Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-18 / 269. szám
XXXVII. ÉVFOLYAM, 269. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993. NOVEMBER 18., CSÜTÖRTÖK „Nem volt hiábavaló a harc.” Vörösmarthy Dániel szemész-főorvossal készült beszélgetésünk lapunk 5. oldalán olvasható. A KDNP-nél a szocdemek Mi voltunk az elsők, akik az országos választás után — 1990 nyarán — kimondottuk: a magyar parlament csonka, mert a munkásság nincs képviselve — hangsúlyozta dr. Varga László, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke azon a tegnap esti sajtótájékoztatón, amelyen a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a KDNP elnökségének tagjai az egymással folytatott politikai megbeszélésről számoltak be. Az Országgyűlés hatékonyságát növelné, ha a jövő évi választások után meghatározott eszmei törésvonalak mentén kristályosodnának ki a történelmi hagyományokkal rendelkező kereszténynemzeti, liberális és szociáldemokrata pártok — jelentette ki Isépy Tamás, politikai államtitkár. Áz MSZDP kezdeményezésére létrejött találkozón Király Zoltán pártelnök hangsúlyozta: szeretnék tisztázni viszonyukat a többi párthoz, és bár az MSZDP magát kis pártnak tartja, mégis a választásokat követően fontos politikai tényezővé kíván válni. A két párt képviselői foglalkoztak a gazdasági válságból való kilábalás lehetőségével, az erkölcsi megújhodás szükségességével, és fontosnak tartják a határon túli magyarok érdekének képviseletét is. Egyetértettek abban, hogy a magyar politikai életben helye van a szociáldemokráciának, amely szellemiségében a magyar történelmi hagyományokat és a modem európai szociáldemokrata gondolkodásmódot egyaránt ötvözi. A szélsőségektől való elhatárolódást mindkét párt kiemelten fontosnak ítélte. (y) Schamschula György Pilisvörösváron Jövőre ígérik a telefont Minden ellenkező híreszteléssel ellentétben, soha ennyi igény nem volt Magyarországon az infrastruktúra fejlesztésére. Ez érthető is, mert a fejlesztés növeli a háztulajdonos vagyonát, de sajnos az igények mindig gyorsabban nőnek, mint a lehetőségek - jelentette ki Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter tegnap Pilisvörösváron. Az MDF helyi szervezete által rendezett fórumon megjelent Szauter Rudolf, a település parlamenti képviselője, Hegyi István, a MATAV Rt. Buda- pest-vidéki Igazgatóságának vezetője, valamint a környék településeinek polgármesterei és lakosai. A miniszter elmondta: a kormánynak sikerült elérnie, hogy három és fél év alatt ötven százalékkal nőtt a telefonok száma az országban a megelőző száz évhez képest. Hozzátette: tisztában van vele, hogy ez Pilisvörösvár lakosságát nem vigasztalja, de meg kell érteni, hogy az ország anyagi helyzete nem tesz lehető^ vé ennél gyorsabb ütemű fejlesztést. Bár a MATÁV-nak most elfogyott a pénze, és csak a részvénycsomagok eladása után jut bevételhez, a következő esztendőben a miniszter kétszáz-háromszázezer telefon bekötésére lát lehetőséget. Úgy vélte, 1997-re kínálati piac alakul ki Magyarországon és hat hónapnál nem kell majd többet várni a telefonra. ' A 10-es út elkerülő szakaszáról szólva a miniszter elmondta: a jövő évben el kell készíteni a kiviteli terveket, és be kell szerezni a szükséges engedélyeket, az építkezés pedig előreláthatólag 1995-ben kezdődhet meg, ameny- nyiben rendelkezésre áll majd a beruházáshoz szükséges négy- milliárd forint. Schamschula