Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-22 / 272. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1993. NOVEMBER 22., HÉTFŐ Keresztény szakszervezetek A kereskedelem tisztaságáért Az ötvenfősnél kisebb vállalatok — több mint 60 ezer ilyen cég létezik — dolgozóinak érdek-képviseleti kérdéseiről, az alapszakszervezetek problémáiról, a környező országok keresztény szakszervezeteivel való együttműködés lehetőségeiről is szó esett a Magánalkalmazottak Keresztény Szak- szervezetébe tömörülő vállalatok képviselőinek szombati értekezletén. A tagszervezetek vezetőinek beszámolóival kezdődő tanácskozáson részt vett Anton Liedlbauer, az Osztrák Magánalkalmazotti Szakszervezet titkára is. Az osztrák vendég, felidéz1 ve hazája szakszervezeti mozgalmának történetét, a keresztény szakszervezetek e mozgalomban játszott szerepéről tartott előadást. Elmondta, hogy az Osztrák Magánalkalmazotti Szakszervezet a kereskedelemben, hivatalokban dolgozók érdekeit képviseli, s fő célkitűzése az alkalmazottak vállalati életbe való beleszólásának biztosítása, valamint a keresztényszociális eszmék ismeretté tétele. Kijelentette azt is, hogy mivel számukra az övékhez hasonló elvi alapon álló magyar szakszervezetekkel szembeni szolidaritás természetes, a jövő egyik fontos feladatának az együttműködés konkrét formáinak kidolgozását tartják. Szenzenstein Antal, a Skála Coop Rt. szakszervezeti ligájának főtitkára beszámolójában a fekete munka visszaszorításának szükségessségét, a kereskedelmi vállalatok, illetve a nagy áruházláncok egyik fő konkurenciájának számító KGST piacokon árusítók hatékony és állandó ellenőrzésének fontosságát hangsúlyozta. Véleménye szerint a kormánynak minden rendelkezésére álló eszközzel küzdenie kell a kereskedelem tisztaságáért. Az értekezletet követő sajtó- tájékoztatón Lántzky László, a Keresztény szociális Szakszervezetek Országos Szövetségének — ennek tagja a MAKSZ is — elnöke kérdésünkre elmondta: az egyik legsúlyosabb gondnak azt tartja, hogy a munka törvénykönyve nem rendelkezik az ötvenfősnél kisebb vállalatok érdekképviseletéről. (ribáry) Német kárpótlás Nem ingatlannal, hanem pénzzel akarják kárpótolni mindazokat — főleg nyugatnémeteket —, akiket a szovjet megszállási övezetben (1945—49), illetve 1949 után az NDK-ban kisajátítottak, s most visszaperlik ingatlanukat. Hétmilliárd márkát szánnának a célra, főleg költségvetési pénzt, s a kárpótlási összegeket a 2004. évig fizetnék. Eltörölnék a vagyonjáradékot is, amelyet 1996-tól azoknak kellett volna fizetniük, akiknek valahogy mégis sikerült vagy sikerül visszaszerezni az ingatlant. A járadékból, valamint más forrásokból befolyt pénzekből alapot képeztek volna, a hoppon maradiakat ebből kárpótolták volna. A keletnémet ingatlanok visszaszerzése körüli viták rendkívüli mértékben mérgezik az újraegyesült német országrészek polgárainak viszonyát. A keletnémetek a jóhiszemű vagyonszerzésre hivatkoznak, amikor valamelyik nyugatnémet sürgeti, hogy távozzanak egy — esetleg már beépített — telekről vagy házból. A kárpótlásról, kártérítésről egy törvénytervezetet már beteijesztettek a Bundestag elé, de már az első olvasásban megbukott. V alutaárfolyamok Pénznem Vételi árfolyam Eladási 1 egységre, forintban Angol font 146,25 149,05 Ausztrál dollár 65,36 66.60 Belga frank (100) 272.82 277,48 Dán korona 14,60 14,86 Finn márka 16,99 17,39 Francia frank 16,71 16,99 Görög drachma (1(H)) 40,4(1 41,24 Holland forint 51,61 52,47 ír font 138,38 140.98 Japán yen (100) 92,26 93.46 Kanadai dollár 74,92 76,32 Kuvaiti dinár 332,86 338,36 Német márka 57,90 58,86 Norvég korona 1335 13,59 Olasz líra (1000) 59,28 6036 Osztrák schilling (100) 823,39 836,99 Portugál escudo (100) 56,78 57.88 Spanyol peseta (100) 71,79 7331 Svájci frank 65,87 66,95 Svéd korona 11,94 12,20 USA-dollár 99,30 100.86 ECU (Közös Piac) 111,39 11335 Gyakorló gazdálkodók Szélesebb körű tájékoztatást a zöldségtermesztőknek A „Rekordtermés káposztából'' című írásomban megszólaltattam a Ferihegyi Elelmezésipari Rt. igazgatóját, aki elmondta a túltermelés okait