Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-10 / 262. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. NOVEMBER 10.. SZERDA Regöscserkész-találkozó Szigetszentmiklóson Németh István, Szanyi Mária, és Andrásfalvy Bertalan Vimola Károly felvétele Modern korunkban lázasan kutatják a gondolkodás- és személyiségfejlesztés leg- üdvösebb módszereit, s közben csak egy szűk réteg veszi tudomásul az évszázadok óta formálódó s készen rendelkezésünkre álló néphagyományban rejlő páratlan nevelési lehetőségeket. E gazdag eszköztárat indulása óta hatékonyan alkalmazta céljaira a magyar cserkészmozgalom. A tapasztalatok összegzésére és a népi kultúra jobb megismerésére szervezte a hét végén a III. szi- getszentmiklósi regőscser- kész-találkozót Németh István, a helyi Somogyvári Gyula Csapat vezetője az öt országba szakított magyarság 220 fiataljának részvételével. Gondolkodni csak szavakban tudunk, s e szavakat mindenki anyanyelvéből meríti — mondta a néphagyomány nevelési lehetőségeiről szólva a találkozót záró beszélgetésen Andrásfalvy Bertalan, a Magyar Cserkészalapítvány kuratóriumának elnöke. Minél színesebb és kifejezőbb anyanyelvet beszélünk, annál árnyaltabb gondolkodásra leszünk képesek. Szókincsünk fejlesztésére kell a népdalhoz, a népköltészethez, a népmeséhez fordulnunk, melyekben valamennyi sorsprobléma, vágy, élettevékenység elmondására gazdag szó- és kifejezéskincs halmozódott fel. A személyiség fejlődésének előfeltétele ugyanakkor a világ és embertársaink iránti fogékonyság, mely képesség csak az érző és érzelmeit elmondani tudó ember sajátja. Gyűjtőútjainak élményeit felelevenítve mutatta be, hogy a falusi ember bánatát balladák (keserves énekek) vagy siratok éneklésével „beszéli ki” és gyógyítja, örömét, vágyait a táncban a közös ünnepségeken éli ki. Az ily módon megfogalmazott érzelmektől gazdagodik és válik nyitottá személyisége, s ha más nem. hát józan önérdekünk megköveteli a példa követését — mondotta Andrásfalvy, és szavainak igazát tükrözte mindaz, amit a találkozón tapasztaltam. A fiatalok népdal, néptánc és népszokás bemutatói, a hivatásos és öntevékeny néprajzkutatók és hagyomány- ápolók elméleti és gyakorlati foglalkozásai, a példaértékű életek, amelyeket az éjszakába nyúló együttes tevékenységek és hosszú beszélgetések során a résztvevők egymástól megismertek, és amelyek kü- zül néhányról magam is képet alkothattam beszálmolóikból. Népdalokat Budai Ilona mellett Nyisztor Ilona moldvai csángó énekes és népha- gyománygyűjtő tanított a résztvevőknek. A gazdagon díszített, és igen nehéz haj Irtásokkal színezett balladákat kötelességének érezte a még élő adatközlőktől összegyűjteni és a maga köré szervezett fiataloknak mégtanítani. — Mert az anyanyelv nyilvános gyakorlásától megfosztott, elszigetelten élő magyarság kultúrája kihal, ha legalább én nem teszem meg, amit. tudok — mondta a magányos oroszlánként küszködő fiatalasszony. A néphagyomány ápolásán keresztül fogja össze hetvenkét tagú cserkészcsapatát Berzász Lajos gyimesfelsőloki plébános is, aki a Somogy- váry Cserkészcsapat erdélyi látogatása után, példájukat látva, határozta el csapatának megszervezését. S rögtön a cserkészeknek és találkozóiknak otthont adó 150 fős szállás és kultúrcentrum építését is, amelyet a hálásan emlegetett óhazai segítséggel, jövő áprilisban be is fejeznek majd. Népes csapatát a helyi öregektől tanult betlehemezé- si szokásokra, gyönyörű locsolóversekre, archaikus imádságokra tanítja, s e gyökerek ápolásával neveli általános iskolás cserkészeit a magyar kultúra szeretetére, s ami éppoly fontos számára; összetartásra és fegyelemre. A május 28-i cserkészesküt követően a gyerekek szépen bizonyítottak — meséli büszkén. — Imádkozva, énekelve, a fáradtságukat leküzdve tették meg a 30 kilométeres utat a Csíksom- lyói búcsúba a hatévesek is. S négy kis neveltjének énekét hallva