Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-12 / 264. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. NOVEMBER 12.. PENTEK Lengyel jobboldali szövetség A Szolidaritás elzárkózik A lengyel radikális jobboldal három legjelentősebb pártjá­nak vezetői aláírták együtt­működési megállapodásukat. Az egymással korábban gyak­ran élesen szembenálló, és erősen eltérő ideológiájú szer­vezeteket választási veresé­gük és a baloldal győzelme terelte egy táborba. Wieslaw Chrzanowski a Keresztény Nemzeti Egyesü­lés (ZChN), Gabriel Janows- ki a Paraszti Egyetértés (PSL-PL), és Jaroslaw Kaczynski az Egyetértés Cent­rum (PC) nevében írta alá a dokumentumot, amelynek ér­telmében többek között kö­zös politikai programot dol­goznak ki, közösen foglalnak állást a fontos társadalmi, gazdasági és politikai kérdé­sekben, és közös listát állíta­nak az önkormányzati és a parlamenti választásokra. Az ünnepélyes aláíráson megjelent a Mozgalom a Köz­társaságért (RdR) képviselője is. A Jan Olszewski volt mi­niszterelnök vezette párt de­cember közepi kongresszu­sán dönt arról, csatlakozik-e a jobboldali koalícióhoz. Az MTI tudósítójának értesülé­sei szerint Olszewski szeret­né ezt elkerülni, elsősorban azért, mert nem ért egyet a ra­dikális jobboldal módszerei­vel. így például nyilvánosan is elvetette a választási ku­darc után Kaczynskinak azt a javaslatát, hogy a parlament­ből kiszorult jobboldal az ut­cára vigye a politikát, nagy­gyűlésekkel és tüntetésekkel juttassa kifejezésre vélemé­nyét. Mint Chrzanowski elmon­dotta, számítanak a Lengyel Konvenció pártjaira és a Reál­politikai Unió (UPR) csatla­kozására is, valamint szíve­sen együttműködnének a Szo­lidaritással. Ez utóbbi azon­ban elzárkózik attól, hogy szakszervezet-ellenes pártok­kal lépjen szövetségre — ilyen például az UPR, amely a szakszervezeti jogok korlá­tozását javasolta az előző par­lamentben. Szélmalomharc Kárpátalján Napirendre került az Ukrán Legfelsőbb Tanácsban a Kár­pátaljai Megyei Tanács által már régen sürgetett kérdés: az Európa Központ elnevezé­sű szabad gazdasági övezet létrehozása. Ennél többet azonban nem könyvelhetnek el sikerként a törvényterve- zetet-kidolgozók és a parla­ment elé terjesztő kárpátal­jaiak. A szerdáról csütörtökre át­nyúló vita során a képvise­lők, ahogyan ez várható volt, nem jutottak egységes álláspontra a kárpátaljai sza­bad gazdasági övezetet ille­tően, s nemcsak az erről szó­ló törvényt nem fogadták el, de még a parlament elnöke által előterjesztett kompro­misszumos határozatot sem. így tehát a kárpátaljaiak tovább folytathatják szélma­lomharcukat, egyrészt a köz­ponti hatalmat féltőkkel, másrészt pedig az őket sze­paratizmussal vádoló, fő­ként nyugat-ukrajnai nacio­nalista erőkkel, akik a legfel­sőbb tanács ülésszakán is az­zal utasították el a kárpátal­jaiak javaslatát, hogy az or­szág más vidékeinek a rová­sára szeretnének maguknál jólétet teremteni, illetve el akarják szakítani Kárpátalját Ukrajnától. Ennek alárendel­ve sorakoztatták érveiket — mondván, hogy a törvényter­vezet gazdaságilag megala­pozatlan, hogy sehol a vilá­gon nem nyilvánítottak sza­bad gazdasági övezetté egy egész régiót, hanem csupán néhány hektáron nyitottak vámszabad területet. J ó húsz évvel ezelőtt, tehát már a puhább