Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-20 / 271. szám

1 • PEST MEGYEI HÍRLAP HITÉLET 1993. NOVEMBER 20., SZOMBAT 9 Már vannak új hivatások Örökimádó Nővérek Vácott A katolikus egyház apostoli tevékenységének segítését, lel- kigyakoílatok, imacsoportok vezetését, betegek, magányo­sok, elesettek látogatását és felkarolását tekintik hivatásuk legfontosabb feladatainak a Maria Reparatrix (Engesztelő' Mária Társaság) elnevezésű apácarend tagjai. Bethesdai szemlélet a betegágyak mellett Igazi gyógyító közösség Beszélgetés Dizseri Tamás orvos-igazgatóval / Kelet-Európa egyetlen protestáns gyermekkórháza a buda­pesti Bethesda Gyermekkórház, melyet 1866-ban a Pesti Német Református Leányegyház alapított. Történetéhez tartozik, hogy évtizedeken át számottevő segítséget kaptak a Kaiserwerthi Diakonissza Intézettől is. 1903-tól a jelen­tős svájci kapcsolatokkal rendelkező magyarországi Fila- delfia Diakonissza Anyaház tulajdonába került. Újabb kori történetéről Dizseri Tamás orvos-igazgatót kérdez­tem, akit 1991-ben bízott meg a Magyarországi Reformá­tus Egyház Zsinata a kórház vezetésével. A múlt század közepe óta, vagyis amikor a belga Emily D’Oultremont megalapította a rendet, az szerte a világ­ban otthonra talált. Magyar- országi története az 1900-as évek legelején kezdődött, s négy évtizednyi tiltás után 1990 óta folytatódik. — A kezdetek kezdetén külföldről érkezett apácák látták el Magyarországon a rend vállalt feladatait. Ezek egyike, mint azt itthoni elne­vezésük — Örökimádó Nő­vérek — is tükrözi, a folya­matos szentségimádás bizto­sítása volt — mondja a rend váci közösségének vezetője, Sándor Mária. Az első időszakban ezen­kívül főként szegény templo­mok, plébániák miseruhái­nak elkészítésével, hitokta­tással foglalkoztak a rendta­gok. Később — a klauzúra szigorúságának enyhülését követően — már a budapesti Üllői úton felépült rendház falain kívül is dolgoztak: lá­togatták a betegeket, részt vettek az iskolai hitoktatás­ban. — 1950-ben egyik napról a másikra államosították rend­házunkat, mondván, szükség van az épületre — emlékszik az őt még ma is félelemmel eltöltő múltra a rendi vezető. — A szerzetes- és apácaren­dek tevékenységének korláto­zása, pontosabban majdnem a teljes betiltása sokakat, so­kunkat külhonba távozásra késztetett. Az Örökimádó Nővérek rendjének tagjai 1990-ben kezdték újra magyarországi szolgálatukat. A váci egyház­megye akkori püspöke, Maro­si Izidor, rendelkezésükre bo­csátott egy egyházi tulajdon­ban lévő épületet, s ennek rendbehozatala óta némiképp könnyebbé vált a helyi rendta­gok élete. — Nem volt könnyű az új­rakezdés, de bizakodunk, mert vannak hivatások a fiata­lok között — fejezi be a be­szélgetést Sándor Mária. (ribáry) — A Bethesdát, amely Bu­dapest egyik legrangosabb egészségügyi intézménye volt az 1953-as államosítá­sig, 1992-ben igen súlyos ál­lapotban kapta vissza a Ma­gyarországi Református Egy­ház a Budapest Fővárps Ön- kormányzattól, a 32-es tör­vény alapján. Nekem mint gyermekgyógyásznak hivata­li gyakorlatom is volt, mert korábban Pest megye anya- és gyermekvédelmi főorvosa voltam. Sajnos, politikai, jogi és gazdasági akadályok miatt a kórház a társadalombiztosí­tás működési költségein kí­vül nem részesül állami és ön- kormányzati támogatásban. A kórházban Észak-Kelet- Pesí megye 100 000 gyerme­kének egészségügyi ellátását végezzük, természetesen fe­lekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül. A rászorult­ság az egyetlen döntő szem­pont, melynek alapján a felvé­tel történik. A beteg szolgálata közös ügy — Valamit mégiscsak je­lent az új helyzet, túl az egy­házi tulajdon jogi intézmé­nyén. Szellemiségében, igé­nyességében milyen változást hozott a Református Egyház fennhatósága? — Természetesen van