Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-01 / 254. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP LEVELÜNK JÖTT 1993. NOVEMBER 1., HÉTFŐ 13 Akinek nem inge, ne vegye magára A Pest Megyei Hírlap október 15-i számában „Vélemény” alatt megjelent írásom („Sí­runk, egyre csak sírunk”) pro és kontra igen sok túlfűtött, ellen­ző, egyetértő és nem kevés elis­merést kiváltó véleményt vál­tott ki az olvasóból. Ez egyben azt is bizonyítja: a híresztelés­sel ellentétben többen olvassák a lapot, mint azt sokan hirdetik. Ennek örülök. Kevés a nyugdíj és az árak­hoz viszonyítva enyhén szólva nem magasak a bérből élők fize­tései. Ezt ma is vallom, ez tény. Ezért a jelenlegi kormányt te­szik felelőssé. Egyet felejtenek el: a Kádár-rendszerben azért volt az alapvető élelmiszer és sok minden olcsóbb, mert a Nyugatról felvett 22 * milliárd dollárral , mindezeket dotálták (egy részét a felső tízezer saját céljaira elköltötte), ezt a 22 mil­liárd dollárt azonban ennek a kormánynak keményen és kér­lelhetetlenül vissza kell fizetni. Magyarul: nekünk kell visszafi­zetni, azt, amit nem mi „csinál­tunk”, de mi „ettünk meg”. Sokan szememre vetették, hogy a nyugati kocsik mind rosz- szak, amelyeket fillérekért lehet venni, mert Nyugaton zúzdába kerülnének. Ez nem igaz. Meg kell nézni az ilyen autókereske­dések árait... Aztán, aki „ron­csot” vesz, rendbehozhatja —esetleg többszörös áron elad­ja — vagy örömmel használja. Eddig erre sem volt („roncsok” vételére sem) lehetőség. Aki pe­dig leírt állításaimat nem hiszi, tisztelettel invitálom meg egy szombati pilisi disco előtti „au­tómárka” szemlére. Néhány barátom neheztel a leírtak miatt. (Volt, aki párttag volt, volt, aki nem). Kérdezem: miért? Válaszom cikkemmel kapcsolatban: „akinek nem in­ge, ne vegye magára”. Vágül: a volt „vallásszabad­ságról”. Mint közigazgatási ve­zető bizonyítani tudom, hogy még a körmenetekben felvonu­lók létszámáról, egyes szemé­lyekről is jelentéseket kellett tenni. Nem beszélve arról, hogy jól megnézték a templombajá- rók (pedagógusok, köztisztvise­lők), a konfirmáló és áldozó csa­ládok névsorát. És most az október 23-i ün­nep után jogosan fogalmazódik meg bennem a kérdés: Mit tud az ifjúság nagy része a forrada­lomról és szabadságharcról. Vá­laszom: szinte semmit. Mert a mai ifjúsághoz — érthetően, hisz nem tanították — közelebb áll a popzene, mint a közelmúlt hősi magyar történelme.” Illanicz György, polgármester Pilis Emeletes ötlet © Lerágott csont — szok­ták mondani —- á té­ma: a Vác—Veresegy­ház (azóta megszünte­tett: Gödöllő)—Rákospalota— Nyugati, Rákospalotáig 1909—11-ben épített, az ország első távolsági, magasfeszültsé­gű, villamos vontatású vasútvo­nala. Történetét többször, többen megírtuk. Most csak annyit, hogy megnyitásakor az ország legkorszerűbb vonala volt. A II. világháború tönkretette és gőz­vontatásra építették át. Rajta a közlekedés egyre korszerűtle­nebb lett, mígnem a pályát rend­behozták, az automata jelzőrend­szert kiépítették, elvitték a gőz­mozdonyokat — a legnehezebb kanyarokat még a legnagyobb masinák, benne a 424-es — sem bírták, erre csak a kis 375-ös volt jó. Azután jött a dízel — helye­sebben, ahogy én tudom, az elektro-dízel 41-es típusú ma­gyar változatával, aminek