és az értékesítés gondjait. Hasonló kérdésekkel kerestem meg a Földművelésügyi Minisztérium illetékesét, az Agrárrendtartási Hivatal Ágazati Igazgatóság kertészeti csoportjából Török Zoltánt. — Talán kezdjük azzal, amióta zöldséget és gyümölcsöt termelnek e két ágazatban, a rizikófaktor mindig jelen volt — mondta a szakember. — A bizonytalanságot mindig az időjárás jelenti. A késő tavaszi vagy a kora őszi fagyok, a szélsőséges csapadék vagy az aszály egyaránt káros a zöldségnek és a gyümölcsnek. A korszerű technológiákkal az aszályveszélyt lehet mérsékelni, de tökéletesen kizárni nem. Jó példa erre a zöldborsó. Hiába öntözzük, ha a virágzás idején nincs meg a kellő páratartalom. A tavalyi és az idei káposztatermesztés alakulását döntően az időjárás határozta meg, azzal a különbséggel, hogy 1992-ben nemcsak a nyár, de az ősz is csapadékszegény volt. Az idén viszont az aszályos nyarat egy csapadékosabb ősz követte, a júliusi és az augusztus elején kipalántá- zott fejeskáposzta — vagy káposztafélék — kedvező feltételek közt fejlődtek. Ezt valóban nem lehetett előre tudni. — Függetlenül az időjárástól, önök nyilván készítenek termékprognózist. — Információink vannak néhány zöldségféle várható terméséről — pl. hagyma, paprika, paradicsom, burgonya —, amelyekről termés- becslés készül. Ezenkívül rendelkezésünkre áll a Központi Statisztikai Hivatal jelentése a tárgyév május 31-ei szántóföldi zöldségtermelő területről és az előző évi zöldségfélék termési adatairól. Sajnos az export és az import alakulásáról is többhetes késéssel Hitelkonszolidáció Az eddigi kedvező tapasztalatok alapján a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank további, mintegy 50, az 1992-es hitelkonszolidációba bevont cég adósságainak megvételét fontolgatja. Az MBFB-hez a tavalyi hitelkonszolidáció által érintett cégek közül 56 adósságait vásárolta meg egy speciális szerződés alapján a Pénzügyminisztériumtól. Ezek közül eddig 10 cég reorganizációja jutott el addig, hogy rendezték a vállalatokkal szembeni követelések helyzetét, megteremtve nyereséges működésük alapfeltételeit. Az első magyar befektetési bank az esetek többségében az adósságok fejében a cégeknél meghatározó tulajdoni hányadot szerez, és így irányítja a szükséges átalakításokat. Az eddigi tapasztalatok megerősítik azt az előzetes várakozást, hogy átlagosan a követelések névértékének 30-50 százalékához juthat hozzá hosz- szabb távon az MBFB. kapunk adatokat a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumától, melyek megbízhatósága olykor megkérdőjelezhető. Gyakoriak a meny- nyiségi torzulások, hogy másról ne is beszéljünk. — Ha jól értem, az FM nem folyik bele közvetlen módon a zöldség- és gyümölcsfélék termesztésébe, illetve értékesítésébe. Akkor viszont melyik az a szervezet vagy intézmény, mely jogosítvánnyal bír ez ügyben? — Zöldségről lévén szó, most maradjunk ennél. Az Országos Zöldségtermék Tanács — amelynek tagszervezete a Zöldségtermelők Országos Szövetsége — (miniszteri elismerése folyamatban van) azzal a céllal jött létre, hogy koordinálja a termelést, a feldolgozókkal és forgalmazókkal konszenzuson alapuló döntéseket, és biztosítsa az agrárpiaci rendtartási törvény szerinti megfelelő működését. Az ŐZT lesz hivatott kiépíteni az információs rendszert és a termékmérlegeket elkészíteni. Felmérni: mennyi a hazai fogyasztói és feldolgozóipari szükséglet, mennyi az exportlehetőség, vagy miből és milyen mértékű behozatalról szükséges intézkedni. Úgy tudom, ez az információs rendszer most van kialakulóban. — Az FM nem gyorsíthatná meg ezt a folyamatot? — Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény egy szabályzott agrárpiac megteremtéséhez nyújt keretet a piac szereplői számára azzal, hogy a résztvevők lehetőségei és esélyei kiszámíthatók legyenek, de egyben szolgálja a piacgazdaság jogi kereteinek kiépítését is. E törvény végrehajtásaként jelent meg a terméktanácsok miniszteri elismerésének rendjéről szóló 11/1993. (III. 2.) FM-rendelet. Ennek egyik feltétele, hogy induláskor a termékpálya (termelés, feldolgozás, forgalmazás) résztvevőinek minimum harmincöt százaléka 1994. április 1-jéig (utána már 51 százalék) ki kell nyilvánítsa belépési szándékát az Országos Zöldségtermék Tanácsba. Nos, itt van a kutya eltemetve. Ugyanis a termelők nem törik magukat, hogy szövetségre lépjenek. Bizalmatlanok egymás iránt, titkolóznak, úgy vélik, nem szolgálja az érdekeküket, ha idő előtt elmondják, miből menynyit termelnek, hová kívánják értékesíteni áruikat. Tökéletesen egyetértek a vecsési savanyítógyár igazgatójának a nyilatkozatával: előbb tájékozódni, s csak azután szabad termelni. Azt is mondhatnám, hogy a piac ismerete nélkül kockázatos termelni! Következésképp a termelőknek mielőbbi érdeke, hogy legyen egy jól működő termék- tanács, amelyen keresztül a termelés, feldolgozás, forgalmazás koordinálása, a piaci igényekhez való alkalmazkodás, az információ megteremthető. * A krónikás azt teheti hozzá: az elmúlt negyven év tapasztalatai joggal tették a gazdát gyanakvóvá. Az érdekszövetségek alapvető feladata pont az, hogy feloldják a bizalmatlanságot, s maguk köré tömö- rítsék a parasztságot. Matula Gy. Oszkár „Japánosított” Chevroletek A két legnagyobb autógyár megállapodása A General Motors, a világ legnagyobb autóipari vállalata kocsijait a Toyota, a világ második legnagyobb cége fogja forgalmazni Japánban, mégpedig úgy, hogy a Chevrolet Cavalier kocsikat Toyota márkanéven dobja majd piacra. Az erről született megállapodást szombaton jelentették be a Toyota illetékesei. A jövő év elején jelennek meg a „japánosított'’, jobbkormányos Chevroletek és a Toyota úgy tervezi, hogy évente 20 ezret értékesít majd az autóból. A General Motors tavaly mindössze ötezer autót tudott eladni Japánban, mert az amerikaiknál sokkal népszerűbbek a német autók. Az üzletnek politikai üzenete is van: Japán legnagyobb vállalatának hajlandóságát mutatja arra, hogy közreműködjék a Japán javára mutatkozó krónikus kereskedelmi mérlegtöbblet leépítésében. A megállapodást nem véletlenül jelentették be az Egyesült Államokban azzal egy időben, hogy Hoszokava Morihiro kormányfő Bili Clinton elnökkel találkozott. Clinton a csúcstalálkozón meg is jegyezte: az üzlet jó példája a japán—amerikai ipari együttműködésnek. Érdekessége a megállapodásnak, hogy a GM kifejezetten a japán piac szempontjait figyelembe vevő modellváltásra is készül, és e célból a jövő ősszel Toyota-mémö- kök egy csoportja ad majd tanácsokat, milyen átalakításokkal tehetők keresettebbekké a szigetországban a GM autói. Forintos hírek Részvénytársasággá alakulhat a Finommechanikai Vállalat. Az ÁVÜ igazgatótanácsának döntése értelmében a cég két társasággá válik szét, és azokat külön-kü- lön értékesítik. A Budapesti Harisnya- gyár megvált Vihar utcai ingatlanától. Az eladásból befolyt bevételt a nehéz pénzügyi helyzetben lévő cég adósságainak visszafizetésére fordíthatja. Nyilvános pályázatot ír ki az ÁVÜ a Diósgyőri Papírgyár Rt. privatizálására. A Dipa Rt. az egyetlen hazai gyártója az úgynevezett biztonsági papíroknak (pénzjegy, részvény, útlevél, különböző értékpapírok). E termékek gyártása a különböző biztonsági jelek elhelyezése miatt speciális technológiát igényel. Az ilyen típusú papírok iránt egyre nagyobb az igény, ezért az ÁVÜ a privatizáció során olyan befektetőt keres, aki vállalja a technológiai korszerűsítés finanszírozását, és ennek érdekében hajlandó a jelentős tőkeemelésre. Folytatódik az Öreglaki Állami Gazdaság decentralizált privatizációja; a mezőgazdasági nagyüzem most négy ipari egységét és egy baromfi-telepét adta el. Az új tulajdonos vállalta az ipari részlegekben dolgozók további foglalkoztatását. Kudarcba fulladtak négy közepes méretű európai légitársaság — az osztrák, a holland, a svájci és a skandináv — egyesülési tárgyalásai. A négyek januárban közölték, hogy foglalkoznak az egyesülés gondolatával. A létrehozni, kívánt hatalmas légiforgalmi konglomerátum célja az lett volna, hogy eredményesen vehesse fel a versenyt a British Air- ways-hez hasonló mamutokkal. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket!