vál­tozás. Készült egy orvoseti­kai kódex, melynek van egy elvi és egy gyakorlati része, mely a munkára vonatkozik. Neves református lelkipász­tor és orvosprofesszorok ké­szítették. Ez tartalmazza töb­bek között a gyógyító közös­ség együttműködésének stra­tégiáját a közös cél, a gyógyí­tás érdekében. Az úgyneve­zett aktív tolerancia elvét al­kalmazzuk, amely nem a kü­lönbözőségeket hangsúlyoz­za, hanem az együttműködési készséget, melynek párosul­nia kell egy aktív szakmai­emberi empátiával, hogy ki­alakulhasson az egyetértés, amely alkalmas a közös ügy, a beteg ember szolgálatára. Mi itt az embert — természe­tesen a gyereket is embernek tekintjük — egészében látjuk és kezeljük, gyógyítjuk, tes- testül-lelkestül. Csapatmunka folyik, amelyben az orvos éppúgy részt vesz, mint a pszichológus vagy a lelkigon­dozó. A különböző szaktudo­mányok gyakorlóinak együtt kell munkálkodniuk, a beteg gyermek emberi méltóságát figyelembe véve. Nem volt „tisztogatás” — Vajon a kórház alkalma­zottai kicserélődtek az új el­veknek megfelelőén? — Ha arra gondol, hogy volt-e valamiféle tisztogatás, tömeges szelektálás és elbo­csátás, akkor nemmel kell vá­laszolnom. A dolgozókat tel- jeskörűen átvettük. Az idő ön­maga szelektál, hiszen aki nem képes az itt érvényben lévő szellemiséget elfogadni, az evangéliumi irgalmas sza­maritánus „odahajoló” szere- tetét közvetíteni, az úgyis előbb-utóbb önmaga látja be a változtatás szükségességét. De mindenekelőtt a szakmai felkészültség és elkötelezett­ség a döntő követelmény ná­lunk. Persze ez nem mond el­lent annak: a kórház lelkileg is elkötelezett munkatársai, az egész gyógyító közösség számára a modell a krisztusi életforma. Ez azt jelenti, hogy a „só és kovász” szere­pét kell vállalnunk egy olyan közösség kialakítása céljából, melyben a szeretet gyógyító hatalma egyenrangú a gyógyí­tás technikai követelményei- •vel. Segítség külföldről — A gyakorlati munkakó­dex tartalmazza azokat a kö­vetelményeket, melyeket az itt dolgozókkal szemben támasz­tanak. És mit tud a kórház ve­zetősége ezért a magasrendű szakmai, etikai, erkölcsi köve­telményrendszerért nyújtani, mi az a plusz, amiért vállal­ják az itt dolgozók e kemény feltételeket? — Az egzisztenciális hely­zet itt ugyanolyan, mint más egészségügyi intézményben. Mivel a béremelés a TB-fi- nanszírozás függvénye, mi a munkakörülmények javításá­val szeretnénk vonzóak len­ni. A kórház infrastruktúrája rendkívül rossz, ezért a re­konstrukciót azonnal elkezd­tük. Szeretnénk, ha mielőbb jól felszerelt, modem kórhá­zunk lenne, s olyan atmoszfé­rát sugározna, mely méltó egy egyházi intézményhez. A mi kórházunk is benne ma­radt abban az egészségügyi rendszerben, melynek huma­nizálása sürgető feladat. Sok segítséget kapunk az ökume­nikus szemléletű civil szerve­ződésektől, és nem nélkülöz­hetjük azon külföldi baráta­ink segítségét sem, akik felis­merték: Kelet-Európa egyet­len egyházi gyermekkórházá­nak és Magyarország jelen­leg egyetlen keresztény kór­házának fontos elvi, gyakorla­ti és morális küldetést kell be­töltenie, nem csak itthon, ha­nem a határainkon túl élő há­rommilliós magyarság köré­ben és a hozzánk menekültek között is. — Úgy tudom, a Bethesda Kórházra fontos szerep vár az egészségügyi feladatokon túl a magyarországi diakó- niai munka megújítóMban is. — Valóban, kórházunk az egyetlen, nem központilag irányított, s megfelelő autonó­miával bíró diakóniai intéz­mény. Erős külföldi kapcsola­taink vannak, a németek itt voltak tavasszal a Bethesda- konferenciánkon, holland ápolónők jönnek hozzánk, akikkel megjelenhet a nyuga­ti ápolási kultúra is. A klasszi­kus értelemben vett diakonisz- sza hivatás ma szerte Európá­ban visszaszorult. Egy új for­ma, az úgynevezett testvér- közösségek rendszere van ki­alakulóban, a