Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-18 / 269. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. NOVEMBER 18., CSÜTÖRTÖK 3 Különös megszólalás autóbaleset után Az országos hírnevű publicista (Bodor Pál — a szerk.) sajnálatos, súlyos autóbalesete után jó néhány héttel ismét megszólalt, talán még a kórházi ágyból, vagy annak szerencsés elhagyása után, megszólalt, mert nem akart kimaradni a „nemzetféltő”, „sajtószabadság-féltő’' médiavitából, lévén ő évtizedek óta a média egyik vezérlő alakja. Megszólalt, de igencsak reá jellemző módon: 1993. november 2-án, halottak napjának hajnalán, 5 órakor a londoni rádió román nyelvű adásában, román nyelven, Budapestről szükségesnek tartotta „objektiven” beszámolni a román hallgatóságnak arról, hogy Magyarországon milyen veszélyek fenyegetik a sajtó- és szólásszabadságot, mivel a tv és a rádió vezetői, alelnökei leváltottak műsorvezetőket, szerkesztőket, akik ellen szakmai és sajtóetikai kifogások merültek fel. Kommentárjában azt is sejtetni engedi, hogy ezek az intézkedések feltehetően a magyarországi „szélsőjobboldal” erősödő nyomására történtek s ezen véleményével megerősíti egyik neves chartás írónk aggodalmát, aki „barna esőtől”, azaz a hitleri barnaingesek inváziójától félti a magyar közéletet. Jól értesült publicistánk nem részletezi a tv-felvétel- hamisítást, nem említi, hogy vizsgálat folyik ez ügyben, ő már eldöntötte, a londoni rádióban, méghozzá román nyelven, hogy a felfüggesztett „egyenleges” vezető ártatlan, akit alaptalanul gyanúsítanak meg és bocsátanak el, ő már tudja, hogy jobboldali irányzat felé tolódnak el ezen hírközlő intézmények az általa megkívánt közszolgáltatási objektivitás helyett. Érdekes módon a sajtószabadság bajnoka, szót sem ejt autóbalesetéről, arról sem, hogy ennek folyamán, valaki halált szenvedett. Még halottak napja hajnalán sem tett egy sóhajtásnyi emlékezést a tragédiáról, és arról, aki ennek áldozata lett. Pedig ilyenkor legalább egy gyertyát illene gyújtani, legalább szóban, az elhunytakért. K. Sz. I. (A Gödöllői Fórum nyomán) Roszík Gábor nyilatkozata Holland belügyminiszter asszony Magyarországon Támogatják a honi változásokat Több napilap részben, a Nép- szabadság teljes terjedelmében közölte Sólyom Jenő egyházkerületi felügyelő közleményét, ami az 1993. november 9-én a parlamentben az egyházi vezetők átvilágításával kapcsolatban elmondott beszédemre vonatkozott. Röviden szeretnék a közleményre reagálni. Nem felel meg a valóságnak Sólyom Jenőnek az a megjegyzése, hogy szolgálaton kívüli lelkész vagyok, hiszen rendszeresen végzek lelkészi szolgálatot. Félrevezető az a kijelentése is, mely szerint az egyházakkal kapcsolatos megnyilvánulásaim az MDF pártvezetősége többször kinyilvánított szándékával ellentétes lenne. Ellenkezőleg, magam is fontosnak tartom az egyház és az állam szétválasztását, ami sajnos a múltbéli Összefonódások miatt a mai napig sem valósulhatott meg teljesen. Ez lehet a magyarázata annak is, hogy a kormány előterjesztése is tartalmazza annak lehetőségét, hogy bizonyos egyházi tisztségviselők vizsgáltassanak meg, hogy nem voltak-e az ügynökhálózat tagjai. Nem felel meg a valóságnak, hogy becsületsértő és rágalmazó állításokat mondtam volna, hiszen amiket elmondtam, azok tények. Sajnálatos, hogy Sólyom Jenő arra a 3 évvel ezelőtti