György a vasutassztrájkkal kapcsolatban kijelentette, a hetvenezer vasutas többsége megelégedett volna a felajánlott béremeléssel, de ezt a kisebbség nem fogadta el. Hegyi István, a MATÁV Rt. Budapest vidéki igazgatója elmondta: a szerződés szerint ez év végéig kellene bekötni a telefonokat Pilisvörösváron. Erre már nem kerül sor, de a MATÁV az összes szerződést érvényesnek tekinti, és amennyiben megnyeri a koncessziós pályázatot a területén, jövőre lesz telefon a községben. H. Cs. Szigethalmi tüntetés Csillapodnak a kedélyek Néhány napja felbolydult egy falu. S amire talán még nem volt példa a rendszerváltozást követően, tüntetést szerveztek a polgárok nyolc helyi képviselő lemondását követelve. Szigethalmon, az önkormányzati testület tagjai és Németh Gábor polgármester között valóban nem felhőtlen a viszony. Ezt már azok a perek is jelezték, amelyeket a polgár- mester ellen, gazdasági visszaélések gyanúja miatt kezdeményeztek a képviselők. (Folytatás az 5. oldalon Időhúzás Az Országgyűlés Dunai Vízlépcső Ideiglenes Bizottságának ülésén Jávor Károly (MDF) nehezményezte, hogy a nagymarosi körtöltést csak a jövő év végén bontják le. Mint mondta, ez időhúzás, és amíg nem kezdődik el a bontás, addig akár az erőmű is megépíthető, ami megfelel egyes hazai szakmai és politikai körök igényének. óta életét vesztette rceghalmon A herceghalmi helikopterszerencsétlenség halálos áldozatot követelt Vimola Károly felvétele Lezuhant a Repülőgépes Szolgálat egyik repüléstechnikai ellenőrzést végző helikoptere kedden délután Herceghalom külterületén. A gép a budaörsi repülőtérről szállt fel két pilótával, akik közül az egyik a helyszínen életét vesztette, a másik köny- nyű sérülést szenvedett. — Az áldozat Kécsán János, a Repülőgépes Szolgálat főpilótája, aki már több mint húsz éve dolgozott nálunk — tudtuk meg Túrái Imre repülési igazgatótól. A kétgyermekes apa naponta repült, az ő feladata volt ugyanis a repülőgép-vezetők repüléstechnikájának ellenőrzése is. A mezőgazda- sági munkát végző pilótáknak a főpilóta előtt évente, szakhatóság előtt pedig kétévente szintén meg kell védeniük a jogosítványukat. — A lezuhant helikoptert nem a Repülőgépes Szolgálat dolgozója vezette. Amióta a mezőgazdasági munkákat vállalkozók vették át, azóta a mezőgazdasági repülés repüléstechnikai ellenőrzését — szolgáltatásként — részben mi végezzük — tájékoztatott a repülési igazgató. A baleset okát és körülményeit szakértőként a Közlekedési Főfelügyelethez tartozó Repülési Felügyelet vizsgálja(t. á.) Beszélgetés a váci püspökkel Keszthelyi Ferenc váci megyés püspökkel készített interjúnk második része a hetedik oldalon olvasható. Mit várunk a sajtótól? Az olvasóközönségnek joga van ahhoz, hogy a sajtó (beleértve a tévét és a rádiót is) tárgyilagosan és sokoldalúan tájékoztassa mindenről. Hiszen csak így képes arra, hogy például a következő' választásokon a legmegfelelőbb embereket (és pártokat) küldje a parlamentbe. Azt persze nem várhatjuk el egy ateista laptól, hogy egy egyházi eseményről ugyanannyit írjon, mint egy hitbuzgal- mi sajtótermék. De azt igen, hogy ha az eseményen több százan vettek részt, ne írja azt, hogy tíz-húsz ember volt ott. A tárgyilagosság elvét a médiumok munkatársai sokszor nem is akarattal sértik meg, csupán világnézeti elfogultságból, ami nem mentség. Az SZDSZ két nevelésügyi szakértőjével beszélgetett a Köznevelés főszerkesztője. Egyikük egyszerűen beleszőtte a válaszba a következőket: „...