korábbihoz ha­sonló lelki értékrenddel. Ezek a diakónusok nem csa­lád nélküli, anyaházi közös­ségben élnek, mint a régiek. Mi szeretnénk a lelkileg el­kötelezett ápolónők számára képzést szervezni, melyben állami intézményekkel együtt­működve etikát, szociológiát, ápoláslélektant is oktatnánk. Lehetőséget adnánk hallgató­inknak külföldi gyakorlatra, valamint a bethesdai szemlé­let megismerésére. L. Gy. Újra szól a harang Három évvel ezelőtt szomorúan írtuk le, hogy sötét lelkek el­lopták kicsiny településünk harangját, amely ötvenkét évig zúgta be búgó hangjával e táj minden zugát. Településünk minden lakójának hangjával örömmel kiáltjuk újra, hogy van harangunk. Új harangunk az összefogás szép eredménye, amelyben a fogadalom is benne van, hogy vigyázunk kis harangunkra. Kívánom mindannyiunk nevében, hogy harangunk sza­va hirdesse a megértést, az összefogást és a békességet. Köszönet a településrész minden lakójának, a polgármeste­ri hivatalnak a harang újjászületése napja alkalmával. Ké­rünk mindenkit, ne bántsák harangunkat, az hadd hirdesse az újjászületést és elmúlást és hadd szóljon az idő végte­lenségéig. Kalapács József Bankháza Ma este a tv-ben Kisfilm Pannonhalmáról Minden bizonnyal tanulságos kikapcsolódást ígér a Pan­nonhalmát bemutató építészeti kisfilm a Tvl-en ma este 17.10-kor kezdődően. Anonymus avagy a Névte­len jegyző a honfoglalást elbeszélő krónikás barát nyomában sokan megfor­dultak a lapos győri meden­céből kiemelkedő 282 mé­ter magas hegyen évszáza­dok óta. Az ott magasodó ezeréves kolostort ma is számosán megcsodálják! A középkori oklevelekben a kolostor Pannónia (falu) fölé emelkedő hegyen álló Szent Márton-monostor azaz Pannonhegyi Szent Márton-apátság néven sze­repel, mai nevét jóval ké­sőbb a nyelvújítás korában kapta Pannonhalma. Ama Pannonhalma, amely legalább olyan ősi székhelye a bencéseknek, mint a világi papságnak Esztergom. Tudjuk, hogy István király kapcsolatban állott Monte Cassinóval és hogy Pannonhalma azokat a kiváltságokat kapta, mint a bencések itáliai anyako­lostora, ahonnét szerzetese­ket is kértek. Már Géza fe­jedelem kezdte meg az épí­tését, az első nyom nélkül maradt templomot 100!-ben István király alatt szentelték fel. Az ő adományainak köszönhető­en a leggazdagabb kolosto­ra lett az országnak. Két íz­ben is elpusztult tűzvész következtében... Az 1224-ig felépült templom nagyjából meg­egyezik a maival, eltekint­ve a szentély gótikus bolto­zatától. A bencés főmonos­tori templom belső kialakí­tása háromhajós bazilika, kereszthajó nélkül, a fel­emelt szentély alatt altemp­lommal. Az építészeti kisfilntből megismerhetjük többek közt az 55 méter magas ha­rangtorony históriáját, mint a magyar klassziciz­mus egyik legismertebb építményét. A kamera fel­kelti a nézők érdeklődését a felbecsülhetetlen értéke­ket őrző levéltárat illetően, továbbá az ősnyomatokat és kódexeket tartalmazó könyvtárat, a régiségtárat érinti a képsorokkal és be­pillantást ad a képtárba... Minekutána II. József a pannonhalmi Szent Bene- dek-rendet is eltörölte, 1802-ben Ferenc király visz- szaállította és új feladattal, méghozzá a középiskolai oktatás munkájával bízta meg a rendet. Ennek is kö­szönhető, hogy a pannon­halmi kolostoregyüttes A Szent Benedek-rendet Ferenc király bízta meg a középiskolai oktatással. Képünkön a pannonhalmi kolostoregyüttes — benne a gimnázium — látható nem csupán értékes műkin- pok többsége az itteni gim- Egyébiránt maga a pan- cseket őrző építészeti mű- náziumban tanít, amelynek nonhalmi templom egyház­emlékünk, hanem napjaink- épülettömbjét alig fél év- jogilag kisbazilika (basilica ban is működő szerzetes- százada, 1940-től kezdték minor) rangú székesegyház. rendház, ahol a szerzetespa- felépíteni. (hozó)

Next

/
Thumbnails
Contents