Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-22 / 272. szám
i PEST MEGYEI HÍRIAP MAGYARORSZÁG 1993. NOVEMBER 22., HÉTFŐ 3 A lelőtt bohóc Nincs hálásabb észtermék a giccsnél — állítják a szatíra kedvelői —, különösképpen akkor, ha az valutát hoz. Mi történik azonban az esetben, hogyha netán a keménypénz giccset, a középszerűséget meg sem ütő végterméket hoz létre? Fájdalmasan pompás (sőt: Palotás!), egész estet betöltő Er- zsébet-napi nóta-, játék- és mutatványestnek lehettünk szemtanúi minap, a tv országos műsora jóvoltából Az Erzsébet-díjazot- tak tiszteletére összeabrakadabrázott rendezvény nézőiként... ki az Operaház nagytermében, ki pedig a maga családi tűzhelye előtt. Jó, hogy így, mert füstölöghetett ki-ki a maga módján. Bosszankodhattunk a kényszerhelyzetbe került műsorvezetők jókedvén, ámulhattunk a táncot lejtő és kézcsókba görnyedőpolitikus kopogtató cédula-illatú lezserségén, és csapnivalóan ferde hangközein, sajnálhattuk az időjárás viszontagságait sejtető énekesünket, miként a magas hangokkal kacérkodó meteorológust is, bár őróla csupán egyetlenegyszer esett szó. Csinálta mindenki a másét! — mondhatnák, s ezzel fel is menthetnénk énekest, szavalóművészt, táncost. Ámde nem erről van szó. A gálaműsor rendezői, az operaház-igazgató hoppmestertől a spanyol udvarokba illő mikrofon-fogdmegekig hiába raktak bele apait, anyait (kitűnően koreografált és előadott táncokkal!): átsajgott a díszes csomagoláson a fájdalom. A mecénás után kutyagoló, annak minden mozdulatát követő szegény poéta fájó sebe — a Méla Tempefóik tragédiája. A röhögésbe kapaszkodó sírni akarás. Hajlamosak volnánk erre? Abban reménykedem, hogy amennyiben rendező és forgatókönyvíró előbb hallgatja meg Gyurkovits Tibor ,,jelenetét” meghallgatja és meg is szívleli: akkor az ilyen svádájú rendezvényekre sor sem kerül. Gyurkovics ugyanis figyelmeztetett: nem szabad a bohócra lőni, mert a bohóc „hatékony”... meghal a játék, ha rátüzelnek. Erzsébet napján mintha önmagukra céloztak volna a játék mesterei. Vagy legalábbis hagyták önmagukat lövetni Mintha Sütő András szeme fényét már nem vették volna egyszer célba! Hogy újságíró kolléga részére is sikerült „kihegedülni”egy kisszobrot — maga Bodor Pál nyilatkozta, méghozzá magyand —, az már csakugyan a szemfülesség csimborasszója. Szép, szép a pénz, uraim, de mennyivel szebb volna, ha tőkeerős kultúránk szülné azt, és nem annak látszata. Bágyoni Szabó István Kalasnyikov Budapesten Fegyver kiállítás Kőbányán Történelmi Tényfeltáró Bizottság Jelentés a sortüzekről Huszonegy ország 176 vállalata jelezte részvételét az első budapesti nemzetközi fegyverkiállításon, hivatalos nevén az I. közép-európai védelmi berendezések és légügyi szakkiállításon. A bemutatót — amelyet Für Lajos honvédelmi miniszter nyit meg — november 24-e és 27-e között rendezik meg a BNV területén, az A pavilonban. Viczián György ezredes, a Technika Külkereskedelmi Vállalat szakértője elmondta, hogy magyar részről a többi között a DIGÉP által gyártott 82 milliméteres automatizált aknavetőt mutatják be — lánctalpasra, illetve teherautóra építve —, valamint a korszerűsített 57 milliméteres légvédelmi ágyút, továbbá különféle optikai és rágász konfliktusra keresték a megoldást a hét végén Balaton- füreden, ahol az érintett önkormányzatok és a Balatoni Halászati Rt. szakemberei tartottak fórumot e témában. Részt vett az eszmecserén Szabó János földművelésügyi miniszter és Szabó Tamás privatizációs miniszter is. A „kinek milyen joga