Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-09 / 261. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. NOVEMBER 9., KEDD 3 Hallei hordók Tényfeltáró küldöttség Országgyűlési napló Új néven a kisgazdafrakció Német tényfeltáró küldöttség utazik Magyarországra a hallei hordók ügyében — közölte tegnap a bonni környezetvédelmi minisztérium. A delegáció Szász-Anhalt tartomány, a szövetségi kormány képviselőiből és a műszaki felügyelet (TÜV) szakembereiből áll majd, utazására magyar forrás szerint november közepén, német forrás szerint „előreláthatólag november végén” lehet számítani. Zentán és Szabadkán tart előadásokat Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártjának társelnöke, aki Győri Béla tudósító társaságában tegnap kezdte meg első, MINémetországból, Halle városából több száz tonna vegyi hulladék került Magyarországra. Az ügyben kezdetben a környezetvédelmi főfelügyelőség bombázta levelekkel a bonni minisztériumot, majd Gyurkó János környezetvédelmi miniszter is írt levelet német kollégájának, Klaus Töpfemek, kérve a német felet: szállíttassa vissza a Magyarországon veszteglő, vegyi hulladékkal teli hordókat. ÉP-társelnöki minőségében tett külföldi útját. A látogatás során Csurka István megbeszéléseket folytat a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének képviselőivel is. (Folytatás az 1. oldalról) Az elhangzottakra válaszlehetőséget kért Hack Péter (SZDSZ), aki frakciója nevében bejelentette: a szabaddemokraták által benyújtott törvényjavaslat, illetve az ahhoz kapcsolódó határozati javaslat egyáltalán nem részleges, hanem átfogó megoldást jelentene a médiaügyben. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy annak idején a kormánypártok is a médiatörvény ellen szavaztak. Ez utóbbi kijelentésre reflektálva Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy a kormánypárti képviselők azért szavaztak nemmel, mert a kétharmados fejezeteket következetesen elutasító ellenzéki magatartás nyomán egy jogi torzó született volna a végszavazásnál. Más témákra térve Bejeiy Sándor (36-ok) napirend előtti felszólalásában arról tájékoztatta a Házat, hogy a hétvégén a Történelmi, a Konzervatív és Nemzeti Kisgazdapártot, valamint a velük rokonszenvező kisgazdákat összefogva megalakult az Egyesült Történelmi Kisgazda- és Polgári Párt. A képviselő jelezte, hogy a jövőben az új pártalakulat nevét kívánja használni a 36-os kisgazdafrakció. Szintén napirend előtt kért szót Szabó Lukács (MI- ÉP), aki sérelmezte, hogy a közvélemény, sőt a képviselők sem kaphattak részletes információt az alkotmányAz Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság nem ért egyet az Állami Számvevő- szék tájékoztatóján elhangzottakkal, amelyet néhány nappal ezelőtt az OMFB és a Központi Műszaki Fejlesztési Alap pénzügyi és gazdasági ellenőrzésének eredményéről tartottak — jelentette ki Pungor Ernő tárca nélküli miniszter, az OMFB elnöke a tegnapi sajtótájékoztatón. Az ott közölt adatok és következtetések félrevezetőek, főleg ahogyan azok a közvélemény előtt ismertté váltak. Pungor Ernő azt is furcsának tartja, hogy a tájékoztatóra nem hívták meg az OMFB-t, így a sajtó egyoldalúan ismerhette meg a helyzetet. Nem kapott kellő hangsúlyt az a tény, hogy az ÁSZ által kiválasztott vizsgálati időszak (1989—1992) egyaránt tartalmazza a tervutasításos és a rendszerváltozást követő első átalakulási szakaszt. E kettő egybemosá- sa olyan tévhit keletkezésére alkalmas, mintha a szóvá- tett kifogások az új vezetésű és új innovációs rendszert kiépítő időszakra vonatkoznának. ügyi bizottság múlt heti zárt üléséről, amelyen a legfőbb ügyészt hallgatták meg a Hajdú-Bihar megyei főügyész felmentése kapcsán. A képviselő nem értett egyet azzal, hogy az alkotmányügyi bizottság nem hallgatta meg az ügyben a másik felet, vagyis a felmentett főügyészt. Ezt annál is inkább kifogásolhatónak tartotta, mert — mint rámutatott — alapvetően veszélyezteti a nemzet biztonságát, ha csak fele igaz annak, amit a volt Hajdú-Bihar megyei főügyész állít a legfőbb ügyészről. Személyes érintettség címén kért szót Salamon László (MDF), az alkotmány- ügyi bizottság elnöke, s elmondta: minden tekintetben a Házszabálynak megfelelően zajlott a zárt ülés. A testület nem valamiféle vizsgálóbizottságként járt el, mindössze meghallgatta Györgyi Kálmán legfőbb ügyészt. Salamon László hangsúlyozta: egyáltalán