Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-12 / 264. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. NOVEMBER 12.. PENTEK Lengyel jobboldali szövetség A Szolidaritás elzárkózik A lengyel radikális jobboldal három legjelentősebb pártjának vezetői aláírták együttműködési megállapodásukat. Az egymással korábban gyakran élesen szembenálló, és erősen eltérő ideológiájú szervezeteket választási vereségük és a baloldal győzelme terelte egy táborba. Wieslaw Chrzanowski a Keresztény Nemzeti Egyesülés (ZChN), Gabriel Janows- ki a Paraszti Egyetértés (PSL-PL), és Jaroslaw Kaczynski az Egyetértés Centrum (PC) nevében írta alá a dokumentumot, amelynek értelmében többek között közös politikai programot dolgoznak ki, közösen foglalnak állást a fontos társadalmi, gazdasági és politikai kérdésekben, és közös listát állítanak az önkormányzati és a parlamenti választásokra. Az ünnepélyes aláíráson megjelent a Mozgalom a Köztársaságért (RdR) képviselője is. A Jan Olszewski volt miniszterelnök vezette párt december közepi kongresszusán dönt arról, csatlakozik-e a jobboldali koalícióhoz. Az MTI tudósítójának értesülései szerint Olszewski szeretné ezt elkerülni, elsősorban azért, mert nem ért egyet a radikális jobboldal módszereivel. így például nyilvánosan is elvetette a választási kudarc után Kaczynskinak azt a javaslatát, hogy a parlamentből kiszorult jobboldal az utcára vigye a politikát, nagygyűlésekkel és tüntetésekkel juttassa kifejezésre véleményét. Mint Chrzanowski elmondotta, számítanak a Lengyel Konvenció pártjaira és a Reálpolitikai Unió (UPR) csatlakozására is, valamint szívesen együttműködnének a Szolidaritással. Ez utóbbi azonban elzárkózik attól, hogy szakszervezet-ellenes pártokkal lépjen szövetségre — ilyen például az UPR, amely a szakszervezeti jogok korlátozását javasolta az előző parlamentben. Szélmalomharc Kárpátalján Napirendre került az Ukrán Legfelsőbb Tanácsban a Kárpátaljai Megyei Tanács által már régen sürgetett kérdés: az Európa Központ elnevezésű szabad gazdasági övezet létrehozása. Ennél többet azonban nem könyvelhetnek el sikerként a törvényterve- zetet-kidolgozók és a parlament elé terjesztő kárpátaljaiak. A szerdáról csütörtökre átnyúló vita során a képviselők, ahogyan ez várható volt, nem jutottak egységes álláspontra a kárpátaljai szabad gazdasági övezetet illetően, s nemcsak az erről szóló törvényt nem fogadták el, de még a parlament elnöke által előterjesztett kompromisszumos határozatot sem. így tehát a kárpátaljaiak tovább folytathatják szélmalomharcukat, egyrészt a központi hatalmat féltőkkel, másrészt pedig az őket szeparatizmussal vádoló, főként nyugat-ukrajnai nacionalista erőkkel, akik a legfelsőbb tanács ülésszakán is azzal utasították el a kárpátaljaiak javaslatát, hogy az ország más vidékeinek a rovására szeretnének maguknál jólétet teremteni, illetve el akarják szakítani Kárpátalját Ukrajnától. Ennek alárendelve sorakoztatták érveiket — mondván, hogy a törvénytervezet gazdaságilag megalapozatlan, hogy sehol a világon nem nyilvánítottak szabad gazdasági övezetté egy egész régiót, hanem csupán néhány hektáron nyitottak vámszabad területet. J ó húsz évvel ezelőtt, tehát már a puhább diktatúra fénykorában mondta egyik pedagógus ismerősöm — még csak nem is elkeseredetten, csupán tárgyilagosan, tényszerűen —: ennek a mai ifjúságnak nincs szabadságigénye. Én azzal próbáltam vigasztalni, hogy nekem meg botfülem van, így nincs zenei élmény iránti igényem. Fiataljaink pedig nem tudván, mi a szabadság, szükségszerűen nincsenek abban a helyzetben, hogy fájlalják annak hiányát, amiről fogalmuk sincs. Azt is hozzátettem még, hogy talán jobb is, mert így nem szenvednek attól, ami a szabadságot ismerők életét elkeseríti. Azután eljött a szabad sajtó korszaka, sőt a terror nyomainak lassú eltüntetését követően a szólásszabadság is. És most mi történt azokkal, akik eddig nem tudtak a szabadságról semmit? Megszabadultak a fennálló rend állandó dicsőítésének kötelezettségétől, arra is rájöttek, hogy végre kimondhatják véleményüket ott és ahol akarják, és a több évtizedes hallgatás után hirtelen rájuk szakadt lehetőség végül a negatív megnyilatkozások özönét váltotta ki belőlük. Szüntelenül bírálnak mindent joggal és jog nélkül