Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-22 / 272. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. NOVEMBER 22., HÉTFŐ Erzsébet nővér fő műve Szeretetotthon Pilisvörösváron (Folytatás az I. oldalról) Surján László népjóléti minisz­ter ünnepi köszöntőjében el­mondta: a huszadik század végi embereknek be kell látniuk, hogy már több mint száz éve tévúton járnak. Felbomlott ugyanis a szociális gondosko­dás alapja, a nagycsalád, amely­ben több generáció élt együtt. Mindannyiunk feladata — mondta a miniszter —, hogy a család újból visszanyerje régi te­kintélyét, és ebben különösen Erzsébet nővér Az impozáns ebédlőt zsúfolásig megtöltötték a vendégek nagy szerepet kell vállalnia az egyháznak. A miniszter idézte az írást: az egyetlen emberhez méltó élet a másik elvállalása. Szociális miniszterként kissé megszégyenülve állok itt — mondta végeztül Surján László —, mert ez az intézmény nem az én munkám eredménye. Botzheim István, Pilisvörös- vár polgármestere Erzsébet nő­vér egyik fő művének nevezte a Szent Erzsébet Szeretetott­hont. Elmondta: több mint fél- milliárd forinttal gazdagodott a település, az építkezés pedig munkát biztosított a helyi pol­gároknak. Végezetül Takács Nándor megyés püspök ünnepélyesen felszentelte az épületet: a lak­részeket, a közösségi helyisé­geket, majd a kápolnát. A ka­nadai tulajdonban lévő intéz­mény a katolikus egyház kere­tein belül működik. H. Cs. Botzheim István polgármester, Surján László népjóléti mi- Takács Nándor székesfehérvári megyés püspök minden niszter és Paskai László bíboros otthont megszentelt Hancsovszki János felvételei A bizottság leszavazta Vörösmarthy professzort Mi jó a betegeknek? (Folytatás az I. oldalról) Ebben a politikus felhívta a szaktárca irányítójának a figyel­mét arra, hogy a szemészeti osz­tály privatizációs elképzelését a Szent Rókus Kórház szakmai vezetése már leszavazta. (Ké­sőbbiekben megtudtuk Lichten- berger igazgató úrtól a szavazás eredményét is: eszerint a kór­ház főorvosai közül tizenhár­mán az érintett osztály helyben maradása mellett, hatan pedig annak részleges privatizáció út­ján történő kitelepedése mellett szavaztak. — A szerk.) Surján László miniszter vá­laszlevelében hangsúlyozta, hogy a kórház ügye, illetve a szemészeti osztály jövőbeni sor­sa elsősorban megyei kérdés. Ugyanakkor kifejezte abbéli meggyőződését, hogy az egész­ségügyben meginduló privatizá­ciós kezdeményezések általá­ban az ágazat érdekét szolgál­ják, bár a betegek szempontjá­ból ugyanerről már nincs meg­győződve. A legnagyobb prob­lémát Surján László abban ’út­ja, hogy hasonló kezdeménye­zésre mind ez ideig nem volt példa, vagyis egy ilyen, vállal­kozási alapon működő kórházi részleg kihelyezésének tapaszta­lataival még nem rendelkezünk. A levelek ismertetése után a Szent Rókus Kórház igazgatója válaszolt azokra a kérdésekre, melyeket a népjóléti bizottság említett ülése előtt a megyei fő­jegyző, Erdélyi László intézett hozzá. Eszerint: a szemészeti el­látás jelenleg túlzsúfolt körülmé­nyek között történik az intéz­ményben, és ez egyértelműen akadályozza a magas szintű or­vosi ellátást. A bizottsági tagok kérdései­re, felvetéseire válaszolva Vö­rösmarthy professzor szóban egészítette ki az előteijesztést. Mindezek alapján a népjóléti bi­zottság elnöke, Faragó László tanácsnok leszögezte: a szemé­szet osztályvezető főorvosa ál­tal javasolt, a Szent Rókus Kór­ház említett osztályának részle­ges privatizációja után megvaló­suló magas színvonalú szakmai ellátás rendszere valóban a jövő útját jelenti az egészségügyben. Hasonlóképpen ideálisnak ne­vezte a tanácsnok azokat a kö­rülményeket is, melyek közé — egy magas komfortfokozatú lé­tesítménybe — ki kívánja vinni az osztályt a professzor, úgy, hogy az továbbra is megmarad a Szent Rókus Kórház szemé­szeti részlegének. Mindemellett — s ehhez szinte egy ember­ként csatlakoztak a bizottsági ta­gok, illetve az ülésen jelen lévő megyei hivatalnokok is — kér­désesnek tartotta a tanácsnok en­nek a privatizációs modellnek a megvalósíthatóságát. Vörösmarthy Dániel osztály- vezető főorvos megjegyezte: be­csületes üzletet kíván felajánla­ni a megyének, olyat, amelynek eredményeképpen a Szent Ró- kusból történő kivonulást köve­tően a felszabaduló szobákban lehetőség kínálkozna a régóta vágyott műveseállomás létreho­zására, illetve