hang­ja vetekszik a szovjet „Natasá”- éval. Ez a vonatatás előrelépést jelentett, de mert a peremvárosi közlekedésben történnek lépé­sek, a fővonalakon villamosítás, Vác és Cegléd felé zárt modem szerelvények, egyre többször ta­lálkozunk a közlekedés illetéke­seinek a nyilatkozataival, hogy HISTÓRIA A forradalom tizedik napja (NOVEMBER 1.) Részletek A Szabadság kapujában című, a Szabad Euró­pa Rádió Magyar Osztálya által kiadott könyvből, amely a rádiónak az 1956-os forradalom és szabadságharc 30. évfordulójára készített emlékműsorának részleteit tartal­mazza. Napi összefoglaló Nagy Imre átveszi a külügyi tárcát. Táviratot küld az Egyesült Nem­zetekhez, amelyben közli, hogy a magyar kormány felmondta a Var­sói Szerződést, egyben kinyilatkoztatta Magyarország semlegességét és kérte Magyarország semlegességének védelmében mind az Egye­sült Nemzetek segítségét, mind a négy nagyhatalom pártfogását. Egyben kérte Nagy Imre az Egyesült Nemzetek főtitkárát, hogy a ma­gyar ügyet soron kívül tűzze napirendre. Nagy Imre beszédet intéz á magyar néphez, közölvén, hogy a ma­gyar milliók kívánságát tolmácsolta akkor, amikor Magyarország semlegességét kinyilvánította a kormány nevében. 12 újság jelenik meg, köztük a volt Szabad Nép „Népszabadság" cí­men, míg a Népszava „Népakarat" címen. vsAz „Igazság” riportere beszélgetést folytat „Maiéter Pál ezredessel, a Kilián hős parancsnokával. ” Újjáalakul a Független Kisgazdapárt, a Nemzeti Parasztpárt, ez utóbbi új, Petőfi Párt néven. A Demokrata Néppárt nevében Farkas Dénes szól a magyarokhoz és kijelenti, hogy „támogatja a párt a kormányt a vagyon- és életbiztonság fenntartásában, de a koalíció­ban nem vesznek részt". Mindszenty bíboros üzenetét olvassák fel. — Ravasz László, Kele­men Gyula, Farkas Ferenc, Illyés Gyula beszélnek. Német László írását olvassák fel „Emelkedő nemzet” címmel. Jánosi professzor nyilatkozik a magyar urániumbányászatról. Kovács Béla Budapestre érkezik. — Forradalmi Ifjúsági Párt alakul. Kéthly Anna és dr. Révész András Bécsbe mennek. NŐI HANG: Mintha mi sem történnék körülöttünk a világban, az ország az öröm, a szabadság mámorában úszott. Szinte dő­zsölt a demokrácia. Pártok alakul­tak, újraalakultak, érdek-képvise­leti testületek vették kezükbe az ügyek irányítását, munkástaná­csok álltak a többségükben már dolgozó üzemek élén, megkezdő­dött a romok eltakarítása. KASZA: De elkezdődött egy másfajta tevékenység is. I. HANG: Azok számára, akik itt tevékenykedtek, november 1 -je különösen fontos nap volt. Ők azok a kommunista vezetők, akik úgy tesznek, mintha ide, a néphez, a győztes forradalomhoz tartoznának, de november 1-jétől kezdve már a másik lóra tettek. KASZA: És aztán van a har­madik szint, a világpoliüka. II. HANG: Itt mi magyarok any- nyit számítunk a játékban, ameny- nyit a milliárdos tételben tízmil­lió. A szovjet diplomácia kihasz­nálta a Nyugat tétlenségét, és egyrészt valóban biztosította Nagy Imrét támogatásáról, más­részt megkezdte a forradalom le­verésének gyakorlati előkészüle­teit. KASZA: Szóval így alakultak a frontok a győztes forradalom 10. napján, 1956. november 1-jén, mindenszentek napján. A szokottnál is többen men­nek ma temetőbe. Sok a friss sír. Budapest utcáin is sokhelyütt jel­zi egy-egy