elképzeltem, hogy milyen élmény lehet, amikor het- venketten fújják együtt a népdalokat.... Incze Benjámin ze- telaki plébános úrtól pedig megtudtam: hagyományápoló cserkészcsapatuk körül szerveződik újra az ártatlanul bebör- tünzöttek miatt búskomorságkincsei ba süllyedt település közösségi élete. Mindketten hálásan emlékeztek Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató gyűjtőmunkáját felelevenítő, élményszerű előadására, amelyből a fiatalok példát és lelkesedést merítettek népi értékeik összegyűjtésére s gyökerek ápolására. Ehhez nyújtott hasznos segítséget a Galántán és környékén gyűjtő Szanyi Mária, aki a hazai módszerek híján (és a Magyarországról küldött túl bonyolult kérdő- és gyűjtőívek használhatatlansága miatt) hosszú évek keserves munkájával volt kénytelen saját gyűjtőmódszereket kidolgozni, hogy még az utolsó pillanatban megmentse a feledéstől az évszázadok alatt létrehozott népi kulturális értékeket. Az általános iskolásokkal és gimnazistákkal végzett gyűjtőmunkájukról írott cédulákat, az elkészült dolgozatokat, kérdőíveket örömmel mutatta meg az érdeklődő fiataloknak. Éppen ezeknek a módszereknek az átadása, a szervezett gyűjtés lehetőségeinek megbeszélése s a fiatalok ösztönzése volt az idei találkozó célja — állt meg egy pillanatra kedvemért Németh István, s már rohant is intézkedni. S noha a fiataloknak nem kenyere a hála, minden szavuk mégis ezt tükrözte. Élményszámba ment itt minden — mondták. Viszontlátni a tavalyi ismerősöket, és újakkal megismerkedni, közösen énekelni a népdalokat, s annyi újdonságot tanulni a kézműves foglalkozásokon... S hálásan fogadta a részvétel lehetőségét Jakab Sándomé tanárnő is, aki a kézműves foglalkozásokat vezette. Mert soha nem ismert fogékonyságot és fantáziát tapasztalt a fiataloknál — mondta, újra megerősítve mindazt, amit a néphagyományok nevelő szerepéről a találkozón tapasztalhattam. D. Veszelszky Sára Dobozos filmek A filmcenzúra tündöklése és bukása címmel november végéig négy olyan lengyel alkotást mutatnak be a .Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ Filmklubjában, amelyeket még nem, vagy évtizedekkel elkészülte után vetítettek hazájában is. A hét nyolcadik napja című alkotást, amelynek egyik főszereplője Zbigniew Cybulski, 15-én mutatják be. Andrzej Wajda, Krzysztof Kieslowski és Krzysztof Zanussi híres lengyel filmrendezők is közreműködnek a 22-én vetítendő Siratóének a cenzor halálára című filmben. A menekülés a Szabadság moziból című filmet — melyet Wojci- ech Marczewski rendezett — november 25-én láthatják az érdeklődők. Az utolsó bemutató 29-én lesz, amikor a Leckekönyv — József M. élete és munkássága című Janusz Kijowski filmet vetítik. A 22-i előadás után a filmklub vendége lesz Pap Pál és Alina Madej filmtörténész. A vetítésekre a belépés díjtalan. Lokálpatrióta klub Gödöllői írók estje A gödöllői Lokálpatrióta na, Szitányi György író és klub soron következő rendez- Szikra János költő olvas fel. vénye, a Gödöllői írók estje Az est házigazdája Krassay november 11-én 18 órakor László erdőmémök. Beveze- kezdődik a városháza nagy- tőt mond Vödrös Attila, a termében. Műveiből Kat„na Pest Megyei Hírlap főszer- Szabó István, Nádudvari An- kesztője. Premierre készül a Győri Balett Találkozások Találkozások címmel három egyfelvonásost mutat be a Győri Balett november 13-án, szombaton a Győri Nemzeti Színházban. A Miniatűrök Robert North amerikai koreográfus kompozíciója. North a göteborgi operaház balettigazgatója, a világ legismertebb koreográfusainak egyike; e művében a groteszk eszközeivel szól a cirkuszról, amely akár az élet is lehet. Ezt a kompozíciót Franciaországban és Svédországban már láthatta a közönség, hazánkban először a győri együttes állítja színpadra — mondta el az MTI érdeklődésére Kiss János balettigazgató. A díszleteket és »jelmezeket North munkatársa, Andrev Storer tervezte. A másik