Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-19 / 270. szám
PEST MEGYEI Ara: 13,50 forint 1993. NOVEMBER 19., PENTEK XXXVII. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM NATO-parlament Budapesten 1995-ben Magyarország ad otthont az Észak-atlanti Közgyűlés plenáris tanácskozásának. Ez az első alkalom, hogy a „NATO- parlament” egy szövetségen kívüli országot választott ülésének színhelyéül. Erről is szó volt, amikor az Országgyűlés Külügyi Bizottsága találkozott Loic Bouvard-ral, a közgyűlés elnökével és Peter Corterier-vel, a szervezet főtitkárával. A két politikus Szabad György házelnök meghívására négynapos hivatalos látogatáson tartózkodik Magyarországon. Támogatták a kinevezést Antall József miniszterelnök az illetékes országgyűlési bizottság általi meghallgatást követően tegnap előterjesztést tett a köztársasági elnökhöz Alexa Károlynak — 1993. november 22-ei hatállyal, 3 évi időtartamra — a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatójává történő kinevezésére. Az illetékes ország- gyűlési bizottság tagjainak többsége a meghall lgatás eredményeiként támogatta a jelölt kinevezését. Betegek, elesettek istápolója Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázoló XV. századi freskó a Szabolcs-Szatmár Bereg megyei Ófehértó templomában (írásunk a 2. oldalon) Van vevő négy megyei vállalatra Az Állami Vagyonügynökség huszonkét Pest megyei tanácsi alapítású vállalatot fog privatizálni. Pest megye önkormányzatának a cégek értékesítéséről befolyt bevétel húsz százalékát kell megkapnia. Eddig a pillanatig azonban egyetlen fillér sem jelent meg az önkormányzat számláján, s a hivatal nehezményezi, hogy az ÁVÜ-tól nem kap megfelelő tájékoztatást a magánosítás folyamatára. Mikor tervezhet privatizációs bevételeket a megyei önkormányzat, hol tart a vagyonértékesítés? — erről beszélgettünk Tán- czos Gáborral, az ÁVÜ szervezési, informatikai és vagyon- nyilvántartási igazgatójával. — Az Állami Vagyonügynökség 1992-ben, az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről szóló törvényben kapta meg a vállalatok alapító jogait, s az átalakulások után a tulajdonosi jogokkal is rendelkezik. így Pest megyének semmiféle információja nem lehet arról, hot tart a privatizáció... — Éppen a napokban küldtünk el egy levelet Pest megye főjegyzőjének, amelyben részletes tájékoztatást adunk arról, hogy az egyes vállalatok eladása után még ebben az évben milyen bevételekre számíthat az önkormányzat. Azt is megírtuk, melyek azok a cégek, amelyeknél folyik a privatizáció előkészítése, és mikor várható az értékesítés. Emellett egy részletes kimutatást küldtünk arról, hogy eddig menynyi pénzt utaltunk át az előprivatizáció — azaz az üzletek eladása — során befolyt bevételekből. Ezek szerint 1991-ben több mint 7,5 millió forintot kapott az önkormányzat, 1992-ben több mint 10 millió forintot, ebben az évben pedig több mint 2 millió forintot utaltunk át. — Mikor várhatja az ön- kormányzat, hogy a cégek eladásából is pénzhez jut? — Már négy társaság értékesítése van folyamatban, ezek a Pest Megyei Műanyag- ipari Vállalat, a Pest Megyei Villanyszerelő-ipari Vállalat, a Dunakenyér Rt. és az Aranytallér Rt. Velük kapcsolatban az önkormányzatot illető bevétel már ismert, ez pedig csaknem 225 millió forintot jelent. A szerződéseket megkötöttük, tehát ezeket a pénzeket az önkormányzat már a költségvetés elkészítésekor is tervezheti. (Folytatás az 5. oldalon) Teller Ede a díszvendég A II. Biztonságtudományi Világkongresszusnak Budapest ad otthont november 21—24. között. A kongresz- szus díszvendége a világhírű atomfizikus, Teller Ede lesz, aki előadásában nem csak a szakemberekhez, hanem a nagyközönséghez is szólni kíván. A német Tüvrhein- land biztonságtudományi cég által szervezett kongresz- szuson a több mint 500 résztvevő négy szekcióban tanácskozik majd a biztonságtudományról. Joghalál Magyarországon Változást jelentett-e a Kádárrendszer az 1956 előtti politikai és joggyakorlattal szemben? Ezzel a kérdéssel foglalkozott dr. Kahler Frigyes címzetes egyetemi tanár, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője előadásában, melyet a gödöllői Lokálpatrióta Klub és az ’56-os Magyarok Világszövetsége Gödöllői Szervezete által rendezett vitaesten tartott tegnap este a gödöllői városházán, melynek házigazdája Roszík Gábor országgyűlési képviselő volt. Előadása — Joghalál Magyarországon 1945—1989 — idén megjelent könyvéről kapta a címét. Azzal kapcsolatosan, hogy