Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-22 / 272. szám

i PEST MEGYEI HÍRIAP MAGYARORSZÁG 1993. NOVEMBER 22., HÉTFŐ 3 A lelőtt bohóc Nincs hálásabb észtermék a giccsnél — állítják a szatíra kedve­lői —, különösképpen akkor, ha az valutát hoz. Mi történik azonban az esetben, hogyha netán a keménypénz giccset, a kö­zépszerűséget meg sem ütő végterméket hoz létre? Fájdalmasan pompás (sőt: Palotás!), egész estet betöltő Er- zsébet-napi nóta-, játék- és mutatványestnek lehettünk szemta­núi minap, a tv országos műsora jóvoltából Az Erzsébet-díjazot- tak tiszteletére összeabrakadabrázott rendezvény nézőiként... ki az Operaház nagytermében, ki pedig a maga családi tűzhelye előtt. Jó, hogy így, mert füstölöghetett ki-ki a maga módján. Bosszankodhattunk a kényszerhelyzetbe került műsorvezetők jókedvén, ámulhattunk a táncot lejtő és kézcsókba görnyedőpo­litikus kopogtató cédula-illatú lezserségén, és csapnivalóan fer­de hangközein, sajnálhattuk az időjárás viszontagságait sejtető énekesünket, miként a magas hangokkal kacérkodó meteoroló­gust is, bár őróla csupán egyetlenegyszer esett szó. Csinálta mindenki a másét! — mondhatnák, s ezzel fel is menthetnénk énekest, szavalóművészt, táncost. Ámde nem er­ről van szó. A gálaműsor rendezői, az operaház-igazgató hoppmestertől a spanyol udvarokba illő mikrofon-fogdmegekig hiába raktak bele apait, anyait (kitűnően koreografált és előadott táncok­kal!): átsajgott a díszes csomagoláson a fájdalom. A mecénás után kutyagoló, annak minden mozdulatát követő szegény poé­ta fájó sebe — a Méla Tempefóik tragédiája. A röhögésbe kapaszkodó sírni akarás. Hajlamosak volnánk erre? Abban reménykedem, hogy amennyiben rendező és for­gatókönyvíró előbb hallgatja meg Gyurkovits Tibor ,,jelenetét” meghallgatja és meg is szívleli: akkor az ilyen svádájú rendez­vényekre sor sem kerül. Gyurkovics ugyanis figyelmeztetett: nem szabad a bohócra lőni, mert a bohóc „hatékony”... meg­hal a játék, ha rátüzelnek. Erzsébet napján mintha önmagukra céloztak volna a játék mesterei. Vagy legalábbis hagyták önmagukat lövetni Mintha Sütő András szeme fényét már nem vették volna egyszer célba! Hogy újságíró kolléga részére is sikerült „kihegedülni”egy kisszobrot — maga Bodor Pál nyilatkozta, méghozzá magyand —, az már csakugyan a szemfülesség csimborasszója. Szép, szép a pénz, uraim, de mennyivel szebb volna, ha tőke­erős kultúránk szülné azt, és nem annak látszata. Bágyoni Szabó István Kalasnyikov Budapesten Fegyver kiállítás Kőbányán Történelmi Tényfeltáró Bizottság Jelentés a sortüzekről Huszonegy ország 176 vállala­ta jelezte részvételét az első bu­dapesti nemzetközi fegyverkiál­lításon, hivatalos nevén az I. közép-európai védelmi beren­dezések és légügyi szakkiállítá­son. A bemutatót — amelyet Für Lajos honvédelmi minisz­ter nyit meg — november 24-e és 27-e között rendezik meg a BNV területén, az A pavilon­ban. Viczián György ezredes, a Technika Külkereskedelmi Vál­lalat szakértője elmondta, hogy magyar részről a többi között a DIGÉP által gyártott 82 milli­méteres automatizált aknavetőt mutatják be — lánctalpasra, il­letve teherautóra építve —, va­lamint a korszerűsített 57 milli­méteres légvédelmi ágyút, to­vábbá különféle optikai és rá­gász konfliktusra keresték a megoldást a hét végén Balaton- füreden, ahol az érintett önkor­mányzatok és a Balatoni Halá­szati Rt. szakemberei tartottak fórumot e témában. Részt vett az eszmecserén Szabó János földművelésügyi miniszter és Szabó Tamás privatizációs mi­niszter is. A „kinek milyen joga van a halhoz” kérdés