perre hivatkozik, amit a második fordulóban megnyertem, annak ellenére, hogy az első tárgyaláson koncepciós perben hivatalvesztéssel sújtottak. Továbbiakban szeretném felhívni a felügyelő úr figyelmét arra, hogy beszédemet pontatlanul ismeri, hiszen nem állítottam azt, hogy Harmati Bélát az Állami Egyházügyi Hivatal küldte volna Genfbe, s *az.t sem, hogy ott ügynökként tevékenykedett volna. Én pusztán túra világítottam rá, hogy 10 éven keresztül Genfben dolgozott, s ottani tevékenységével kapcsolatban írta Miklós Imre államtitkár az Elnöki Tanácsnak püspökké választását támogatandó, többek között azt, hogy külföldi tartózkodása alatt eredményes tevékenységet fejtett ki a szocialista országok külpolitikájának megismertetése érdedében. Azt sem vitatom, hogy Harmati Bélát a Luteránus Világ- szövetség hívta volna meg genfi szolgálatra, ám tisztában vagyunk azzal, hogy a 70-es, 80-as években ennek milyen feltételei voltak. Mi, lelkészek, abban az időben még útlevelet sem igen kaptunk. Végül pedig, a választással kapcsolatban azt írja Sólyom Jenő, hogy 88,1 százalékos többséggel választották meg püspöknek Harmati Bélát, mégpedig kettős jelölés után. Ezzel kapcsolatban két megjegyzésem van. Az egyik: ismeretes, Harmati Béla az állami hozzájárulást még az előtt megkapta — ezt a megjelent közlöny bizonyítja —, hogy az arra illetékes egyházi testület jelölte volna. A másik: Harmati püspök megválasztása még arra az időre esett, amikor országgyűlési képviselőket is 80-90 százalékos „elsöprő többséggel” választottak meg. Roszík Gábor evangélikus lelkész országgyűlési képviselő Tárcaközi együttműködési szerződés aláírásával ért véget tegnap Catharina Dales holland belügyminiszter asz- szony háromnapos hivatalos magyarországi látogatása, amelyre Boross Péter belügyminiszter meghívása alapján került sor. A Belügyminisztériumban megtartott sajtótájékoztatón Boross Péter belügyminiszter hangsúlyozta, hogy harmadszor találkozott a Holland Királyság belügyminiszter asszonya a magyar belügyminiszterrel, s a már eddig kialakíEltörlik a földadót? Az Országgyűlés Mezőgazda- sági Bizottsága tegnap a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosítások közül támogatta azt a javaslatot, amely a földrendező és földkiadó bizottságok állami támogatását az eredeti 150 millió forintról 400 millió forintra emeli. Egyetértett a bizottság azzal a javaslattal is, amely a földadó eltörlését indítványozza és elfogadása esetén a gazdálkodók évente megközelítően 2 milliárd forintot takaríthatnak meg. A magánszemélyek jövedelemadójának módosítására vonatkozó javaslatok közül a bizottság támogatását élvezte az az indítvány, amely szerint a mezőgazdasági kistermelők és vállalkozók adóalapjukból a jövőben levonhatnák felvett hiteleik éves kamatának 25 százalékát. Az Iliescu elnök nevével fémjelzett román posztkommunista rendszer azokat sújtja, akik mind az 1990-ben elfogadott bukaresti amnesztiarendelet, mind pedig az egyetemesen érvényben lévő emberjogi törvények értelmében bűntele- nek. A hét székelyföldi magyart (az oroszhegyi, illetve zetelaki Ambrus Pált, Boldizsár Ferencet, Illyés Istvánt, Karsai Lászlót, Nagy Istvánt, Nagy Imrét és Vass-Kiss Elődöt) összesen 124 esztendő börtönbüntetésre ítélték 1990-ben Bukarestben. Koncepciós perek áldozatai lettek azok a marosvásárhelyi