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-01 / 254. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. NOVEMBER 1HÉTFŐ A Lakossági Kincstáijegy az 1 éves lekötés előtt, már akár a 2. hónap után visszaváltható. És akkor is kamatozik! Lakossági Kincstáijegy Ki mondta, hogy egy befektetés nem mobilizálható? A Lakossági Kincstárjegy az 1 éves futamidő lejártának napján az egyik legkedvezőbb, 21%-os kamatot fizeti! Ha Önnek azonban hamarabb van szüksége pénzére, akkor a Lakossági Kincstárjegyet már 2 hónap eltel­tével is visszaválthatja. És ami a leg­fontosabb: akkor is kamatozik! A Kincstárjegy állami értékpapír, így vissza­fizetését az állam garantálja. Az Ön követelése nem évül el, ezért bármely értékesítő fiók köte­les visszaváltani az Ön Kincstárjegyét. A Lakossági Kincstárjegy folyamatosan kap­ható a Budapest Bank és az OTP fiókjaiban, valamint az értékpapír-forgalmazóknál. Ha tehát szeretné pénzét egyszerűen, rövid távra és jó hozamra befektetni, válassza a kézenfekvő megoldást! A Lakossági Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. 1052 Budapest, Deák F. u. 5. • Budapest Bank Rt. valamennyi fiókja • OTP Bank Rt. kijelöli fiókjai • Budapest Bank Rt. Szentendre, Városház tér • Budapest Bank Rt. Szentendre, Duna korzó 18 Budapest Bank Rt. Vác, Köztársaság u. 10. • Budapest Bank Rt. Cegléd, Rákóczi u. 2. • Budapest Bank Rt. Dabas, Bartók B. u. 41 • Budapest, Bank Rt. Gödöllő, Szabadság tér 6. • Budapest Bank Rt. Monor, Kossuth u. 73. • Budapest Bank Rt. Nagykáta, Dózsa Gy. u. 15/a. • Budapest Bank Rt. Ráckeve, Kossuth u. 47. Budapest Bank Rt. Szigetszentmiklós, Losonczi u. 1. X 1 ♦ i A KÉZENFEKVŐ BEFEKTETÉS r ♦ i Megkérdeztük Van-e MIEP-kiút a gazdasági válságból? A parlamenti választások közeledtével sorra napvilá­got látnak a megmérettetésre készülő' pártok gazdasá­gi programjai. A Magyar Igazság és Elet Pártjáról a hétvégi váci fórumon — az eseményről tudósításunk lapunk más helyén olvasható — kérdeztük László Je­nőt, az ideiglenes elnökség tagját tudakolva, látnak-e esélyt a recesszióból való mielőbbi kilábalásra? — Elöljáróban fontosnak tartom megjegyezni, hogy tisztában vagyunk a ma­gyar gazdaság súlyos prob­lémáival. amelyeket azon­ban nem tartunk megváltoz­tathatatlan törvényszerű­ségnek. Úgy véljük, meg lehet találni a kiutat. A fel- emelkedés legfőbb feltéte­lének a MIEP azt látja, hogy a magyar piacon el­sődlegességet — hangsú­lyozom: elsődlegességet és nem kizárólagosságot — élvezzenek a hazai terme­lők árui. A gazdaság külön­böző ágazatai közül progra­munkban külön hangsúlyt kap a hazai mezőgép-, jár­mű- és hadiipar fejleszté­se, korszerűbbé tétele. Eze­ken kívül persze nem feled­kezünk meg az iparitanu- ló-képzés modernizálásá­ról sem, hiszen a mai okta­tási módszerek már olyany- nyira elavultak, hogy to­vább nem alkalmazhatók. R. Z. / Magyar Ut Körök a rendszerváltozásról Nemzeti politikával a jovoert Több száz érdeklődő vett részt azon a szombat esti váci fórumon, amelyen a müncheni Magyar Út Kör affSI szóvivője, valamint a Magyar Út Körök mozgalom ‘iSyf/ £s a Magyar Igazság és Élet Pártja országos vezetői vázolták rendszerváltozásról alkotott véleményüket, és a ke­resztény szellemiségű, markánsan nemzeti elkötelezettségű erők előtt álló legsürgetőbb feladatokat. Ez utóbbiak között is kiemelt hangsúlyt kapott a baloldal előretörése elleni ösz- szehangolt küzdelem, illetve a magyarság érdekeit szem előtt tartó választási program kidolgozása és ismertté tétele. A Madách Imre Művelődési Központ színháztermében megrendezésre került fóru­mon Moys Csaba alpolgármes­ter üdvözlő szavai után első­ként Imre István, a müncheni Magyar Út Kör szóvivője lé­pett a mikrofonhoz. A szónok kijelentette: a nyugati magyar­ság igen jelentős része úgy vé­lekedik, hogy Magyarorszá­gon még nem ment végbe a teljes rendszerváltozás. E né­zetnek — mint mondta — az az alapja, hogy az Európához való csatlakozás állandó han­goztatása elterelte a figyelmet az igazi tennivalókról. Ezek között megemlítette, hogy az igazságtételt, illetve az elmúlt negyven év bűnöseinek elszá­moltatását, valamint az inter- .nacionalista (ma kozmopolitá­nak becézett) eszmék térhódí­tásának megakadályozását. A továbbiakban Imre Iván arra figyelmeztette a megjelen­teket, hogy kritikus szemmel nézzék egyes pártok metamor­fózisát. Mint mondta, ma már olyan politikai szervezetek is programszintre emelik a nem­zeti sajátosságok figyelembe vételét, amelyek korábban még a haza szó kimondásától is ódzkodtak, s tagjaik között szép számmal akadnak a Him­nusz, vagy a Szózat hallatán kiütést kapók. A következő felszólaló, Soóky László marcelházi (Fel­vidék) polgármester a szlová­kiai magyarság gondjairól be­szélt. Elmondta többek kö­zött, hogy Meciar országában a lakosság tíz százalékát kite­vő magyar kisebbségnek nem biztosítják a nemzeti identitás- tudat megőrzésének feltételeit. Kollégája, Nagyölved ön- kormányzatát vezető Vov- reczky József kifejtette: a tria­noni döntés nyomán hazánk­tól elszakított területek ma­gyarságának sorsáért a Ma­gyar Köztársaság mindenkori kormányának kell felelőssé­get vállalnia. A fórum második részében felszólaló Csurka István or­szággyűlési képviselő kifejez­te reményét, miszerint a szava­zópolgárok a jövő évi parla­menti választásokon a teljes rendszerváltozás mellett tesz­nek hitet. Mint mondta, biza­kodásának az a fő oka, hogy egyre több felől hallani: újra­kezdésre, drasztikus lépések megtételére is kész, nemzeti elkötelezettségű politikusok irányításával képzelhető csak el a magyar jövő. Réti Miklós, a MIÉP parla­menti frakciójának tagja Csur­ka István szavaihoz kapcsolód­va kijelentette: a hazafiság esz­méjén kívül nincs más, ami a történelem viharaiban talpon tudna tartani egy-egy államot. Az utolsóként felszólaló Horváth Lajos, a MIÉP ideig­lenes elnöke a jelenlévők tá­mogatását, majdani szavazata­it kérve megfogalmazta: a Ma­gyar Út Körök és a Magyar Igazság és Élet Pártja azért kö­tött szellemi-lelki szerződést, hogy az utóbbi meghatározó politikai tényezővé válhasson a ’94-es választások után. (ribáry)

Next

/
Thumbnails
Contents