diktatúra fénykorában mondta egyik pedagógus ismerősöm — még csak nem is elkeseredetten, csupán tárgyilago­san, tényszerűen —: ennek a mai ifjúságnak nincs szabad­ságigénye. Én azzal próbáltam vigasztalni, hogy nekem meg botfülem van, így nincs zenei élmény iránti igényem. Fiataljaink pedig nem tudván, mi a szabadság, szükségsze­rűen nincsenek abban a helyzetben, hogy fájlalják annak hiányát, amiről fogalmuk sincs. Azt is hozzátettem még, hogy talán jobb is, mert így nem szenvednek attól, ami a szabadságot ismerők életét elkeseríti. Azután eljött a szabad sajtó korszaka, sőt a terror nyo­mainak lassú eltüntetését követően a szólásszabadság is. És most mi történt azokkal, akik eddig nem tudtak a sza­badságról semmit? Megszabadultak a fennálló rend állan­dó dicsőítésének kötelezettségétől, arra is rájöttek, hogy végre kimondhatják véleményüket ott és ahol akarják, és a több évtizedes hallgatás után hirtelen rájuk szakadt lehe­tőség végül a negatív megnyilatkozások özönét váltotta ki belőlük. Szüntelenül bírálnak mindent joggal és jog nél­kül egyaránt, legtöbbször a tömeg számára vonzónak tű­nő, demagógiával átitatott hangon. Ez maga után vonta a mindennapi emberi kapcsolatokban is egyeduralkodóvá vált trágárság — azt lehet mondani — kötelezővé tételét. Előbb említett pedagógus ismerősöm mesélte, bámula­tosnak tartja, hogyan leh<*t nyolc-tíz obszcén szóval és né­hány igekötővel minden értelmi és érzelmi megnyilvánu­Jeszenszky visszautasította a vádat / Atjárhatóbb határokat szeretnénk A bizalomra kellene alapozni a kapcsolatrendszert Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa, to­vábbá Oroszország, valamint az Egyesült Államok között. Egyebek között erről beszélt Jeszenszky Géza külügymi­niszter abban az exkluzív in­terjúban, amelyet Jan Zizká- nak, a Hospodárské Noviny című prágai gazdasági napi­lap kiküldött tudósítójának adott még Strasbourgban. A lap az interjút közölte. A riporter megkérdezte, szükségesnek tartja-e, hogy a visegrádi országok összehan­golják véleményüket Borisz Jelcin orosz elnöknek a nyuga­ti nagyhatalmak vezetőihez in­tézett levelével kapcsolatban, a közép-európai országok eset­leges NATO-tagságát illetően. Mint mondta, nincs kiérlelt véleménye arról, hogy közös visegrádi állásfoglalás kidol­gozására lenne-e szükség, a konzultáció lehetősége azon­ban adott. A visegrádi orszá­gok között immár két és fél éve folyik az együttműködés. Egy másik kérdés kapcsán azt is leszögezte, hogy telje­sen logikusnak tartja a visegrá­di csoport létét. Ezeknek az or­Szerb követelés A boszniai szerbek azt követe­lik, hogy Bosznia felosztásakor adják nekik Szarajevót, „mivel Szarajevó szerb város”. Ezt Ra­dovan Karadzic, a boszniai szerbek vezetője nyilatkozta szerdán a belgrádi rádiónak. El­mondta továbbá: a boszniai szerbek készek további öt száza­léknyi területet biztosítani vala­hol Bosznia-Hercegovina terü­letén a muzulmánoknak, ameny- nyiben megkapják Szarajevót. Alija Izetbegovic bosnyák el­nök viszont bejelentette, hogy a muzulmánok „felszabadító há­borút” szándékoznak folytatni mindaddig, amíg politikai esz­közökkel nem lehet megterem­teni a békét. szágoknak vannak olyan kü­lönleges közös céljaik, ame­lyek megkülönböztetik őket a többi posztkommunista