Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-22 / 272. szám
$ PEST MEGYEI HÍRLAP LEVELÜNK JÖTT 1993. NOVEMBER 22., HÉTFŐ J3 Nyílt levél a Malév vezérigazgatójához Kedves Pókay úr! Ez év októberében immár tizedik alkalommal volt szerencsém szülőhazám földjére tenni a lábam 1990 óta, amikor először hazaengedtek a (re- formj-kommunisták. Most tartottuk az ’56-os magyarok első világtalálkozóját, s mint mindig, jólesett hazamenni, több budapesti rendezvényen részt venni. Ezek közül az egyik, a „Welcome to Hungária, Meeting Budapest”, amelyen megbotránkozással hallottam, hogy fogadta ön, mint a Malév feje az egész világról Budapestre jött utazási szakembereket. Ha már itt tartunk, kezdjem élőbbről: Budapesten tartózkodásom alatt fel kellett hívjam a budapesti Ma- lév-irodát. Nem túlzók, több mint két órát töltöttem a telefonon, úgy reggel, délben és délután, és mégsem tudtam senkivel beszélni a Malév-nél. Tudom milyen hiányos a telefonszolgálat Budapesten, de a Delta és Lufthansairodát minden probléma nélkül sikerült percek alatt elérnem. Erre nem lehet magyarázatot adni. Az egyszerűen nem elfogadható állapot, hogy otthonában ne lehessen hazánk légitársaságát telefonon elérni. Ezért ön felelős. Több, más Malév probléma is vár megoldásra, amire önnek már régen megoldást kellett volna találnia, de úgy látszik, hogy képtelen kötelességét elvégezni. Ezek közé tartozik, hogy a külföldi magyar utazási irodákkal a Malév-nek sokkal közelebbi együttműködésben kellene lenni. Először is hozzánk jön a utas, ha Budapestre akar utazni. Meg kell találni a módját annak, hogy a Malév-gépek vigyék a budapesti utasoknak a zömét. Ne, lehessen olcsóbb, vagy jobb menetrendet találni a Delta, Lufthansa, KLM, SAS, British Air járatain. Miért lehet más európai fővárosból bejárni Európát az ő hazai járatukon, de a Mafév-en miért nem? Miért kell egy utazással foglalkozó személynek, mint én, a tizedik alkalommal is más légitársasággal átutaznia az Atlantikon, mert a Malév- nek nincs normális egyezménye az amerikai légivállalatokkal, mely segítené az államokból New Yorkba vinni az utast, aki Budapestre akar utazni. Miért lehet Deltán a Business Class jegy ára 1300 dollár, plusz 30 000 mérföld felhasználata a Los Angeles—Budapest útra (amivel 20 000 mérföldet visz- szakap az útért), mikor a Malév Business Class jegy ára 4244 dollár, amihez nem kap mérföld-creditet. Ugyanakkor, a Malév New York—Budapest járatán nap-nap után teljesen üresen mennek a Business Class helyek és a gép többi része is csak félig van többnyire. Ha már a Business Class utasnak nem lehet egy kis tokaji bor megivása után, mikor egy másodikat kér azt mondani, hogy nem kaphat, mert kell még a visszaútra is belőle. Ezt a hozzáállást, úgy mint a kommunizmust le kell vetkőzni és el kell felejteni. Mint minden más, a magyar légitársaság is egy üzlet, amelynek fenn kell tartania magát és nem szabad a magyar nép nyakába sózni a magyar üzletek veszteségeit. Az arra nem alkalmas személyeket meneszteni kell állásaikból és helyettük a problémák megoldására képes személyeket kell találni. Most térek vissza a Szépművészeti Múzeumban adott Malév-fogadás- ra, amit ön mint a Malév főnöke nyitott meg és rövid üdvözlet után úgy zárt, hogy most pedig