Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-11 / 263. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. NOVEMBER 11., CSÜTÖRTÖK 3 A MUK nyilatkozata Aggasztó, a hiteles tájékoztatást súlyosan veszélyeztető jelenséget látunk abban, hogy miközben a Rádióban és a Televízióban munkajogi és fegyelmi eljárások folynak, a két közszolgálati médiumnál megalakult sztrájkbizottságok, a két intézmény munkájának megbénítását tervezik. így más, idegen eszközzel kívánják meghiúsítani a vizsgálatok tényszerű, higgadt lefolytatását. A Magyar Újságírók Közössége mégis bízik a közszolgálatra elkötelezett tévések és rádiósok többségének higgadt, etikus magatartásában. A Magyar Újságírók Közösségének Etikai Bizottsága Az ÁSZ kifogásai A tények makacs dolgok Koalíciós pártok frakcióülése A hatékonyabb parlamenti munkáért Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legutóbbi, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) gazdálkodásáról szóló sajtótájékoztatóján az ÁSZ munkatársai kizárólag arról számoltak be, amit a számvevőszék részletes jelentése is tartalmaz. Néhány kérdésben az OMFB elnöke nem fogadta el az ÁSZ megállapításait és javaslatait, ezt legutóbb július 6-i levelében is jelezte. A tények azonban makacs dolgok, a számvevőszék éppen ezek alapján kénytelen továbbra is fenntartani megállapításait. Mindezt Hagel- mayer István, az Állami Számvevőszék elnöke szögezte le az MTI-nek adott nyilatkozatában azután, hogy az ÁSZ-jelentéssel kapcsolatban az OMFB a hét elején sajtótájékoztatót tartott, és azon ismertette a jelentéssel kapcsolatos kifogásait. Hagelmayer István hangsúlyozta: az ÁSZ-nak továbbra is fenn kell tartania például azt a javaslatát, hogy a központi műszaki fejlesztési alapból kiutalt támogatások célszerű és eredményes felhasználásának ellenőrzését meg kellene szervezni. A jelentésből egyébként az is kiderül, hogy a vizsgált időszakon belül egyértelműen elkülönítették az ÁSZ munkatársai az 1991 előtti és az azt követő időszak értékelését. A számvevőszék szakemberei azonban azt tapasztalták, hogy a pénzelosztás módja ugyan megváltozott, de a szerződések technikai előkészítésénél, lebonyolításánál, ellenőrzésénél lényegében ugyanazokat a hiányosságokat vették észre, mint az előző ellenőrzések során. A koalíciós frakciók kedden késő estig tartó együttes ülést tartottak, amelyről az alábbiakban tájékoztatták az MTT-t. „Az MDF, a KDNP és az Egyesült Történelmi Kisgazda és Polgári Párt közös frakcióülésén Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője elmondta, hogy a frakció közös bizottságot állít fel, hogy a parlamenti munkát még hatékonyabbá tegyék. Még összehangoltabb munkára és folyamatos egyeztetésre van szükség, mert a koalíciónak teljesítenie kell azt a kötelezettségét, hogy a törvényhozás működőképessége biztosítva legyen a választásokig. Szükség lenne egy előzetes egyeztető fórumra, de nem döntéshozó, hanem csak konzultatív jelleggel. A képviselők megvitatták a jobb együttműködés feltételeit, de a bizottság, esetleg szakmai bizottságok felállításáról a KDNP frakciója — határozat- képtelenség miatt — egy későbbi időpontban dönt majd. A másik két frakció megszavazta a javaslatot. PHARE-segítség a szociálpolitikának Az Európai Közösségek Bizottsága 6 millió ECU — mintegy 700 millió forint — értékű vissza nem térítendő támogatást nyújt a PHARE-prog- ram részeként a hazai szociálpolitikai reformra. Az adomány felhasználásáról tegnap sajtótájékoztatón számoltak be a