nincs arra utaló körülmény vagy információ, amely szükségessé tenné az ügyben egy vizsgáló- bizottság felállítását. A napirendi ügyek lezárásaként Surján László népjóléti miniszter a vasutasszakszervezetek petíciójával kapcsolatosan közölte: nincs olyan nézeteltérés köztük, amelyet ne lehetne rendezni; a tárca kész részt venni a megoldások kimunkálásában. Első napirendi pontként az Országgyűlés megkezdte a gáztörvény, valamint a vilNem állja meg a helyét az a megállapítás sem -— s erre már előzőleg felhívták a figyelmet —, hogy az OMFB 26 milliárd forinttal rendelkezett, ebből 23 milliárdot használt fel, és műszaki fejlesztésre 17 milliárd forintot fordított. Figyelembe kell ugyanis venni, hogy e két ösz- szeg halmozódást is tartalmaz. Az OMFB valójában 21,9 milliárd forinttal gazdálkodhatott és ebből 18,9 milliárd forintot használt fel. Az igaz — mondta a miniszter —, hogy az OMFB saját és még néhány más, szabványügyi és műszaki információs szervezet működési költségeit is a műszaki fejlesztés költségei között számolták el, de erről a törvény rendelkezett így. Valóban lehetett kifogásolnivalókat találni egyes szerződésekben, azonban a megkötött 4500 közül csak 42 volt ilyen. A számvevőszék szerint előfordult, hogy a vállalatok likviditási zavaraik áthidalására és nem műszaki fejlesztésre használták a pályázatok útján elnyert pénzt. Ez szinte kizárt — hangsúlyozta Pungor Ernő —, hiszen lamosenergia-törvény általános vitáját. Latorcai János ipari és kereskedelmi miniszter expozéjában, amelyet együttesen tartott meg a két törvényről, kiemelte a jogszabályok jelentőségét a piac- gazdasági viszonyokra való áttérésben a gáz- és az áramszolgáltatás területén. A gáztörvény alapvető feladata a gázszolgáltatók és a fogyasztók viszonyának törvényi szabályozása. Erre a piacgazdasági viszonyok között is szükség van, mert a gázszolgáltatás természetes monopólium, és a folyamatos szolgáltatás közügy. A miniszter véleménye szerint szükséges a gáz- és a villa- mosáram-szolgáltatás díjának világpiaci színvonalra emelése, azonban ez nem történhet meg rövid idő alatt. Ezért e szolgáltatás árának megállapítására a törvény az ipari és kereskedelmi miniszternek adja a jogot. A szolgáltatással kapcsolatos állami feladatokat a törvény egy új hivatalra, a Magyar Energia Hivatalra ruházza, amelynek egyben szerepe lesz a fogyasztói érdekvédelem érvényesítése is. A miniszter kiemelte, hogy az erőművek építésének engedélyezése a kormány hatáskörébe fog tartozni. A törvény egyben előírja a közmeghallgatás intézményét is minden olyan beruházásnál, amely jelentős környezeti változásokhoz vezetne. A miniszter kérte a törvények mihamarabbi elfogadását. az OMFB csak számlára, illetve utólagos elszámolásra fizet, tehát csak azután, ahogy a műszaki fejlesztés megvalósult. Az ÁSZ ellenőrei bűnesetről is beszéltek. Ilyen mindössze egy kft. esetében fordult elő: meghamisították a számlát. Az Ász azt is kifogásolta, hogy az OMFB nem készítette el az innovációs törvényjavaslatot, szinte azt sugallva, hogy a „feltárt hiányosságok” leküzdését nem akarta volna segíteni. Mindent egybevetve — mondta a miniszter — az OMFB és a Kmüfa pénzügyi vonatkozásait az ellenőrzéseknél jobban figyelembe kellett volna venni a jelen gazdasági helyzet átmeneti jellegét, a fejlesztésekre vállalkozó szervezetek, vállalkozók kiszámíthatónak és stabilnak nem mondható gazdasági hátterét, és azt, hogy ilyen körülmények között az egyik legkisebb európai műszaki fejlesztési forrásból jó eredmények — a pályázatok 80 százaléka eredményes volt — születtek. Árpási Mária Nem perelnek Nagy Sándor úr nem volt rest, már hétfőn reggel lakásomon hívott telefonon azzal, hogy ugye-ugye!... És célzott arra a tegnapi közleményünkre, amely a Pest Megyei Hírlapban 1992. május 15-én megjelent cikkünkre, nevezetesen A tanú pártatlan címűre vonatkozott. Nos, a közleményben tudatjuk, hogy a cikk Kosztán Józsefre vonatkozó állításai megalapozatlanul kerültek közlésre, miért is elnézést kérünk. Nagy Sándor úr figyel, ám az nem tűnt fel neki, hogy akik ma szerkesztik a Pest Megyei Hírlapot, azok nem dolgoztak ennél az újságnál abban az időpontban. Nagy Sándor úr ezt az egészet úgy fogta fel, hogy ha abban a cikkben valótlanságokat „állítottunk”, akkor ez minden cikkünkre vonatkozik. Nagy Sándor úr Ábrahám képviselő úr esetét emlegette föl, mondván: majd Ábrahám úr is