Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-22 / 272. szám
8 PEST MEGYE1 HÍRLAP KULTÚRA 1993. NOVEMBER 22., HÉTFŐ Pomáz nyolcszázötvenöt éves Az öt nemzetiség együtt ünnepelt Könyvmentés Tökölön Könyvtár a hangárban SZÓ — Nemzetközi gyermekrajz- kiállítás nyílik holnap, november 23-án délután négy órakor Érden a Magyar Földrajzi Múzeumban. A kiállítás anyagát az Ausztráliában élő Hangay György és felesége alapította Pro Humana Hungária Alapítvány által gyermekeknek meghirdetett nemzetközi képzőművészeti vetélkedőre érkezett munkák közül válogatták. A Sidney- ben, az Australian Múzeumban történt bemutatásuk után ismeri meg most őket a magyar közönség. A kiállításmegnyitó után öt órától Reicher Péter „Hátizsákkal Patagóniában” című diaképes előadására kerül sor. * Német nemeztiségi estet rendez a Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Gyakorló Általános Iskolája november 26-án, pénteken öt órakor. A rendezvény műsorán népdalok, néptáncok és kórusművek szerepelnek az iskola tanulóinak és tánccsoportjának, valamint a Zsámbéki Nemzetiségi Kórusnak az előadásában. * Páskándy Géza két egyfel- vonásosát, a „Kalauz nélkül” és az „Árnyékban” című darabot mutatja be Magyarországon a New York-i Threshold Theater Company. Az angol nyelvű előadásokat november 28-án az egri Gárdonyi Géza Színházban, december elsején a debreceni Csokonai Színházban, december 3-án pedig a budapesti Várszínházban láthatja a magyar közönség". * Az új közoktatási törvény fő kérdéseiről tart előadást Dobos Krisztina „A kiművelt emberfők sokaságáért” címen november 25-én, csütörtökön délután öt órakor Budapesten, a TESZ- székházban (XII., Szobosz- lai u. 2—4.). Az előadást a Néppel a nemzetért szellemi mozgalom rendezi, a Fényes Szellők Baráti Kör közreműködésével. * A Nékosz Központi Művészegyüttesére és á Kórusművészeti Kollégiumra, valamint ezek kiemelkedő személyiségeire (Csenki Sándorra, Vass Lajosra és másokra) emlékeznek december 2-án, csütörtökön este öt órakor a budapesti TESZ-székházban (XII., Szoboszlai u. 2—4.). Az emlékestet a Fényes Szellők Baráti Kör rendezi a Néppel a nemzetért szellemi mozgalom tagjainak közreműködésével. — KÉP Magyar, szerb, német, cigány és szlovák népviseletbe öltözött gyerekek anyanyelvükön köszöntötték az ötnemzetiségű Pomáz ünneplő közönségét a település alapításának 855. évfordulóján a művelődési házban. Ünnepi szónoklatok helyett a település kulturális együtteseinek és iskolásainak hagyományőrző műsorát hallhatta- láthatta ezúttal a népes közönség. Pomáz múltja ugyanis egybekapcsolódik sokszínű és sokarcú kulturális egyesületeinek történetével és tevékenységével, amelyet megismerve sokmindent megtudhatunk a dokumentumokból töredékesen megörökített múltról — mondta bevezetőjében Kulin Imre polgármester, aki a fellépőket bemutató meleg hangú és avatott ismeretőivel maga is hozzájárult a fehér foltok eltüntetéséhez. A Vujisics együttes szerb hangszeres zenét szólaltatott meg nagy sikerrel, névadójának, Vujisics Tihamémak a teŐexellenciája Soelaeman Pringgodigdo, az Indonéz Köztársaság nagykövete, aki a magyar televízióban énekelt már egy Vitray-műsorban, most káprázatos műgyűjteményét mutatja be nekünk. Ötszáz különleges és egzotikus műtárgyat, amellyel felvillant valamit hazája kultúrájának sokszínűségéből, az indonéz magaskultúra, az ónépek és Nyugat-Uj-Guinea melanéz törzseinek művészetéből. Mindez a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeumban látható december 5-ig Indonézia művészete — Soelaeman Pringgodigdo gyűjteménye címmel. A kiállítás rendkívüli kulturális csemege a Föld legnagyobb szigetvilágának