elérkezett a nap legfontosabb perce, kész az étel-ital, mehetnek fogyasztani! Nem elég, hogy magyarul elmondja, de megismétli angolul is ugyanazt a szöveget. Ha nem hallotta volna mástól, tudatom Önnel, hogy az Angliából, Németországból, Olaszországból, Amerikából, Dél-Afri- kából és sok más messzi földről Budapestre érkezett vendégek velem együtt, sértőnek érezték a szavait. Azt sem vettük jó néven, hogy nagyon hamar eltávozott, talán elege volt a panaszokból. Ugyanakkor Téglássy úr (aki Amerikából tért haza állásába) a rendezvény szervezője, még éjfél után is ott volt mindenki kérdésére felelni. Ezennel felkérem az illetékes magyar hatóságokat, minél előbb találjanak ön helyett megfelelő vezér- igazgatót, aki képes ellátni a Malév-re váró feladatot HISTÓRIA Háromszék telepedési története Y Valószínű, hogy Or- bai szék telepesei a • szomszéd Moldová- ban lévő Brodnik országgal a milkói, illetőleg a szereti püspök joghatósága alá tartoztak. Amint fennebb láttuk, e püspökségnek hiteles története 1227-ben kezdődik. Ezen évben Róbert esztergomi érsek elindult a szentföldre, útközben megjelent előtte a kún fejedelem fia és arra kérte őt, hogy jöjjön Kunországba, mert hajlandók a keresztény vallást fölvenni. Róbert érsek azonnal megszakította útját és IX.-ik Gergely pápától apostoli-követi felhatalmazást kért, hogy Kun- és Brodnik országban s a szomszédos területeken, mivel az ottlakók megtérése remélhető, legyen neki joghatósága prédikálni, keresztelni, templomokat építeni, papokat és püspököket szentelni. A kunok országa a későbbi Hava- salföldön, Brodnik ország pedig a Putna, Szeret és a Prút folyók mentén a későbbi Moldovában feküdt. Az érsek Béla ifjabb királytól támogatva fel is állította itt a szereti, vagyis a milkovi püspökséget. Azonban a püspökség rövid életű volt, a mongol betörés elsöpörte a földszínéről. III. Miklós pápa 1278-ban azt írja, hogy 40 évvel ezelőtt a püspökség elpusztult s most ferencesek (szerzetesek) működnek ott. Mivel a román fejedelemségekben úgy, mint a Brodni- kok országában, továbbá ennek szomszédságában Odraiban székely telepesek voltak, valószínűleg innen keletkezhetett az a felfogás, hogy a székelység egyrésze a milkó- vi püspökséghez tartozott. Ezekről a székelyekről emlékezik meg IV-ik Jenő pápának 1439. levele, melyben megparancsolja Benedek szereti püspöknek, hogy addig is, míg a szereti vagy milkó- vi püspökséget helyre állítaná, gondoskodjék arról, hogy Moldvában s annak szomszédságában lévő székelyek, (Finitimi huic terrae Ciculi) s a Havasalföldén lakó nép papokban szükséget ne szenvedjen. Még egy ez időből kelt oklevél is igazolni látszik az Orbai székbeliek különállását. Menyhért erdélyi püspökhelyettes megparancsolja Ferenc altorjai lelkésznek és Kézdiszék-i alesperes- nek, hogy az orbai széki székelyeket, kik régi kiváltságaikra hivatkozva magukat a püspök joghatósága alól felmentetteknek állítják, annak parancsait megvetik, miért is azon szék papjait a divinis (istentisztelet végzés) felfüggesztette, a templomaikat bezárta, mégis ismételten gonoszra gonoszát halmoznak: intse meg, hogy az egyházi törvényeknek engedelmeskedjenek. Sajnos, az Árpádkorból egykorú, eredeti, írott forrásaink nincsenek, sőt különösen Erdélyről és a Székelyföldről