Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-15 / 266. szám
MEGYEI HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM, 266. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993. NOVEMBER 15., HÉTFŐ Surján László a kampányról Olyan tisztességes választási kampány beindítására törekszik a Kereszténydemokrata Néppárt, amelyben nem az emberek, hanem a programok versengenek egymással, s a mások múltjának feszege- tése, rokoni kapcsolatainak firtatása helyett a valódi célok ütköznek meg egymással — szögezte le Surján László, a KDNP elnöke Dobogókőn a párt intézőbizottságának hétvégi ülése szünetében tartott sajtótájékoztatón. Két miniszter feljelent Páratlan méretű és feltételez- hetőleg százmilliós nagyság- rendű kárt okozó lakáskor- rupció-sorozat gyanúja miatt Szabó Tamás, a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter és Jeszenszky Géza külügyminiszter feljelentést tett az országos rendőrfőkapitánynál, bejelentést a legfőbb ügyésznél és a köztársasági megbízottnál, kérve a szükséges intézkedések megtételét. (Folytatás a 3. oldalon) Az Országgyűlés elnöke Monoron 0 w A szabadság fele A második világháború áldozataiért avattak emlékművet szombaton Monoron. Az ünnepségen Szabad György, az Országgyűlés elnöke mondott avatóbeszédet. — Nagy a felelősségünk abban — hangsúlyozta a szónok, hgy a diktatúrák után visszaszerzett szabadságunkkal jól éljünk. Ha meg is oszlik a véleményünk atekintet- ben, hogy ki, vagy milyen párt nyújtja a legjobbat az ország számára, mindig mérlegelnünk kell, hol van az a szakadék, amelynek a szélére lépnünk nem szabad. Szabad György koszorút helyezett el a szobornál A demokrácia nem azért áll a diktatúra felett, mert mindig és minden percben jobbal kecsegtet, — emelte ki' Szabad György —, hanem mert újra és újra a nemzetnek adja a lehetőséget, hogy döntsön a jövő felől — választástól választásig, de nem tovább. A demokrácia tehát arra nyújt lehetőséget, hogy a nemzet megújítsa vagy megmásítsa akaratát. És a magyar nép, amely a háború hőseinek és áldozatainak állított szobrokra tekint, biztos, hogy emlékezni fog az olyan időkre is, amikor róla, de nélküle hoztak döntéseket, és egyik helyen sem azzal törődtek, hogy mi az érdeke, vagy a szíve vágya — emlékeztetett a történészpolitikus. — Az emlékmű önöket a hősökre és áldozatokra fogja emlékeztetni — mondta a monoriaknak Szabad György — és arra, hogy soha ne kockáztassák majd: önmagunkról önmagunk dönthessünk. Felelősségünkkel gondoskodjunk arról, hogy az történhessen Magyarországon, amit a többség kíván. Ezt követően Szabad György felavatta a Kampf1 József szobrászművész által lakotok második világháborús szoborcsoportot, amelynek gránitoszlopára 400 monori áldozat nevét vésték fel. Az emlékmű az önkormányzat támogatásával hárommillió forintért készült el. (t. á.) Hópehelycsúcs Ha szállingózni kezd a hó, nem lehet bírni a gyerekekkel, akik az elmúlt hét végén igazán levezethették fölös energiájukat. Annyi hullott, hogy százszámra építették a hóembereket Erdó'si Agnes felvételei Hajnali vasutassztrájk Ma hajnali 5 és 7 óra között fi- gyelemztető sztrájkot tart több vasúti szakszervezet, miután szombat estig sem tudtak megállapodni a MÁV vezetésével a jövő évi béremelésről. A sztrájkban a Vasutasok Szakszervezete nem vesz részt. A VSZ távolmaradásának oka az, hogy Papp Pál, az érdekképviselet elnöke külön megállapodást kötött Schamschula Györggyel, a közlekedési tárca vezetőjével a vasutasok foglalkoztatásáról, a kollektív szerződésről és a bérfejlesztésről is. A megállapodás értelmében a vasutasok hatályos kollektív szerződését 1994. december 31-éig meghosszabbítják, a béreket pedig két lépcsőben emelik. Helyzetkép a megye útjairól Nem zárt el települést a novemberi tél A tél hirtelen és szokatlan erűvel tört ránk. Mint Dávid Tivadar, a Budapesti Közúti Igazgatóság fenntartási és üzemeltetési osztályvezetője mondta: évek óta nem volt arra példa, hogy november első felében ilyen nagy meny- nyigésű hó hulljon és tartósan meg is maradjon. A BKI szombaton délelőtt fúvást okozhat sok éves ta- 200 erőgépet indított az első pasztalat szerint Vámosmi- és másodrendű utak hómén- kola térségében, Szob felett tesítésére. Tegnap délutánra és az egész Ipoly-völgyé- valamennyi főút fekete volt, ben, valamint Zsámbék kör- vagyis hómentes, így a hó- nyékén és a Cegléd—Alber- ekéket és a szórókocsikat át- tirsa—Dabas által alkotott irányították a mellékutakra. háromszögben. Ezért a szak- Bár itt-ott akadozott a forga- ember azt tanácsolja: ameny- lom, a hó egyetlen telepü- nyiben a prognózis beválik, lést sem zárt el a külvilágtól, aki teheti ne menjen ki gép- Sajnos ezzel közel sem kocsival az utakra, múlt el a veszély, a meteoro- (gyé) lógia ma reggelre újabb ha- (Összeállításunk vat, sőt szelet jelez, mely hó- a 4. oldalon) Nem késő megfogadni Nincs ország, melynek helyzetére a nemzetiségi kérdés elhatározóbb, s általánosabb befolyást gyakorolna, mint hazánk — írta báró Eötvös József 1865-ben, A nemzetiségi kérdés című jelentős tanulmányában. írta akkor, amidőn Magyarország területe többszöröse volt a jelenleginek, s államhatárain belül tudta például Erdélyországot is. Az idő' tájt nagy tömegekben éltek velünk nemzetiségeink, amelyek nemegyszer a inagyar uralkodók betelepítési politikájának is köszönhetőén gyarapodtak, erősödtek évszázadokon át. A felvilágosodás, a nagy szabadságmozgalmak felgyorsították a nemzetiségek öntudatra ébredésének folyamatát, s megváltoztatták a nemzethez fűződő' viszonyukat. A múlt század magyar gondolkodói időben ráéreztek arra, hogy modern nemzetté válásunk egyik legfontosabb előfeltétele a nemzetiségek helyzetének javítása. A nemzetiségi kérdés legalaposabb, legkorszerűbb rendező elveit Eötvös, az eperjesi királyi tábla egykori bírája, az első felelős minisztérium volt tagja, a kitűnő író és reformpolitikus dolgozta ki, s tette közzé. Nevéhez, s 1867-től kezdődő újabb miniszteri tevékenységéhez fűződött az általános és kötelező népoktatásról, illetve a zsidók egyenjogúsításáról szóló törvény is. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, s az egykor magyar állampolgárságú magyarok leszármazottai közül többmillió ma a szomszéd országok nemzetiségi polgáraként él szülőföldjén. Tudjuk, hogy életük megpróbáltatásokkal, hátrányos megkülönböztetésekkel terhes. Tudjuk, hogy mennyit kell harcolniuk legelemibb emberi jogaikért: az anyanyelvi oktatásért, a művelődésért, a tájékoztatásért, közösségeik fennmaradásáért. A sorsukat befolyásoló politikusok, államférfiak legalább most, az ezredforduló vége felé, egy új Európa születésének időszakában megfogadhatnák báró Eötvös József százharminc évvel ezelőtt megfogalmazott intelmét: „Mióta hazánk Európa figyelmét nagyobb mértékben magára vonja, s ügyeink a külföldi sajtók által is tárgyaltainak, egy az mire nézve a különben eltérő nézetek megegyeznek, azon meggyőződés: hogy helyzetünk fő nehézségei a nemzetiségi kérdés megoldásában fekszenek... alkotmányos szabadságunk, sőt állami létünk fennállása nagyrészben ennek megoldásától függ...” Bánó Attila Egyházi iskolák tantervi kerete Munkaülés Máriabesnyón A katolikus egyház, oktatási és nevelési intézményei számára — a helyi adottságokat tiszteletben tartva — egységes tantervi keretet kíván kidolgozni. A munka első állomásaként rendezett kétnapos tanácskozást a hét végén Má- riabesnyőn, az alig két hónapja felszentelt „Mater Sal- vatoris” lelkigyakorlatos házban a Katolikus Iskolák Főhatósága. — Alapdokumentumok elfogadása előzte meg munkánkat — nyilatkozta a munkaülés befejeztével Farkas István, a kecskeméti Piarista Gimnázium igazgatója. Az egyik a nyáron elfogadott közoktatási törvény volt, amely minden hazai iskola számára — beleértve az egyháziakat is — kötelező keretet adott; a második a hároméves munka eredményeként elkészült nemzeti alaptanterv, amely meglehetősen nagy tanszabadságot nyújt. (Folytatás az 5. oldalon) / Éjszakai őrjárat Cegléden és környékén Nagyszabású, összevont észa- kai rendőri őijáratot tartottak a hét végén Cegléden és környékén. A helyi kapitányság munkatársai mellett ott voltak a nagykőrösiek, a dabasi- ak, a nagykátaiak, a monori- ak, valamint Budapestről is érkezett egy kis csapat: a rendőri ezred néhány tagja. Az átfogó ellenőrzés, a közlekedést illetően kiterjedt Nagykőrösre is, a továbbiakban pedig, az akcióban résztvevő 112 rendőr ellenőrizte Cegléden és környékén a diszkókat, az italboltokat és egyéb szórakozóhelyeket. (Folytatás az 5. oldalon)