azonban itt sem dőlt el; az ön- kormányzatok szeretnék meg­szerezni maguknak a halászat és horgászat tulajdonosi fel­ügyeletét, a halgazdaság vi­szont — mint rendszergazda — szeretné megtartani magá­nak a szakmai döntések jogát. dióelektronikai felderítő eszkö­zöket. A külföldi kiállítók egyelőre még titkolóznak, de azt lehet tudni, hogy az oroszok bemu­tatják a korábban a KGB által használt, szupertitkos eszközök egy részét, így a víz alatt műkö­dő géppisztolyt, a szivardoboz nagyságúra összehajtható auto­mata fegyvert, valamint kis ka­liberű, hangtompítós fegyvere­ket. Eljön a kiállításra a 82 éves Kalasnyikov, a róla elneve­zett géppisztolyok feltalálója is. A bemutatott termékek vé­delmére különlegesen szigorú biztonsági intézkedéseket dol­goztak ki. A kiállítás elsősor­ban a szakembereknek szól, de nyitva áll a nagyközönség előtt is, ám a belépőjegyek árát 1000 forintban állapították meg. A földművelési tárca vezetője úgy látja, hogy meg kellene ha­tározni a halászat és horgászat közös célját, ennek megvalósí­tásához biztosítani a szükséges eszközöket. Szabó Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy fel kell gyorsítani a balatoni ökoló­giai program tárgyalását, elfo­gadását, s mielőbb megalkotni a balatoni törvényt. Célszerű­nek tartja továbbá, hogy az AV Rt. stratégiai programot dolgozzon ki az önkormányza­ti tulajdonlásra, és megvizsgál­ja a horgásztársadalom rész­vénytulajdonlási lehetőségeit. Bejelentette: kezdeményezi, hogy a kormány tartson kihe­lyezett ülést a Balatonnál. Magyarországon félszáznál több sortűz dördült el 1956. ok­tóber 23-a és december 28-a kö­zött —- állapította meg a kor­mány által megbízott Történel­mi Tényfeltáró Bizottság. A kutatómunka első részjelentését ma, az Igazságügyi Minisztéri­umban, sajtótájékoztatón ismer­teti dr. Kahler Frigyes, a bizott­ság elnöke és M. Kiss Sándor történész. Az előadók nyilvá­nosságra hozzák következteté­seiket, és bemutatják az 1956-os sortüzekkel kapcsolat­ban eddig feltárt dokumentumo­kat is. (Folytatás az I. oldalról) Szintén támogatta a bizottság többsége azokat a módosító indítványokat, amelyeket azért nyújtott be Becker Pál (MDF), illetve Siklós Csaba, mert a költségvetési törvényja­vaslat benyújtása óta eltelt időben jelentős változások tör­téntek, amelyeket nem láttak előre a tervezet készítői. így például elfogadta a testület az általános forgalmi adó bevéte­li előirányzatának mintegy 6 milliárd forintos csökkenté­sét, és támogatták azt a javas­latot is,, hogy az Állami Va­gyonkezelő Rt. teljesítsen 28 milliárd forintos befizetést jö­vőre a költségvetésnek, az in­— Melyik előadás ragadta meg a legjobban? — A konferencia valameny- nyi előadását fontosnak és fi­gyelemre méltónak tartom. Az előadók rávilágítottak azokra a kérdésekre, amelyek ma a mér­nököket és a technikusokat fog­lalkoztatják, így például a rend­szerváltozásból, a piacgazda­ságra való átállásból adódó be­illeszkedési gondokra is. — Szóba került-e a műszaki értelmiség alkalmazkodóképes­ségének a kérdése? — Igen, annál is inkább, mi­vel gyakran éri bírálat a műsza­kiak felkészültségét és alkal­mazkodóképességét. E bírálat­tal természetesen nem értünk egyet, s ez kitűnt Vámos Ti­bor, Jeleket Antal és Kiss Papp László előadásaiból is. El­mondták, hogy Magyarorszá­gon, miként korábban, ma is jó a szakképzés. A felsőoktatás olyan szakembereket ad az or­A tényfeltáró bizottság mun­kájának egyik alapvető célja: „a történet értelemben vett felelő­sök körének megállapítása, vagyis annak vizsgálata, hogy kinek volt joga kiadni sortűzre parancsot, s ezzel a joggal ki és miként élt. ”A kutatók szerint a tűzparancsok kiadásában — 1956. október 23-a és 28-a kö­zött — jelentős szerepe volt az időszakot háborúként megélő szovjet tisztek mellett a feltehe­tően 1956. október 24-én hajnal­ban létrejött Katonai Bizottság­nak és a megyei pártapparátu­sok vezetőinek, valamint a Köz­doklás szerint a Matáv privati­zációjával kapcsolatban. Tá­mogatták Bakó Lajos (MDF) javaslatát 30 millió forint el­különítésére, amivel napjaink történelmének dokumentálá­sát célozza a képviselő. Ha­sonló okból elfogadhatónak minősítették a Magyar Moz­gókép Alapítvány eredetileg mintegy 700 millió forintos tá­mogatásának növelését is, azonban nem az egyik javas­latban megjelenő 100 millió forintos, hanem annál kisebb mértékben. Jelentősen, mintegy 80 mil­lió forinttal tartották csökkent­hetőnek a Gandhi Alapítvány eredetileg 130 millió forintra szágnak, akik bárhol a világ­ban megállnák a helyüket. — Ha a műszakiak tudása magas színvonalú, akkor mi okozza a nehézségeket? — Az, hogy nincsenek, illet­ve alig vannak beruházások, nem megfelelő a termelés és emiatt kevesebb műszakit foglal­koztatnak, mint amennyit egy jól működő gazdaságban lehet­ne. A mérnök, a technikus ter­vez, szerkeszt és épít, hiszen erre van kiképezve. Ma viszont az a legnagyobb gondja, hogy nincs feladat a számára és ezért várakoznia kell, vagy kénytelen más pályát választani. — Ez a helyzet nem jár azzal a veszéllyel, Iwgy egy későbbi fellendülés esetén lépéshátrány­ba kerülnek azok, akik eredeti hi­vatásuk szempontjából parkoló­pályákra kényszerülnek? — Pontosan erről van szó. Vá­mos Tibor is jelezte, hogy a nem túl távoli jövőben megindulhat a ponti Vezetőségben lévő ráko­sista személyeknek. A bizottság vizsgálta az 1956. november 4-e után létrehozott, a Kádár­rendszer karhatalmi alakulatai­nak — önállóan, illetve a szov­jet katonákkal együtt végzett ak­cióit is. E sortüzek során egyes adatok szerint 81, mások szerint. 163 személy szenvedett halálos sérülést. A kutatók arra a követ­keztetésre jutottak, hogy a kar­hatalmi erők állítólagosán rend- fenntartási feladataikat a politi­kai vezetés elismerését kiváltva, az alapvető emberi jogokat dur­ván megsértve hajtották végre. tervezett jövő évi állami támo­gatását is. A kormány vélemé­nyétől eltérően a bizottság el­fogadta Varga Mihály (Fi­desz) javaslatát a Magyar Űr­kutatási Iroda előirányzatá­nak megszűntetésére. A bi­zottság elutasította mindazon szabaddemokrata indítványo­kat is, amelyek elsősorban a bevételi előirányzatok módo­sítását célozták annak a 90 milliárd forintos csomagnak a keretében, amely főként a kul­túrára, az oktatásra, az önkor­mányzatok támogatására és a környezetvédelemre kíván úgy pénzeket fordítani, hogy megjelölte a hiányt nem növe­lő forrásokat is. fellendülés és nekünk mindent meg kell tennünk, hogy ezt a műszaki gárdát felkészítve meg­tartsuk arra az időre. — Hogyan? — Ennek egyik módja lehet például az, amit Kiss Papp Lász­ló ajánlott, és aminek a lényege: a műszaki egyetem a felnőttokta­tás, a távoktatás területén olyan átképzési rendszert dolgozna ki, amely a munkaügyi központok­kal való együttműködés révén elősegíthetné ezt az átmentést. Szó van bizonyos rokonszakmá­ra való átképzésről és az állás­börzéről, amit Jekket Antal is fontosnak tartott, s amit alapítvá­nyunk már beindított. — Hogyan működik ez az ál­lásbörze? — Hajdú-Biharban és Pest megyében, ezen belül Szentend­rén — Bogdán utca 17. — és Abonyban — Radák utca 6/b. — próbálkoztunk ezzel. Megfe­lelő támogatás esetén szeretnénk hatékonyabbá, szélesebb körűvé tenni ezt a tevékenységünket, hogy ne csak egyes akciókra épüljön, hanem folyamatossá váljon. Ma a műszaki értelmiség számára a gyors, gyakorlati lépé­sek ugyanis legalább olyan fon­tosak, mint a hosszabb távra szó­ló elképzelések. Ezt a meggyőző­désünket erősítették a Kossuth Klubban elhangzott előadások. (bánó) Szemérmetlen népszerűek Ugye, kedves olvasóink előtt nem ismeretlenek ezek a kifejezések: csur- kisták, nacionalisták, szél- sójobbosok, soviniszták és folytathatnám még a sort, ám jó ízlésem nem engedi. Ezeket a jelzőket a Pest Megyei Hírlap szerkesztő­sége már mind megkapta, természetesen azokból a körök búi — Népszabad­ság, Beszélő —, amely szerkesztőségek munka­társai abban érdekeltek, hogy a rendszerváltozás véletlenül se következhes­sen be Magyarországon, hiszen ők megrögzötten ragaszkodnak hozzá, hogy a magyar nemzet ige­nis Hitler utolsó csatlósa volt, hogy' a magyar kultú­ra olyan, avagy ahhoz ha­sonlatos, ahogyan azt egy hajdani főrabbi lefestette, azaz ha kivonjuk a ma­gyar kultúrából azokat az értékeket, amelyeket a ma­gyarországi zsidóság tett hozzá, akkor számunkra nem marad más, mint a bő gatya és a fütyülős ba­rack. Mi a Pest Megyei Hírlapnál a rabbi kijelen­tése ellen nem egy esetben szót emeltünk, s valószínű­leg ez is közrejátszott ab­ban — bizonyos jelekből erre következtettünk —, hogy például a Népszabad­ság köreiben bennünket nacionalista, szélsőséges lapként tartanak számon. Ők nyilván a baloldal győ­zelmében érdekeltek, s en­nek érvényre juttatásáért attól sem riadnak vissza, hogy a Pest Megyei Hírla­pot igyekezzenek eltaszi- gálni abból a pozíciójából, amelyet a nemzeti elköte­lezettség és a keresztény szellemiség felvállalásával igenis kiharcolt magának. Szombati számában a nagy példányszámú újság riporterei, kik a zavaros­ban való halászástól miért is riadnának vissza, azt kérdik a MIÉP társelnöké­től, hogy „igazak-e azok a hírek, hogy a MIÉP sze­retné magának megkapa­rintani a Pest Megy ei Hír­lapot?”. Természetesen eszem ágában sincs osto­ba kérdésekre válaszolni, hanem megpróbálom érzé­keltetni önökkel e kérdés fondorfatosságát. Ennek érdekében magam is kér­dezek: igaz-e a hír, ked­ves Népszabadság, hogy Thürmer Gyulával tárgya­lásokat folytatnak? Igaz-e az a bizonyos helyeken hangoztatott állítás, mely szerint önöket említett tár­gyalópartnerük kézifegy­verekkel látta el arra az esetre, ha lövöldözésre ke­rülne sor? Igaz-e, hogy önök a negyven esztendő diktatúrája alatt olyan pénzeket tulajdonítottak el, amelyekhez semmi kö­zük nem volt, s igaz-e, hogy mind a mai napig eb­ből a pénzből hirdetik ma­gukat szemérmetlenül reg­gel, délben, este? (Vödrös) Halász-horgász fórum Balaton-törvény Az évek óta húzódó halász-hor­A költségvetés vitája Beszélgetés Dragon Pállal A reálértelmiség megőrzése a fellendülés időszakára Mérnökök és technikusok a gazdaság fellendítéséért cím­mel konferenciát rendezett a Reálértelmiségért Alapítvány a Kossuth Klubban. Dragon Pál országgyűlési képviselő­nek, az alapítvány elnökének megnyitóbeszédét követően előadást tartott Jekket Antal, a Munkaügyi Minisztérium osztályvezetője. Vámos Tibor akadémikus, Kiss Papp László, a műszaki egyetem docense, Tóth Árpád, a Miskol­ci Nehézipari Műszaki Egyetem nyugdíjas főmunkatársa és Keszthelyi Péter, a Budapesti Kereskedelmi és Iparka­mara főtitkára. Dragon Pállal a konferencia fontosabb gondolatairól, illetve a magyar reálértelmiség jelenlegi helyzetéről beszélgettünk.

Next

/
Thumbnails
Contents