egy, a társadalom- biztosítás által is azonnal támo­gatandó rehabilitációs részleg kialakítására. Mennyi is az a 26 millió fo­rint, mely összeget a megyé­nek kellene jövőre megfizetnie a kihelyezett székhellyel bein­duló szemészeti osztály bérlete fejében? Tulajdonképpen en­nek a kérdésnek a megvitatása, illetve megválaszolása körül alakult ki az újabb vita az ülé­sen. A bizottsági tagok többsé­ge állította: alapvetően minden­ki támogatná ezt a javaslatot, ha biztosítva látnák annak (a Szent Rókusbán esetleg felsza­baduló hely átalakítása kap­csán is felmerülő) pénzügyi fe­dezetét. Lényegében ez az utóbbi érv döntött a tagok vá­laszadásánál is. Mindezt annak ellenére, hogy az ülésen jelen lévő Bányai Judit alelnök asz- szony — végszóként — közve­títette Inczédy János elnöknek azon véleményét, mely szerint mindenképpen támogatni kell ezt az egyedülálló törekvést. A népjóléti bizottság végül egy igen, három nem és három tartózkodás mellett elutasította a Szent Rókus Kórház szemé­szeti osztályának privatizációs tervét. Mailár Éva Megkérdeztük Mi lesz az NHT feladata? A Magyar Postától kapott értesítés szerint nemrégi­ben megalakult egy, a lapterjesztés rendszerét várha­tóan korszerűbbé tevő szervezet, a Nemzeti Hírlapke­reskedelmi Társaság. Feladatairól, létrehozásának cél­járól Kozák Lászlótól, a Posta Vezérigazgatóság Hír­laposztalyanak vezetőjétől — A Nemzeti Hírlapke­reskedelmi Társaság létre­hozása véleményem sze­rint igen fontos- lépés a hír- lapteijesztés rendszerének decentralizációja felé. Ezt az a célkitűzés is alátá­masztja, mely szerint az új szervezetnek át kell vennie a budapesti Hírlap-nagyke­reskedelmi Részvénytársa­ságtól a vidék hírlapellátá­sával kapcsolatos feladato­kat. Ezek mellett fontos te­endője lesz az NHT-nak, hogy kiépítsen egy piaci, technológiai, pénzügyi in­formációk biztosításán ala­puló kapcsolatot a kiadók és a nagykereskedők kö­zött, valamint az, hogy ösz- szehangolja a Magyar Pos­ta által alapított nagykeres­kedelmi részvénytársasá­kertünk felvilágosítást. gok (hét ilyen létezik) tevé­kenységi körét. Azt is fon­tosnak tartom elmondani, hogy az elképzelések sze­rint a jövőben az új társa­ság készíti majd elő a lap- terjesztéssel kapcsolatos szerződéskötéseket. Hosz- szú távon természetesen csak abban az esetben ma­radhat talpon az NHT, ha partnerei elégedettek lesz­nek tevékenységével. Ezt azért említem, mert ha a működéséhez fűzött remé­nyeket nem váltja be más megoldás — mint például a területi nagykereskedel­mi részvénytársaságok és a kiadók közötti közvetlen szerződéses viszony kiala­kítása — is szóba jöhet a struktúra átalakítása terén. R. Z. Ismét Györgyei Kalendárium Tápiógyörgyének jövőre is lesz saját kalendáriuma. Teg­nap délelőtt a tápiógyörgyei katolikus templomban szent­misével kezdődött az ese­mény, Ezen Bánk József ér­sekpüspök hirdetett igét, aki a szentmise után a Faluház­ban méltatta az új kalendári­um megjelentetését. A „Györgyei Kalendárium” szerkesztője, Bihari József nyugdíjas megyei múzeumi igazgató részletesebben be­mutatta a kiadványt, amelyet az érdekes írások mellett az idén is sok fotó, régi fénykép színesít. Józsa László polgármester­től megtudtuk, hogy a kaién­TUDTA? 1994. január 1-jétől, a 6/1993. sz. PM-rendelet alapján, Önnek is PÉNZTÁRGÉPET KELL HASZNÁLNIA! Nem elég a kézinyugta! Ha már vesz, vegye a Magyarországon legjobban bevált, a japán technika csúcsát jelentő TEC APEH-ENGEDÉLYES PÉNZTÁRGÉPET! Több mint 25 000 gép üzemel országszerte, kérdezze meg bármelyik TEC-tulajdonost! 230 műszerész segít Önnek, bárhol Magyarországon! Díjmentes üzembe helyezés, díjmentes élesítés, negyedévenként díjmentes tisztítás, karbantartás. Most 25 000 Ft kedvezmény! Tel./fax: 157-5928 Levélcím: Budapest. Pf.: 67. 1475 dáriumot ezer példányban rendelték meg s egyenként kétszáz forintért lehet megvá­sárolni. A várható bevétel fö­lötti költséget részben az ön- kormányzat fedezi, részben a helybéli vállalkozók és a szü­lőfalutól távol lakó györgyei- ek, a településsel rokonszen- vezők adták össze. A györgyeieknek idei ka­lendáriumuk is van. Sikerü­kön felbuzdulva — mert a jó példa szerencsére ragadós — a majdnem szomszéd tápió- szőlősiek sem akarnak lema­radni: december elején — ők első ízben — mutatják be, sa­ját kalendáriumukat. (TF)

Next

/
Thumbnails
Contents