úgy hallom, tavaly már beiskolázási gondjai akadtak”(ti. a fasori evangélikus gimnázium vezetőinek). Néhány hét múlva a cáfolatból aztán megtudtuk az igazságot: annak ellenére, hogy már hat evangélikus gimnázium működik az országban az említett tanévben „több mint háromszoros volt a túljelentkezés (Persze itt nem az újságíró, hanem az SZDSZ-es szakember hibázott.) A szeptember 5-i A Hét című tévéműsorban egy pécsi katolikus gimnáziummal foglalkoztak. Kiderült, nincs elég tanulójuk. A fasori „tévedés”óta az ember kétellyel fogadja az ilyen híreket. Különösen, ha tudja, hogy a tévéhíradót meghívták például az — ideiglenes helyen — újrainduló Budapesti Református Gimnázium tanévnyitójára, ahol elhangzott: háromszoros a tanulói és ötszörös a tanári túljelentkezés. Nem kellett volna a sokoldalúság követelményének megfelelően, a negatív pécsi példa mellett bemutatni a pozitív pestit is? Az ellenzék sokat emlegeti a pozitív diszkriminációt, vagyis azt az elvet, hogy a kisebbséget, az elnyomottat előnyben kell részesíteni, mert eleve hátrányos helyzetben van. Valóban! Az egyházaknak, így az egyházi iskoláknak is előnyt kell adni, mert a negyvenéves ateista nevelés, a vallásellenes propaganda és a szocialista fordulatot megelőző időkre szórt rágalmak miatt ugyancsak hátrányos helyzetben vannak. Az egyházak nevében nem szólhatok, de a magam nevében kijelentem: megelégednék a tárgyilagos és a sokoldalú tájékoztatással is. Pozitív diszkrimináció nélkül! Török Bálint Közgazdászhallgatók szemináriuma A bizalomépítés művészete Magyarul csak körülírni tudjuk azt az angol kifejezést, amiről tegnap rendezett tanácskozást a Közdászhallgatók Nemzetközi Szervezetének (AIESEC) helyi bizottsága a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. A public relations- ra pedig személyeknek és szervezeteknek egyaránt szüksége van a hatékony cselekvéshez és az érvényesüléshez a politikában, a gazdaságban, az A PR — a bizalomépítés művészete, a szervezetek kommunikációjának szervezése — hasonlóan fontos befektetés, mint a gépvásárlás vagy a tanulás. E szakma eszköztárának hatékony hasznosítása nélkül — mint Katona Tamás államtitkár előadásában elmondta — a kormány sem tud megfelelni tájékoztatási kötelezettségének. A hatvanezer egyetemistát és főiskolást tömörítő politikamentes szakmai diákszervezet tevékenységével hidat épít az oktatás és a gyakorlati, üzleti élet között. Az előadók elsősorban arról szóltak, miként segítenek a PR- módszerek abban, hogy a vállalatok pozitív kapcsolatokat építsenek ki partnereikkel, a fogyasztókkal és a felhasználókkal. A kapcsolatépítő készség, élet valamennyi területen. az empátia, a demokratikus gondolkodás nélkülözhetetlen tulajdonságai az ezzel megbízott szakembereknek. — A kormánynak nyilvánvaló érdeke és kötelessége a társadalom tájékoztatása a munkájáról — foglalta össze előadását Katona Tamás államtitkár, Pest megyei országgyűlési képviselő lapunk munkatársának. — A század végén ennek nem a propaganda a hatékony eszköze, hanem az értelmes, a PR eszközeivel élő tájékoztatás. A kormánynak az a szerencséje, hogy nem kell hazudnia, elég csak a tényeket közölnie. Ám ezt nem mindig tesszük meg, s ha mégis, nincsen olyan sajtó- környezet, amely készségesen továbbítja e tényeket a társadalomnak. Folytatás a 4. oldalon)