csak a XVI-ik század 2-ik felében vannak részletes írásaink. Okmányainkban először a nyugati székelyek szerepelnek 1116. és 1146-ban, mikor is a besenyőkkel egyetemben a krónikás ócsárló szavakkal illeti őket. Karácsonyi J. szerint a XI—XIV. századokban a székelyek a Duna—Tisza közét s a Tiszán túl fátlan vidékeit kivéve, szinte az egész Magyarországon elvoltak terjedve, részint egyes családok, részint mint 10—20 családból álló falvak. A keleti székelyekről csak később szólnak oklevelek, mi érthető, mert az oklevelek mind oly időben keletkeztek, mikor a székelyek már falvakban (—- in villis et posse- sionibus —) laktak. Aranyos- földjének betelepítése 1250. és 70. között már falvankint történt. A korábbi általános letelepülés idejére figyelmet érdemel az a körülmény, hogy a szászok, akik 1150. után vándoroltak a királyföldre, az Olt folyó mentén tovább azért nem nyomulhattak, mert ott már székelyek laktak, akiknek tömeges ottléte miatt akadt meg a szászok további telepedése, ennélfogva a Küküllő völgyébe vette irányát. A keleti székelyekről csak a XIII. század elején történik okleveles emlékezés. II. Endre 1211-ben a német lovagoknak adta a Barnaságot, amely akkor Pázsmár patakig terjedt. Vilmos erdélyi püspök tizedjogát fenntartotta a Barczaságra vándorló székely és magyar híveire. Néhány év múlva a király (1221) adományát növelte a lovagok-javára s folytatólagosan a Feketeügy menti területből is adott nekik, ahol Nyén mellett Cruceburg várát kezdték építeni. Azonban 1224-ben a német lovagokat függetlenségre való törekvésük miatt kiűzte. A Feketeügy menti területen 3 község alakult: Bodola, Nyén (Keresztvár) és Márkos 1224-ben, miről a szászok nagy-kiváltság levelében van említés téve, Darócz és Bárót községekről pedig 1224-ben. 1235-ben fordul elő Bagomér Szoboszló fia, mint a székelyek ispánja és vezére. Ezen történelmi adatokból következik, hogy a XI- II. század első negyedében azon a Diploma Andreanum- nak 1224-ben történt kiadásakor, amidőn a szászság is egy nemzetté tétetett és így az erdélyi 3 nemzet — a magyar, székely és szász — Erdély későbbi alkotmányának e három oszlopa kialakult, a keleti székelység letelepedése véglegesen befejeződött. Csak kevesen foglalkoztak részletesen a székelyek telepedésének idejével. Pau- ler Gyula, Sebestyén Gy. és Nagy Géza is csak általánosságban szólnak róla. Karácsonyi János, Erdélyi László és Szádeczky Lajos a részletekre is kiterjeszkedtek. Karácsonyi szerint Szt. László 1091 táján a Réz és Meszes hegységek tájékán lakó széés a magyar légitársaságot átviszi a kommunizmusból az adott üzletkörülmé- tlyek legmesszebbmenőbb kihasználásával a „rend- szerváltás”-ba. Pongrátz András USA A könnyek felszáradtak Amint azt, bizonyára tudják, november 1-jén az MDF gyömrői szervezete kérésemnek elegett tett és egy, az áldozatok nevével ellátott emléktáblát helyezett el, az eddigi szörnytettről megemlékező emléktábla mellé. Ezért az áldozatos cselekedetért itt szeretném köszönetemet az MDF vezetőinek és Török Gábor képviselő úrnak, valamint a Pest Megyei Hírlap Szerkesztőségének és Matula Gy. Oszkár munkatársuknak kinyilvánítani kérésemet egy nagyszerű emlékeztető cikkel alátámasztotta. Az emléktábla elhelyezésével és az eddig hivatalosan