Népjóléti Minisztériumban. Kakuszi István helyettes államtitkár elmondta: az önkormányzati, illetve a szociális törvény a helyi önkormányzatok hatáskörébe utalta az alapvető szociális ellátásokat. Ezért a PHARE-támogatásból megvalósítandó Szociálpolitikai Fejlesztési Programnak is az államigazgatási szervek a fő kedvezményezettjei. Az ön- kormányzatok a kormány által kiírt nyilvános pályázatok révén juthatnak támogatáshoz. Újabb jelöltek Az állampolgári jogok ország- gyűlési biztosának és helyettesének, valamint az adatvédelmi biztosnak a személyéről a parlament nyolc képviselőcsoportja még további egyeztetést tart szükségesnek, és gondolkodik az idevonatkozó törvény megváltoztatásáról is — derült ki tegnap azon a megbeszélésen, amelyet a köztársasági elnök a parlamenti képviselőcsoportok vezetőivel folytatott. Ä pártok minderről levelet szándékoznak írni az államfőnek, s az említett munkálatokra időt kémek. Az államfő olyan jelöltek megnevezését várta a frakcióktól, akik bírják a képviselőcsoportok támogatását. A találkozón a meghiúsult ombudsman- választásra már javasolt személyeken kívül szóba került négy új, egyelőre nem ismert név is. Zsíros Géza a kisgazdák nevében támogatta a kormány elképzeléseit a kárpótlási törvény új megnyitásáról, amely mintegy 50-70 000 embert érint. Sok olyan település van, ahol a földalap elfogyott, ezért jó lenne, ha a kárpótlási jegyekkel, az eddigi kijelölt helyeken kívül, máshol is lehetne tulajdont szerezni, és ehhez kérte a frakciók támogatását. Ezt követően Szabó Iván pénzügyminiszter tájékoztatta a koalíciós frakcióülést az 1994. évi költségvetésről és az azzal szorosan összefüggő gazdasági törvényjavaslatokról. Hangsúlyozta, hogy a költség- vetés benyújtása óta eltelt időben bekövetkezett változások szigorúbb feltételeket támasztanak mindannyiunkkal szemben. A kormány olyan költség- vetést teijesztett a parlament elé, amelyet nem befolyásolnak választási érdekek, hanem kizárólag az ország érdekeit szolgálja. A külső és belső államadósság nem növelhető, ugyanakkor van nyitottság a kormányban — a vita során ítélet született tegnap első fokon a Gadó fivérek kontra Szent Korona — Kéri Edit — Hunnia sajtóperben, melyet a Pesti Központi Kerületi Bíróság dr. Pataky Árpád tanácsa tárgyalt. Mint az várható volt, a tárgyalás ez alkalommal is telt ház előtt zajlott, a hallgatóság közt többnyire olyanok ültek, akik közvetve vagy közvetlenül szenvedő alanyai voltak a néhai Gadó Béla hadbíró által vezetett koncepciós pereknek. Előbbi tudósításainkban már leírtuk, a Gadó fivérek -— György és Béla — pert indítottak Kéri Edit színésznő ellen, aki az édesapjukról elmaraszta- lólag nyilatkozott a sajtóban, tévében és különböző politikai fórumokon. A bizonyítási eljárás során Kéri Edit dokumentumokkal igazolta, hogy Gadó Béla hadbíróként 23 halálos ítéletet hirdetett, melyet 13 személyen végre is hajtottak, 1949—51 között. Ennek kapcsán a színésznő' vérbírónak és hazaáruló szörnyetegnek nevezte írásaiban a volt hadbírót. A tegnapi tárgyaláson az alperesek védői újabb bizonyítékokat terjesztettek elő', mely Gadó Béla emberi és jogászi megítélését célozta. Egy kegyelmi kérvény, melyben egy általa védett halálraítéltnek kért kegyelmet 1957 májusában. Ugyanis ’56 után a leszereltetett hadbíró kirendelt védőügyvédként praktizált. Kéri Edit ügyvédje szerint ez a kérvény a legtökéletesebb bizonyítéka annak, amikor valaki meg sem próbálja megmenteni a védence életét. Ezt követően Pataky