egyfelvonásos a Tűzmadár, Starvinszkij azonos című zeneművére Bar- bay Ferenc, a müncheni operaház koreográfusa készítette. A kompozíció a barátságról, a megbékélésről szól. A kísérő zenében az elektronikus hangzás érvényesül, az eredetit ugyanis a japán Toni- ta áthangszerelte. A harmadik egyfelvonásos, a Zászlók katarzisa ugyancsak Barbay koreográfiája, ősbemutató, amelyet az alkotó a győri együttes számára komponált Sosztako- vics egyik művére. A kompozícióban a háborúk iszonyatával, a forradalmakkal szembesül a közönség. Az egyfelvonásos táncjáték díszletét és jelmezeit Dórin Gál Németországban tevékenykedő tervező készítette. A Találkozások főbb szerepeit Dem- csák Ottó Harangozó-díjas, továbbá Bombicz Barbara, Müller Ervin, William Fomin és Tárnoki Tamás táncolják. Egy ünnepség — s annak előzményei Tompa Mihály-napok Rimaszombaton Rimaszombaton rendezték október 22—24 között a már hagyománnyá vált Tompa Mihály-na- pokat. A háromnapos ünnepség Kovács Ilona, a Budapesti Zene- tudományi Intézet munkatársa előadásával kezdődött. Másnap Pezderák Bertalan kassai irodalomtanár emlékezett meg a nagy költő halálának 125. évfordulójáról, ezt követően került sor a Tompa Mihály nevét viselő regionális vers- és prózamondó verseny döntőjére. Vasárnap Dinnyés József mutatta be „Ének a sírás után” című műsorát. Az eseménysorozat fáklyás, gyertyás koszorúzással zárult. A Tompa-szobornál E. Kovács László, a keleméri (Ózd melletti település) Tompa Mihály-kör titkára mondott záróbeszédet. Utólag megállapítható, hogy az ünnepség valóban a nagy költőhöz méltón, magas színvonalon zajlott. A megemlékezés méltóságteljesen folyt le, ám, ami azt megelőzte, az felháborító. Néhány nappal az esemény- sorozat megkezdése előtt valakik meggyalázták Tompa Mihály városkerti szobrát. A talpazatára barna színű festékkel a következő szöveget mázolták: „FÚJ MAGYAR”. (A FÚJ szót később átjavították JAJ-ra). A mázolmányt, bár a városi szolgáltató vállalat időben eltávolította, de a „folt” az megmaradt. Bizony hányatott élete volt eddig is a rimaszombati Tompa-szobornak. A háború befejeztével a vármegyeházán tartotta nagygyűlését a Szlovák Anyácska (Matica slovenská) alapszervezete. Ez az összejövetel amolyan nemzeti öntudatébresztést, öntudat-erősítést szolgált, ami annyiból állt, hogy a felszólaló durva kirohanásokat intézett a magyarok ellen. A vármegyeháza ablakai az akkor Tompa térre néztek, amelyen a költő szobra állt. Egy gimnáziumi tanárnő felszólalása közben kimutatott az ablakon, és harsányan kiabálta: „...és Tompa Mihály szobra, egy magyar református pap szobra, még mindig itt áll a városunkban”. Erre a tömeg lenyomult a térre, valakik kihozták az ecetgyár és a sörlerakat tehergépkocsijait, majd a drótkötél egyik végét a szobor nyakára, a másik végét az egyik tehergépkocsihoz erősítették. ...a szobor fejjel fúródott bele a kemény talajba. A magyarok csak másnap eszméltek, s nehogy barbár módon a szlovákok szétverjék a szobrot, a múzeum udvarára vitték. Úgy érezték, még ott sincs biztonságban, felvitték a múzeum első emeleti helyiségébe. Innét került aztán ki jóval később a városszéli parkba, a Városkertbe. Rimaszombaton hosszú évtizedeken át más néven jegyezték a Tompa teret. Az impozáns épületekkel körbezárt tér csupán a tavaszon kapta vissza eredeti nevét. A magyar képviselők a Tompa-szobor visszahelyezését is szorgalmazzák. Valószínűleg a közeljövőben ez is megvalósul. Legalábbis bízunk benne. Farkas Ottó Tompa Mihály szobra a rimaszombati Városkertben Szólj költemény A Krúdy Gyula Irodalmi Kör legközelebbi rendezvényén, november 11-én, 17 órakor Fodor András Kos- suth-díjas költő Szólj költemény című irodalmi estjére kerül sor. A műsorban fellép Keres Emil Kossuth-díjas színművész, Sellei Zoltán előadóművész és Végh Gusztáv színművész. Az irodalmi est helyszíne a Kéhli vendéglő pinceklubja (Óbuda, Mókus u. 22.)