magyar és cigány fiatalok is, akik a hírhedt pogrom román és nacionalista szervezőivel szemben önvédelemre szorultak annak idején. A tegnapi sajtótájékoztatón mutatták be Kása Csaba „Savanyú szél” című, a Püski tott jó kapcsolatot tovább erősíti az együttműködési megállapodás. A dokumentum szakértői együttműködést és tapasztalatcserét irányoz elő mind a rendőrségi, mind pedig a közigazgatási területen, elsősorban a továbbképzésben és a nyelvoktatásban. Boross Péter hangsúlyozta, hogy a rendszerváltás óta már eddig is jelentős segítséget kapott a Belügyminisztérium holland partnerétől. Erről a segítségnyújtásról Catharina Dales elmondta: természetesnek tartják, A rendőri intézkedések szabályozása volt napirenden a rendőrségi törvénnyel kapcsolatos hétpárti egyeztető tárgyalássorozat tegnapi fordulóján a Belügyminisztériumban. Wekler Ferenc, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője elmondta: e témakörben nincsenek alapvető nézetkülönbségek koalíciós és az ellenzéki oldal, illetve az egyes pártok között. A szabaddemokraták kompromisszumos javaslatot nyújtottak be a rendőrkapitányok kinevezésével kapcsolatban. Az elképzelés lényege: az ORFK vezetőjét nem a miniszterelnök, hanem a köztársasági elnök nevezné ki. Az SZDSZ lemondana az önkormányzatok vétójogáról a megyei és városi kapitányok kinevezésénél, de előírná azok évenkénti írásos beszámolóját. Kiadónál nemrég megjelent kötetét, amely tulajdonképpen a hét udvarhelyszéki elítélt kálváriájáról szól, s amelyet a Pest Megyei Hírlap olvasói — folytatásokban közölt részletei alapján — lapunkból már ismernek. A romániai jogtiprások ellen tiltakozó tájékoztatón részt vett a székelyudvarhelyi Emberségért Alapítvány részéről Katona Ádám politikus, aki vázolta azokat az embertelen körülményeket, melyek között az említett rabok szenvednek — az RMDSZ megannyi tiltakozó jegyzéke ellenére. Ideje hát ismét figyelmeztetni a demokratikus Európát arra — mondta az erdélyi politikus —, hogy az Európa Tanácsba nemrég bekerült Romániában még mindig a legdurvábban megsértik az emberi jogokat, hogy a román nacionalista pártok a mahogy lehetőségeikhez képest támogassák a magyarországi változásokat, s az a fontos, hogy egyenlő partnerekként alakíthassák tovább a kapcsolatokat, annak ellenére, hogy a két ország közigazgatási és rendőrségi berendezkedése más. Pintér Sándorral, az országos rendőrfőkapitánnyal folytatott megbeszélések fő témája a holland és a magyar rendőrségi szervek együttműködése volt, ugyanis minden magyarországi rendőrségi egységnek partnere van Hollandiában. Józsa Fábián belügyi államtitkár az SZDSZ javaslatáról az MTI-nek elmondta: a megyei és városi rendőrkapitányok beszámolási kötelezettségét a törvény jelenlegi koncepciója is tartalmazza. Az államtitkár ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja, hogy a kapitányokat önkormányzati nyomásra kötelező legyen leváltani, mert így politikai elemekkel terhelt döntések is születhetnének. Véleménye szerint a szabaddemokraták magukra fognak maradni az ORFK vezetőjének kinevezésével kapcsolatos javaslatukkal. Abban ugyanis konszenzus körvonalazódik a pártok között, hogy az országos rendőrfőkapitányt a miniszter- elnök nevezze ki, de kötelező legyen a jelölt parlamenti meghallgatása. gyár kisebbséget használják fel bűnbakként a