elismert áldozatok nevei feltüntetésével leróttuk a megemlékezés kötelezettségét, az ártatlanul elhurcolt, megkínzott és végül kivégzett áldozatok előtt. Legyen ez a tábla figyelmeztetés az új nemzedékek számára arra vonatkozóan, hogy a szükséges nézetek hívei milyen borzalmakra, mekkora embertelenségek megtételére képesek. Sajnos a közel 50 évvel ezelőtti kegyetlenséget további szömytettek sorozata követte, és a mai napig országunkhoz közel naponta megtörténnek. Kérem honfitársaimat, töröljék ki szívükből a gyűlöletet, úgy mint mi, az áldozatok rokonai és megbocsátottunk a gyilkosoknak, nem gondulunk rájuk gyűlölettel, csak sajnálattal. Egy emberi mivoltából kivetkőzött élőlény a természet sajnálatos kreatúrája. A könnyek felszáradtak, a méltó emlékezés tiszteletadásával és az áldozatok emléke szívünkbe zárásával megtettük, amit emberileg meg lehetett tenni, ami a kötelességünk volt. Sajnálatos, hogy nagybátyánk STRAUB János tetemét a mai napig nem tudták megtalálni és így nem tudtuk neki azt a végtiszteletet megadni, amit megérdemelt. Isten nyugosztalja, nyugodjon békében. Kenessey Csaba Svájc kelyeknek a Nyárád és Kis- küküllő felső völgyeit, a Ver- secz tájékán lakóknak pedig Szászsebes tájékát adta. 1150 táján a Nagykükiillő völgyének felső részét, a Ho- moród és Vargyas völgyét, 1226-ban a Feketeügy, majd az Olt felső völgyét. Erdélyi László még későbben kezdi telepíteni a székelyeket: A székelyek, úgymond, 1150 táján mentek Erdélybe a Dunántúlról, Biharból, Pozsonyból, Szabolcsból s kisérték a Királyföldre jövő szászokat. 1225-ben a szász nyomás elől a kézdi (Szászkézd, Segesvár mellett) és sebesi (Szászsebes) székelyek a Barczaságtól keletre kezdték irtani a később Háromszéknek nevezett erdős területet; a bihari és telegdi székelyek pedig Udvarhely vidéket, még később telepítették be Csíkot és Gyergyót. (Folytatjuk) Erőss József Bercsényi levele a szentendrei szerbekhez A Magyarországra köztük Szentendrére települt szer- beknek /. Lipót a 17. század végén messzemenő kiváltságokat adott. A szerbek meg is hálálták ezt. Mikor kitört a Raéóczí-szabadságharc, a császári erők mellett álltak ki. Azt hangoztatták, hogy nekik a császár adott kiváltságokat, hozzá kell hűnek maradniuk. A felfegyverzett szerb (rác) alakulatok gyakran okoztak súlyos károkat a falvak népének, ennek ellenére Rákóczi több alkalommal is felszólította őket, hogy álljanak hűségére. A fejedelem üzenete azonban nem talált meghallgatásra. 1704. november 22-én Rákóczi újabb kísérletet tett. Megbízásából gróf Bercsényi Miklós aznap levelet küldött Szentendre városához. A levél feltételezte, hogy korábbi felszólításai vagy a német kezébe kerültek, el se jutva a címzetthez, vagy féltében „azokhoz magát alkalmaztatni nem kívánta”, Ezért a fejedelem megismételte ajánlatát: mindazok, akik „Eéí Nagysága és az Ország Hűségére meg hajolnak, mind fejeknek és életeknek, úgy mindennemű jószágnak” kegyelem adatik. Bercsényi — a fejedelem megbízásából — a katonai szolgálatot is felkínálta nekik, mindazon feltételekkel, amivel serege más tagjai harcolnak az ellenség ellen. A szerbek azonban most sem hallgattak Rákóczi szavára. A császári csapatok később menlevelekkel és jutalmakkal fizették ki magatartásukat. Pogány György