lehetett-e lényegi különbség az 1945 utáni nyílt osztályharc és az 1956-ot követő megtorlás között, dr. Kahler Frigyes úgy vélekedett, hogy Kádár szavakban elhatárolta magát a Rákosi-rendszertől, ugyanakkor nem lehetett más útja önmaga legalizálására, mint annak folytatása. Rendszerének tudathasadásos jellege fogantatásától agóniájáig tartott. Mivel idegen fegyveres hatalom hozta létre, a magyar nép soha nem ismerte el legálisnak, s főként az ÁVH támogatására támaszkodva tarthatta fenn magát. Kádár az ÁVH-t ugyan látványosan feloszlatta, de valójában átmenekítette. Ellentmondásos voltától Kádár rendszere még végső pillanataiban sem tudott szabadulni. Még 1988-as összeomlásakor is közkegyelmet hirdetett az 1956-os forradalomban részt vevők számára, de akkor sem volt képes arra, hogy elismerje: sohasem volt joga az ország irányítására. Dr. Kahler Frigyes előadásában utalt a könyvében felsorakoztatott számos példára, s dokumentumokat idézett a deformálódott jogrendszer nyomán kialakult bírói gyakorlat és más jogalkalmazási területek ellentmondásainak bizonyítására. (nádudvari) Ha én tudnék arabusul... Nem beszélnék arabusul. Csak Arábiában netalán, arabok között az utcán, közértben, baráti körben. De nem ország-világ előtt. Mert nem hiszem, hogy annyira tudnék arabusul. S egyszerűen azért, mert magyar az anyanyelvem. Nemrégiben előadást tartott egy nemzetközi fórumon köztársaságunk első közjogi méltósága. A budapesti tanácskozáson elhangzottak tömörített változatát — annak rendje s módja szerint — kiadta a Magyar Távirati Iroda, kihangsúlyozandó: az elnök angolul beszélt a népes — többnyelvű — sereglethez. Ó. Istenem — ekkor sóhajtottam föl —, ha én tudnék arabusul... De nyomban eszembe jutott, hogy mindhiába, hiszen ország-világ előtt nem beszélnék arabusul. De félre a tréfával, a dolog ennél sokkal komolyabb! Sőt elszomorítóan komoly. Értem ugyan, hogy ha vendégül lát valaki valakit vagy valakiket, akkor igyekszik a legnagyobb udvariassággal, figyelmességgel fogadni a látogatót. Ám úgy érzem, ennek is megvan a maga határa. Egy állam elnöke is kedveskedhet más nép képviselőjének, ha anyanyelvén szólítja meg. Aztán — a világ legtermészetesebb módján — azon a nyelven folytatja a beszédet, amely ország hivatalos nyelvét bírja, s amely ország első közjogi méltósága. így képviseli méltóságteljesen hazája érdekeit. Ezzel (is) válhat a népek közösségében egy ország mindenki által tisztelt közjogi méltóságává. Mifelénk, úgy látszik, nem ezek az íratlan szabályok szolgálnak mintául. Mégse csodálkozzunk. Aki világpolgár, arra nem vonatkoznak ezek a szabályok. Aki köztársasági elnök, arra legkevésbé. Fölötte már csak a Jóisten az egyetlen méltóság, aki nemcsak magyarul, de angolul is tud. Banos János Kormányszóvivői tájékoztató Alkotmánysértő felvetés Antall József miniszterelnök az illetékes országgyűlési bizottság általi meghallgatást követően csütörtökön előterjesztést tett a köztársasági elnökhöz Alexa Károlynak — 1993. november 22-ei hatály- lyal, háromévi időtartamra — a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatójává történő kinevezésére — közölte szokásos tegnapi tájékoztatóján a kormányszóvivő. Juhász Judit újságírói kérdésre válaszolva ismertette a miniszter- elnök azzal kapcsolatos álláspontját, hogy a vezérigazgató-jelölt eddigi párttisztsége összeegyeztethető-e a köz- szolgálati médiumnál betöltendő szerepével. Mint rámutatott, Antall József szerint: „abszurd gondolat, alkotmányos alapjogot sért annak még a sugallmazása is, hogy koalíciós párthoz való tartozás kizáró ok lehet. (Folytatás a 3. oldalon) Magyar—bajor tárgyalások Segítenek az EK-csatlakozásban Tegnap délután a magyar— bajor vegyes bizottság plenáris ülésen hallgatta meg a 9 szekció délelőtti üléséről beszámoló szakértőket. A gazdasági együttműködéssel foglalkozó szekcióban a bajor fél ígéretet tett, hogy a magyar munkavállalók németországi kontingense felemelését szorgalmazó magyar fél álláspontját a német szerveknél képviselni fogja. A szekcióban szóba kerüli Bajorország exporészvétele is. A felek ígéretet tettek arra, hogy a már folyamatban lévő 25 projekt során megkeresik a gazdasági kooperáció új lehetőségeit és formáit. A fő hangsúly ezen belül a magyar menedzserek képzésén, a kamarák együttműködésén van, és jó példaként említették azt is, hogy a PHARE- program anyagi eszközeit felhasználva már 500 magyar menedzser továbbképzését valósították meg. (Folytatás a 3. oldalon)