Árpád bíró Kéri Edit kérésére felolvasott egy hozzá írt levelet, melynek írója elmondja, hogy az úgynevezett dupla nullás vádlottak mellé eleve olyanokat rendeltek ki védőnek, akik nem védőbeszédet, hanem vádbeszédet — az ésszerű módosításokra. A korábbi frakcióegyeztetéseken tett javaslatok és az Érdekegyeztető Tanáccsal kötött megállapodások a beterjesztett javaslatban már szerepelnek. Törekvés a kiadási oldal további csökkentése, a bevétel növelésével és a kiadás mérséklésével. A takarékosság szándéka nem csökkenti az infrastrukturális beruházásokat, az önkormányzatok lehetőségeit és a hitelkonszolidáció megvalósítását. Az adó- és illetéktörvények szoros összefüggésben vannak a költségvetéssel, koherens rendszert képeznek, ezért óvatosságra és szakértelemre intett a módosító javaslatok benyújtásakor. Egyébként is kívánatosnak tartotta az önmérsékletet a módosító javaslatok terén, és javasolta, hogy azokat az elképzeléseket, melyeket a bizottságok egyharma- da sem támogat, a kezdeményezők vonják vissza. Az illetéktörvényben a lakásilletékhez nem kívánnak hozzányúlni, és ezt mindhárom frakció támogatta.” tartottak, visszaélve a védenceik által rájuk bízott titkokkal. A levél végén aláíróként ez áll: egy túlélő. Úgyszintén felolvasásra került Gadó György 1957-ben, a Népszabadságban megjelent írása, melyben politikai médiaháborút hirdetett az általa ellenforradalmároknak nevezett szabadságharcosok ellen és a kemény kéz politikája szellemében megtorlást sürgetett. Az alperesek ezzel azt kívánták bizonyítani, hogy Gadó György politikai nézeteiben párhuzamos pályán futott az apjával. A felperesek ügyvédje a felsorakoztatott bizonyítékok ellenére is fenntartotta, hogy megbízói és azok édesapja személyiségi jogaikban sértettek meg, Kéri Edit írásai a jó hírnevük ellen irányult. Négyórás tárgyalás után a bíróság a várakozásokkal ellentétben a felperesek javára döntött. Kéri Editet arra ítélték, hogy az ítélet szövegét, illetve annak megokolását hozza nyilvánosságra a Szent Korona és a Hunnia lapokban, valamint százezer forint nem vagyoni kártérítésre is ítélték, melyen osztozik a két lappal. Túl ezen az alperesek 26 ezer forint bírósági illeték megfizetésére is kötelesek. Megokolásában a bíró kifejtette, hogy a Kéri Edit által használt vérbíró megnevezés nem, viszont a hazaáruló szörnyeteg sérti az elhunyt személyiségét. Ami a felperesek sérelmét illeti, a gyerekeket nem lehet felelőssé tenni a szüleik bűneiért, márpedig az inkriminált írások nemcsak személyiségében sértik a felpereseket, hanem hátrányosan hatnak ki közéleti szereplésükre is. Az ítélethirdetés után Kéri Edit kijelentette: „Vesztettem, de nem hátrálok meg, az igazság az én oldalamon áll. Fellebbezést nyújtok be!” (matula) Zsarolók A minap e hasábon a Magyar Államvasutak dolgozóinak ama elhatározásával foglalkoztunk, hogy előbb figyelmeztető, majd általános sztrájkot kivannak tartani. A televízió környékéről most ehhez hasonlatos hírek érkeznek, vagyis néhányan, méghozzá olyanok, akik időnként a tények meghamisításától sem riadnak vissza (mint arra alapos gyanúja van a televízió vezetésének), azt tervezik, hogy a műszakiakat is bevonva akciójukba, tudja meg az egész ország, milyen erősek, azaz elérhetik: nem lesz adós a televízióban. A vasutassztrájkkal kapcsolatban az volt a véleményem, hogy a diktatúrában bizony alaposan tönkretették azt a nagy vállalatot, ám fájdalom, a tönkretétel idején senkinek eszébe nem jutott volna munkabeszüntetést