megnyeri velünk szemben a pert... Nagy Sándor úr arra nem emlékezett, hogy az egész ügy miből indult ki, ő csak azt tudta, hogy mi a Pest Megyei Hírlapban „sértegettük” a nagykőrösi szabaddemokrata képviselőt, holott ez pont fordítva volt, ő sértegetett bennünket a parlamentben azzal, hogy ott a Pest Megyei Hírlapot szélső- jobboldali orgánumként emlegette, mikor lapunkkal kapcsolatos kérdést intézett a miniszterelnökhöz. Mi nem sértegettük Ábrahám urat, mint ahogy most sem sértegetem, amikor ki tudja hányadszor jegyzem meg: kijelentései megalapozatlanok, fellengzősek, amire a magyarban találnánk egyéb kifejezéseket is. De Nagy Sándor úr feltételezésével kapcsolatosan megjegyzem: Pető Iván sem hiszem, hogy beperel minket. Nagy Sándor úr szerint igen, mégpedig azért, mert ő például a Pest Megyei Hírlapból értesült arról, hogy „egy színésznő” azt állította Petőről, hogy a szülei ávósok voltak, holott mondotta a bennünket figyelő, ez nem igaz. Nagy Sándor úr érthetetlen módon úgy látszik csak arról értesül, amiről értesülni szeret, mert az elkerülte a figyelmét, hogy Pető Iván nem a hírlapot perelte, hanem a színésznőt, Kéri Editet, aki pert nyert, hisz a bíróságon bebizonyították: Pető Iván édesapja valóban kék ávós volt. (Vödrös) Ez már a harmadik A lemondott Ungár Klára levele Kövér Lászlóhoz Nyílt levelet intézett tegnap Kövér Lászlóhoz, a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjéhez Ungár Klára. A levélben — amit az alábbiakban közlünk — nincs szó arról, hogy Ungár Klára a pártból is kilép-e, avagy továbbra is Fidesz-tag marad, s megtartja fővárosi önkormányzati frakcióvezetői tisztségét. Tisztelt Kövér László! Bejelentem, hogy parlamenti képviselőségemről lemondok, mandátumomat a Fidesznek visszaadom. Teszem ezt az előző hetek eseményeivel szoros összefüggésben. Gondolom számodra egy pillanatig sem volt kétséges, hogy Fodor Gábor indulása az Országos Választmány elnökségéért már csak végső kiáltás volt. A Fidesz parlamenti frakciója és elnöksége nem az a hely, ahol érdemi politikai viták folynak. Az új Országos Választmányon Viktor kijelentette, a kongresszustól ő a hatályos Fidesz-programhoz kapta megbízatását. Eszerint ameny- nyiben a választmányi tagok Gábor úgynevezett „alternatív programját” fogadják el, az nem jelent kevesebbet, mint hogy rendkívüli kongresszust kell összehívni. Vitákról, vagy arról, hogy Gábor mondandójában megfontolásra alkalmas gondolatok vannak, szó sem volt. Ez csupán Gábor lemondása után vetődött fel. Vagyis egyszerű bizalmi szavazásnak lehettünk tanúi. Én fontosnak tartom az életben, hogy jól érezzem maA Fidesz tagságát a vártnál is kevésbé viselték meg az elmúlt napok kilépései. Kövér László frakcióvezető megítélése szerint Fodor Gábor és Molnár Péter távozása, valamint Ungár Klára lemondása parlamenti mandátumáról nem megbontotta, hanem éppen ellenkezőleg, erősítette a pártvezetés és a frakció egységét. Az Ungár levelében foglalt bírálatok egyik legfontosabb- ja, a párton belüli viták hiágam. Ez a parlamenti frakcióban hosszabb ideje nem adatik meg. Nem szeretem, ha különböző emberekre különböző szabályok vonatkoznak. Nem szeretem, ha a szabályok sűrűn változnak. Nem szeretem, ha más mércével mérjük ellenfeleinket, mint saját magunkat. Nem szeretem, ha egy vagy két ember ítéli meg, hogy ki, mennyit és hogyan dolgozott. Távol áll tőlem az a gondolkodás, amely a sajtóra haragszik, ha valaki ránk nézve kedvezőtlent ír és nem az önvizsgálat, önkritika az első reflex. Igen távol áll tőlem mindenfajta szervilitás. Minden szavazást elítélek, amely csupán a lojalitás ellenőrzését, mérését szolgálja. Az általad 1993 tavasza óta vezetett Fidesz frakció politikájának eredménytelensége és tarthatatlansága számomra világos. Minden „veszélyes” helyen elkerülted a megméretést: kongresszus, országos és megyei választmány. Lépéseidet a félelem irányítja. Ungár Klára nya kapcsán Kövér László parlamenti tudósítók előtt nyilatkozva kifejtette: ez az állítás nem felel meg a valóságnak, hiszen a miskolci országos választmányi ülésig szó sem lehetett érdemi politikai vitáról. A frakcióvezető szerint Ungár Klára lépése nagy terhet jelent a Fidesz számára, hiszen ha valóban komolyan gondolja a hétfői levelében megfogalmazott kritikát, akkor inkább távoznia kellene a pártból. Csurka a Vajdaságban Félrevezető' adatok az ÁSZ tájékoztatóján Pungor Ernő cáfol