tarthatatlan gazdasági-politikai helyzetük megmagyarázására. Ez ellen csak közösen lehet fellépni, a civilizált világ közvéleményét hívva segítségül. A sajtótájékoztatón Püski Sándor elmondotta: az elmúlt héten ezer példányt juttattak el Udvarhely szék megyébe Kosa Csaba kötetéből, hogy az elítéltek családjain segíteni tudjanak. Erdélyi útjuk során Udvarhelyen, Zete- lakán és Oroszhegyen mutatták be a dokumentumriportot tartalmazó könyvet. A rabok hozzátartozói — fejezte be mondanivalóját Püski Sándor — írót és könyvkiadót egyaránt meghívták a majdani, remélt szabadulás napi ünnepségre... Remélhetőleg az arról a napról szóló sajtótájékoztatón viszont ott lesznek majd a magyar közírás „legnépszerűbb napilapjának” is a tudósítói; mert a tegnapin egyetlenegyet sem láttunk közülük. Pedig a „nép szabadságáról” esett szó bőven ott, a Vármegye utcai galériában. (bágyoni) Zavarok a támogatásban Mint a minap, most megint egy levélre kényszerülök válaszolni e hasábon. Ez utóbbi Gödöllőről érkezett: „Tisztelt Főszerkesztő úr! Stábunk a Lokálpatrióta Klub november 11-én este megtartott rendezvényén értesült arról, hogy Ön felajánlotta a Pest Megyei Hírlap támogatását a Gödöllői Krónika elkészítéséhez. Tájékoztatásul közlöm, hogy a Gödöllői Krónika munkatársai megvitatták az ajánlatot és úgy döntöttek, hogy nem kívánnak élni a felajánlott lehetőséggel. Ajánlatát tisztelettel megköszönjük. A Gödöllői Krónika készítői nevében: Hídi Szilveszter felelős szerkesztő.” Lám csak, kosarat kaptunk a jeles Gödöllői Krónika „stábjától”. Természetesen bennünket e kosár egyáltalán nem ráz meg, hiszen távol áll tőlünk az a szándék, hogy teszem azt a Gödöllői Krónika életébe beleavatkozzunk. A Pest megyében megjelenő kisebb lapokkal — igaz, ami igaz — ezt megtesszük, hiszen nyilván — legalábbis Hídi Szilveszter értelmezése szerint — drasztikus, s a médiára való rátelepü- lés kategóriájába tartozik, hogy minden hétfőn Közhírré tétetik címen szemlézzük saját fejlécükkel a városi és a községi újságokat, már amelyeket szerkesztői elküldenek számunkra. A felelős szerkesztő által emlegetett „támogatás” arra vonatkozna, hogy a Pest Megyei Hírlap — lássuk be durva beavatkozásként — közölné a Gödöllői Krónika műsorát, amiért cserébe a Gödöllői Krónika fél percben elmondaná, mi minden olvasható a Pest Megyei Hírlap másnapi számában. Hídi Szilveszter felelős szerkesztővel és „stábjával” ez a „támogatás” nem jött létre, ám ennek ellenére mi fenntartjuk ajánlatunkat: ha megkapjuk, szívesen közzé- tesszük a Gödöllői Krónika műsorát. Úgy ahogyan a ceglédi televízió esetében is. A fogalmak tisztázása érdekében ezzel egy percig sem érzem úgy , mintha a ceglédi televíziót támogatnánk. Kérem hát, nyugodjon meg Hídi Szilveszter és „stábja”, semmiféle durva „támogatást” nem kívánunk Gödöllőn a Krónika körül elkövetni. (Vödrös) Nincsenek lényeges nézetkülönbségek A világnak tudnia kell a koncepciós perekről! Az erdélyi magyar és cigány elítéltekért * Meg kell tudnia a civilizált világ közvéleményének, hogy Romániában negyvennégy magyar és cigány szenved a börtönökben azért, mert a hírhedt Ceausescu-diktatúrát elsöprő 1989-es forradalmi eseményekben részt vett! — hangzott el tegnap az Erdély Művészetéért, az Emberségért Alapítvány és a Magyar Újságírók Közössége által rendezett sajtótájékoztatón.