or­szágtól. — Akarjuk vagy nem akar­juk, Közép-Európában olyan országok helyezkednek el, amelyek objektíve közelebb vannak az EK-hoz és a NA- TO-hoz — mondta. A cseh új­ságíró arról is kérdezte Je- szenszkyt, mi a véleménye ar­ról az orosz javaslatról, hogy a NATO és Moszkva közösen garantálja Közép-Európa biz­tonságát. A miniszter utalt arra, hogy egyesek szerint ez na­gyon bátorító kezdeménye­zés, hiszen azt mutatja: Oroszország már nem az ér­dekszférák felosztásában gon­dolkodik. A javaslat bírálói viszont éppenséggel azt állít­ják, hogy Moszkva ezzel ki­nyilvánítja saját érdekeltsé­gét Közép-Európában. Han­got adott azon véleményé­nek, hogy jó elképzelés lehet az az amerikai javaslat, amely a béke érdekében meg­teremtendő partneri viszony­ra irányul. A lap munkatársa megkér­Oroszország az elmúlt év fo­lyamán kétmillió menekültet, illetve gazdasági ökokból be­vándorolt polgárt fogadott be más volt szovjet köztársasá­gokból A következő két év­ben az Oroszországba tartók száma 2-3, rosszabb esetben akár 4-6 millióra is emelked­het — közölte Tatjana Re­gent, az orosz bevándorlási hivatal vezetője. Elmondta, hogy az elkö­vetkező két év alatt mintegy 400 ezer betelepülő érkezésé­re számítanak a Kaukázuson túlról, 3 millióra Közép-Ázsi­dezte Jeszenszkyt, miként vé­lekedik a kisebbségek kollek­tív jogainak fogalmáról. A miniszter szerint nem szeren­csés, ha szembeállítjuk egy­mással az egyéni és a kollek­tív jogokat, hiszen azoknak az embereknek a jogairól van szó, akik valamely kisebbség­hez tartoznak. — Ha létezik kollektív diszkrimináció, ak­kor logikus, hogy kollektív jogoknak is létezniük kell. Ha azonban ez a kifejezés va­lakinek nem tetszik, akkor ta­lálhatunk másikat — mondta. Lehetségesnek tartja-e a határok békés megváltoztatá­sát? — kérdezte Jan Zizka. Jeszenszky visszautasította azt a gyanúsítást, hogy Ma­gyarországnak érdekében áll megbontani az európai egyen­súlyt és biztonságot. Buda­pest a határok jellegének megváltoztatása, a határok át­járhatóbbá tétele mellett van. Térségünkben nem létezik va­lódi határprobléma. Némikép­pen más a helyzet a Balká­non, ahol nem csupán a hatá­rok módosítására, hanem a la­kosság etnikai összetételének a megváltoztatására is töre­kednek — mondta. ából és 500 ezerre a balti ál­lamokból. Regent felhívta a figyelmet a pénzügyi gon­dokra is, majd azt hangsú­lyozta: ki kell építeni a be­vándorlást ellenőrző rend­szert, amelynek segítségével megakadályozható az illegá­lis migráció. Rámutatott an­nak szükségességére is, hogy a legrövidebb határidőn be­lül vezessék be a letelepedé­si engedélyek kiadásának rendszerét. Viktor Csernomir- gyin kormányfő teljes mér­tékben támogatta Regent ja­vaslatait. A nagyvilág hírei A bűnüldözésben vég­zett együttműködés fejlesz­téséről, a minisztériumok közötti kapcsolatok kiter­jesztéséről írtak alá jegyző­könyvet Tallinnban a ma­gyar és az észt belügymi­nisztérium képviselői. Több mint 65 évvel a szö­vetkezetesítés után Oroszor­szágban szerdán az első földárveréssel megkezdő­dött a földek magántulaj­donba adása. A földek ma­gántulajdonba adásáról Borisz Jelcin orosz elnök két héttel ezelőtt adta ki tör­ténelmi súlyú rendeletét. Az egykor bezárt, elvett templomok visszaadása után Kárpátalján most a ka­tasztrofális