csokor virág, égő gyertya, hogy itt valaki, valakik életüket adták. De ennek ellenére is az élet, a pezsgő élet jellemzi az eseményeket. Az ország népe a Szabad Kossuth Rádió rendkí­vüli közleményéből értesül arról, hogy Budapesten Központi mun­kástanács alakult. SZABAD KOSSUTH RÁ­DIÓ (Eredeti hangfelvétel): „Ma délelőtt 11 órakor a Parlament épületében összeültek a nagyüze­mek, budapesti Egyetemi Éorra- dalmi Diákbizottság, Magyar Ér­telmiség Forradalmi Bizottságá­nak, a Magyar Szabad Szakszer­vezetek Országos Szövetsége In­tézőbizottságának elnöksége és a nemzeü kormány képviselői. Megbeszélték a nemzeú forrada­lom poliükai és gazdasági helyze­tét. A megbeszélések alapján szükségesnek tartották ma este 8 órára összehívni az Építők Szék­házába, Dózsa György út, a buda­pesti nagyüzemek forradalmi munkástanácsainak egy, maximá­lisan két, döntésre jogosult meg­bízottját. Ugyancsak megjelen­nek az értekezleten az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság, a Ma­gyar Értelmiség Forradalmi Bi­zottságának, a Honvédség Forra­dalmi Katonatanácsának képvise­lői. Belépés kizáróla megbízóle­véllel.” KASZA: És közzéteszik ezen a napon a Magyar Szabad Szak- szervezetek Országos Szövetsé­ge Ideiglenes Bizottságának kiált­ványát is. Ez a szervezet az egy nappal korábban feloszlatott SZÓT helyébe lépett, mint halla­ni fogjuk, azzal a programmal, hogy valóban a munkásokat kép­viselje. A kiáltvány szövege: NŐI HANG: „1. Az Ideigle­nes Intézőbizottság megállapítja, hogy a magyar szakszervezetek tevékehysége az utóbbi évek so­rán eltorzult a munkásosztály egészére káros sztálinista és szek­tás politika következtében. A szakszervezetek nem vállalhattak a munkásság, a bérből és fizetés­ből élő dolgozók következetes ér­dekvédelmi szervezetévé. Az ide­iglenes intézőbizottság elítéli ezt, és legfőbb törekvése, hogy a ma­gyar szakszervezeti mozgalom régi harcos tradícióit felelevenít­se. hogy a szakszevezeti mozga­lom eredeti hivatását, a dolgozók érdekeinek védelmét tudja teljesí­teni (...) A szabad szakszervezetek egyetértenek és támogatják a for­radalom vívmányaként létrejött munkástanácsokat. A munkásta­nácsokon keresztül valósul meg az önkormányzat, amely lehető­vé teszi és meg is követeli a bü­rokratikus kötöttségek felszámo­lását (...)” I. HANG: „Az újjáalakult és megtisztult Petőfi Párt — a volt Nemzeti Parasztpárt — a főváros­ban és országszerte erőteljes szer­vezkedésbe fogott. A zsarnokság éveivel való éles szembenállás ki­fejezésére nevét Petőfi Pártra vál­toztatta.” KASZA: A rádió jelentéseiből azt is megtudjuk, hogy a Függet­len — a szónak konjunktúrája van —, szóval a Független Kis­gazdapárt, amelynek megalakulá­sáról már szintén beszámoltunk, vidéken is megkezdete a helyi alapszervezetek megalakítását... Alakulnak, újraalakulnak a ke­resztény szervezetek, pártok. Idé­zetek a Szabad Kossuth Rádió napi híreiből: II. HANG: „A Katolikus Nép- szövetség és a Katolikus Néppárt megkezdte működését régi helyi­ségében, Budapest V. kerület, Veres Pálné utca 9., I. emelet. Dr. Domonyi Viktor, a párt főtit­kára, ezúton kéri fel az igazgató- tanács tagjait, hogy holnap, no­vember 2-án, délután 4 órára je­lenjenek meg a szövetség helyisé­gében.” KASZA: Szót kapott a rádió­ban