művészetéből. Tizennyolc éves diákként, az ötvenes években alapozta meg fantasztikus gyűjteményét a mai nagykövet. „Amikor először fordullepülésen és környéken élő szerbség között gyűjtött népzenéjéből. A Jávor Férfikar pedig a térségben honos ortodox szerb egyházi énekeket adott elő. Az 1989-ben újjászerveződött kar szinte egyedüliként ápolja a hazai zenében sajátos színfoltot képviselő, többszólamú vallásos népéneklési hagyományt. A magyar, a német és a cigány nemzetiség kulturális örökségéről az iskolások előadásaiból kaphattunk képet. Magyar népdalokat énekelt a közelmúltban zajló regionális verseny két aranydiplomása. Búzás Krisztina (Mátyás király úti iskola) mátrai népdalcsokrot szólaltatott meg, messzehangzó, éles torokhangon. Gertner Márton (Sashegyi Sándor Általános Iskola) gyönyörűen énekelte a haj Irtásokkal gazdagon díszített archaikus népdalokat és katonadalokat. Az iskola cigány nemzetiségi csoportja pedig folklórjuk avatott és hagyományos hangszerekkel kísért előadásával aratott sikert. Nem tam a régiségek és néprajzi tárgyak felé, apám hatására, aki maga is gyűjtő volt, még bőségben voltak e tárgyak Indonéziában” — magyarázza a barátságos diplomata. A majd negyvenéves gyűjtőtevékenység nagyszerű tárgyai elevenítik meg a sokszínű távoli világot: régészeti leletek, kő-, bronz- és terrakotta szobrok, fafaragások és festmények, báb- és ámyfigurák, maszkok, fegyverek, ékszerek, textíliák. Indiai vonásokat őriznek a jávai bronzok a 8—10. századból. A szobrokon keverednek a buddhista és a hinduista jegyek. Néhány évszázaddal később, a remekmívű bronzlámpások stilizált virágjai, isten- és emberalakjai már egy sajátos jávai művészet felsejlését ígérik. Bome- ón, a Szumátra partvidékén és a Maláj-félszigeten virághegedű, nem is bőgő, hanem a ház körül található eszközök szolgáltak ritmuskíséretül tánccal kísért éneküknél: az ütemet tejesköcsögön verték, pléhkanállal kísérték. A német népdalok karakteres, elnyújtott táncritmusa (a 3. számú iskola tanulóinak előadásában) megint más népzenei hagyományról tanúskodott. A nemzetiségi együttesek mellett a vallási alapon szerveződő csoportok is meghatározó szerepet játszottak és játszanak a település kulturális életében. Közülük a nagymultú Szent Cecília katolikus vegyes kórus magyar egyházzenei műsorát hallhattuk. Az ihletett, szép előadás a mai Pomáz egyik kulturális központjaként elismert zeneiskola tanárainak hangversenyéhez szolgált bevezetőül. Brahms, Farkas Ferenc és Doppler műveinek kiváló megszólaltatásával a táná- rok egyben igazolták: jó kezekben van a településen a komolyzenei utánpótlás nevelése. (veszelszky) gyűjteménye zott a Madzsapahit birodalom a 13. századtól. Nagy múltja van az Indonéz szigetvilágban a vajang- nak, a különös keleti árnyjátéknak. Sajátos művészettel alakították az évszázadok során a bőrből készült figurákat, amelyeket előbb rituális szertartásokon, később színházi előadásokon „szerepeltettek”. Árnyjáték-figurák- kal adták elő a Mahábhára- ta-történeteket, a Ramajána epizódjait, a jávai hindu királyságok korában játszódó meséket, s az iszlám terjedése után, az arábiai és muszlint szentek legendáit. 