gazdasági hely­zet ellenére új templomok épülnek. k Ötmillió dináros bankje­gyet — a jelenlegi legna­gyobb címletűt — hoznak ma forgalomba Jugoszlávi­ában. Az új bankó várható­an 4-5 dollár közötti érté­ket képvisel majd. A hiper­infláció és a márkához vi­szonyított gyors árfolyam- vesztés valósággal értékte­len papírrá változtatta az egykor jobb napokat látott dinárt. Az infláció órán­ként fél százalékkal emelke­dik. ¥ Kína támogatja a Jugo­szláv Köztársaság (Szerbia és Montenegro) elleni ENSZ-szankciók fokoza­tos feloldását tartalmazó ja­vaslatot. * Egy marokkói férfit há­roméves börtönbüntetésre ítéltek, mert az iszlámról keresztény hitre tért és má­sokat is erre buzdított. Ma­rokkóban az iszlám állam­vallás. A törvény hat hó­naptól három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtja azokat, akik az iszlámról más hitre térnek, vagy hitté­rítői tevékenységet folytat­nak Kétmillióan menekültek Oroszországba VÉLEMÉNY A szabadság vadhajtásai lást kifejezni. A szókincs elszegényedése mellett szomorú­an kell tapasztalnunk, hogy először a közismert idézetek tűntek el a nyelvből. Például a mi gyermekkorunkban Az ember tragédiájából citált idézetek tömegét használta még apáink korosztálya. Ezután a többi közismert versidézet tűnt el. Zsebők professzor mesélte egyszer, hogy egyik fia­tal orvosa másodállás vállalására kért tőle engedélyt, mire ő így válaszolt: Neked két hazát adott a végzeted — és most folytasd! A fiatal orvos csodálkozva felelte, hogy er­ről még sohasem hallott. Az sem vitás, hogy már a ma olyan boldognak tűnő Ká­dár-korszak idején is az emberi értékek egyedüli fokmérő­je az anyagi helyzet lett, és most ebben a felemás világ­ban, amelyben mély gyökerei vannak az elmúlt majd’ fél évszázad szellemi kisugárzásának is, végérvényesen a nyugati kocsi, a lehetőleg méregdrága külföldi út, a kacsa­lábon forgó nyaraló jelenti az egyetlen értékmérőt, és köz­ben a szabadság igazi tartalma menthetetlenül hajótörést szenved. Eszem ágában sincs vitatni az anyagiak fontosságát, hi­szen enélkül nincs emberi élet, de olyan mértékben istení­teni, ahogyan ez a világban tapasztalható, ugyanolyan ot­romba melléfogás, mint amikor eszméink nevében meg­semmisítjük a velünk egyet nem értőket. A szabadság ter­mészetesen szükségszerű, de hogy csak azt jelentse, hogy szóban és írásban mindenki szabadon sértegethesse a má­sikat, nagyon sok esetben teljesen alaptalanul, ez megint a társadalom beteges vadhajtásainak egyike. Az embernek csupán egyetlen, talán egy kicsit naiv re­ménye maradhat, hogy a felsorolt negatív tartalmú tüne­tek a következő évek során talán halványabbá válnak, és a szabadságot évtizedeken át nem ismerő állampolgárok las­san rádöbbennek: az útszéli hangnem nem azonos a sza­badsággal, a gazdagság nem jelent okvetlenül kiválósá­got, a sokféle emberi érték között nem az anyagi boldogu­lás a legfontosabb, és a nyelv a legszebb összekötő híd ember és ember között. És akkor talán eljön az az idő, hogy a szabadságot megtisztítjuk a rárakódott szennytől, az anyagiak túlzott imádata háttérbe szorul, megáll a nyelv elszegényedésének folyamata, és a vulgáris átkozó- dást a politika területén is a mértéktartó, tárgyilagos ítélet váltja fel. (Tiszay Géza)

Next

/
Thumbnails
Contents