szervezni. Éppen ezért most szembe kell nézni a munkabeszüntetéssel járó következményekkel, amit a vasutastársadalom már nem háríthat az ország vezetőire. A televízióban más a helyzet, ezt az intézményt a demokratikus választások után úgy örökölte meg az új hatalom, ahogyan az megteremtődött és kicsontosodott a szocializmus éveiben. A mai televíziós sze- méyiségek a televízión tanultak meg televíziózni, s miután megismerte őket egy ország, ma már némelyikük úgy viselkedik, mintha történelmi személyiség lenne, vagyis önmagáról elhitte és elhitette, hogy hatalmi ágazat, amely hatalmi ágazat egyszer csak ellenzékbe szorult, ám mindaddig nem nyugszik, amíg ki nem vívja azt a biztonságát, amelyet a Kádár-rendszerben élvezett. Ennek érdekében beveti jól működő külföldi kapcsolatait, s adott pillanatban attól sem riad vissza, hogy egész magas szinten működő politikusokat riogasson: demokrácia egyenlő a televízió kicsontosodott, romlott garnitúrájával. A magam részéről pártolom azt, hogyha beszüntetik a munkát, akkor a mun- kabeszüntetők hajlítha- tatlan részét az utcára kell tenni, majd néhány nap múlva végre életében először, lehet hogy csak napi néhány órára, de beköszönthet az első valóban szabad magyar televízió. Inkább tévé nélkül, mint engedni a zsarolóknak! (Vödrös) A „legdíszesebb” polgár... A lényeg gyakran nem a napi hangoskodásban, hanem a csendes apróságokban rejtőzik. E közhelynek ezúttal sok köze van az igazsághoz. A minapi hír úgy szól, hogy a főváros díszpolgárainak nevét — sok évtizedre visszamenően — a Városházán szeretné megörökíteni a Fővárosi Önkormányzat. Az ötlet elhangzása után azonnal robbant is a bomba, ugyanis a jelesek között a Dicső, a Nagy Tanító, a Népek Bölcs Atyja, a magyar nép Nagy Barátja: Joszif Viszarionovics Sztálin neve is ott ékeskedik. Mi legyen most? Vita egyszer, kétszer, hétszer, ám a testület, amelyet Fővárosi Közgyűlésnek hívnak, 1993 októberében nem tudott dönteni!... Vésessék a neve márványba — mondta a Magyar Televízió „nagy városvédője”, Ráday Mihály, hiszen — mint az egyik vitában fogalmazott — „Sztálin is történelmünk része...”. Tehát jogos a dolog... Ne higgye a Tisztelt Olvasó, hogy a jegyzetíró megbolondult s gálád hazugságot vet papírra. A főváros liberális szerelmese bizony így fogalmazott, jegyzőkönyv tanúsítja ezt. Ezentúl pedig a Tisztelt Testület olyan rendeletmódosításra sem volt hajlandó — ezt javasolta a Városképi Bizottságban ülő mindössze két MDF-es fővárosi képviselő—, amellyel a Nagy Sztálint utólag nyilvánítsák méltatlannak a díszpolgári címre. Ehhez a „tettek embere”, Demszky Gábor, Budapest első polgára sem adta nevét. Mindebből csak egy következhet: a volt Elvtársak egy része ragaszkodik a diktátor „megőrzéséhez”. Akinek a kezéhez — ki ne tudná ezt széles e világon? — ártatlan embermilliók vére tapad és a sztálinizmus minden borzalmának nyilvánosságra hozatala még várat is magára! S most jön a bevezető sorban említett „csendes apróság”, a finom politikai sunyiság: végül is nem márványtáblán, hanem egy gyönyörű, bőrkötéses, a legjobb könyvművész által készített aranymetszéses Emlékkönyvben őrizteti meg a Fővárosi Önkormányzat a díszpolgárok, így a „Nagy Tanítómester”nevét is. Erre a nyílt provokációra így hát másként, mint szegény Csengey Dénes szavaival, aligha lehet válaszolni: „... A zubbony uraim, a zubbony! Néhol már övig nyitva. És az emberek figyelnek ránk...” Murányi László Gadóék győztes mosollyal távoztak Kéri vesztett, de nem hátrál