egyaránt, legtöbbször a tömeg számára vonzónak tűnő, demagógiával átitatott hangon. Ez maga után vonta a mindennapi emberi kapcsolatokban is egyeduralkodóvá vált trágárság — azt lehet mondani — kötelezővé tételét. Előbb említett pedagógus ismerősöm mesélte, bámulatosnak tartja, hogyan leh<*t nyolc-tíz obszcén szóval és néhány igekötővel minden értelmi és érzelmi megnyilvánuJeszenszky visszautasította a vádat / Atjárhatóbb határokat szeretnénk A bizalomra kellene alapozni a kapcsolatrendszert Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa, továbbá Oroszország, valamint az Egyesült Államok között. Egyebek között erről beszélt Jeszenszky Géza külügyminiszter abban az exkluzív interjúban, amelyet Jan Zizká- nak, a Hospodárské Noviny című prágai gazdasági napilap kiküldött tudósítójának adott még Strasbourgban. A lap az interjút közölte. A riporter megkérdezte, szükségesnek tartja-e, hogy a visegrádi országok összehangolják véleményüket Borisz Jelcin orosz elnöknek a nyugati nagyhatalmak vezetőihez intézett levelével kapcsolatban, a közép-európai országok esetleges NATO-tagságát illetően. Mint mondta, nincs kiérlelt véleménye arról, hogy közös visegrádi állásfoglalás kidolgozására lenne-e szükség, a konzultáció lehetősége azonban adott. A visegrádi országok között immár két és fél éve folyik az együttműködés. Egy másik kérdés kapcsán azt is leszögezte, hogy teljesen logikusnak tartja a visegrádi csoport létét. Ezeknek az orSzerb követelés A boszniai szerbek azt követelik, hogy Bosznia felosztásakor adják nekik Szarajevót, „mivel Szarajevó szerb város”. Ezt Radovan Karadzic, a boszniai szerbek vezetője nyilatkozta szerdán a belgrádi rádiónak. Elmondta továbbá: a boszniai szerbek készek további öt százaléknyi területet biztosítani valahol Bosznia-Hercegovina területén a muzulmánoknak, ameny- nyiben megkapják Szarajevót. Alija Izetbegovic bosnyák elnök viszont bejelentette, hogy a muzulmánok „felszabadító háborút” szándékoznak folytatni mindaddig, amíg politikai eszközökkel nem lehet megteremteni a békét. szágoknak vannak olyan különleges közös céljaik, amelyek megkülönböztetik őket a többi posztkommunista országtól. — Akarjuk vagy nem akarjuk, Közép-Európában olyan országok helyezkednek el, amelyek objektíve közelebb vannak az EK-hoz és a NA- TO-hoz — mondta. A cseh újságíró arról is kérdezte Je- szenszkyt, mi a véleménye arról az orosz javaslatról, hogy a NATO és Moszkva közösen garantálja Közép-Európa biztonságát. A miniszter utalt arra, hogy egyesek szerint ez nagyon bátorító kezdeményezés, hiszen azt mutatja: Oroszország már nem az érdekszférák felosztásában gondolkodik. A javaslat bírálói viszont éppenséggel azt állítják, hogy Moszkva ezzel kinyilvánítja saját érdekeltségét Közép-Európában. Hangot adott azon véleményének, hogy jó elképzelés lehet az az amerikai javaslat, amely a béke érdekében megteremtendő partneri viszonyra irányul. A lap munkatársa megkérOroszország az elmúlt év folyamán kétmillió menekültet, illetve gazdasági ökokból bevándorolt polgárt fogadott be más volt szovjet köztársaságokból A következő két évben az Oroszországba tartók száma 2-3, rosszabb esetben akár 4-6 millióra is emelkedhet — közölte Tatjana Regent, az orosz bevándorlási hivatal vezetője. Elmondta, hogy az elkövetkező két év alatt mintegy 400 ezer betelepülő érkezésére számítanak a Kaukázuson túlról, 3 millióra Közép-Ázsidezte Jeszenszkyt, miként vélekedik a kisebbségek kollektív jogainak fogalmáról. A miniszter szerint nem szerencsés, ha szembeállítjuk egymással az egyéni és a kollektív jogokat, hiszen azoknak az embereknek a jogairól van szó, akik valamely kisebbséghez tartoznak. — Ha létezik kollektív diszkrimináció, akkor logikus, hogy kollektív jogoknak is létezniük kell. Ha azonban ez a kifejezés valakinek nem tetszik, akkor találhatunk másikat — mondta. Lehetségesnek tartja-e a határok békés megváltoztatását? — kérdezte Jan Zizka. Jeszenszky visszautasította azt a gyanúsítást, hogy Magyarországnak érdekében áll megbontani az európai egyensúlyt és biztonságot. Budapest a határok jellegének megváltoztatása, a határok átjárhatóbbá tétele mellett van. Térségünkben nem létezik valódi határprobléma. Némiképpen más a helyzet a Balkánon, ahol nem csupán a határok