7o- pengnek nevezik a jávaiak, a balinézek és a madurézek a maszkos játékot és a játékost egyaránt. Eredete a halotti rítusokhoz és az ősök tiszteletéhez kapcsolódik: a maszkokba ugyanis az ősök lelkei szállnak alá, hogy az élők tőlük tanácsot kérhessenek. A 16. században a vajang to- peng az iszlám hatása miatt a vallási szertartásokból kiszorult, de a népi játékokban tovább élt. Templomok díszítésére, előkelő uraságok lakásának dekorálására használták a hagyományos balinéz textilfestményeket, amelyek az indiai eposzok történeteit mesélik el. A hagyományos indonéz textiliák nem kizárólag ruházkodási célt szolgáltak, hanem rituális tárgyakként, hatalom- és státuszszimbólumként és ajándékként funkcionáltak. Néhány krisznek nevezett indonéz fegyver, és ember alakú kicsiny szobrocska — gyógyításra és a rontás ellen használták — igazi keleti különlegesség. Különösen akkor, ha sejtjük, minden tárgy saját legendával, kultúrtörténettel is rendelkezik. (kádár) Bizonytalan annak a hozzávetőleg 7 millió könyvnek a sorsa, amelyet a megszűnt Könyvterjesztő Vállalattól a zúzdába küldés elől vett át az Országos Ómagyar Kultúra Baráti Társaság és jelenleg a tököli repülőtér hangárjaiban tárol. A díjmentes raktározási lehetőség azonban december 31-én megszűnik. A társaság szándékai szerint a könyveket tanyai iskoláknál#, falusi könyvtáraknak, erdélyi, ukrajnai, észt, litván és más országbeli magyar kulturális társaságoknak adnák át térítésmentesen. Ám ez is kiadásokkal jár. Az Országgyűlés ugyan e célra már megajánlott 6 és fél milSzervátiusz Tibor: Bartók Szombaton a Temes megyei Nagyszentmiklóson, a zeneszerző szülővárosában ünnepélyesen, a román és a magyar kormány képviselői és több száz fős tömeg jelenlétében avatták fel Bartók Béla mellszobrát, Jecza Péter temesvári művész alkotását. A mintegy háromszoros életnagyságú mellszobrot iff. Bartók Béla, a zeneszerző fia Nagyszentmiklós polgármesterével, loan Lunguval közösen leplezte le, majd koszorúzás következett, amelyen Rudas Ernő' nagykövet és Kálmán Attila államtitkár, a helyi hatóságok, az RMDSZ ügyvezető elnökségének tagjai helyezték el a kegyelet örökzöldjét a talapzatnál. Az ünnepség szónokai Bartók Béla egyetemes zeneszerzői nagyságát hangsúlyozták. Mircea To- mus, a román művelődési államtitkár rámutatott, hogy a magyarok és románok számára sokszor az a szembeszökő, ami elválasztja a két népet. Éppen ezért kell óvni mindazt, ami összeköti a két népet. Kálmán Attila államtitkár beszédében Bartók Béla példájából kiindulva arról is lió forintot, s a Pest Megyei Munkaügyi Központ is segíteni kíván, mivel 1480 tonnányi könyv szétválogatására, csomagolására, a küldemények eljuttatásának megszervezésére összesen 140 ember alkalmazására nyílik lehetőség. A munkahelyteremtés költségeinek 70 százalékát az e célra életre hívott alapból a munkaügyi központ állja, erre ad lehetőséget a jogszabály. Hiányzik viszont to- vábi hatmillió forint, amit adományokból, közadakozásból kívánnak előteremteni; a munkaügyi központ és a baráti társaság hozzálátott a könyvmentő akcióhoz szponzorokat toborozni. szólt, hogy a Kárpát-medencében 11 nép él, kölcsönösen gazdagítva, megtermékenyítve egymás kultúráját. A 11 nép együttélése szerencsés dolog, de csak akkor, ha a kultúra munkásainak a hangja erősebb lesz az olyan politikusokénál, akik szembe akaiják fordítani egymással a népeket. * Bartók Béla-emléknapot tartottak a szlovákiai Nagy- megyeren, ahol a város iskolája a zeneszerző nevét szándékozik felvenni. Nagyme- gyeren egy évvel ezelőtt avatták fel a köztéri Bar- tók-emlékművet, melynek másolatát az iskola előcsarnokában is elhelyezték. Egyben kinyilvánították: az iskola a jövőben Bartók Béla nevét kívánja viselni. Ennek engedélyeztetését áprilisban kérvényezték a szlovák oktatási tárcánál. A jóváhagyásra azóta várnak. Az emlékünnepségen magyarországi baráti iskolák énekkarai (így a lébénymik- lósiak és a bácsalmásiak) is felléptek. Fülbevalópár aranyból (Közép-Flores, 19. század) Indonézia művészete a kelet-ázsiai múzeumban A nagykövet fantasztikus Nagyszentmiklóson felavatták Bartók Béla szobrát