dr. Varga Endre, a Katolikus Néppárt elnöke. Bejelenti, hogy üdvözli a Győrött megalakult Du­nántúli Nemzeti Tanácsot, amely­nek programját egy alábbi javas­lattal egészíti ki: II. HANG: „A kormány akadá­lyozza meg a külföldi rádióadá­sok zavarását. Ha ígéreteit meg­valósítja, nem kell félnie az ellen- véleménytől.” KASZA: És egy további ke­resztény csoportosulás híre: I. HANG: .Megalakult a Ke­resztény Front, az összes keresz­tény politikai csoportosulásokat és pártokat egyesítő szándékkal. A Keresztény Front ideiglenes vezetősége holnap délután tartja — tízévi illegális munkája után — első ülését. A börtönből szaba­dult vezetőség felszólítja az ösz- szes vidéki tagokat, hogy vegyék fel a kapcsolatot a budapesti köz­ponttal.” KASZA: (...) És újraalakult a kommunista párt is. Az MDP — ahogy a kommunista pártot eddig hívták — rövid néhány nap leforgása alatt elvesztette tagjainak 90 százalékát; Az új pártot, az MSZMP-t, héttagú előkészítő bizottság szervezte: II. HANG: Donáth Ferenc, Kádár János, Kopácsi Sándor, Losoncy Géza, Lukács György, Nagy Imre és Szántó Zoltán. KASZA: Ez a névsor lénye­gesen eltér attól, amelyet Ká­dár néhány nappal korábban kö­ezt a mi vonalunkat is most már korszerűsíteni kell! így többször olvastuk-hallot- tuk, hogy a következő villamosí­tási tervben a vonal két végét: Vác—Vácrátót és Rákospalo­ta—Nyugati, a hátralévő 35 kilo­méteren Rákospalota—Fót— Veresegyház—Vácrátót közt be­fejezik. Roppantmód örülünk, csak egyet kérdünk: mikor? Nagy feltűnést keltett ugyan­csak, főképp az érdekeltek köré­ben az a hír, hogy az Államvasu­tak emeletes kocsikat vásárol és a mintapéldányok már próbafu­tást végeznek a váci és a ceglédi vonalon. Az emeletes kocsi Európában nem újdonság. Én magam jár- tamban-keltemben már a hatva­nas évek elején utaztam rajta, el­sősorban a Deutsche Reichs­bahn, a megboldogult NDK pá­lyáin. Tapasztalataim vegyesek vol­tak. Kétségtelen, rengeteg utas elfér kisebb helyen, nagyok a csomagterei, talán az emeletes koporsó-szerűsége és kisebb ab­lakai mintha kevésbé volnának levegősek... Ezeket a szóban forgó típusokat nem láttam, le­het, hogy továbbfejlesztett típu­sok. De ha még azonosak is. ak­kor is — kotnyeles laikusként — felhívom az illetékesek fi­gyelmét: próbálják ki a fent em­lített veresegyházi vonalon. Nemcsak azért javasolom, mert sok ember elfér benne, hanem azért, mert az említett, század eleji vonalak állomásai kicsik, a vágyánytér rövid, a nagyobb sze­relvényeket nehezen fogadják be, főképp vonatkeresztezés ese­tén, ilyenkor Veresegyházon elég nehéz a fel- és leszállás. Ezenkívül torlódásuk, éjszakai tárolásuk nagyobb állomásokon is a helyi vonatok esetében prob­lémás. A jelenlegi hat (sajnos: legtöbbször csak öt) kocsi he­lyett fele annyi helyet se foglal­na az emeletes. És talán végre lehetne valamit tenni a sebesvonat jellegű, gyor­san fordítható — tudom, az egy vágánypár nagy akadály — jára­tok ügyében. Fazekas Mátyás Veresegyház zölt. amikor először jelentette be a párt újjászervezését. Ak­kor még olyan nevek is helyet kaptak a bizottságban, mint pél­dául Apró Antal, Kiss Károly, Münnich Ferenc. Kádár nyil­ván arra a belátásra jutott, hogy ilyen nevekkel nem lehet olyan pártot alakítani, amelynek de­mokratikus választásokon