van a halhoz” kérdés azonban itt sem dőlt el; az ön- kormányzatok szeretnék megszerezni maguknak a halászat és horgászat tulajdonosi felügyeletét, a halgazdaság viszont — mint rendszergazda — szeretné megtartani magának a szakmai döntések jogát. dióelektronikai felderítő eszközöket. A külföldi kiállítók egyelőre még titkolóznak, de azt lehet tudni, hogy az oroszok bemutatják a korábban a KGB által használt, szupertitkos eszközök egy részét, így a víz alatt működő géppisztolyt, a szivardoboz nagyságúra összehajtható automata fegyvert, valamint kis kaliberű, hangtompítós fegyvereket. Eljön a kiállításra a 82 éves Kalasnyikov, a róla elnevezett géppisztolyok feltalálója is. A bemutatott termékek védelmére különlegesen szigorú biztonsági intézkedéseket dolgoztak ki. A kiállítás elsősorban a szakembereknek szól, de nyitva áll a nagyközönség előtt is, ám a belépőjegyek árát 1000 forintban állapították meg. A földművelési tárca vezetője úgy látja, hogy meg kellene határozni a halászat és horgászat közös célját, ennek megvalósításához biztosítani a szükséges eszközöket. Szabó Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy fel kell gyorsítani a balatoni ökológiai program tárgyalását, elfogadását, s mielőbb megalkotni a balatoni törvényt. Célszerűnek tartja továbbá, hogy az AV Rt. stratégiai programot dolgozzon ki az önkormányzati tulajdonlásra, és megvizsgálja a horgásztársadalom részvénytulajdonlási lehetőségeit. Bejelentette: kezdeményezi, hogy a kormány tartson kihelyezett ülést a Balatonnál. Magyarországon félszáznál több sortűz dördült el 1956. október 23-a és december 28-a között —- állapította meg a kormány által megbízott Történelmi Tényfeltáró Bizottság. A kutatómunka első részjelentését ma, az Igazságügyi Minisztériumban, sajtótájékoztatón ismerteti dr. Kahler Frigyes, a bizottság elnöke és M. Kiss Sándor történész. Az előadók nyilvánosságra hozzák következtetéseiket, és bemutatják az 1956-os sortüzekkel kapcsolatban eddig feltárt dokumentumokat is. (Folytatás az I. oldalról) Szintén támogatta a bizottság többsége azokat a módosító indítványokat, amelyeket azért nyújtott be Becker Pál (MDF), illetve Siklós Csaba, mert a költségvetési törvényjavaslat benyújtása óta eltelt időben jelentős változások történtek, amelyeket nem láttak előre a tervezet készítői. így például elfogadta a testület az általános forgalmi adó bevételi előirányzatának mintegy 6 milliárd forintos csökkentését, és támogatták azt a javaslatot is,, hogy az Állami Vagyonkezelő Rt. teljesítsen 28 milliárd forintos befizetést jövőre a költségvetésnek, az in— Melyik előadás ragadta meg a legjobban? — A konferencia valameny- nyi előadását fontosnak és figyelemre méltónak tartom. Az előadók rávilágítottak azokra a kérdésekre, amelyek ma a mérnököket és a technikusokat foglalkoztatják, így például a rendszerváltozásból, a piacgazdaságra való átállásból adódó beilleszkedési gondokra is. — Szóba került-e a műszaki értelmiség alkalmazkodóképességének a kérdése? — Igen, annál is inkább, mivel gyakran éri bírálat a műszakiak felkészültségét és alkalmazkodóképességét. E bírálattal természetesen nem értünk egyet, s ez kitűnt Vámos Tibor, Jeleket Antal és Kiss Papp László előadásaiból is. Elmondták, hogy Magyarországon, miként korábban, ma is jó a szakképzés. A felsőoktatás olyan szakembereket ad az orA tényfeltáró bizottság munkájának egyik alapvető célja: „a történet értelemben vett felelősök körének megállapítása, vagyis annak vizsgálata, hogy kinek volt joga kiadni sortűzre parancsot, s ezzel a joggal ki és miként élt. ”A kutatók szerint a tűzparancsok kiadásában — 1956. október 23-a és 28-a között — jelentős szerepe volt az időszakot háborúként megélő szovjet tisztek mellett a feltehetően 1956. október 24-én hajnalban létrejött Katonai Bizottságnak és a megyei pártapparátusok vezetőinek, valamint a Közdoklás szerint a Matáv privatizációjával kapcsolatban. Támogatták Bakó Lajos (MDF) javaslatát 30 millió forint elkülönítésére, amivel napjaink történelmének dokumentálását célozza a képviselő. Hasonló okból elfogadhatónak minősítették a Magyar Mozgókép Alapítvány eredetileg mintegy 700 millió forintos támogatásának növelését is, azonban nem az egyik javaslatban megjelenő 100 millió forintos, hanem annál kisebb mértékben. Jelentősen, mintegy 80 millió forinttal tartották csökkenthetőnek a Gandhi Alapítvány eredetileg 130 millió forintra szágnak, akik bárhol a világban megállnák a helyüket. — Ha a műszakiak tudása magas színvonalú, akkor mi okozza a nehézségeket? — Az, hogy nincsenek, illetve alig vannak beruházások, nem megfelelő a termelés és emiatt kevesebb műszakit foglalkoztatnak, mint amennyit egy jól működő gazdaságban lehetne. A mérnök, a technikus tervez, szerkeszt és épít, hiszen erre van kiképezve. Ma viszont az a legnagyobb gondja, hogy nincs feladat a számára és ezért várakoznia kell, vagy kénytelen más pályát választani. — Ez a helyzet nem jár azzal a veszéllyel, Iwgy egy későbbi fellendülés esetén lépéshátrányba kerülnek azok, akik eredeti hivatásuk szempontjából parkolópályákra kényszerülnek? — Pontosan erről van szó. Vámos Tibor is jelezte, hogy a nem túl távoli jövőben megindulhat a ponti Vezetőségben lévő rákosista személyeknek. A bizottság vizsgálta az 1956. november 4-e után létrehozott, a Kádárrendszer karhatalmi alakulatainak — önállóan, illetve a szovjet katonákkal együtt végzett akcióit is. E sortüzek során egyes adatok szerint 81, mások szerint. 163 személy szenvedett halálos sérülést. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a karhatalmi erők állítólagosán rend- fenntartási feladataikat a politikai vezetés elismerését kiváltva, az alapvető emberi jogokat durván megsértve hajtották végre. tervezett jövő évi állami támogatását is. A kormány véleményétől eltérően a bizottság elfogadta Varga Mihály (Fidesz) javaslatát a Magyar Űrkutatási Iroda előirányzatának megszűntetésére. A bizottság elutasította mindazon szabaddemokrata indítványokat is, amelyek elsősorban a bevételi előirányzatok módosítását célozták annak a 90 milliárd forintos csomagnak a keretében, amely főként a kultúrára, az oktatásra, az önkormányzatok támogatására és a környezetvédelemre kíván úgy pénzeket fordítani, hogy megjelölte a hiányt nem növelő forrásokat is. fellendülés és nekünk mindent meg kell tennünk, hogy ezt a műszaki gárdát felkészítve megtartsuk arra az időre. — Hogyan? — Ennek egyik módja lehet például az, amit Kiss Papp László ajánlott, és aminek a lényege: a műszaki egyetem a felnőttoktatás, a távoktatás területén olyan átképzési rendszert dolgozna ki, amely a munkaügyi központokkal való együttműködés révén elősegíthetné ezt az átmentést. Szó van bizonyos rokonszakmára való átképzésről és az állásbörzéről, amit Jekket Antal is fontosnak tartott, s amit alapítványunk már beindított. — Hogyan működik ez az állásbörze? — Hajdú-Biharban és Pest megyében, ezen belül Szentendrén — Bogdán utca 17. — és Abonyban — Radák utca 6/b. — próbálkoztunk ezzel. Megfelelő támogatás esetén szeretnénk hatékonyabbá, szélesebb körűvé tenni ezt a tevékenységünket, hogy ne csak egyes akciókra épüljön, hanem folyamatossá váljon. Ma a műszaki értelmiség számára a gyors, gyakorlati lépések ugyanis legalább olyan fontosak, mint a hosszabb távra szóló elképzelések. Ezt a meggyőződésünket erősítették a Kossuth Klubban elhangzott előadások. (bánó) Szemérmetlen népszerűek Ugye, kedves olvasóink előtt nem ismeretlenek ezek a kifejezések: csur- kisták, nacionalisták, szél- sójobbosok, soviniszták és folytathatnám még a sort, ám jó ízlésem nem engedi. Ezeket a jelzőket a Pest Megyei Hírlap szerkesztősége már mind megkapta, természetesen azokból a körök búi — Népszabadság, Beszélő —, amely szerkesztőségek munkatársai abban érdekeltek, hogy a rendszerváltozás véletlenül se következhessen be Magyarországon, hiszen ők megrögzötten ragaszkodnak hozzá, hogy a magyar nemzet igenis Hitler utolsó csatlósa volt, hogy' a magyar kultúra olyan, avagy ahhoz hasonlatos, ahogyan azt egy hajdani főrabbi lefestette, azaz ha kivonjuk a magyar kultúrából azokat az értékeket, amelyeket a magyarországi zsidóság tett hozzá, akkor számunkra nem marad más, mint a bő gatya és a fütyülős barack. Mi a Pest Megyei Hírlapnál a rabbi kijelentése ellen nem egy esetben szót emeltünk, s valószínűleg ez is közrejátszott abban — bizonyos jelekből erre következtettünk —, hogy például a Népszabadság köreiben bennünket nacionalista, szélsőséges lapként tartanak számon. Ők nyilván a baloldal győzelmében érdekeltek, s ennek érvényre juttatásáért attól sem riadnak vissza, hogy a Pest Megyei Hírlapot igyekezzenek eltaszi- gálni abból a pozíciójából, amelyet a nemzeti elkötelezettség és a keresztény szellemiség felvállalásával igenis kiharcolt magának. Szombati számában a nagy példányszámú újság riporterei, kik a zavarosban való halászástól miért is riadnának vissza, azt kérdik a MIÉP társelnökétől, hogy „igazak-e azok a hírek, hogy a MIÉP szeretné magának megkaparintani a Pest Megy ei Hírlapot?”. Természetesen eszem ágában sincs ostoba kérdésekre válaszolni, hanem megpróbálom érzékeltetni önökkel e kérdés fondorfatosságát. Ennek érdekében magam is kérdezek: igaz-e a hír, kedves Népszabadság, hogy Thürmer Gyulával tárgyalásokat folytatnak? Igaz-e az a bizonyos helyeken hangoztatott állítás, mely szerint önöket említett tárgyalópartnerük kézifegyverekkel látta el arra az esetre, ha lövöldözésre kerülne sor? Igaz-e, hogy önök a negyven esztendő diktatúrája alatt olyan pénzeket tulajdonítottak el, amelyekhez semmi közük nem volt, s igaz-e, hogy mind a mai napig ebből a pénzből hirdetik magukat szemérmetlenül reggel, délben, este? (Vödrös) Halász-horgász fórum Balaton-törvény Az évek óta húzódó halász-horA költségvetés vitája Beszélgetés Dragon Pállal A reálértelmiség megőrzése a fellendülés időszakára Mérnökök és technikusok a gazdaság fellendítéséért címmel konferenciát rendezett a Reálértelmiségért Alapítvány a Kossuth Klubban. Dragon Pál országgyűlési képviselőnek, az alapítvány elnökének megnyitóbeszédét követően előadást tartott Jekket Antal, a Munkaügyi Minisztérium osztályvezetője. Vámos Tibor akadémikus, Kiss Papp László, a műszaki egyetem docense, Tóth Árpád, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem nyugdíjas főmunkatársa és Keszthelyi Péter, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára. Dragon Pállal a konferencia fontosabb gondolatairól, illetve a magyar reálértelmiség jelenlegi helyzetéről beszélgettünk.