módosítására, hanem a lakosság etnikai összetételének a megváltoztatására is törekednek — mondta. ából és 500 ezerre a balti államokból. Regent felhívta a figyelmet a pénzügyi gondokra is, majd azt hangsúlyozta: ki kell építeni a bevándorlást ellenőrző rendszert, amelynek segítségével megakadályozható az illegális migráció. Rámutatott annak szükségességére is, hogy a legrövidebb határidőn belül vezessék be a letelepedési engedélyek kiadásának rendszerét. Viktor Csernomir- gyin kormányfő teljes mértékben támogatta Regent javaslatait. A nagyvilág hírei A bűnüldözésben végzett együttműködés fejlesztéséről, a minisztériumok közötti kapcsolatok kiterjesztéséről írtak alá jegyzőkönyvet Tallinnban a magyar és az észt belügyminisztérium képviselői. Több mint 65 évvel a szövetkezetesítés után Oroszországban szerdán az első földárveréssel megkezdődött a földek magántulajdonba adása. A földek magántulajdonba adásáról Borisz Jelcin orosz elnök két héttel ezelőtt adta ki történelmi súlyú rendeletét. Az egykor bezárt, elvett templomok visszaadása után Kárpátalján most a katasztrofális gazdasági helyzet ellenére új templomok épülnek. k Ötmillió dináros bankjegyet — a jelenlegi legnagyobb címletűt — hoznak ma forgalomba Jugoszláviában. Az új bankó várhatóan 4-5 dollár közötti értéket képvisel majd. A hiperinfláció és a márkához viszonyított gyors árfolyam- vesztés valósággal értéktelen papírrá változtatta az egykor jobb napokat látott dinárt. Az infláció óránként fél százalékkal emelkedik. ¥ Kína támogatja a Jugoszláv Köztársaság (Szerbia és Montenegro) elleni ENSZ-szankciók fokozatos feloldását tartalmazó javaslatot. * Egy marokkói férfit hároméves börtönbüntetésre ítéltek, mert az iszlámról keresztény hitre tért és másokat is erre buzdított. Marokkóban az iszlám államvallás. A törvény hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtja azokat, akik az iszlámról más hitre térnek, vagy hittérítői tevékenységet folytatnak Kétmillióan menekültek Oroszországba VÉLEMÉNY A szabadság vadhajtásai lást kifejezni. A szókincs elszegényedése mellett szomorúan kell tapasztalnunk, hogy először a közismert idézetek tűntek el a nyelvből. Például a mi gyermekkorunkban Az ember tragédiájából citált idézetek tömegét használta még apáink korosztálya. Ezután a többi közismert versidézet tűnt el. Zsebők professzor mesélte egyszer, hogy egyik fiatal orvosa másodállás vállalására kért tőle engedélyt, mire ő így válaszolt: Neked két hazát adott a végzeted — és most folytasd! A fiatal orvos csodálkozva felelte, hogy erről még sohasem hallott. Az sem vitás, hogy már a ma olyan boldognak tűnő Kádár-korszak idején is az emberi értékek egyedüli fokmérője az anyagi helyzet lett, és most ebben a felemás világban, amelyben mély gyökerei vannak az elmúlt majd’ fél évszázad szellemi kisugárzásának is, végérvényesen a nyugati kocsi, a lehetőleg méregdrága külföldi út, a kacsalábon forgó nyaraló jelenti az egyetlen értékmérőt, és közben a szabadság igazi tartalma menthetetlenül hajótörést szenved. Eszem ágában sincs vitatni az anyagiak fontosságát, hiszen enélkül nincs emberi élet, de olyan mértékben isteníteni, ahogyan ez a világban tapasztalható, ugyanolyan otromba melléfogás, mint amikor eszméink nevében megsemmisítjük a velünk egyet nem értőket. A szabadság természetesen szükségszerű, de hogy csak azt jelentse, hogy szóban és írásban mindenki szabadon sértegethesse a másikat, nagyon sok esetben teljesen alaptalanul, ez megint a társadalom beteges vadhajtásainak egyike. Az embernek csupán egyetlen, talán egy kicsit naiv reménye maradhat, hogy a felsorolt negatív tartalmú tünetek a következő évek során talán halványabbá válnak, és a szabadságot évtizedeken át nem ismerő állampolgárok lassan rádöbbennek: az útszéli hangnem nem azonos a szabadsággal, a gazdagság nem jelent okvetlenül kiválóságot, a sokféle emberi érték között nem az anyagi boldogulás a legfontosabb, és a nyelv a legszebb összekötő híd ember és ember között. És akkor talán eljön az az idő, hogy a szabadságot megtisztítjuk a rárakódott szennytől, az anyagiak túlzott imádata háttérbe szorul, megáll a nyelv elszegényedésének folyamata, és a vulgáris átkozó- dást a politika területén is a mértéktartó, tárgyilagos ítélet váltja fel. (Tiszay Géza)