kell kivívnia a helyét. Ma már tud­juk, hogy pontosan ezek a ne­vek azonban alkalmasnak bizo­nyultak egy azonos névvel, MSZMP, más viszonyok kö­zött létrehozott párt kialakításá­hoz (...) KASZA: Az ország él. (...) De miután az invázió már eldöntött tény volt, a szov­jet csapatok özönlöttek be az országba. Pongrátz Gergely, A Corvin köz forradalmárainak parancsnoka így emlékezik: PONGRÁTZ (Eredeti hang- felvétel): „Én hívtam telefonon Király Bélát, a Nemzetőrség fő- parancsnokát. Maléterrel is fel­vettem a kapcsolatot, aki akkor már honvédelmi miniszter volt, és kérdeztem tőlük, hogy tulaj­donképpen miről van szó? Mi­ért jönnek be ezek a csapatok Magyarországra akkor, amikor nekik ki kellene vonulni? Azt a választ kaptam, és ezzel indo­kolták meg az új szovjet csapa­tok bejövetelét, hogy ezek a csapatok azért jönnek be, hogy a szétvert szovjet csapatok ki­vonulását biztosítsák. Ez egy olyan magyarázat volt, amit mi nem fogadtunk el.” (...) KASZA: A kormánynak azonban rövidesen meg kellett győződnie arról, hogy a hírek igazak, a szovjet csapatok be- özönlése az országba nem ma­gyarázható azzal, hogy az ottlé- vők kivonulását próbálják biz­tosítani. 18 óra 12 perckor a Szabad Kossuth Rádió történel­mi jelentőségű bejelentést tett. SZABAD KOSSUTH RÁ­DIÓ (Eredeti hangfelvétel): „Nagy Imre, a Minisztertanács elnöke és megbízott külügymi­niszter ma, november 1-jén dél­előtt magához kérette Andro­pov urat, a Szovjetunió magyar- országi rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetét. Közölte vele, hogy a Magyar Népköz- társaság kormányához hiteles értesülések érkeztek újabb szovjet katonai alakulatoknak Magyarországra való bevonulá­sáról. Követelte ezeknek a szovjet katonai alakulatoknak haladéktalan, azonnali vissza­vonását. (...)” (Folytatjuk.) Kiürítési rendelet 1944 őszére a hadi helyzet alakulása szükségessé tette, hogy a hatóságok megtegyék az intézkedéseket a veszé­lyeztetett lakosság életének megmentésére, az anyagi ja­vak biztonságba helyezésére. Farkas Ferenc vezérezre­des 1944. november 1-jén — mint országos elhelyezési kormánybiztos —- adta ki ...1 lakosság és az országos fontosságú anyagkészletek hátravonása ’’címet viselő ren­deletét Az utasítás felsorolta azokat a településeket, ahonnan el kellett költözni a lakóknak. Pest megye több járására is vonatkozott a rendelet. Az ahonyi járás lakó­inak Veszprém megyébe, a zirci járásba kellett áttelepül­niük, .Nagykörös lakóinak a veszprémi járásban jelöltek ki átmeneti elhelyezést. Néhány nappal később már új rendeletet kellett kiadni, ez a főváros környéki falvakat érintette. A november 11-én kiadott utasítás „arcvonal közelében fekvő, így a hadműveleteket gátló és amellett a harcok által veszélyeztetett községek lakosságának teljes áttelepítését rendelte el. E községek: Dunaharaszti, Sorok­sár, Pestszentimre, Pestszentlőrinc, Vecsés, Üllő, Ecser, Péteri és Manor”. A rendelet szerint a kiürítést az érin­tett községekben november 25-ig kellett befejezni. Mi­vel gépkocsi vagy vasút alig állt rendelkezésre, a lakók­nak jórészt gyalog kellett a kijelölt helyekre menniük, az utasítás szerint napi „75, legfeljebb 20 km-es szaka­szokban”. Pogány György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents